Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-10-28 / 86. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 október 28. Dr Issum Ádám m- és szemeim Szekszárd vasútállomással szemben, Mayer-f élű széntelep, Gróf Tisza latván-u. 18. ■II Telefon»zárna 172. |[| " Rendelések eszközölhetők: a telepen, azonkívül Garay-tér 6. és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt. Legolcsóbb szén, koksz, száraz tűzifa Ölben és aprítva ....................................... fe ltálalt bírálatokat ée felvilágosításé bél legelőször is az tűnt ki, hogy a búza világpiaci árának időleges emelkedése tőzsdei manőverek eredménye volt. Rámatatott Darányi egyúttal arra a közgazdasági igazságra is, hogy a tőzsdei határidőpiacon az áralakulás ritkán tükrözi vissza a külföldi piacok reálÍB alakulását és az árképződésben tekintélyes szerepet játszik a spekuláció. Frappánsan igazolta ezt az állítást a rotterdami paritásban szátni- tott búzaár. Darányi ugyanis nyilatkozatában megállapította, hogy bu zánkért a szeptember 2-i rotterdami jegyzés szerint 5a50 hollandi forintot kaphattunk volna. Ha ezt az árat a fuvarköltségek levonásával és 50 százalékos valutafelárral például Szeged állomásra számítjuk át, akkor kitü nik, hogy Szegeden a gazda 14 P 02 fillért kapott volna a búzáért akkor, amikor ott a minimális árak alapján 14 P 50 fillér a busa ára, a szegedi napiár pedig körülbelül 50—60 fillérrel magasabban alakult ki az álló mási árnál. Ilyen körülmények közt nem is lehet azt állítani, hogy a vi lágpiaci ár nagyon magasan felette áll a magyar búzaáraknak. A kormány nem is emiatt szabadította fel a busaforgalmat az ex- kliring államok felé, hanem CBupán csakis azért, hogyha mégis emelked nék a világpiaci ár, ebből a hazai termelésnek is lehessen haszna. Sok remény erre nem volt és a kormánynak a buzaértékesités kérdésében tanúsított óvatosságát mi sem igazolja jobban, hogy a külföldi tőzs déken kezdődött játékszertt hosszt sikerült megállítani. Le kell azonban szögezni azt a tényt, hogy a magyar kormány kellő óvatossággal és gondossággal járt el akkor, amikor 7*2 millió métermássa búzát előre elhelyezett külföldön. Kérdés ugyanis, hogy miként alakultak volna a búzaárak akkor, ha ez a tényleg eladott hatalmas készlet még most is nyomná a hazai piacot. Ezeket kívántuk elmondani és fel újítani abból az alkalomból, hogy a régi panaszokat megcáfolta már maga az idő is. Megalakult a szekszárdi szegénygondozás adománygyűjtő hőlgybizottsága mondott köszönetét Michéli Mihálynak azért az eredményes munkáért, amelyet az egész ország tejtermelőinek az érdekében kifejt. Michéli köszönő szavai után Du- sing gazdasági főtanácsos, az OMTK vezérigazgatója tett ígéretet arra, hogy a magyar tejtermelők érdekeinek a védelmében legteljesebb tudásával és erejével fog ezentúl is Ugyanúgy dolgozni, mint ahogy ezt 1901 óta Isten segítségével teszi. HU mindigobúza Ura... A parlamenti ellenzék is a leg* lojálisabb tisztelettel fogadta dr Darányi Kálmán miniszterelnök képvi selőhási bemutatkozását és biztosi tóttá, hogy tervei valóra váltásában támogatni fogja. E valóban tiszteletre méltó megnyilatkozást cáfolni látszik dombóvári ellenzéki laptársunk legutóbbi közleménye, amely újból a busa áralakulásával foglalkozik. Nem kívánunk visszatérni az ellenfélnek ezzel a kérdéssel kapcsolatosan irt eszmefuttatására, csupán a tények tárgyilagos megvilágítása szempontjából elevenítjük fel mindazt, ami a magyar gazdatársadalom érdekében a nyár óta történt. Ismeretes, hogy