Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-08 / 54. szám

2 TOLNAMEGYEI UJSÄG 1936 julius 8. Mezőgazdasági munkáshygienia virköai egykének. Elismeri ee egyke gazdasági okait, de azokat a XVIII. «lázad végének gazdasági állapotai­ban keresi. Az egyke lelki okai kö­züli az akkori sárközi nép magasabb -erkölcsi felfogását emeli ki, mely az utódok iránti felelősségérzetből folyó gondoskodásban nyilvánul meg. .ts .f. dr. PARTÉIÉT Nagyvejkén a Nemseti Egység Pártjának szervezete Heil Márton elnökletével választmányi Illést tar­tott, melyen a vármegyei titkár a keretek további kiépítéséről tartott előadást és felkérte a vezetőséget, bogy a szeptember hóban tartandó közgyűlésre a szükséges előmunká­latokat a választmányi tagok létszá­mának felemelésére és a szervezők, valamint a csoportvezetők kiválasz­tására készítsék elő. Asután ismer­tette a N. E. eddigi munkáját, a kormány további programmját, az eddig megjelent fontosabb reformtör­vényeket. Fejtegetéseit a választmányi tagok nagy tetszéssel kisérték és biztosították további kitartó munká­jukról. Kisvejke és Lengyel kösségekben is tartott a vármegyei titkár a sitt kebbkörtt vezetőséggel részletes meg- besséléseket as őbsí szervezési munka előkészítéséről, majd azután tovább Utazva Mucsiban tartott nagygyűlést. Kaufmann János esperes plébános, elnök nyitotta meg az ülést és be­vezetője után a központi vármegyei titkár német nyelven üdvözölve a meg­jelenteket, rátért az ország külpoli­tikai helyzetének ismertetésére, kü­lönös tekintettel a Német* és Olasz­A mezőgazdasági munkásosztály | életviszonyait a közvetlen közelből szemlélők előtt nem lehet kétséges sem az, hogy ezen osztály életmódja • a hygienia elemi követelményeinek sem felel meg, de viszont az sem, hogy az e téren való haladásnak szinte elháríthatatlan akadályok álla­nak útjában. Az „Egészség hét“ egyik tanulságaként is fenti megálla­pításom szűrődött le anélkül, hogy az életben meg is valósítható javas­latok mellett történt volna állás­foglalás. Jól tudom, hogy a mai gazdasági viszonyok között lehetetlen akár egy község, akár bármely magángazda­ságtól nagyobb befektetést megkí­vánni, p. o. hogy munkásai számára fürdőt létesítsen, — ami pedig egyik leglényegesebb közszükséglet volna, — de viszont vannak a falusi nép egészségügyének egészen kis anyagi áldozattal is megoldható problémái. Ezek közül a közös edényből való vizivás kiküszöbölésére óhajtom ez­úttal az illetékes körök és gazdatár- saim figyelmét felhivni. Ez a meg* rögzött rossz szokás a fertőző beteg­ségek egész tömegének (typhus, vér- has, vérbaj, Btb.) lehet közvetítője és álljon a kultúrának még oly alacsony fokán az a munkásnép, a kissé jobb érzésű részében undort kelt ez a kényszerű közösködés. Kutattam az idén rendezett nép­egészségügyi és munkásvédelmi ki­állítás anyagának tanulmányozása köz­ben is, hogy találom e valahol nyo­mát a fertőző betegségek közÖB ivó- edény által való terjesztésének meg­akadályozását célzó törekvésnek, de ilyet nem sikerült felfedeznem. Sőt a belügyi tárca folyó évi költségve­tésének szakszerű tárgyalása közben á munkásnép egészségügyét szolgáló számtalan üdvös idea merült ugyan fel, de ennek a legplauzibilisabb fér főzési lehetőségnek a kiküszöbölésére senki sem gondolt. Minden évben megbámuljuk a ma gyár arató szinte emberfeútti telje Bűntényét a tropikus hőségben. Ami ; nélkül erre képtelen volna: az az ; üdítő viz. Ezt az elyxirt nyújtsuk neki azonban emberibb, hygiénikus és kívánatos módon, ami minden munkás derekára kötött, vízhatlan vássontokba helyezett, többrészből álló és laposra összetolható 2*5—3 deciliter ttrtartalmu aluminiumpoha- rakkal oldható meg. A budapesti Sigg aluminiumgyár darabonként 35 fillérért -f- 7°/o fázisadó szállítja esen poharakat. A vászon tok házilag is el* készíthető, circa 20 fillér költséggel. Ezt az egyszer s mindenkorra szóló áldozatot még a mai viszonyok kö­zött is meghozhatja minden nagyobb számú munkást foglalkoztató gazda ság, elsősorban humanisztikus és