Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-07-01 / 52. szám
Mai lapszamunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XVIII. évfolyam. Szekszárdi 1936 Julius 1. (Szerda.) 52. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dlfa 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám>.'el|egyzésl, családi hír, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Magyar aratás Irta: Jánosi György Ünnepi pompában bontja ki sugár- karjait a nap, bogy átölelje a szo- morn földet. A magyar tájon das, erőteljes élet dagadoz, mint az áradni készülő folyó hulláma. All az aratás. Aratás, magyar aratás 1 Istenem! Milyen megható, milyen felemelő, milyen mesébe illő szent cselekvénye az embernek az aratás l Milyen megváltás a magyar nemzetre nézve 1 Mikor az első keresztet megláttuk a haragoszöld kukoricatáblák közt, mikor az első emberrajok kivonultak a határba, hogy suhogó kaszával rendre vágják, villogó sarlóval ma- rokra szedjék az Isten áldását, a magyar gazda egyévi fáradságos munkájának drága eredményét, úgy érez tűk, mintha vasárnap lenne s valahol az ismeretlen magasban valaki hívogatna hálára. Az aratás az emberi élet legszebb felségjoga, amelyet magasabb .kényszerből kell végeznie. A magyar aratás az egész nemzet életének, történelmiségének isteni igazolása. A magyar aratás hirdeti és bizonyítja legjobban minden kételkedő előtt azt, hogy ez a nemzet soha se volt a kötekedés, soha se volt a háborususzitás nemzete. Itt a béke alapelv, a nemes munka élet- feltétel volt és marad mindenkor. Mig körülöttünk, közel, vagy messze nyugtalanul zihál a föld és a nemzetek láthatatlan lidércnyomás súlya alatt vergődnek, mi magyarok dalba- szökő kedvvel, trianoni fájdalmunk elcBititásával dolgozunk. A magyar nemzet a munka nemzete, a magyar nemzet az aratás és vetés nemzete. 23 millió métermázsára becsülik azt a rekordtermést, a mi ebben az esztendőben reánk köszönt. Húszon- három millió métermázsa busa olyan vagyon, amely még a mai súlyos világgazdasági helyzetben is számottevő. A magyar föld, a magyar gazda kitett magáért és hisszük, hogy nem lesz gondja a következő gazdasági évben senkinek: hozzáférhető és fehér lesz a magyar kenyér. Anyák adják gyermekeik kezébe, férfiak tudják megkeresni s ize nem lesz sehol se keserű. Ideje is már, hogy egyszer ránk köszöntsön egy kis jólét, hogy azt a sok elszenvedett szomorú napot, amiben a világháború óta volt részünk, felváltsák a derűsebb napok. Ideje már, hogy duzzadó reménnyel nézzünk a jövő felé, amelyre nézve eddig mindig csak az üres ígéreteket hánytorgatták a képzelet homályából felénk. Ideje már, hogy egyszer való- ben a valóságos igazságok elháríthatatlan kényszere helyezze oda Európa lába elé a becsületes jogos magyar érdekeket azokról a területekről, •melyeket foguk közt tartanak azok, akik azokat meg nem érdemlik. Ideje már, hogy a becsületes béke kaszája is megpendüljön és megkezdődjék az az aratás, amire várunk, aminek magvetése ezer év óta meg történt s amit trianoni konkoly- határ választ el tőlünk ma. Aratás 1 Isten legszebb gondolata a teremtésről. Ebben van benoe az élet, a maradandóság. Enélkül nem lehetne földi élet, nem lehetne magyar élet. Tiszta buzatenger, be szép tenger, aranytenger 1 Áldott, aki kezébe vett, hogy elhintsen 1 Áldott, aki kévébe rak, hogy gazdagítsd a nemzetet 1 Aratók, magyar aratók, gazdák és részesek 1 Ha megálltok néha-néha a munka melegében, nézzetek fel az égre, gondoljatok hálásan Istenre, aki nem vette el tőletek azt, ami egyedül az ő gondviselésétől függött 1 Az aratás szent cselekvény, a vetés annak bölcsője. Azért olyan dús az aratás, mert szép és lelkiismeretes volt a vetés. Ki mint vet, úgy arat! Tiszta búzáért búzát, konkolyért konkolyt kap az ember. Amint az Üdvözítő mondta: „Vájjon a tövisről szedhetnek-é szőlőt, vagy bojtorjánról fügét ?