Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-08-26 / 68. szám

XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 augusztus 26. (Szerda.) 68. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di|i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ________6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A paprikarendelet Magyarország ma minden trianoni elesettsége ellenére is, divatban van a külföldön. Idegenforgalmunk szinte éráról- érára növekszik, exportpiaca­ink — hála a kormány céltudatos gondoskodásának — szaporodnak, a magyar termék szerte a világon már­kás cikk, amelynek tisztességes ára és vevéje van. Mezőgazdaságunk tér melvényei, minőségi szempontbél égé szén különleges értéket képviselnek a magyar búza, bor, zöldség, gyü­mölcs kelendő és kapós még a ten­gerentúli országokban is.- A magyar mezőgazdasági termel- vények e külföldi népsserüsége, a mi speciális viszonyaink között, külön­leges szint kap és különleges mél tánylást érdemel — a paprikánál. Két okból is. Először, mert az édes piros paprika érdekes magyar specialitás, másodszor pedig azért, mert az édes piros paprika termelésével kizárólag kisemberek foglalkoznak. Kisembe­rek ób Bzinmagyarok, azok itt élnek és dolgoznak Szekszárd környékén is és munkájuk, hozzáértésük, páro­sulva ez országrészek sajátos ta­laj* és éghajlati viszonyaival, kiter­melte és világhírűvé emelte az édes piros magyar paprikát. És ezek a kisemberek, a világ­hírű magyar paprika termelői, az utóbbi években egyre jobban érez hető értékesítési nehézségekkel küz­döttek. Annak ellenére is, hogy pap rikájuk minőségben, síinban, zamat­ban egyedülállóan jó és különleges, a világiacokon, részben az autarchi- kus polika, részben -pedig szervezet­lenségükben rejlő gyengeségük miatt nem tudtak mindig kellő súllyal és eredménnyel jelentkezni. Hogy pe­dig ez mit jelent, azt felesleges bő­vebben részletezni, hiszen nyilván való, hogy milyen katasztrófát je­lent egy egy paprikakertész családra, az egész szegedi, vagy kalocsai paprikakerületre, ha akár a maga szervezetlensége, akár a felvevőke­zek erős szervezettsége folytán el kell kótyavetyélnie az egész évi munka eredményét, áron alul kell eladni a termést. Ezt a veszedelmet, ezt a félszeg és káros helyzetet látta meg a föld— mivelésügyi kormány és meglátván, Változtatott rajta. Hóna ^ alá nyúlt a szegyény magyar paprikatermelők­nek, kiadta paprikarendeletét, amely •— mint annyi más elődje — rég ér­zett hiányt pótol. Szakszerű és ala­pos ez a rendelet, szociális érdeke­ket véd, de emellett kielégíti a köz­gazdasági kívánalmakat és mindenek­előtt biztosítja a márkás magyar paprika jó hírnevét. A siövetkezsti megoldás, a ter­melői és az értékesítési ár szabá­lyozása, szerencsésen egyezteti öbz- lie a különböző érdekeket. Jól jár termelő, mert tisttességés árat kap, *jncs kikapcsolva a kereskedelem Hlrdetőselc árait A legkisebb hirdetés dl|a 1-BO pengő. — A hirdetés evy 60 mllltmétst széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. Allástkérésőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-slellecryzéal, családi hír, valaialnl a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Bem és megtalálja védelmét a fo gyasztó. De védelemhez jutott maga aa egész paprikatermelés, amelynek márkázottságát jelenti Darányi Kál­mán recdelete. Vagyis a