szo­ciális szempontból, de mellesleg azért is, hogy a müveit nyugatról mind­jobban szaporodó külföldi vendé­geinknek egy okkal többjük legyen keleteurópai kulturfőlényttnket el­ismerni. Mielőtt gazdaságomban ezen egyéni pohárrendszert bevezettem, pohár­kosarakkal szolgáltattam ki munká saimat. Ez az intézkedésem azonban nem oldotta meg tökéletesen a kér­dést egyrészt, mert a poharak min­den egyeB ivás utáni kimosását a vizhordó gyerekek nem teljesítették kellő lelkiismeretességgel, másrészt, mert vannak munkák, melyeknél ezen rendszer nem alkalmazható. A nagyobb csoportokban, vagy pláne tömegekben bármely munkánál dolgozók ivóvízzel való ellátása te­hát legmegfelelőbben az egyéni pohár­rendszerrel oldható meg és határo­zott meggyőződésem, hogy ha a bel­ügyi kormányzat ezt rendeletileg kö­telezővé tenné, nagy lépéssel jutnánk előbbre a népkultura emelése, .mező* I gazdasági munkásosztályunk egész* I 8 égének védelme terén. Hanzély János. ország felé irányuló összeköttetésekre. Majd a gazdasági helyzettel, az uj reformtörvényekkel nagy részletes­séggel foglalkozva, vázolta a jövő programmját. Kitért az ellenzék munkájára és ma­gatartására is, ami különös tetszést váltott ki a hallgatóság soraiban. Lángoló szavakkal beszélt a magyar hazaszeretetről és felhívta a lakossá­got a további kitartó és összefogó munkára. Az óriási hatást kiváltó beszédet feszült figyelemmel hallgat­ták és szűnni nem akaró éljenzéssel honorálták. Ezután Kaufmann JánoB esperes- plébános tartott igen lelkes záró­beszédet és kifejezte a helyi szer­vezet további törhetetlen ragaszkodá­sát úgy a Vezér, mint az eszme iránt. Végül Kardoss Gyula vezető titkár -és a megjelent előkelőségek a vezető titkárral a szervezés részleteit tár­gyalták le. Itt említjük még meg, hogy a szervezet női csoportjának vezetősége is teljes számban megjelent -a gyűlésen, ahol az elnökség bejelen­tette, hogy a női csoport elnöke, Szabados Károly né az egész tél fo­lyamán munkatársaival nagy éB lelkes munkát végzett. A nyomor enyhítése ds a szegények istápolása körül ki­fejtett fáradozásukat minden tekin­tetben a legszebb siker honorálta. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — A helyettes sajtófőnök előlép­tetése. A kormányzó lánci és rákóci dr Rákőczy Imre miniszteri taná­csosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosnak, a miniszterelnök­ség sajtóosztálya helyettes főnökének a miniszteri tanácsosi jelleget ado­mányozta. Az államfő kegyének ez a megnyilvánulása osztatlan örömet keltett mindenfelé, de különösen a sajtó munkásai körében, mert dr Rá- kóczy mindenkor nagy megértéssel, sok jóindulattal és kiváló igyekezet­tel iparkodott az újságírók munká­ját elősegíteni. Dr Rákőczy minisz­teri tanácsost kitüntetésBzámba menő előléptetése alkalmából a legelőke­lőbb körök halmozták el Bzerenese- kivánataikkal. — Dr Rajniss Ferenc Angliában. Dr Rajniss Ferencet, a dombóvári kerület országgyűlési képviselőjét a Londonban tartandó Nemzetközi Szo­ciálpolitikai Kongreaszus vezetősége felhívta, hogy ott előadást tartson. Dr Rajniss kongresszusi előadása megtartására e hó 7-én Londonba utazott. — A bíróságok nyári szünete. A bíróságokon a törvénykezési szünet folyó hó első vasárnapján, 5 én meg­kezdődött és szeptember első vasár­napjáig, 6-ig tart. Ezen idő alatt csak a saüneti tanács és az egyes bíróság működik. — Perczel Lajos 104 évébe lépett. Bonyhádi Perczel Lajos kajdacsi föld- birtokos, a bonyhádi Perczel család nesztora folyó hó 7-én töltötte be 103. évét és belépett a száznegyedik esztendejébe. Valaha az ország köz­életében is tekintélyes szerepet vitt öregur ezt a ritka évfordulót toljes szellemi frisseségben érte meg és szü­letésnapján a kajdacsi kastélyban együtt üdvözlé őt az egész közelebbi rokonság. Ez alkalomból Kajdacsra utazott dr Perczel Béla alispán ne­jével, leányaival és fiával, Perczel Dezső nejével Somogybükkösdről, Perczel Margit és Perczel Mihály Bonyhádról, Perczel Tibor és csa­ládja Turbékról. A Perczel család Budapesten lakó tagjai