Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-10-14 / 82. szám

2 •ora irányítását, amikor magyar lö­vőnkbe vetett hitünk megrendült és már-már azt hittük, hogy min­den elvész, hogy megkonditják telettünk a lélekharangot, ö öntött belénk lelket, hitet és bizalmat, ő matatta meg ai utat, amelyen tovább kell haladnunk, hogy elérjünk ahhoz * nagy oélhoz, — amelyért küzdött, amelyért vállalta a megpróbáltatáso­kat, — a jobb magyar jövőhöz. voltak életében ellenei, voltak kri­tikusai és lehettek, akiket a gyűlöl­ködés sielleme hatott át vele szem­ben. Érokoporsójánál mégis ott állott lélekben as egész magyar nemzet, mert minden magyart egybekováesolt itt maradt szelleme, az az apostoli hittel hirdetett meggyőződése, amit senki nála fanatikusakban, senki nála meggyőzőbben nem hirdetett nekünk, hogy: dolgozzunk ernyedetlenül tovább, mert jobb sors vár a ma­gyarra, lesz magyar feltámadás. A főispán kegyeletes megemléke­zését a megjelentek állva hallgatták végig és a beszéd elhangzása után a főispán a gyász jeléül az ülést öt percre felfüggesztette. A ssttnet után a kisgyülés áttért a tárgysorozatába felvett ügyek megvitatására. A szegényelláfás ni rendle Vitéz Vendel István Szekszárd me­gyei város polgármestere arra való tekintettel, hogy a belügyminiszter a flsegénygondozásra vonatkozóan Szék- szárdon is elrendelte az úgynevezett Egri Norma bevezetését, az alábbi megkeresést intézte a város közön* «égéhez: A történelem kapuján mindenki ál­tal észrevehetően kopogtat az emberi­ség örök problémája, a szegénység, amelynek gondozása égetően meg * oldást sürget, A napnak minden per­cében vérző sebek nyílnak meg, ame­lyek gyógyító szerre, segitő kezekre várnak. A sors nem kiáltotta soha figyelmeztetőbben az emberiség fü­lébe, mint a mai időkben, hogy vi­gyázzunk, jöjjünk közelebb és köze­lebb egymáshoz 1 Az erősebbek, a te­hetősebbek nyújtsák segitő jobbjukat as elesettek felé, emeljék fel őket abból a mélységből, amely min­denki számára nyitva áll! Isten és emberek előtt felemelt fő­vel mondom, hogy a nehéz időkben —- karöltve a karitatív és társadalmi egyesületekkel — óriási erőfeszítése­ket tettünk városunk szegénygondo- aása érdekében. Munkánk mégsem Tolt tökéletes, mert széttagolt volt, hiányzott a közös szerv, amely nem tekint semmi mást, csak a szegény­kérdést és annak helyes meg­oldását. A mindenütt osaknem egyformán jelentkezett helyi tüneteket észrevette ai államhatalom is és a Belügy­miniszter elrendelte, hogy a szegény­gondozást az Egri Magyar Norma szerinti formában egységes alapra kell fektetni és ezt november hó 1 éré Szekszárdon is életbe kell léptetni. Az 1936. évi november hő 1-ével tehát Szekszárd megyei városban is a szegénygondozás az Egri Magyar Norma szerint fogja kéz detét venni, azt a napirendről le­venni, vagy elodázni nem lehet. Felállítjuk a városi szegényügyi hi­vatalt, amelynek a szervei lesznek a polgármester vezetése alatt álló sze- gényügyi bizottság, az adomány­gyűjtő hölgybizottság, a szegénygon­dozó Nővérek és Testvérek I Mit jelent az Egri Magyar Norma szegénygondozás nálunk? Jelenti,hogy az egyházak,Ja társadalom és a ha­TOLNAMEGYEI UJSÄG - 1 -------— __________________________________________I Dr Izfigiw Adám toziro- «ézteieiw Szekszárd vasutállomásaal szambán« Mayer-léle széntelep, Gróf Tisza Istváo-n. 18, "'11 Teletonegám ■ 178. Ili Rendelések eszközölhetők: a telepen, azonkívül Garay-tér 6. és Kossuth Lajos-utca 30. szám alatt. Legolcsóbb szén, koksz« száraz tűzifa Ölben és oprltoa tőség összefognak egy magasztos cél érdekében ; közös, vállvetett munká­ban egyesülnek, amelynek hasznát szegény embertársaink látják. Jelenti továbbá azt is, hogy többé nem lesz koldulás Szekszárdon, hatósági ol­talomban részesül és ezáltal mentesül a zaklatástól mindenki, aki a havon­ként fizetendő pénz-, vagy termény­beli hozzájárulásával a nemes ügy támogatására siet. Szegényeink érdekében a tél kü szöbén bekopogtatok minden házhoz és kérve kérem városom polgárságát, hogy az Egri Magyar Norma sze­rinti szegénygondozásunkhoz havon­kénti hozzájárulását felajánlani és azt biztosítani