Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-08-05 / 62. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 augusztus 5. (Szerda.) 62. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetést dl|t Egész évre _ 12 pengő || Félévre _ _ 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerŐán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lop szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áréit A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengd. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér, /vllástkereSŐkriek 60 százalék kedvezmény. , A hlrrovalbnn elhelyezett reklám-.'ellcgyzésl, családi hír, valamint s nylltlér soronként 60 fillérbe kerül, ~~T " T ~~ ra ~T-----III--------------iT M T ~ „É ljen Magyarország! Irta: Jánosi György. A lapok megírták, de mi íb megkaptak egy lapon, hogy a hamburgi játékokon szereplő magtár Gyöngyös- bokrétásokat megérkezésük alkalmával mintegy husiezer ember fogadta és a német ünnepeiül tudás éftíyávál, tekintélyes összesereglésével parázs tüntetést rendeztek a kis csoport mellett, amikor magyarul zengett végig Hamburg utcáin ea a kiáltás: Éljen Magyarországi Ez az egyszerű tény a maga megdönthetetlen valóságával komoly leeke aioknak, akik pángermán ábrándozással, helyesebben politikai és szereplési viszketegségböl azt a mozgalmat szították e nemzet Számára, amiről napjainkban bőségesen esett szó. „Kalandorok, vándorlegények Csavarogják be a hasai svábságot, falvaikét, tanyáikat és nemzetellenes han gulatot iparkodnak támasztani.0 Olvassuk, vagy halljuk. Szándékosan nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel mindaddig, mig tökéletesen tisatán nem állt előttünk. Most azonban ez az egyszerű tudósítás* a levelezőlap hire, majd azok az értesülések, amelyeket Németországban járt tanulóktól kaptunk* a magunk tapasztalata, idejénvalónak helyezik ezt a kérdést. Tolna megye völgységi járását, a völgységi járás községeit tűzte ki célpontul ez a mozgalom, amelynek lényege az, hogy túl a nemzetiségi jogon, a betelepülteket Németországhoz tartozóknak, végsőfokon a helyet, ahol laknak német területnek minősítsék. Fájdalom, a mai ideges poli- , ti kai hangulatban, amikor senki se tudja, hogy ki miért és mimódon sse- retne politikai nagysággá nőni* az említett eszméket és azok képviselőit, komolyan vették, még ma is komolyan veszik. Nevetséges! Elképzelhető e józan ésszel az, hogy pl. az a kis bokrétacsoport, amelyik Hamburgban a magyar nemzetet képviselte, egyszerűen kijelentette azt, hogy ők ott, ahol laknak, hódítók, a szálloda, amelyet a vendéglátó háii- x gazda rendelkezésükre bocsátott, tovább nem német, hanem magyar vagyon* ahogy egyik esztelen pánger- mánisla Mágocson a szervező gyűlésen dühös lángjában üvöltötte ehhez hasonlóan: „ Wir stehen hier an deutschen Boden 1“ Elképzelhető e az, hogy néhány falu néhány megpuhult elméjű, szabadon járó közveszélyes politikai vitustáncos befolyására, bele- szoritva a magyarság életerős gyűrűjébe, önállósítsa magát attól a nemzettől, amelyik szívesen látta, szívesen látja, neki helyet, kenyeret, teljes polgári és érvényesülési jogot adott, talán egy kissé túlságos türelemmel i&? Hát ha ez elképzelhető, csakis oláh, rác, meg óseh szempontból képzelhető el. A történelem koronáját féan-költeu homlokán hordó német nemzet szempontjából ilyet képzelni boti lobét. Az a magasztos nemzet, álftétyík éoffáse lopta meg nemzettársát, amelyik sohase vett el orozva senkitől semmit, amelyik a fegyverbarátságon