“ A tiszta kéz munkája mindenütt áldás, csak azok szemében nem, akik elferdült erkölcsi felfogásukkal hamisnak látják és erőltetik az igazat, gonosznak a jót, jónak a rosszat, becstelennek a becsületest és fordítva. A világ mindenkor azok miatt szenved, akik Az élet, a körülmények — naggyá tehetik a földi halandót, de a halál — dicsőíti meg. Mondhatjuk azonban úgy is, hogy sok, életében — nagy ember, halála után — kisebb lesz. Az igazi nagy ember privilégiuma csak, hogy elmúlása után — még nagyobbá váljék. Garay, a szekszárdi poéta nagyon szépen állapítja meg, hogy a költőnek — halálával kezdődik az élete. De áll ez más embe rekre is. Egy Tisza Istvánra maga a — halál adta rá a halhatatlanság díszruháját. Akiről moBt szólni akarok, a mi nagy halottunk, Benedek Sándor igazi nagysága is csak most halála után látszik meg igazán. Amig élt, egészen természetesnek találtuk, hogy a természettől kicsinyre szabott testével, de annál hatalmasabb tudásával, életbölcseségével, itt járjon közöttünk. Elmenetelével azonban egész tátongó nagy ür maradt utána s most, eszmélünk csak reá igazán, hogy neki még — élnie kellene, mert az ő élete — áldás volt. Áldás, nemcsak sztt- kebbkörü családjának, hanem az egész országnak s mindenekfelett az ő any- nyira szeretett református egyházának. Hatalmas tudása nem szürke ferde szemmel, kancsalul idomitgat ják az életet, megkísérelik a maguk fekete lelkét, visszataszító konkolyát rávetiteni a világra, hogy felemelkedjenek, fentmaradjanak... A mű veit világ 1920 junius 4 óta erőlködött azon, hogy úgy állítsa be as isteni igazságot, mint a pokol büntetendő igazságát, visiont sújtotta azt, hogy kiemelhesse a megtévelyedést. Nem újság, nem egyedül álló 1 De az igazság tiszta búzája legyűri és ha asztalra kerül, bebizonyítja a maga maradandó értékét. Amikor megszé gyenülten, megalázottan kotródnak el a számító, sunyi bűnösök, hogy az foglalja el méltó helyét, ami az Isten gondolatával azonos. Ha azért lehet egy pillanatra, hogy bűnösök üljenek a népek fölött ítélkező bírói székbe és hét- próbások mondjanak Ítéletet ártatlan angyalok felett, ez az átmeneti állapot megszűnik. Az Istennek gondja van a maga igazsága győzelméről. Gondja van arra, hogy konkoly kerüljön a tűzre és ne a tiszta búza. Fel hát a fejjel, fel a lélekkel magyar nemzeti Aratás és tiszta búza sokat szenvedett nemzete, a pokol gúnyos röheje és kárörvendezése ellenére is az Isten igazsága útban van és egyszer, egyszer, akkor, amikor az Isten akarja, nótásan, mint arató csoport, megérkezik 1 Megérkezik, hogy áldására legyen azoknak, akik benne bíznak 1 elméleti tudomány, elvont okoskodást paragrafus-rágás, ö legalól kezdte az életiskolát b a legfényesebb állásig eljutva, minden ténykedésében a leszűrt reális életbölcselet irányította. Be tudott illeszkedni a számok vi lágába, de nem felejtette el az ideális magasságban való repülést sem. A földön járt, de — égre néző szemekkel I Gyönyörűen mondja róla dr Ravasz László püspök: „Benedek Sándor élete valóban a Teremtő művészi alkotása, valóságos műremek volt. Kerekded, befejezett, kitisztult alkotás, annyi bölcseség, erő, derű, jókedv és életigazság sugárzott belőle. Volt benne valami a parancsoló patriárcba ősnemesi vonásából s másrészről mégis olyan, akár egy jókedvű debreceni diák la Remek költői méltatás 1 Meggyőző, frappáns rövidsége mellett is hűen szemléltető. Mint mikor az üvegprizma színekre bontja a nap sugarát. S a színkép-elemző gép megállapítja a fénylő égitest alkotó anyagait ... Valóban ilyen volt Benedek Sándor, mig közöttünk járt. 1921- j ben hozta hozzánk egyházmegyénk I belé helyezett egyhangú bizalma. Az idegenből jött közéleti férfiú meglepő gyorsasággal beleélte magát az itteni helyzetbe s oly elválaszthatatlanul összeforrott egyházmegyéjével, mint a messze távolból hozott nemes ojtógally a maga uj törzsébe. Nem kis feladat várt pedig reája. Nehéz dolog egy olyan fényes tudásu, kemény akaratú, izig-vérig arisztokrata gondolkodású férfiú nyomába lépni, mint volt az ő közvetlen elődje, Szilassy Aladár, ez az erős tettvágytól hevített, egyháza szellemi s anyagi ügyei előbbre vitelében oly sokat fáradt, kiváló gazdasági érzékű férfiú, aki maga volt a kálvinista lélek inkarnációja, elöljáró példa a vallásosságban és hithűségben. Ha volt Benedek Sándorban valami a parancsoló pátriarcha ősnemesi vonásából, ebben hasonló volt nagynevű elődjéhez, de ő a maga, alapjában demokrata gondolkodását olyan magas piedesztálra tudta állítani, hogy az egyházmegye vezetésének eme látszólag különböző felfogásbeli iránya végül mégis összetalálkozott, kiegyenlítődött s egyenrangú hatóerőnek bizonyult. Sőt némi tekintetben Bene? dek Sándor közvetetlenebb kormány» zati módszere volt előnyben, mert jobban hozzásimult a kálvinista lélekhez s a szociális, a demokratikus gondolkodás lényegéhez. A legszorosabb összeköttetést tartotta ő fenn egyházmegyéjével, annak egyes községeivel. Szerette meglátogatni az egyházakat s hajlott kora ellenére is végigrázatta magát egyházlátogatások alkalmával a döcögő falusi rossz ko- csiutakon, mert közvetlen szemlélet s személyes tapasztalat utján szerette megtalálni a bajok gyökerét. S 6 mindenekfelett az evangéliumi puritán lelket, az élet egyedül alkotóképes munkáló erejét, a krisztusi szeretetet igyekezett belevinni minden ténykedésébe. Ez pallérozta ki, csiszolta fényesre nem közönséges tudását, ez irányította minden lépését. Ez volt melegágya családi b hitbeli mély érzelmeinek. Ez a szeretet tette előtte egyenlővé az embereket, ez tanította meg mások meggyőződésének tiszteletére, emelte a más vallásnak iránt való türelmesBég ma ritkán tapasztalt magaslatára s ez aranyozta be előtte a törvény sokszor rideg betűit. Mert nem volt a mindenáron való vasszigor embere. A paragrafusokban nem a betűt, hanem a lelket kereste, mert — lélek volt maga is«. S az ő vaslogikája volt ama, híva— taloskodásban sokszor megcsodált,, röntgen sugár, amely átvilágított a. legbonyolultabb ügyek szövevényén.. Ez tette őt bölcs biróvá, ismert jósága egész emberré s a társaságok kedvelt alakjává, melegszívű jóbaráttá. Magántársaságokban nyílt meg; csak igazán az ő szinmagyar lelke,, sziporkázó szellemessége, pompás humora, adomázó fényes talentuma. Jókedve ilyenkor szétterült, mint & vizbetett jerikói rózsa . . . f Emlékezés Benedek Sándorról Elnöki megnyitó a Tolnai Ref. Egyházmegye jun. 29- i közgyűlésén, elmondotta Bodnár István, egyházkerdleti és egyházmegyei tanácsbiró, gondnokhelyettes. Egyes szám ára 12 ffillér.
