Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-10-14 / 82. szám

» Égy katonatiszt tragikus halála. Hegrenditő öngyilkosság történt,mait héten Saekssárdon. Toperczer Dezső, • köselmultbsn Pécsről Ssekszárdra helyesett 4. határőr eired gazdássati Őrnagya Biolgálati fegyverével mellbe­lőtte magát és meghalt. As öngyil­kossággal kapcsolatban a pécsi ve* gyesdan dérp irancsnokság lefolytatta a ssokásos vissgálatot és megállapí­totta, hogy Toperczer Desső őrnagy, 'gazdássati tiszt amngyis gyenge ideg­zetét a határőrezred átköltözködésé- vel kapcsolatos fokozottabb munka viselhette meg annyira, hogy lelki egyensúlyát vesztve elkövette végze­tes tettét. — As öngyilkosság nagy vész vétet keltett Pécsett, ahol Toper- ezer őrnagyot és családját mindenki rszerette és becsülte. A tragikusvégtt őrnagy csak a szolgálatának és csa­ládjának élt és példás működéséért fe­lettes hatósága legteljesebb elismeré­sét vívta ki. Toperczer Dezső őrnagy felesége és három gyermeke Pécsett él és a családfő áthelyezése is csak Ideiglenes volt, mert a szekszárdi gasdászati hivatal beszervezése után november elsején újból Pécsett foly­tatta volna katonai szolgálatát. As elhunytat pénteken délután fél 4 óra­kor temették el Ssekszárdon baj tár­sainak és Szekszárd közönségének őszinte részvéte mellett. A gyászoló család iránt — mint a „Dunántúl“ írja — Pécsett nagy részvét nyilvá­nul meg. — Kirendelés. A vallás* és köz­oktatásügyi miniszter Kamondy Kál­mán oki. tanítót a dombóvári állami 'népiskolához rendelte szolgálattételre. — Szeptember havi népmozgalmi adatok. Éiveszületett a vármegyében 427, meghalt 267 egyén, a természe­tes szaporodás 160 fő, azaz 0'59 ezrelék. 1 éven alul elhalt 57, 7 éven alul 7, 14 éven alul 4 gyermek. — 70 éven felül 48, 80 éven felül 21f SO en felül 4, legmagasabb kort ért el egy 98 éves férfi Uzdborjád köz­ségben. — Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lovas Béla dunaföldvári ág. h. ev. elemi iskolai előkészítő tanfolyamot vezető oki. ta­nítót a kötse—meggyespusztai állami népiskolába nevezte ki helyettes ta* nitóul. — A Zöld Kereszt egészségvédelmi ^szolgálat két vármegyei körzetében 17 orvosi tanácsadáson résztvett a múlt hóban 192 egyén, a védőnő -meglátogatott 386 családot. — Bezárt Iskola. Vármegyénk al­ispánja a váraljai ág. ev. elemi nép­iskolát a gyermekek körében jár— vány szerűen föllépett fültőmirigylob miatt további rendelkezésig bezáratta. — Színészet Pakson. Pataky József társulata nagy sikerrel adta elő vá­logatott darabjait. A társulat minden tagja a legjobb benyomást keltette. Da Märy gyönyörű hangjával és bájos ^megjelenésével, Vajda Rózsi átérső ereje, Matolcsy Béláné szimpatikus 'játéka, Lukács Teri kedvessége ma­gával ragadta a nézőtér lelkes publi­kumát. Jóssá Irma tökéletes komika. Pataky József, mint színész, régóta elsőrangúnak ismert. Szentes Lászlót, -a tehetséges színészt, hir szerint a szegedi színházhoz szerződtetik. Lányi István, Hetéoyi Ferenc, Solymoasy Imre és Lenkey Gyula értékes ké­pességeikkel szintén nagyban emel­ték a kiváló együttes értékét. A tár­sulat 15 én, csütörtökön, Tolnán, 2i- lahy Lajos Urileány cimtt darabjá­val mutatkosik be. — TOdővészellenes védekezés A vármegye területén megkezdett BCG (Cslmette-fále) gttmőkórellenes védő­oltások-folyamatban vannak és mind* inkább szélesebb körben nyernek al* halmazáét. —1936 október 14.