szíveskedjék. Előreláthatólag még a folyó hó­ban megtartandó nagygyűlésünkön a legszélesebb körben és alapon ismer­tetni fogjuk a szegénygondozásnak a november hó 1 én életbelépő ezen uj módját, szükséges azonban már most, hogy lássuk azokat az anyagi erő­ket, amelyek a jó ügytől elválaszt­hatatlanok. Aki ad, könnyebbséget teremt ma­gának is, mert hozzájárulásával az emberi legszebb tulajdonságot köny- nyen elintézi 1 Aki a szegények felé nyújtja segitő kezét, az magának is ad, biztos tudatában vagyok te­hát annak, hogy városom polgár­sága megérti a kor intő szavát és szive sugallatára hallgatva tehet­sége szerint kiveszi részét a sze- qénqqondozás emberbaráti mun­kájából1 Ne felejtse el senki, hogy a sze gények letörölt könnyei nyomában Isten áldása fakad l Hazafias üdvözlettel: vitéz Vendel István polgármester. HÍREK Szüreti nóta A dombok lankáján arany napfény reszket. Szép kövér tőkéken, mosolygó gerezdek. Jókedvtől visszhangzó a szőlők mély útja, Nóta száll vidáman; itt a szüret újra I Kacarászó lányok, mókázó legények, Gazdagok — szegények, A méztől ragadó, Nektártól dagadó édes fürtöt szedik S a kosár, a puttony csak telik, csak telik. Mindegyik pince most nyüzsgő bangyafészek.. Hordják a bogyókat, dolgoznak a prések. A piros must csurran, rá már régen várnak Szomjastorku kádak. Most van ám nagy bajba', az a szőlősgazda, Ki borát éven át lakat alatt tartja! Aki a kadarkát csak maga kóstolja: Nincs üres hordója... Fütyörészve járom a nótás tájakat A jókedv s vidámság énrám is átragad S köszönetét mondok tőkék közt járkálva Noénak, hogy szőlőt is tett a bárkába.... Óh drága venyige! óh, zamatos fürtök! Milyen Ínycsiklandón, gusztusosán ültök... Mennyi cukros gerezd— s mi lesz majd belőle> fókedvnek forrása, búnak szemfedője... Óh, Te áldott nektár, köszöntünk előre I Mi, akik annyi bút, bajt és gondot hordunk, Alig váijuk már, hogy megöntözzük torkunk! Egy-két pohár jóbor sok rosszat eltemet.. S könnyebben kibírjuk majd a fagyos telet! Vecsey György' — Vármegyénk közigazgatási bi­zottsága október havi ülését f. hó 13-án tartotta megvitéi drThuránsiky Lásilő főispán elnöklete alatt, ame­lyen a hivatalos tagokon kívül részt vettek gróf Apponyi Resső, dr Csapó Dániel, báró Fiáth Tibor, Döry Fri­gyes, vitéz Makray Lajos, Schneider Gábor s báró Jeszenszky József vá­lasztott bizottsági tagok. Elnöklő fő ispán kegyelettel emlékezett meg néhai jákfai Gömbös Gyula miniszterelnö­künk, vármegyénk nagy fiának gyá­szos elhuny tárói. Főispánunk megem­lékezését a bizottság tagjai mély megindulással, állva hallgatták végig. Ezután a bizottság áttért a napi­rendre, melynek során megnyugta­tóan tudomásul vette a hivatalos je­lentéseket. Etután a gazdasági, nép oktatásügyi, adóügyi, útügyi és gyám­ügyi albizottságok tartották meg ülé seiket. — Kettős esküvő. Szombaton dél­után kettős esküvő volt a szekszárd- belvárosi r. k. templomban. László Aladár kir. műszaki főtanácsos, ál- lamépitészeti hivatali főnök és neje ss. ótordai Székéig Ilona leányát Gabriellát oltárhoz vezette vámosi Kajáry Sándor, a Paksi Armentesitő Társulat szakaszmérnöke, Ilona leá­nyát pedig nemes lófeő székely Né meth Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője. Esküvői tanuk voltak: dr Sztanó Sándor szekszárdi kórházi osztályos főorvos, Jankovich Sándor ezredes, dr Fehér Miklós ny. fővárosi tanácsjegyző és Oszlányi Kornél alezredes. Az esküvő alkal­mával zsúfolásig megtöltötte a temp­lomot Szekszárd előkelő közönsége, mely elhalmozta az örömszülőket és a két fiatal párt jó kívánságaival. — Vasárnap filléres gyorsvonat ér­kezik Szekszárdra. A Magyar Királyi Államvasutak igazgatósága folyó hó 18 án, vasárnap filléres gyorsvonatot indít Budapest déli pályaudvarról Szekszárdra. A vonat bevezetésének előfeltétele legalább 500 utas jelent­kezése. Ismerve a budapestieknek a szekszárdi bikavér és egyéb kitűnő borok iránti érdeklődését, valószínű­nek tartjuk, hogy a jelentkezések száma oly nagy lesz, hogy nem egy, hanem két vonatot kell indítani, mert hisien tavaly is már a hirdetmény megjelenését követő napon elkapkod­ták a menetjegyeket, úgyhogy nyom­ban elfogadták