túl a magyar nemzetnek történelmi osztályosa volt, tévedésből se nyújtaná ki kezét ilyen módon olyan területek után, amelyeket maga is szenteknek, történelmi jogokon épülteknek, önállóaknak tekintett és amelyek épsége a maga épségének is egyik legerősebb ütőkártyája. Németország Magyarország céljaiért, szinte Öntudatlanul, de küzdött. Egyetlen egy nemzet se ismerte fel Európában úgy a magyar nemzet Szerepét és rendeltetését, mint a német és a történelem bizonyítja, hogy egyetlen nemzet se nyújtott a bajbari annyi segítséget e nemzetnek, mint a német. A világháborúban a magyar katona nagy értékeiről Uént egyszer hallottunk német szájból elismerő di- cséretet, bizonyságául annak, hogy ez a hatalmas nemzet akkor, maikor önmagát becsüli, megbecsüli másokban is az igazi értéket. As ő szempontjából az önálló, független, őshatára Magyarország ugyanaz, ami a mi szempontunkból: Kö- zépeurőpa egyensúlyának központja, mely nélkül felbillenne az eUtrópai egyensúly és véres, örökös harcok sainterévé változnék át á Danamedence. Mit akarnak tehát azok a Hórák ób Kloskák, akik pásztortflz mellett furulyázgatva Orpheus köveiről álmodoznak ? Hallatlan türelemmel rendelkezik ez a nemzet, hogy nem veszi őket komolyan, hanem mint valami farsangi bohócokat, úgy kezeli Őket. Mit tennének pl. velem Németországban, ha én azt tenném ótt, amit ők itt? VégÜlis ki tűrné el ott azt, hogy akadjon valaki, aki a nemzet történelmi jogait, alkotmányát ki- csúfolja, a köszönésért valakit lerúgjon, ablakot beverjen? Szinte hajlandók vagyunk azt mondani, hogy ez nem is nemzetiségi mozgalom, hanem ez közönséges téboly, amely a maga erkölcsi klcsu- szásait nemzetiségi palásttal takargatja be jogtalanul, tehát visz- szaél még a nemzetiségi jelszóval is. Hallják, hogy odatul mi a vélemény erről az országról ? Érzik, hogy míösoda kárt okoznak esztelen hajtogatásukkal annak a bizalomnak, amelyre kölcsönösen szükségünk van,- mert hátra van a nagy lefizetés ideje, amikor ások, akik együtt* siftafe és vesztettek, együtt örülnek és Ayerbek. De azok á magasabb politikai számítások és siámítók, akik eféle ŐSZ kösökre támaszkodni nem átallnak, jól gondolják meg, hogy pontosan ugyanilyen következményekkel nem Számoló politikai baklövés miatt veszett el minden, amikor azok, akiket neklvaditöttak egy ostobaságnak, leszakadtak az anyaországról, hogy most visszasírjanak. Be kell fejezni ezt a mozgalmat. Nekünk nem kell senkié, de mi se vagyunk hajlandóak arra, hogy helyi cserebogarak rdgicsdlását eltűrjük. A fhágyár nemzet ezeféves jógá, élete, thai megtört helyzetében is életereje, egy uj ezeredév felé megy. Nem haltunk meg, nem vesztünk ell Miénk ftt minden és a miénk is maród. Ha ezt valaki megérteni nem akarja, ne felejtse el, hogy itt csak vendég, nem itt talált nemzetiség, hanem települő, akinek egy kötelessége van: szeretni, megbecsülni e hazát, ennek minden polgárát, mint ahogy é haza és e haza minden polgára is igy viselkedik vele szemben. Szervezet vagy tömeg 1 Irts: Barabás András. , Ha összedől a gyermek homokvára, alapjában keH njra kezdeni az építést. Ha rosszul gomboltuk he mellényünket — mondta Deák Ferenc — nincs más hátra, mint az egészet visszagombolni és élűiről kezdeni a gombolást. A világháború jórészt ÖBSZeroppantotta az emberiség állam- épitményeit, gazdasági rendsaereit, társadalmi szervezeteit. Ma az újjáépítést, az élűiről való gombolást végezsttk. Ilyenkor az ember—okulva a tapasztaltakon — alaposabban meg- néci, milyen