Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-08 / 54. szám

XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 Julius 8. (Szerda.) 54. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dili Egész évre _ 12 pengő || Félévre __ _ _6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések áraii A legkisebb hirdetés dlfa 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 minimét«, széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, Alláslkeresőknek 60 százalék kedvezmény, i A hírrovatban elhelyezett reklám-.'eljegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. A Két legnagyobb Kereszt Mi. »kik aggódó figyelemmel kí­sértük mostani reformpolitikánkat an­nak elindulásától kezdve a mai napig, a miniszterelnök kitüntetésével kap­csolatban egy lehangoló érzés ké­nyelmetlen lidércnyomásától szaba­dultunk meg. Mi, akik már egymás nak idézgettük Adyt, hogy aki a magyar főidőn nagy sorsra vágyik, rokkanva jut el aa éjszakáig, akik tudtuk azt, hogy azok a nagyszabású reformtervek, amelyeknek megvaló­sítását tűzte ki feladatául, nem fog­nak ellenállás nélkül élő törvénnyé válni, akik tudtuk azt, hogy csaták, harcok, ellenállások komoly akadá­lyain keresztül jutnak csak el a célig B akik már már abban hittünk, hogy ezek elé a reformtörekvések elé, a magyar ugar ezernyi vakondtúrása ismét áthághatatlan hegylánccá tor­nyosul, ismét visszakaptuk a másik hitünket, hogy mégis csak megszü­letik az uj világ, a mi kis magyar glóbuszunkon. Mert valljuk csak meg őszintén az érdemeket is. Mégis csak a mai mi­niszterelnökünk volt az első, a mai parlamentális élet kialakulása óta, aki először akarta őszintén és ko­molyan a reformokat és első volt abban is, annak a felismerésében, hogy a reformok megvalósítása egybe esik nemzetünk fennmara­dásával és azok elgáncsolása, vagy további halogatása, csak nagy nemzeti katasztrófát idézhet elő. A megvalósított reformoktól elte­kintve, óriási haladás volt önmagá­ban az a tény is, hogy végre egész­séges vita indulhatott meg a magyar­ság nagy sorsproblémáiról. Eddig sok mindenről nem volt szabad őszintén Írni, sem pedig beszélni, mert a haza- fiatlanság, vagy a destrukció vádja hamar utolérte a haladni akarókat s most egyre-másra jönnek a tengernyi hirlapi cikkeken kivül komoly köny­vek, munkák a legégetőbb kérdé­sekről. A kis- és nagybirtok termelési eredményeiről, állatállományairól, nép­sűrűségeiről, a nemzeti jövedelem mai elosztásáról, a telepítés ezernyi meg­oldásáról, a nagy és kis hitbizomá- nyok múltjáról és jövőjéről, a köz­igazgatás, közoktatás, közegészség, fásítás, öntözés és minden más problé­máról, amelyek ma a magyarságnak lét-nemlét kérdései. Ezek a cikkek és munkák a kérlelhetetlenül rideg, ellentmondást szinte nem tűrő sta­tisztika tükrében mutatják meg a magyarság valódi arculatát. A vita még eldöntve nincs, érvek és ellen­érvek, statisztikák és ellenBtatiszti- kák tisztító harca ez még ma, de viszont már olyan, amelyet elnémí­tani többé nem lehet. A nagy hall­gatás, a nagy némultság ideje lejárt, Uj hitek, uj erők és harcosok léptek az első csatasorba, akik eddig leg­feljebb tudományos folyóiratokban, v*gy szükebb társaságokban élték ki és oldották föl lelki feszültségeiket, amely feszültségek azután most, azo­kat a nyugtalanító és nagy felületen ható feszültségeket is feloldják sor ban, amelyek az észszerütlen meg­oldások előtt szokták nyugtalanítóvá tenni a társadalmak életét. Tulajdon­képpen ez az első legnagyobb érdeme a mai reformpolitikának