--—— — tolnaMegyei újság »i'viv' ül I Rövidhullám! A rádiózásnak ez a leg­fiatalabb ága fontos té­nyező lett. Világrészeket kapcsol össze. Nagy tá­volságokról és nappal is olyan hangerővel vehető, mint a helyi adó. Az Orion 22-es luxus kétlámpás rádió közép és hosszú hullámokon kívül a rövid­hullámsávban is meg­lepően jó vételt nyújt. KAPHATÓ MINDEN ORION RÁDIÓKERESKEDŐNÉL I TÓTH KAROLY Igazgató főmérnök Seekszárd közéletének több mint félszázad óta nagy szerepet vitt tagja, Tóth Károly főmérnök, a Szekszárd- Bátai Armentesitő Társulat nyugal­mazott igazgatója folyó hó 13-án reg­gel örök álomra hányta le szemeit. Sikerekben gazdag, munkás élet után hagyta itt övéit a megboldogult, aki­nek a működése óriási értékű, igen nagy összegeket képviselő gasdasági előnyökhöz juttatta Sárköz lakossá­gát. Az ő nevéhez és áldásos műkő dóséhez fűződik Sárköz ármentesité- sének, belvízrendezésének megszerve­zése, a bátai szivattyútelep és a bel- vizcsatoroahálózzt kiépítése. Eszel a mérnöki fáradozásával hatvanezer hold pompás földet mentett meg a mezőgazdasági termelés számára. Tóth Károly az 1851. évben szü­letett Mezőtúron és a gimnáziumi érettségi vizsga után a hírneves zü­richi műegyetem mérnöki fakultásá­nak a hallgatója lett. Oklevelének a megszerzése után éveken keresztül vasntépitkeséseknél dolgozott, majd szülővárosa, Mezőtúr választotta mér­nökévé. Az 1878. évben egyhangú választással került a Szekszárd- Bátai Armentesitő és Dunavédgát Társulat élére és itt működött nagy ambíció­val, sikerrel és fáradhatatlansággal az 1920. évig, amikor nyugdíjba yo- nult. Hivatali teendői mellett nagy hozzá­értéssel vezette messze földön hires szekszárdi szőlőgazdaságát, melynek termelvényei úgy itthon, mint kül­földön számos kiállításon az első di­jakat nyerték el. Hagy szerepet vitt a vármegye és Ssekszárd társadal mában, tagja, sőt sok esetben kesde- ményezője volt a legtöbb kulturális mosgalomnak. Qitbusgó, vallásos em­ber volt és különös melegséggel fá­radozott a református egyház beléle tében. Az e téren szerzett érdemeiért a Tolnai Református Egyházmegye már évtizedekkel ezelőtt világi tanács- bíróvá választotta. Mérnöki működé­séért még a múlt században királyi kitüntetésben részesült, mig a század elején a vízügyi műszaki tanács tag­jává neveztetett ki. Neve ismert volt a szakirodalom terén is és több százra megy a kü­lönféle folyóiratokban és újságokban megjelent igen értékes cikkeinek a száma. A miliénium évében megírta az ármentesitő társulatnak a meg alakulásától az 1896. évig terjedő történetét, sokat foglalkozott azon­kívül ősmsgyar nyelvészeti és tör­ténelmi kérdésekkel is. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságá­nak és Szekszárd város képviselő­testületének is. Áldásos életét özvegyével együtt gyászolják gyermekei: dr Hagg■ mássg Zoltánná sz. Tóth Erzsébet, dr Sass Elemérné sz. Tóth Ilonka, vejei: dr Haggmássg Zoltán ny. fő­ispán, dr Sass Elemér belügyminisz­teri tanácsos, unokái: Sass Marika, Sass Juditka ób Sass Domokos, va- amint fivére Tóth Zsigmood. Hűlt tetemét e hó 15 én délután 3 órakor kisér.k örök nyugovóra a szekszárdi újvárosi temetőbe. — Hangversenyek a világűrben. !*íem lehet tudói, hogy azok a fan- asitikus dolgok, amelyeket régeb­ben csak regényekben olvastunk, ma bedig a technika fejlődésével jórészt negvalósulva látunk, tulajdonképpen íogyan jöttek létre. Vájjon az, aki i tengeralattjáró problémájával elő- izör foglalkozott, gondolt-e Verne ,Nautilus“ ára ? Azokat, akik a hold- •akétákkal kísérleteznek, szintén Verne fantáziája inspirálta volna ? üti tudná megmondani, hogy a sok mernyi hasznos találmány hogyan isttletett meg? Ki hitte volna vala- nikor, hogy a levegőbe, az éterbe izáz és százféle szórakoztató és hasa* íos dolgot sugároznak ki, melyet joga ran mindenkinek felfogni, meghall- jatni és azzal szórakozni? A rádió J egmerésiebb fantáziát is túlhaladta. I Nemrégen azzal dicsekedtünk, hogy „tegnap Londont fogtam a rádióm­mal“, ma ezen már túl vagyunk. Jó rádióval átléphetjük az óceánokat és rádiónk megszólaltatja a rövidhullá­mon érkező eredeti amerikai, japán, indiai éB egyéb a exotikus muzsikát is. Persze ehhez jó rádió kell. A 22 es Orion 2-j-l lámpás nagy