a menetjegyirodák a második filléres vonatra való jelent­kezéseket. Nincs kizárva, hogy most is úgy less. A Budapest-Déli pálya­udvarról kora reggel induló filléres vonat 9 óra 07 perckor érkezik Szek- ssárdra és innen eBte 19 óra 54 perc kor megy vissza. — A tolnai rém. kát- esperességl kerülőt lelkipásztorai őszi papi koro­nájukat folyó évi október hó 8-án Faddon tartották meg. Gyászistentisztelet Gömbös Gyula temetése napján. Becht Jakab köz­ségi bíró, örökös törvényhatósági bi­zottsági tag előterjesztésére a szá- razdi evangélikus templomban gyász­istentiszteletet tartottak a miniszter- elnök temetési idején. A kegyeletes aktuson résztvettek a bíró vezetésé­vel az összes elóljárósági és képvi- I selő testületi tagok és megjelent a | község lakosságának legnagyobb ré­.............. »«“1936 októberül 4.— sz e. A Sparas Elek ev. lelkész ál- 1aL taftott istentisztelet a Himnusszal végződött. — Választás. A sióagárdi iskolán- kívüli népművelési bizottság most tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen egyhangú lelkesedéssel megválasztot­ták elnökké Koch Alajos esperes- plebánost, ügyvezető alelnökké dr Málinger János orvost, jegyzővé pe­dig Sólymos Péter tanítót. — Esküvő. Nedelkovics Antal, Nedelkovics Sándor Ózsáki nagy­bérlő fia október hó 10-én vezette oltárhoz a szekszárdi belvárosi temp­lomban Ivanits Ellit, dr Ivanits Károly keszthelyi gyógyszerész leányát. A fényes esküvőn a násznagyi tisztet a menyasszony részéről Pesthy Bála ny. miniszteri tanácsos, a vőlegény részéről Schneider Elemér, a Szek­szárdi Népbank Szövetkezet vezér- igazgató helyettese töltötte be. — Siesta Sanatorium Budapest, I., Ráth György-u. 5. a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvosilag legtökéletesebben felszerelt gyógy­intézete. Bel- és ideggyógyászat, sebészet, szülészet, nőgyógyászat, urológia stb. Röntgen. Kémiai és mikroskopiai laboratórium. Elektro- cardiograph (szivvizsgáló).' Krogh- féle alapanyagcsere vizsgáló készü­lék. Enterooleaner (bélfürdő). Modern vizgyógyintézet. Orvosilag vezetett villanyüzemü konyha] Elsőrendű el­látás 1 9700 négyszögöles park 1 Ol­csó áraki — Halálozás. Hock János nyug. budapest józsefvárosi plébános, volt országgyűlési képviselő, a hires egy­házi és politikai szónok, a neves író folyó hó 9-én élete 77 évében hosz- szas betegség után meghalt. Az el­hunyt az 1887. évtől az 1918. év végéig volt a magyar képviselőház tagja és mindenkor nagy szerepet vitt a politikai életben. Az 1918. év novemberében a Nemzeti TanácB el­nöke lett, majd a kommunizmus elől külföldre menekült és onnan több, mint tiz esztendei tartózkodás után tért haza. A háborús összeomlás utáni működését kellő távlatból, majd a későbbi történelmi bírálat tudja csak tisztán megvilágítani. A megboldo­gult külföldről való visszatérése után magas kora dacára is fiatalos ener­giával dolgozott feltűnést keltő mély értelmű vallásfilozófiai munkáin, me­lyek közűi az Élet könyve című kötete néhány nappal ezelőtt jelent meg. A megboldogultat kiterjedt ro­konság gyászolja, köztűk fivére: Hock István nyug. MÁV szekszárdi állomásfőnök, unokahuga Schneider Eiemérné sz. Hock Bella és dr Si- monyi-Semadan Sándor volt minisz­terelnök, unokatestvére. — Katonai lóvásárló bizottság ló- vásárlásal Szekszárdon. Értesülésünk szerint a katonai lóvásárló bizottság folyó hó 20-án délután 3 órakor Szekszárd vásárterén katonai szolgá­latra hátaslónak alkalmas lovakat vásárol 4 évtől 7 évig. A lótenyész­tők és gazdák felkéretnek, hogy el­adásra szánt lovaikat a jelzett helyen és időben a bizottság elé vezessék elő. — Gyakori halálokok voltak vár­megyénk területén az előző hónapban: aggkori végkimerülés 46, szervi szív­baj 29, rák és rákos elfajulás 26, gyomor-, bélbántalom 17, veleszületett gyengeség 16, tüdő és mellhártyalob 17, agyvárömleny 14. A többi meg­oszlik különböző betegségekre. — Az Országos Stefánia Szövetség orvosi tanáesadásában részesült szep­tember hó folyamán 23 terhes, 475 eseosemő és 153 gyermek. A védő­nők meglátogattak 56 terhest, 138 gyermekágyast, 812 csecsemőt és 870 gyermeket. 1

Next

/
Thumbnails
Contents