Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-08 / 54. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 Julius 8. (Szerda.) 54. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre __ _ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dlfa 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét«, széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Alláslkeresőknek 60 százalék kedvezmény, i A hírrovatban elhelyezett reklám-.'eljegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. A Két legnagyobb Kereszt Mi. »kik aggódó figyelemmel kísértük mostani reformpolitikánkat annak elindulásától kezdve a mai napig, a miniszterelnök kitüntetésével kapcsolatban egy lehangoló érzés kényelmetlen lidércnyomásától szabadultunk meg. Mi, akik már egymás nak idézgettük Adyt, hogy aki a magyar főidőn nagy sorsra vágyik, rokkanva jut el aa éjszakáig, akik tudtuk azt, hogy azok a nagyszabású reformtervek, amelyeknek megvalósítását tűzte ki feladatául, nem fognak ellenállás nélkül élő törvénnyé válni, akik tudtuk azt, hogy csaták, harcok, ellenállások komoly akadályain keresztül jutnak csak el a célig B akik már már abban hittünk, hogy ezek elé a reformtörekvések elé, a magyar ugar ezernyi vakondtúrása ismét áthághatatlan hegylánccá tornyosul, ismét visszakaptuk a másik hitünket, hogy mégis csak megszületik az uj világ, a mi kis magyar glóbuszunkon. Mert valljuk csak meg őszintén az érdemeket is. Mégis csak a mai miniszterelnökünk volt az első, a mai parlamentális élet kialakulása óta, aki először akarta őszintén és komolyan a reformokat és első volt abban is, annak a felismerésében, hogy a reformok megvalósítása egybe esik nemzetünk fennmaradásával és azok elgáncsolása, vagy további halogatása, csak nagy nemzeti katasztrófát idézhet elő. A megvalósított reformoktól eltekintve, óriási haladás volt önmagában az a tény is, hogy végre egészséges vita indulhatott meg a magyarság nagy sorsproblémáiról. Eddig sok mindenről nem volt szabad őszintén Írni, sem pedig beszélni, mert a haza- fiatlanság, vagy a destrukció vádja hamar utolérte a haladni akarókat s most egyre-másra jönnek a tengernyi hirlapi cikkeken kivül komoly könyvek, munkák a legégetőbb kérdésekről. A kis- és nagybirtok termelési eredményeiről, állatállományairól, népsűrűségeiről, a nemzeti jövedelem mai elosztásáról, a telepítés ezernyi megoldásáról, a nagy és kis hitbizomá- nyok múltjáról és jövőjéről, a közigazgatás, közoktatás, közegészség, fásítás, öntözés és minden más problémáról, amelyek ma a magyarságnak lét-nemlét kérdései. Ezek a cikkek és munkák a kérlelhetetlenül rideg, ellentmondást szinte nem tűrő statisztika tükrében mutatják meg a magyarság valódi arculatát. A vita még eldöntve nincs, érvek és ellenérvek, statisztikák és ellenBtatiszti- kák tisztító harca ez még ma, de viszont már olyan, amelyet elnémítani többé nem lehet. A nagy hallgatás, a nagy némultság ideje lejárt, Uj hitek, uj erők és harcosok léptek az első csatasorba, akik eddig legfeljebb tudományos folyóiratokban, v*gy szükebb társaságokban élték ki és oldották föl lelki feszültségeiket, amely feszültségek azután most, azokat a nyugtalanító és nagy felületen ható feszültségeket is feloldják sor ban, amelyek az észszerütlen megoldások előtt szokták nyugtalanítóvá tenni a társadalmak életét. Tulajdonképpen ez az első legnagyobb érdeme a mai reformpolitikának és ennek élén a miniszterelnöknek. Gondoljunk csak vissza az ő el indulására ... Kétségtelen és tagad hatatlan, hogy egy bizonyos apostoli küldetésérzéssel vette vállaira azt tt nagy, BulyoB keresztet, amelyet a vállain kell viselnie mindenkinek, aki a magasabb, az ideális elméleti szférákból lép az alkotó, a gyakorlati politika rögös, fárasztó, ideg- és energiaölő útjára, ahol a különféle irányú és célú hatóerők, személyi ambíciók, törekvések és ezernyi láthatatlan kezek nyúlnak eléje, hogy törekvéseinek útját keresztezzék, el gáncsolják, hogy a csüggedésig nehéz legyen az a nagy kereszt, amit önként vett a vállaira. Minden nagy vonalú és messze távlatú politikánál, annak természete szerint a részletek sokfélesége és ezen ezerféleségnek szorító hatása nyomja agyon ezt, a nem rutinpolitikus, aki nem professzionista, hanem bizonyos biblikus magasságokból, a puritán hit egy szerűségével és őszinteségével akarja elvégezni alkotó munkáját... Épp ezért örülünk minden magyar testvérünkkel együtt őszintén annak a másik nagykeresztnek, amit mi niszterelnökünk kitüntetés formájában kapott. A legnagyobb kereszt, amit férfiember vállaira vehet, amikor egy ezerarculatu ország vezetését ideális lélekkel vállalja, hogy azon ezer arculatot egységes, nyugodt tekintetté simítsa és a legnagyobb magyar kereszt, amit kitüntetés formájában kaphat magyar ember, a magyar érdem rend nagykeresztje. őszinte magyar szívvel és hálatelt érzéssel köszönti minden. magyar Magyarország kormányzóját abból az alkalomból, hogy a kitüntetéssel kapcsolatban újból hitet tett a reform- politika mellett és köszöntjük Magyar- ország miniszterelnökét ama kívánsággal, hogy ama nagy keresztet és eme nagykeresztet felfrissült egész- I séggel soká viselje, a haladó Magyar- | ország óhajára és örömére. i M. I. A Sárköz gazdaság* település - földrajza — Pataki József dr könyve — Aki látó asemmel, halló fülekkel a dolgok látszólagos összevisszasága fölé emelkedve figyeli a magyar szel* lemi élet kttlönbösö műhelyeiben felvetődé gondolatokat — lehetetlen ésire nem vennie, hogy egy idé óta valami ssong a magyar lelkekben. Gondolatok merülnek fel, célkitűzések, munkaközösségek keletkeznek, falukutató egyesületeket szerveznek itt s népművészeteket ápoló társulatokba tömörülnek ott. Mindez pedig nem elszigetelt tünet, nem is egyesek önálló kezdeményezése, hanem mindinkább általánossá váló jelenség, mely aszal az elemi gondolattal függ össze, melyet a magyar nemzet önismeretre törekvésének nevezhetünk. Örömmel fogadhatjuk a mai fiatalabb generáció ezirányu serény éa módszeres munkálkodását. A napokban hagyta el a nyomdát Pataki Józsefnek, a pécsi egyetem legfiatalabb bölcsészdoktorának a föntebbi dolgozata, mely a Sárköz megismerésének utján mindenképpen figyelemreméltó állomást jelent. A mű egyes fejezeteiben elénk tárul a táj és annak átalakulása mind a természeti, mind az emberi munka következtében. Működésükben látjuk a természet tájalakitó erőit, látjuk, mi késztette letelepedésre az embert a Sárközben és hogy évezredeken keresztül mennyiben hatott a tájra. Végigkísérjük a Sárköz gazdasági életének fejlődését a primitív élelem- szerzéstől a mai modern gazdálkodás kialakulásáig. Megismerjük azokat a történeti okokat is, amelyek a fejlődésre időnkint serkentőleg hatottak, máskor pedig évszázadokra megint a természet erőit tették úrrá a vidéken. A dolgozat településföldrajzi fejezetében tudományos módszerességgel rámutat a szerző azokra a helyi és helyzeti energiákra, melyek a településeket és a Sárköz úthálózatát ' mind a múltban, mind pedig a jelenben a történeti okok mellett meghatározták. £ fejezet keretében térképmellékletet találunk a Sárkös törökhódoltság előtti településeiről, magyarázatot kapunk arra nézve is, mi biztosította az egyes községek, mint pl. Ete fejlődését és mi okozta, utóbb a falvak nagyrészének pusztulását. A munka zárófejezetében a sárközi egyke kérdésével foglalkozik a szerző igen eredeti módon. Pataki komoly adatok alapján kimutatja, bogy a sárközi egyke már az 1800-as évek elején pusztította ezt a vidéket. Maga ez a megállapítás kizárja azt a közvéleményünkben uralkodó felfogást, hogy a multszázad második felében, történt ármentesitések nyomában járd gazdasági fellendülés lenne az oka a Báró Jeszenszky Sándor Hetvenkilenc éves korában holtan tért vissza Nógrád vármegyéből szülőhelyére Toloába, ahol az alsóhidvégi családi sírboltba helyezték örök nyugalomra felesége szül. gróf Zichy Ilma, a háborúban elesett László nevű t. huszárfőhadnagy fia, továbbá atyja báró Jeszenszky József és anyja szül. Huszár Matild mellé. A megboldogult egyetemi tanulmányai végeztével egy ideig Bonyhádon volt tb. szolgabiró, majd Nógrád vármegyébe költözött és nógrádkövesdi birtokának vezetése mellett igen élénk részt vett a vármegye gazdasági és politikai életében is. A nemzeti ellenállás idején a nógrádi ellenzék vezére volt, majd a koalíció bukása után gróf Tisza Istvánnak és pártjának volt lelkes hive. Országos viszonylatokban is tekintéllyé tették őt kiváló egyéni tulajdonságai, nagy műveltsége és politikai iskolázottsága, úgyhogy családi jogon felsőházi taggá választották, Nógrád vármegyének pedig örökös törvényhatósági bizottsági tagja lett. A megboldogult magas kora dacára is élénk részt vett a közéletben és szivszélhüdés következtében beállott váratlan halála széleskörű mély részvétet keltett. Leányát, nagyaláBonyi Barcza György vatikáni magyar követ feleségét szül. báró Jeszenszky j Alexrandrát és a család többi tag- I jait az ország minden részéből elhal* | mosták részvéttáviratokkal. Nógrád vármegye előkelő társadalmának jelenlétében szentelték be földi maradványait nógrádkövesdi kastélyában, ahonnan szülőhelyére, Alsóhidvégre szállították. A végtisztességtételen ott volt leánya Barcza Györgyné gyermekeivel, a közelebbi rokonság részéről : báró Jeszenszky Istvánná, báró Jeszenszky Jánosné, báró dr Jeszenszky Andor és neje, báró Je szenszky József, dr Bernáth Béla nejével és leányaival, Barcza Károly és neje szül. Széchenyi grófnő. A rokonokon kívül megjelentek még: gróf Apponyi Károly és neje szül. Windischgraetz Aglája hercegnő, gróf Apponyi Gésa, gróf Apponyi Alfréd, Bartal Aurél, gróf Béldy Ferenc, özv. Bezerédj Pálné, Bezerédj Ottilia, Bezerédj István, Bernrieder József és neje Maya és Klára leányaikkal, dr Csapó Dániel, neje és leánya, Csapó György, herceg Esterházy Antal és neje, báró Fiáth Tibor és neje, báró Fiáth Rózsa, báró Fiáth Géza, id, Gőzsy Tibor, ifj. Gőzsy Tibor és neje, Gersy János és neje, gróf Herbertstein János, Huszár Andorine, Huszár Károly, Inkey László és neje, Inkey Erzsébet, báró Inkey István, Nagy Gyula volt fejérmegyei főispán, Per- czel István éB Ella, báró Schell Jó- | zsef, Sztankovánszky Tibor, gróf j Zichy Aladár, báró Zichy-Rubidó ' István és neje és még igen szokan Hidvégről és környékéről. Egyes szám ára 12 fillér.