telje- sitményü rádió, dacára kis lámpa- számának, rövidhullámon olyan nagy távolságok áthidalására alkalmas, me­lyeket eddig sokkal nagyobb lámpa- számmal sem tudtunk elérni. Távoli exotikus országok adásait a helyi adóval szinte egyenlő hangerővel ve­hetjük ezzel a kétlámpás készülékkel. — Csökken ai állatkivitel. Vár­megyénk területéről szomorúan apad a szépen megindult állatkivitel, mert a mull hónapban már csak 695 szarvasmarhát^ 1070 sertést és 243 lovat szál ütöttünk külföldre. Ezek, a számok az egyes államok között eképpen oszlanak meg: Ausztria 28 szarvasmarha, 756 sertés, 80 li. Cseh­szlovákia 314 sertés, Németország 60 szarvasmarha, 163 ló. Olaszország 537 szarvasmarha. Svájo 70 szarvas­marha. — A tífusz Örvendetes csökkenése. A m. kir. tiszti főorvostél szerzett értesülés szerint az ősz elején évente nagyobb méreteket öltő hasihagymáz esetek sseptemberben csökkentek és igy azok tovaterjedésének megaittnte örvendetes jelenség. Bár a vármegye területén még mindig elég sok —- Bsámszerint 49 eset — fordult elő, az általánosan elrendelt és végrehaj­tott intéskedéseknek köszönhető, hogy a megbetegedések száma ősökként, a tífusz sehol sem öltött jár vány szerű alakot, hanem szórványosan jelent­kezett. Ezt bizonyítja, hogy mig a hónap első felében 28, addig a hónap második felében osak 21 aj betegről érkezett bejelentés, akik közül ket­tőről utólag kiderült, hogy a kóris­méjük téves volt. Eb utóbbi körül­mény is bisonyitja, hogy az orvosok mindenütt a kellő gondossággal jár­nak el s már a tifuszbetegség gya­núját is jelentik. A hasihagymáz ter­jedésének maggátlásában a leghatá­sosabb eszköz a védőoltások beveze­tése, a baoillusgszdák kioktatása és elkülönítése volt, valamint a m. kir. tisztiorvosoknak a helyszíni szemlék alkalmával észleltek után javasolt és a főszolgabirák által megértéssel fo­gadott, majd elrendelt intézkedései, amelyek gyors, pontos keresztülvitele nagyban hozzájárult a fertőzés meg- gátlásához. A koraősz és gyümölos- idény másik fertőző betegsége, a vár­has elég nagy számban fordult elő (15), de kimenetelében kevésbé sú­lyos alakban jelentkezett, mert csak két halálozás történt: az egyik cse­csemő, a másik korosabb s igy in­kább a legyengült szervezet cseké­lyebb ellenállóképessége okozta halá­lukat. — Betörők Jártak a szekszárdi gimnáziumban. Kedden reggel nagy megrökönyödéssel vette észre a szek­szárdi Garay János gimnázium al­tisztje, hogy a tanári tanácskozóterem ajtaja, amelyet ő az előző este bezárt, tárva-nyitva van. A terembe belépve, ott a legnagyobb rendetlenséget ta­lálta. Az asztalok fiókjai ki voltak huzigálva és tartalmuk a földre volt szórva. A szekrények ajtait és fiók­jait is nyitva találta az altiszt, aki erről nyomban értesítette Faludi Ferenc igazgatót, aki az altiszttel együtt végigjárta az összes folyosó­kat és felment az emeletekre is, ahol a második emeleten, az állami felső kereskedelmi iskola tanári szobájában is betörő járt. Az esetet azonnal a rendőrség tudomására hozták és a hatósági helyszíni szemle során meg­állapítható volt, hogy a tettesek a legnagyobb valószínűség szerint — ugyanazok lehettek, akik aa elmúlt napokban hasonló betöréseket követ­tek el a Székesfehérvárott, Dombó­váron, Kaposváron, Pécsett, Sziget­váron és Baján. A betörők a keres­kedelmi iskola tanári ssobájában semmi értékeset sem találtak, mert dr Dadag Dezső az intézet pénzkészletét e be­törésekről sióié híradás után magá­nál tartotta, a tanárok fiókjaiban pedig nem volt pénz. A gimnáziumi tanári szobában mindössze 8 pengő volt a betörők. zsákmánya, mert ezt az összeget az egyik tanár a fiókjá­ban tartotta. A gimnázium páncél­szekrényéhez az éjjeli látogatók nem férhettek hozzá, mert az igazgató lakásával összefüggő irodában vau elhelyezve.

Next

/
Thumbnails
Contents