és ennek élén a miniszterelnöknek. Gondoljunk csak vissza az ő el indulására ... Kétségtelen és tagad hatatlan, hogy egy bizonyos apostoli küldetésérzéssel vette vállaira azt tt nagy, BulyoB keresztet, amelyet a vállain kell viselnie mindenkinek, aki a magasabb, az ideális elméleti szfé­rákból lép az alkotó, a gyakorlati politika rögös, fárasztó, ideg- és energiaölő útjára, ahol a különféle irányú és célú hatóerők, személyi ambíciók, törekvések és ezernyi lát­hatatlan kezek nyúlnak eléje, hogy törekvéseinek útját keresztezzék, el gáncsolják, hogy a csüggedésig nehéz legyen az a nagy kereszt, amit ön­ként vett a vállaira. Minden nagy vonalú és messze távlatú politikánál, annak természete szerint a részletek sokfélesége és ezen ezerféleségnek szorító hatása nyomja agyon ezt, a nem rutinpolitikus, aki nem pro­fesszionista, hanem bizonyos biblikus magasságokból, a puritán hit egy szerűségével és őszinteségével akarja elvégezni alkotó munkáját... Épp ezért örülünk minden magyar testvérünkkel együtt őszintén annak a másik nagykeresztnek, amit mi niszterelnökünk kitüntetés formájá­ban kapott. A legnagyobb kereszt, amit férfi­ember vállaira vehet, amikor egy ezerarculatu ország vezetését ideális lélekkel vállalja, hogy azon ezer ar­culatot egységes, nyugodt tekintetté simítsa és a legnagyobb magyar ke­reszt, amit kitüntetés formájában kap­hat magyar ember, a magyar érdem rend nagykeresztje. őszinte magyar szívvel és hálatelt érzéssel köszönti minden. magyar Magyarország kormányzóját abból az alkalomból, hogy a kitüntetéssel kap­csolatban újból hitet tett a reform- politika mellett és köszöntjük Magyar- ország miniszterelnökét ama kíván­sággal, hogy ama nagy keresztet és eme nagykeresztet felfrissült egész- I séggel soká viselje, a haladó Magyar- | ország óhajára és örömére. i M. I. A Sárköz gazdaság* település - földrajza — Pataki József dr könyve — Aki látó asemmel, halló fülekkel a dolgok látszólagos összevisszasága fölé emelkedve figyeli a magyar szel* lemi élet kttlönbösö műhelyeiben fel­vetődé gondolatokat — lehetetlen ésire nem vennie, hogy egy idé óta valami ssong a magyar lelkekben. Gondolatok merülnek fel, célkitű­zések, munkaközösségek keletkeznek, falukutató egyesületeket szerveznek itt s népművészeteket ápoló társula­tokba tömörülnek ott. Mindez pedig nem elszigetelt tünet, nem is egyesek önálló kezdeményezése, hanem mind­inkább általánossá váló jelenség, mely aszal az elemi gondolattal függ össze, melyet a magyar nemzet önismeretre törekvésének nevezhetünk. Örömmel fogadhatjuk a mai fiata­labb generáció ezirányu serény éa módszeres munkálkodását. A napok­ban hagyta el a nyomdát Pataki Józsefnek, a pécsi egyetem legfiata­labb bölcsészdoktorának a föntebbi dolgozata, mely a Sárköz megisme­résének utján mindenképpen figye­lemreméltó állomást jelent. A mű egyes fejezeteiben elénk tá­rul a táj és annak átalakulása mind a természeti, mind az emberi munka következtében. Működésükben látjuk a természet tájalakitó erőit, látjuk, mi késztette letelepedésre az embert a Sárközben és hogy évezredeken keresztül mennyiben hatott a tájra. Végigkísérjük a Sárköz gazdasági életének fejlődését a primitív élelem- szerzéstől a mai modern gazdálkodás kialakulásáig. Megismerjük azokat a történeti okokat is, amelyek a fejlő­désre időnkint serkentőleg hatottak, máskor pedig évszázadokra megint a természet erőit tették úrrá a vi­déken. A dolgozat településföldrajzi feje­zetében tudományos módszerességgel rámutat a