Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-07-01 / 52. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 01LAG­HOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az elfiadások kezdete: hétköznapokon: l/»7 és 9 órakor, vasár- éa Ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor Szerda, Julius 1. Csütörtök, julius 2, Lcnsveltfér Operett Főszereplők: Anni Ondra és Pnlrevlce Iván Fox világhiradó De nem folytatom tovább. Érde­mesebb, ékesebb ssavak fogják még ma méltatni aa ő nagy érdemeit. Én es alkalommal, csak egy pár sugarat kívántam össsenyalábolni aa ő köz­tünk világolt lelke sugárkévéjéből, j| hogy annak fényénél rámutassak a mi mérhetetlenül nagy vesatesé- günkre .. . Árván maradtnnk, akárcsak a köl- töaő darvak csapata, amelynek éléről porba hullt a kipróbált vesető. De bizsunk as isteni bölcs Gondviselés­ben s akárcsak a madarak világá ban, majd nekünk is kirendeli as nj vesetőt. As ő végtelen kegyelme máris gondoskodott, hogy megvilá­gítva legyen as nj vezér ntja. Ha­talmas fénysáv vonni előtte. A mi nagy halottunk köstünk maradt s ma is tovább mnnkáló lelke. Es irá­nyítsa majd as utódot, de es vésés- | Meghatóan gyönyörű ünnepség folyt le jnnius hó 28 án a szekszárdi Garay János reálgimnáziumban. A 30, 20 és 10 évvel eselőtt érettségi­settek jöttek össse találkosóra. 27-én este ismerkedés volt a Szekszárdi Kaszinóban, másnap reggel istentisz­teletekre mentek a véndiákok, ezután pedig felkeresték osztályaikat és fel­újították régi kedves emlékeiket. Tis órakor vette kezdetét az ünnepség, amelyen as iskola barátai közül is többen résstvettek. A Hiszekegy el- éneklése után vitéz Vendel István polgármester, a Diákszövetség elnöke Üdvözölte a vendégeket és a találko sóra össsegyülteket igen szép, meg­kapó beszédben. Az ifjúság zenekari száma (Brahms tánoai), Főglein János Vasárnap estére hirdették a Jeder- I mann első szabadtéri előadását. A zápor azonban meghiúsította az ünnepi előadást. As eső dacára is egymás­után robogtak be folyton a Szent­háromság térre a környékből érkező hatalmas autóbussok és autók és a többszáz főnyi közönség a városháza és vármegyeháza kapualjába húzódott. Hatalmas tömeg várta az idő jobbra- fordulását a nyílt utcán is. A sápor asonban kitartott s végül is a kö­zönség szétoszlott. A vasárnapi tragikus időjárást mintha kárpótolni akarta volna a Gondviselés. Szélcsendé?, gyönyörű este fogadta a hétfői közönséget. Körülbelül eserkétssás ember jelen­létében ssőlaltak meg a harangok. Felzúgott as orgona és megkezdődött as előadás, mely örök élménye min­den nézőnek. A közönséget az oIbő pillanatban megfogta a darab és való­ságos templomi hangulat ülte meg az óriási nézőteret. A tüneményes rendezés a szépség valóságos arzenál­ját varázsolta a templom előtt elterülő természetes játszótérre. Fellegi István és Juhász László, az ünnepi játékok rendezői, a szabadtéri színjátszást olyan formában mutatták be, mely Magyarországon eddig ismeretlen volt. Minden színpadi díszlet* nélkül, obu- pán világítási effektusok igénybe­vételével, színtiszta művészi eszkö­zökkel értek el a közönséget való­sággal extázisba ejtő hatást. A kát órás előadás, mely szünet nélkül folyt le, százszázalékos művészi produkció volt. Az előadás résztvevői a cím­szereplő művésztől a reflektort kezelő szerelőig elhivatottsággal végezték munkájukat. sen tovább bennünket is s nem té­vedhetünk el a kötelességtudásnak, az igazi hazaszeretetnek s a hitünk­höz való törhetetlen ragaszkodásnak Benedek Sándor által olyan szigorúan kijelölt nyílegyenes ntján .. . és Borbás István nagyszerű szava­latai után Stolpa József magyar kir. közalapítványi főigazgató mon­dotta el mélyenszántó ünnepi beszé­dét, amelyre, valamint Faludi Ferenc igazgató beszédeire következő szá­munkban még visszatérünk. Az ifjú­ság énekkara szerepelt szépen, majd Molnár Miklós egy Reményik-verset szavalt hatással. Faludi Ferenc igaz­gató mondotta el igen szép, érzéssel teli beszédét ezután. Tóth Béla ve­zényletével az ifjúsági zenekar adott elő indulót a Tatárjárásból és a meg­kapó ünnepség a Himnusszal ért vé­get. A találkozón résztvevők egykori tanáraikkal a Szekszárdi Kaszinóban gyűltek ÖSBze ebédre, hol több kö­szöntő hangzott el. Jedermannt Mohácsy Lajos ábrá­zolta csodálatos rátermettséggel. Gyö­nyörű hangja, mint remek hangszer zengett a babonásan szép éjszakában. Fellegi István Mammonja döbbene­tesen jó alakitás volt. Juhász László játszotta a Halált. Kultúra és meg- gondoltság tükrözött minden szavá­ból és mozdulatából. Ihász László Sátánja hibátlan színészi munka. Lu­kács László ób Ekecs János pompás figurákat hozott a Kövér sógor és Sovány BÓgor maszkjában. Poór Irén a Jólétet és Szegedi Edit a Hitet játszotta glóriás szelídséggel és el­ragadó tehetséggel. Nagy Klári, Ho* ván Mária és Révész Nelly flgy-egy kitűnő alakítással segitette elő a gyö­nyörű est sikerét. Hibátlanul játszot­ták kis szerepüket Ssakály Ferenc és Faragó Bála. Petz Hubert gyönyörű orgona­játéka, az egyházi kórus felemelően szép éneke és a világítási hatások káprázatos ragyogása, a stílusosan tetszetős kosztümök gazdagították a fenséges előadást. Fellegi István és Juhász László a szekszárdi ünnepi játékokkal bebizo­nyították, hogy az igaz művészet útját keli követnie a színháznak. Es elmaradhatatlan a siker, ha a szín­házat nem hiú és önző kufárok, ha­nem rátermett, lelkes és tehetséges művészek csinálják. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi — Primicia. Vida István újonnan felszentelt pap, néhai Vida János volt szekszárdi államrendőrségi rendőr fő­törzsőrmester fia, junius hó 28-án a szekszárdi plébániatemplomban a fél 10 órás nagymise alkalmával mutatta be az Urnák az első miséjét. Manu- ductora Kiss Lajos apátplebános volt. A szentbeszédet Várkonyi János pécsi szemináriumi lelkiigazgató tartotta. A primiciás pap áldásában igen sokan osztoztak. — Hivatalvizsgálat. Dr Perczel Béla alispán e hó 22-én és 23-án a paksi, 26-án a bonyhádi főszolga­bírói hivatalnál megtartotta a szoká­sos időszaki vizsgálatot, amelyen dr Horváth Árpád tb. vármegyei másod- főjegyző és Simon Géza vármegyei számvevőségi főnök segédkezett. — Egyházmegyei hírek. Virág Fe­renc pécsi megyespüspök dr Szijártó Nándor -szekszárdi gimnáziumi hit­tanárt Decsre adminisztrátornak ne­vezte ki, helyette Patacsi József volt pécsgy ár városi káplán lett szek­szárdi hittanár. Dr Taksonyi József 1936 julius 1, { pincehelyi segédlelkész Pécs-gyár* I városba került káplánnak, míg Pince, i helyre segédlelkésznek Vida István I ujmisés papot küldte a püspök« — Halálozás. Pirnitzer Antal * Pirnitser József és Fiai cég senior- főnöke, a Pécsi Kereskedelmi és Ipar- kamara levelező tagja, Tolna vár­megye Törvényhatóságának és Szek- szárd megyei város képviselőtestüle­tének, a Szekszárdi Népbank Sző- vetkezet alapitó igazgatóságának volt tagja, az OMKE szekszárdi kerüle­tének és a Kereskedelmi Kaszinónak alapítója és volt elnöke, stb., stb. junius 28-án munkás életének 95-ik, zavartalan boldog házasságának 63 ik évében végelgyengülésben elhunyt. Földi maradványait julius hó 1-én, szerdán délután 4 órakor helyezik a gyászházból a szekszárdi izr. sirkertbe örök pihenőre. A megboldogultat gyászolják özvegye sz. Ornstein Klára és gyermekei: Ella özv. Éliás Ár­minná, Perry P. Gyula, Nelly, férj: Boschán Károlyné és Ede, valamint igen kiterjedt rokonság. A pátriárka kort ért férfiú kiváló kereskedő volt. Fivérével, Pirnitzer Manóval édes­atyjuk által alapított üzletet megyénk legnagyobb divatáru kereskeddésévé fejlesztették. Bár fizikai idejének nagy részét lekötötte az üzletvezetés gondja, azért mindenütt ott találjuk, ahol Szekszárd gazdasági és kulturális ügyeiben dolgozni kellett. Nagy ol­vasottságú művelt ember volt, akit még előrehaladott magas korában is érdekelt minden, ami szép és nemes és azokért áldozatot íb szívesen ho­zott úgy a maga, mint cége részé­ről. Nem CBak az újabb időben, de régebben is nem egyszer találkoz­tunk a Pirnitzer qég nevébe! a kul­turális és hazafias célok támogatásá­ban. Egy kiegyensúlyozott életet élt le és halála is szép volt. Úgy szén- derült át e földi életből az örök életbe. Legyen munkás élete után csendes pihenése. Berhidai Parragh Iván, Várdomb község jegyzője junius hó 28 án 44 éves korában a szekszárdi Horthy Miklós kórházban meghalt. Temetése 30-án délután volt nagy részvét mel­lett. Az elhunytat a nagyszámú ro­konság között dr Bús Lajos, Szek­szárd megyei város ügyésze is gyá­szolja. Parragh Tamásiban született. Gimnáziumi tanulmányai végeztével előbb a belügyminisztérium szám­vevőségén gyakornokoskoddtt, azután Decsen, majd Gindlicsaládon volt se­gédjegyző és az 1921. év óta Vár­dombon volt jegyző, ahol közszere­tetnek örvendett. A község elöljáró­sága teljes számban és a lakosság nagyrésze kisérte szeretett jegyzőjét utolsó útjára. Kálnai Bála a Bonyhádi Henger­malom és Villamosüzem Részvény­társaság igazgatója junius hó 28 án hosszú és kínos szenvedés után el­hunyt. A megboldogult, aki a hábo­rúban egyik lábát vesztette el, rok­kantsága dacára nemcsak vállalatá­nak volt körültekintő gondos, kiváló szorgalmú és képességű szakértő ve* zetője, de Bonyhád társadalmi életé­ben is jelentős szerepet töltött be. Temetése junius hó 30-án délután 3 órakor volt Bonyhád és vidéke igen nagy részvétele mellett. J Mődly Ida, Mődly Lászlónak, Tolna vármegye utolsó főpénztá­rosának a leánya Budapesten 71 éves korában meghalt és 26-án te­mették a farkasréti temető rava­talozó terméből. Elhunytét gyászol** ják testvérei: Mődly Sarolta, Mődly Béla kúriai bíró, Mődly Aladár, özv. Klie Lajosné Mődly Flóra, dr Mődly László ny. jogtanár, ügyvéd ésvité* Mődly Zoltán altábornagy. A Bonyhádi Hengermalom és Villamosfizem rt. igazgatósága és felfigyelő bizottsága mélyen megrendülve jelenti, hogy a vállalat igazgatója KÁLNAI BÉLA ur hosszú és kínos szenvedés után f. hó 28-án elhunyt. A megboldogult sok éven át hűséggel, buzgalorn- mal és körültekintéssel vezette vállalatunkat, amelynek ügyeit mindenkor szivén viselte. — Értékes munka­társat veszítettünk benne. Bonyhád, 1936 junius 28. 467 Emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni 1 Harmincéves találkozó Ezerkétszáz ember gyönyörködött a Szek­szárdi Ünnepi Játékok hétfői előadásában I I

Next

/
Thumbnails
Contents