közül Bzintén többen felkeresték a pátriárka korú jubilánst. — UJ ügyvéd. Dr Horváth Fe­renc szekszárdi ügyvédjelölt az egy­séges bírói és ügyvédi vizsga máso­dik részét a Budapesten székelő Ügy­védvizsgáló Bizottság előtt letette és ezzel megszerezte az ügyvédi okle­velet. — Hősök uj szobrai a vármegyé­ben. Felsőnyék ób Fürgéd községek a világháborúban életüket áldozott fiaik emlékét megörökíteni óhajtván elhatározták, hogy megteremtik a „Hősök szobra0 alapot és megálla­pítják annak hozzájárulási diját. Ha a szükséges pénzösszeget összegyűj­tik, elkészíttetik a művészi kivitelű I hősi emlékszobrokat, amelyek örök j időkre hirdetni fogják a harctéren I elesettek hazaszerető hősiességét. — A pécsi egyházmegye u| főtan, felügyelője. Tizenegyévi kiváló műn kásság után Komócsy István prépost kanonok újból arra kérte Virág F*. renc megyéspttspököt, hogy főtanfel. ügyelői tisztsége alól mentse fel. \ főpásztor az ismételt kérelmet méltó, nyolta, Komócsy prépostkanonokot felmentette és helyébe dr Jakab Bála prépost, tanügyi főtanácsost, pécsi püspöki tanitóképsőintézeti igazgatót nevezte ki egyházmegyei főtanfeL ügyelővé. Gróf Apponyl Károly az Alsódunin túli Szarvasmarhatenyósztő Egyesüle- tek Szövetségének elnöke. Szombaton délelőtt a kaposvári megyeháza nagy. termében tartotta évi közgyűlését a tízéves fennállását ünneplő Alsódunáj)- tuli Ssarvasmarhatenyésztő Egyesül», tek Szövetsége. A kösgyülésen Tolna, Somogy, Baranya és Zala vármegyék gazdaközönsége nagyszámban jelent meg. Brokés Rezső gazdasági főta­nácsos, ügyvezető alelnök nyitotta meg a közgyűlést, bejelentve, hogy her­ceg Montenuovo Nándor másirányn elfoglaltsága miatt lemondott az el. nökségrőL Az ügyvezető alelnök és az igazgatóság jelentésének előter­jesztése után következett a tisztuji- tás, amelynek során gróf Appongi Károly pálfai nagybirtokost válasz­tották elnökké, alelnökké pedig Dörg Frigyes paradicsompusztai földbirto* kost. A tisztújítóé után Szentivángi Béla gazdasági főtanácsos, a Kegyes Tanító Rend mernyei jószágkormány- zója és Konkoly-Thege Sándor ai OMGE főtitkára üdvözölte az uj el­nököt, aki meleg szavakkal válaszolt és elnöki székfoglalójában kérte a tisztikar segítő munkáját, a tagok és a hatóságok támogatását. A közgyű­lésen dr Barabás Imre állategész­ségügyi tanácsos nagy tetszéssel fo- gadott előadást tartott a bonyhádi tájfajta szarvasmarha állomány fel­frissítéséről. Az előadás után dr Ba­rabásnak a közgyűlésen egy begyült szarvasmarhatenyésztők legmelegebb elismerésüket fejezték ki széleskörű tapasztalok» valló tanulmányáért. — Nyugdíjazás. Dr Grünwald Elek Dezső dunassentgyörgyi községi or­vos, aki odaadó és lelkiismeretes mun­kával 32 évig gondozta a község egészségügyét és amellett tekintélyes közéleti tevékenységet is fejtett ki, folyó hó 1 ével nyugalomba vonult és rokonai körébe Bonyhádra köl­tözött. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter dr Csősz Gyula okleveles állatorvost ideiglenes minőségű m. kir. állatorvosgyakornokká kinevezte és szolgálatiétól» beosztotta Tolna vármegye központi járási és Szék- szárd megyei város m. kir. állat­orvosához. — Miniszteri elismerés. A vallás, és közoktatásügyi m. kir. miniszter Walter Gyula bátaszéki közs. elemi iskolai igazgatónak nyugalomba vo* nulása alkalmából, 40 évet meghaladó szolgálata alatt kifejtett értékes mun­kásságáért elismerését nyilvánította. — Törökkő lett magyar házassága Ankarában. Ismeretes, hogy Török­országba igen sok magyar vándorolt ki és talált az újonnan átszervezett államban munkaalkalmat. A gazda­sági válság hatását ott is éreztetvén, az utóbbi időben csak azokat tűrték meg tovább is munkahelyükön, akik török állampolgárok és muzulmánok lettek. így tett a bakonyszombathelyi származású Bődé József is, aki a Juszuf Mühtedi nevet vette fej. Ankarában ismerkedett össze Feidt Magdolna bátaszéki kőmives leányá­val, akit eljegyzett és Tolna vár* megye alispánjától kérte, hogy * hirdetés alól való felmentést adja meg.

Next

/
Thumbnails
Contents