a kormány felszabadította a búza forgalmát azok felé az országok felé, amelyekkel Magyar- országnak fizetési és áruforgalmi megállapodása nincs. Eszel a kormány azt akarta biztosítani, hogy a búza világpiaci árának esetleges emelkedéséből a magyar gazda is kivehesse a maga részét. Est a rendelkezést követően senki sem mondhatta többé, hogy a termelő a világpiaci árak emelkedéséből nem részesülhet, mert azt a minimális árak rendszere nem engedi. Ennek az intézkedésnek dacára is felhangzottak azonban a buzakérdést felhánytorgató kritikák, amelyek azonban nem fedték a tó nyékét. Annakidején éppen dr Darányi Kálmán — mint földmivelésügyi miniszter és akkor helyettes miniszterelnök — szállította le kellő értékükre ezeket a tetszetős formában | „Gazember" — Szemelvény a »Dunántúli Koszorú« cimfl Antológia legújabb kiadásából. — Irta: F. Bereczk Gizella. Délidő volt. Két ember döcögött nagy nehézkesen az erdő kanyargós utján. Afféle munkás sorból valók, nem éppen a legrongyosabbjából, de nem is túlságosan takarosak. No olyan- <félék, akik nehéz munkával keresik meg a mindennapit. Súlyos dorongfát cipeltek, melyet az erdész adott nekik a napszámra ráadásul. „Majd otthon elfelezik“ — mondta. A két ember megsüvegelte érte, aztán elindultak hazafelé. Ssó- nélkül lépkedtek, úgy egykedvűen, mintha nem is gondolkoztak volna. A markosabbik könnyebben mozgott, a soványabb valamivel nehezebben vitte a terhet, talán azért, mert ő fogta a fa vastagabb végét. Az erdő széle felé, mintha min- denik egyet gondolt volna, meglassították a lépést és az ut vége előtt pár méterrel megálltak. A marko- eabb leeresztette a fát az útra, a másik nagyott nézett, belépirosodott, aztán megszólalt. . — Letegyük sógor? — Le komám — mondta a másik. — Nehéz? — A . .. megosztán . . . — Nem érdemes? — Vacak 1 Felelte a szája szélét biggyesztve a markosabb. Közreadtuk már, hogy a folyó évi november hó 1-től a szegénygondozás Szekszárd megyei városban is az Egri Magyar Norma szerint fog megtörténni. E célból a képviselőtestület szegényügyi bizottságot alakított és kimondotta, hogy a városi ssegényügyi hivatalt felállítja. I A városi szegényügyi hivatal szervei a polgármester vezetése alatt álló szegényügyi bizottság, az adománygyűjtő hölgybizottság, a sze- génygondozó Nőverek és Testvérek lesznek. Miután a szegényügyi bizottság megalakult, a város polgár- mestere pedig az egri érsektől két sze Ragyogó filmsztárok szereplésével: Broadway Melody génygondozó Nővérnek Ssekszárdra való küldését kérelmezte, hátra volt még az adománygyűjtő hölgybizott- ság megBservazése. Vitéz Vendel István polgármester a folyó évi október hó 26 án délután 5 órára a vármegyeháza nagytermében a helyi társadalmi és karitativ egyesületek tagjait népes értekezletre összehívta, amelyen ismertette az Egri Magyar Norma szerinti szegénygondozásnak a lényegét és annak Szekssárdon való bevezetésének a módját. A polgármesternek mindenre kiterjedő előadása után önként vállal' kozás folytán megalakult a szekszárdi szegénygondozás adománygyűjtő hölgybizottsága, amelynek tagjaivá a következő hölgyek lettek : özv. Barbacsy Pálné, dr Bús Lajosáé, Csankó Katalin, Gsankó Klára, Csapó Jenőné, özv. DincsertFlóriánné, Erdélyi Paula, Ettig Erzsébet, Fa- lussy Lajosné, Frey Anna, Gaál Ven- delné, Ganzer Adámné, vitéz Geren- day Ádámné, dr Gulyás Józsefué, Haspell Józsefné, dr Hencse Béláné, Heizler Istvánná, Héjjas Etelka, Kaszás Endréné, Kálmán Dóra, Kiss Anna, Klieber Gizella, özv. Kliegl Lajosné, Kocsis Józsefné, Komlóssy Józsefné, Komlóssy Margit, Krémer Józsefné, Kreskay Anna, Lendvay Lajosné, Leopold Mici, Lunova Jenőné, özv. Mayer Ignácné, Mészáros Mária, páti Nagy Sándorné, Németh Lajosné, Nőger Ilona, Obermayer Kata, Orbán Istvánná, Palásihy Já- nosné, dr Cs. P»pp Jenőné, Paulay Ferencné, özv. Pa&l Zoltánná, dr Peresei Béláné, Péter Imréné, Puskás Etelka, Reichl Sándorné, Sárossy Ilonka, Sárossy Károlyné, Simon Gé- záné, S<mon Rozália, Sik Magda, özv. Szabó Imréné, Szerday Istvánná, Taffaer Erzsébet, Tamási Ibolya, Tarlós Márta, vitéz dr Thuránssky Lászlóné, Tóth Lajosné, Tóth Márta, Ujsághy Gézáné. Varga Irén, vitéz Vendel Istvánná, özv. Vida Istvánná, Vinkovits Katalin, Zsigmond Dezsőné. csak annyit mondott: Lehet. Aztán már indultak is. Nem mentek a rendes utón. Erre közelebb less — dör- mögte az öreg és nekivágtak a dűlőnek. Szép őszi este volt, az őssikék cir- peltek, a szőlők felől darázsdöngés hallatszott. Hamarosan meglépték az utat, nem telt bele egy óra, kint voltak az erdőnél. Beléptek az útra. — No erre van fiam — szólt az öreg — itt fekszik a gaz közt. De elállt a lélegzete. Majd leszé- dült a lábáról. Két ember ült a fán, fáradtan lihegtek, nyilván nem rég érkezhettek ide. Á „sógor“ volt, meg a veje. Zavarában majd, hogy azt nem kérdezte tőlük : hát maguk íb ? De csakhamar megrendazabályozta a gondolatát és igy szólt: Együttünk a gyerekkel, mondok megnézzük, nem-e vitte el valaki a fát .. . mégis ... kár lenne érte . .. — Mink is azér gyüttünk — motyogta a másik — aztán fölhászoló- dott ültéből és gondosan kerülve a „koma“ tekintetét, a vejére szólt: — No emeljétek Jancsi, tik fiatalabbak vagytok, nekünk mán nehéz. Amazok nem szóltak, csak meg- lódították a fát és elindultak vele. A két öregebb utánuk cammogott. Mind a kettő morgott valamit, de csak úgy befelé, magának, hogy * másik meg ne hallja: — Gazember. — Mán ez az, — hagyta rá a társa — itt hagyjuk ? — Itt, — bólintott a „sógor“ — de nem az utón, valaki eltalálja . . . akarom mondani.. . belebotlik. Dob- gyük be a gazba. — Foggya meg kend I Megfogták, meglóditották és a fa nagy huppanással a gaz közé esett. Aztán megindultak. Most se lépkedtek könnyedébben, éppen hogy csak a teher nem húzta a karjukat. Nem igen beszéltek Egyszer az egyik mintha felhőt látott volna és az eső miatt való aggodalmának adott hangos kifejezést. Egyszer meg a másik dörmögött rá egy légyre, amelyik az orrára merészkedett. Több szavuk nem akadt, de annál többet köszörülték a torkukat és néha-néha meg meg nézték egymást, de csak úgy j talptól csizmaszárig. Lassan hazaértek és a „sógor“ portája előtt, mivel hogy ez vagy hat házzal előrébb állt a másikénál, elköszöntek egymástól. — No Isten vele sógor 1 — Isten megáldja. A nap megjárta második félutját, beesteledett. Az ember, akit a társa „Komá“- nak titulált, kiment a pitvarra, fölnézett az égre és miután megbízó nyosodott arról, hogy nem lesz eső, oda billentett a fiának, a húsz esztendős legénykének. — Andris, együssz velem I Nem messze, csak az erdő széléig, ... a minap láttam ott egy szép nagy dorongot, jó egy hétre való téli tüzelő féle . . . elhozzuk. A legényke megértette a szót és VILÁGMOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Szerda, okt. 28. Csütörtök, okt, 29. A szezon legkáprázatosabb zenésvigjátéka: Broadway Melody Az előadások kezdete: hétköznapokon: */i6 és V»9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Főszereplők: Jack Benny, Eléonor Powell, Robert Taylor, Una Merkel Fox hiradó