építőanyagot használ, gombról-gombra, lépéeről-lépésre helyesen halad e ? Ilyenkor sokat fog- lalkozunk az államépités, a társadalomfejlődés, a gazdasági haladás alapfogalmaival, alapeszméivel. Könyvek, folyóiratok, újságok tele vannak ilyen alapfogalmak, alapeszmék magyará- zásával, fejtegetésével, értelmezésével, értékelésével éa átértékelésével. Szükség van azonban erre, ha biztosabban akarnak építeni, helyesebb irányban haladni, mint eddig. Gondoljunk egy kőrakásra. Miből áll az? Apróbb-nagyóbb, különböző alakú, esetleg különböző szinü ób keménységű kődarabokból. A kőrakás nein más és nem több, mint a kődarabok összege. A köveket semmi sem tártja össze a nehézségi erőn kívül, ha széthányjuk azokat, akkor is megmarad a kövek mennyisége, színe, alakj a, keménysége éppúgy, mint mikor egy rakásban voltak. Csak as összeség alakja váltotott meg, de lényeges különbség nincs abban, hogy a kődarabok széjjelhányva feküsznek- e vagy kUpalakba, esetleg más alakba összerakva. A kőrakás a liberális társadalom képe. A liberálizmus csak egyedeket (egyes kődarabokat) ismer, kik szabad formában, szabad elhatározásból összeállanak, szabad társadalmi szerződés alapján házassági* érdekképviseleti, gazdasági célú állami társaságokat, köaületeket, ha úgy tetszik: közösségeket alkotnak. A szerződéseket az egyének szabadon föl' is bonthatják (házassági elválások). Az egyén autonom, öncélú lény. Ea az indi- « uidualizrtiüs társadalom-szemlélete, I mely az egyén feltétlen érvényesülését ismeri el, végeredményben tehát mindenki háborúját jelenti mindenki ellen. Az angol Smith Ádám erre alapította gazdasági elméletét, amiből a XIX. század liberális kapitalizmusa fejlődött ki, mely a gazdasági tevékenység korlátlanságának elvét valósította meg. Amikor százötven évvel ezelőtt megszületett ez a rendszer, haladást jelentett az abszolutizmus rendőrállamával saemben, melynek gazdasági kötöttsége, hatalmi Önkénye, egye» személyektől való függése a tömegekben reakcióképpen a szabadság utáni vágyat ébresztette föl. A liberalizmus ennek teljesedését ígérte. A rendszer lehetővé tette az emberiség nagymérvű szaporodását, nagy gaadasági fellendülést síült. Csakhamar kitűnt aaonban, hogy a gaadasági szabadság csak annak válik javára, akinek van valamije. A vagyont ea a rendszer megvédte, de a szegény embert nem. A kapitalisták osztálynralma kizsákmányolta a munkásosztályt. Marx Károly megállapította a ka* pitalista OBatályuralom hibáit és bűneit s megfordította á bölcselüti irány szekerének rudját: osztályharc útján szerezze meg a munkásosztály A vezetést, ha másként nem megy, forradalom utján. „Ez a harc fos* & végső0, hangzott a proletárinduló, mert Marx elmélete szerint, há a legalsó osztály kerül uralomra, nincs többé alsóbb, elnyomott osztály, mély forradalmat csináljon. A marxizmus a liberális felfogás egyedeit tömeggé' szervezte meg. A szocialista államnak köstulajdouba kellett volna venúie„ kollektivizálni a termelési eszközökét ; a földet, bányákat, gyárakat közösen használták volna és mindenki a munkája arányában részesült volna, a haszonban. Ez a kollektivizmus elmélete. Az egyén itt felolvad a. tömegben, az egyén semmi, a tömeg minden : egy mindnyájáért I Láttuk,, mire ment a szociáldemokrata uralom Németországban, Ausztriában,, Spanyolországban; Franciaországban is ugyanennyire fog jtttni. Oroszországban pedig a közösséget képviselő- Sztálin, a vörös cár teljes zsarnokságát hozta meg, akárcsak az egyip» Egyes szám ára 12 fillér.