külföld, amely keresi a jó magyar édes pap rikát, valóban azt kapja meg pénzé­ért, amiért kiadta. A kisemberek védelme és a specie litást jelentő magyar paprika védelme ez a rendelet, de védelme a fogy« Bi­tónak is anélkül, hogy kárára lenne a kereskedelemnek. Az igazi nem­zetgazdaság okos, helyes, szakszerű és előrelátó szolgálata a ptprikaren delet. Tizenötévé szabadult fel a vármegye három községe a szerb megszállás alöl Vármegyénk három községét, Alsó­nyéket, Bátaszéket és Bátát szállták meg az összeomlás után a szerb csa­patok és bár a trianoni békeparancs a bácskai háromszöggel együtt ezeket is visszaitélte nekünk, a szerbek mégis csak 1921. évi augusztus hó 20-án mentek ki innen, ahol kinozták, sa­nyargatták és saipolyozták a lakos­ságot és magukkal vittek mindent, amit el emelhettek. A kiürítés A. Craven angol al­ezredes ellenőrzése mellett történt és hozzá összekötő tiszt gyanánt Kacs- kovics főhadnagyot osztotta be a honvédelmi miniszter. Vármegyénk három községét megszállva tartó ka­tonák parancsnoka Pavlics szerb százados, azelőtt 19-es honvédtiszt volt és vele folytatott A. Craven al­ezredes tárgyalást, amelynek ered ményeképpen Szent István napján reggel 9 órakor Pőkag százados parancsnoksága alatt 24 magyar ki­rályi csendőr vonult be a három köz­ségbe, ahol a lakosság diadalkapukat akart állítani a másnapra várt ma­gyar katonaságnak. A szerbek azon­ban a diadalkapuk felállítását gyuj togatással fenyegetődzve megtiltották. A szerbek csak 22 én hajnalban mentek el és Herschmann őrnagy parancsnoksága alatt e nap reggelén vonult be Alsónyékre a magyar ka­tonaság, ahol diszruhás lovasbandé- rium élén Mező László főjegyző és Harczi László mondtak üdvözlő be­szédet, mig Bocskay Bözsike virág­bokrétát nyújtott át a parancsnoknak. Bátaszék a szerb tilalom dacára is állított diadalkaput, amely előtt Purth Adolf főjegyző mondott üdvözlő be­szédet. A katonaság a tüaoltóaenekar indulóinak hangjai mellett vonult be az örömujjongó községbe, ahol eat követően boldogemléktt Hradek Ká­roly pápai kamarás mondott ünnepi nagymisét a gyönyörű bátaszáki tem­plomban. Ott a katonasággal együtt megjelent Forster Zoltán alispán, Bajő Pál főszolgabíró, dr Berze Nagy János tanfelügyelő, akik a polgári igazgatás átvételét hajtották végre. A mise után a templom előtti té- ren impozáns népgyülés volt, melyen megjelent Bátaszék apraja nagyja. — Pécsy Erzsiké bátaszéki tanítónő ma­gyarruhába öltöave óriási hatással sia- valt egy irredenta költeményt, majd óvári és szentmiklÓBÍ Pongrácz La­jos gyógysierész mondott gyönyörű hazafias beszédet, melynek hatása alatt szem nem maradt sfeáraion, so­kan pedig hangosan felsokogtak. Vé­gül Kiősz Teruska Papp-Váry Ele­mér Magyar Hiszekegyét szavalta el igen nagy lelkesedést keltve. A nép­gyülés után 300 terítékes bankettet tartottak a felsaabadulás örömére. Bátára másnap vonult be a kato­naság a polgári hatóságokkal együtt .és ott is hasonló melegséggel fogad­ták őket. A felszabadulás tizenötéves évfor­dulóját mind három helyen lelkesen megünnepelték. A belügyminiszter a »Magyar Nép Hete" védnöke A Turul Szövetség két országos | jelentőségű propagandájának, a — j Magyar Egészség Vonata és a Ma< 1 gyár Nép Hete vezetői — dr Vég- 1 váry József fővezér, országgyűlési képviselő és dr Dérczy Ferenc or­szágos vezér bemutatták mindkét ki­állítás készülő terveit vitéa levelendi Kozma Miklós belügyminiszternek. A belügyminisztert dr Végváry Jó­zsef és dr Dérczy Ferenc részletesen tájékoztatták a két kiállítás anyagá­ról, technikai és müvósai kiviteléről, valamint az előkészítő munkála­tok előrehaladásáról. A részletes tájékoztatás után a miniszter meg­tekintette az egészség Vonata minia­tűr modelljeit, valamint a Magyar Nép Hete kiállítási tervrajaait. ügy a művészi kivitelezés, valamint a szak­szerűen összeállított tudományos anyag megnyerte a miniszter tetszését és a Turul Szövetség két vezérének felkérésére kijelentette, hogy elvál­lalja mindkét kiállítás védnökségét. Szívesen vállalom mindkét kiálli tás védnökségét — mondotta a miniszter. A kiállításokat alkal­masnak tartom arra, hogy a ma­gyar népegészségügy problémáit népszerQsitse. Közölte eat is a belügyminiszter, hogy a magyar vidék egészségének feljavítása érdekében erőteljesen folyik a munka. Kozma Miklós belügyminiszter aat a gondolatot is felvetette, bogy a ma­gyar falvakban a hősi emlékművet egy olyan artézikat tervével kellene kombinálni, amely kút mttvéeai saot>* rásakiképaéssel egyszersmind kegye­lettel adóana a világháború elesett hőseinek is. — A Turul Ssövetség Egészség Vonata előkészítő bizott­ság» elhatározta, hogy eaen elgondo­lás propagálására pályázatot hirdet és a pályadíjnyertes modelt aa Egész­ség Vonata végigvisai aa országon. Végül közölte a miniszter, hogy a Szövetséget munkájában a legmesz- eaebbmenően támogatja és arra kérte a Szövetség megjelent két képviselő­jét, hogy aa előkészítő munkálatok fázisairól őt állandóan tájékoztassák. Városi közgyűlés Hétfőn délután tartotta Szekszárd város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlését, melynek első tárgya az 1936. évi költségvetésről szóló al- ispáni leirat volt, mely köali, hogy a belügyminiszter a városi pótadót 100 százalékban állapította meg és amely utasításokat ad a városi gazdálko­dásra vonatkozóan. Vitéa Makray Fe­renc a kisgazdapárt részéről szólt hozzá az aliBpáni leirathoz, többek közt kifogásolva, hogy az nem közli szó szerint a belügyminiszteri ren­deletet. Tóth Pál városi fő szám ve vő, majd vitéz Vendel István polgármester ad­ták meg a szükséges felvilágosításo­kat a felszólalónak, hangoztatva, hogy az alispán azt közli a hozzá intézett miniszteri leiratból, amit akar, az al­ispán eljárását kritika tárgyává tenni nem lehet. Majd elmondotta, hogy a pótadószázalók emelésének az az oka, hogy az államrendőrségi hozzájárulás 8°/o, a légvédelem 2%, a polgári is­kolai dologi kiadások 2°/0, a test­nevelés 4°/o, a forgalmi adó csök­kentése 14°/o, a tűzoltóság létesítése 7°/o, a fogyasztási adó felére leszál­lítása 10°/0, a katonaság elhelyezése 7% pótadóemelkedést idézett elő, ez­zel szemben a város azelőtt élvezett 80— 70—50—30.000 pengős állam-" segélye fokozatosan csökkenve». már a múlt évben is teljesen elmaradt. ígérte végül a polgármester, hogy olyan javaslatokkal jön majd a kép­viselőtestület elé, amelyek alkalma­sak a pótadószázalók csökkentésére. Egyhangú határozattal tudomásul vétetett Tolna vármegye közigazga­tási bizottsága fegyelmi választmá­nyának véghatározata a vitéz Vendel István polgármester által saját maga ellen kért fegyelmi ügyben, majd meg- áliapittatott a Bencur utca rendezés Egyes szám ára 12 fillér»

Next

/
Thumbnails
Contents