szerző azokra a helyi és helyzeti energiákra, melyek a tele­püléseket és a Sárköz úthálózatát ' mind a múltban, mind pedig a jelen­ben a történeti okok mellett meg­határozták. £ fejezet keretében tér­képmellékletet találunk a Sárkös törökhódoltság előtti településeiről, magyarázatot kapunk arra nézve is, mi biztosította az egyes községek, mint pl. Ete fejlődését és mi okozta, utóbb a falvak nagyrészének pusz­tulását. A munka zárófejezetében a sárközi egyke kérdésével foglalkozik a szerző igen eredeti módon. Pataki komoly adatok alapján kimutatja, bogy a sárközi egyke már az 1800-as évek elején pusztította ezt a vidéket. Maga ez a megállapítás kizárja azt a köz­véleményünkben uralkodó felfogást, hogy a multszázad második felében, történt ármentesitések nyomában járd gazdasági fellendülés lenne az oka a Báró Jeszenszky Sándor Hetvenkilenc éves korában holtan tért vissza Nógrád vármegyéből szülő­helyére Toloába, ahol az alsóhidvégi családi sírboltba helyezték örök nyu­galomra felesége szül. gróf Zichy Ilma, a háborúban elesett László nevű t. huszárfőhadnagy fia, továbbá atyja báró Jeszenszky József és anyja szül. Huszár Matild mellé. A meg­boldogult egyetemi tanulmányai vé­geztével egy ideig Bonyhádon volt tb. szolgabiró, majd Nógrád várme­gyébe költözött és nógrádkövesdi bir­tokának vezetése mellett igen élénk részt vett a vármegye gazdasági és politikai életében is. A nemzeti ellen­állás idején a nógrádi ellenzék vezére volt, majd a koalíció bukása után gróf Tisza Istvánnak és pártjának volt lelkes hive. Országos viszony­latokban is tekintéllyé tették őt ki­váló egyéni tulajdonságai, nagy mű­veltsége és politikai iskolázottsága, úgyhogy családi jogon felsőházi taggá választották, Nógrád vármegyének pedig örökös törvényhatósági bizott­sági tagja lett. A megboldogult magas kora dacára is élénk részt vett a közéletben és szivszélhüdés következtében beállott váratlan halála széleskörű mély rész­vétet keltett. Leányát, nagyaláBonyi Barcza György vatikáni magyar kö­vet feleségét szül. báró Jeszenszky j Alexrandrát és a család többi tag- I jait az ország minden részéből elhal* | mosták részvéttáviratokkal. Nógrád vármegye előkelő társadalmának je­lenlétében szentelték be földi marad­ványait nógrádkövesdi kastélyában, ahonnan szülőhelyére, Alsóhidvégre szállították. A végtisztességtételen ott volt leánya Barcza Györgyné gyer­mekeivel, a közelebbi rokonság ré­széről : báró Jeszenszky Istvánná, báró Jeszenszky Jánosné, báró dr Jeszenszky Andor és neje, báró Je szenszky József, dr Bernáth Béla nejével és leányaival, Barcza Károly és neje szül. Széchenyi grófnő. A rokonokon kívül megjelentek még: gróf Apponyi Károly és neje szül. Windischgraetz Aglája her­cegnő, gróf Apponyi Gésa, gróf Ap­ponyi Alfréd, Bartal Aurél, gróf Béldy Ferenc, özv. Bezerédj Pálné, Bezerédj Ottilia, Bezerédj István, Bernrieder József és neje Maya és Klára leányaikkal, dr Csapó Dániel, neje és leánya, Csapó György, her­ceg Esterházy Antal és neje, báró Fiáth Tibor és neje, báró Fiáth Rózsa, báró Fiáth Géza, id, Gőzsy Tibor, ifj. Gőzsy Tibor és neje, Gersy János és neje, gróf Herbertstein Já­nos, Huszár Andorine, Huszár Ká­roly, Inkey László és neje, Inkey Erzsébet, báró Inkey István, Nagy Gyula volt fejérmegyei főispán, Per- czel István éB Ella, báró Schell Jó- | zsef, Sztankovánszky Tibor, gróf j Zichy Aladár, báró Zichy-Rubidó ' István és neje és még igen szokan Hidvégről és környékéről. Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents