Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-01-18 / 5. szám
I« Mai lapszámunkban bentfoglaltatlk a „Tolnamegyei Gazda' XVIII* évfolyam. Szekszárd, 1936 január 18. (Szombat.) _____________________5. szám. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő | Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfa 1'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter P. ..... j. .. . . . széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Allóstkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , Előfizetési di(ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamlat a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nylltiér soronként 60 fillérbe kerUI. Hints Ideje o személyeskedő politikának Ab egész magyar sajtó pártállásra való tekintet nélkül lelkesedéssel fogadta az nj sajtófőnöknek, dr Mi- kecz Ödönnek hitvallását a Bajtó jelentőségéről és nagy nemzeti hivatásáról. Ugyanakkor, amikor ez az emelkedett szellemű felfogás elhangzott, egy másik nyilatkosat is napvilágot látott, amely azonban nem a sajtóról, hanem a sajtónak szólt. Eb ben Gömbös Gyula miniszterelnök felkérte a magyar sajtót arra, hogy hagyja abba a személyeskedő harcokat,' ne igyekeziék az ellentéteket kiélezni és ne terelje el a nagy kérdésekről a közfigyelmet apró, -személyeskedő részletkérdések feló. Nem hisszük, hogy ez a nyilatko zat a magyar társadalom minden rétegéhez utat ne találna. Ha van egészséges életösstön a magyarságban, — mint ahogy van, — fel sem tételezhető, hogy ne értené meg, miféle veszedelmet rejt számára ma a széthúzás, amikor nagyszámú ellenségei olyan egyek, olyan végzetesen egyek tudnak lenni a magyar elleni gyűlöletükben. Ez „egységes11 gyűlölettel szemben csak egy szeretetben, kölcsönös megbecsülésben és egyetértésién összeforrott nép, egy lélekben Egységes“ nép tud megállni és küldeni a győzelem reményével. Est az egységet akarja megteremteni, létre- hozni Gömbös Gyula. Ezt a gondolatát máig sem adta fel, annak ellenére, hogy bizony sok keserves csa- ódásban volt és van része, még pe- dig sokszor azok részéről is, akik nemrégen programmjának hirdetői és magasztalói voltak. De a politikában gyakran tűnik fel észszerűnek az ellenmondás, ka- rakánvágásnak és gerincnek a szeszély, népszerűnek a kockázat. Mindez nem lehet eszköze a felelős kormány- férfiúnak, aki át van hatva hivatásának és méltóságának fontosságától és aki tudja, hogy jó, vagy rossz, helyes, vagy helytelen, meggondolt, vagy meggondolatlan lépésével hazá jának és népének sorsát viszi a siker, vagy a kudarc, a boldogulás napsütötte tájai, vagy az örvény sza kadékai felé. Minden magyar polgár, aki figyelemmel szokta kisérni a politikai élet jelenségeit, könnyen megállapíthatja, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök még véletlenül sem téved egyetlen nyilatkozatában sem a személyeskedés útvesztőjére. Mindig az ország sorsa érdekli és sosem kicsinyes, személyi kérdések. Hogy mennyire igy van ez, jó alkalmul szolgál, ha a kormányelnök újévi nyilatkozatát öEsiehasonlitjuk az egyik ellenzéki vezér szintén újévi nyilatkozatával. Miképpen nyilatkozott Gömbös Gyula az ellenzék szóbanforgó egységes frontjáról. Hallgassuk csak meg, amit mond: — Az ellenzék egységében hinni nem tudok. Megmondom, hogy miért. Mert a világnézeti és a politikai felfogások az ellenzék soraiban annyira szétágazók és annyira ellentétesek, hogy emiatt teljesen lehetetlennek tartom az egységes ellenzéki front kialakulását. Annál kevésbé, mert hiszen ez az ellenzék csak a személyek megbuktatására kíván és képes szövetkezni, az ilyen irányú szövetkezés azonban komoly értelemben vett „egységes ellenzéki frontnak nem tekinthető. Nos, egyetlen szó, egyetlen kifejezés nem fordul elő ebben a nyilatkozatban, amely az elvi kijelentések mesgyéjéről a személyeskedés ösvé nyeire tévedne. Ellenben az említett ellenzéki vezér politikai nyilatkozz-, tában a „politikai csempészétől zz „eszeveszett stréberek“ ig egész láncolata található a személyeskedő természetű kifejezéseknek. Kérdjük: vájjon kinek használ mindez? Vájjon a magyar társadalom egyetlen tagjának is jelent-e egyetlen karaj kennyérrel is többet, ha a politika harcai az elvi harcokból személyes kedő harcokká válnak és ha a törvényhozás tagjait nem az a vágy fűti, hogy a nép súlyos helyzetén minél hathatósabban segítsenek, mint inkább a személyi indulatok tobzódása. Nem hisszük, hogy a nép nagy | többsége ne Gömbös Gyula felfogását vallja ebben a kérdésben, aki kormányrajutása óta azt tekinti legfontosabb feladatául, hogy minden értéket és minden erőt összefogjon a nemzet boldogulására. Sokkal nehezebb időket élünk, semhogy ma a villongás, a politikai pártoskodás fényűzését megengedhessük magunknak. Hisz ez nálunknál sokkal erősebb népek életét is kockára tenné, hogyne vinnék lejtőre a trianoni Magyar- országét. Gömbös Gyula a fenyegető végzetet akarja elhárítani a nemzet feje felől, amikor egységet hirdet és I amikor minden párttól elvi harcot | vár személyi harcok helyett. Megalakul! a Nemzeti Egység megyei páríválasztmánya A Nemzeti Egység tolnamegyei szervezete jelentős állomásához érkezett e hó 15 ón, amikor a vármegye minden kerületéből érkezett párthivek teljesen kiépitették a NÉP vármegyei szervezetét, megalakítván a pártnak megyei választmányát. A jövőre bizonyára igen jelentős kihatással bíró alakuláson megjelentek a törvény hősök közül Kiss Lajos felsőházi tag, szekszárdi apátplébános, dr Pesthy Pál, nyugalmazott igazságügy miniszter, dr Pékár Gyula bonyhádi és Petainek József paksi kerületi országgyűlési képviselők. A főispán megnyitója. Vités Thuránszky László dr főispán elnökölt ezen az alakuláson, üdvözölve a törvényhozás tagjait, akik kapcsolatot képesnek a központi politikai élet és a vidék között.'Külön külön méltatta mindegyik képviselőnek eddigi politikai mükö dósét és rámutatott Petainek József nek a párt életében oly fontos feladatokat megoldó munkásságára. Tájékoztatta a gyűlést arról, hogy az összejövetel célja nem a szorosan vett politika, hanem a vármegyei pártszervezés komoly meginditása. A szervezés első állomása a vármegyei pártválasstmány megalkotása. Azzal a váddal illetik a Nemzeti Egység Pártját, — úgymond a főispán — hogy szervezkedése alkotmányellenes, törvényellenes, hogy rabszolgasághoz vezet, béklyókat rak az ország népének kezeire és gerincteleneket nevel. Vissza kell utasítanunk ezeket a lekicsinylő vádaskodásokat. Mi ma- I gunkat ebben a szervezetben soha | rabszolgának nem érezzük. Szervez kedünk, mert tudjuk, hogy a szervezettségben óriási erő rejlik. Aion- ban ez a szervezettség nem rabszolgákat, hanem kiváló lelkitulajdonságokkal rendelkező független állampolgárokat kíván, akik jellemvonása a kristálytiszta hazafias érzés, az önzetlenség, abajtársiasság, a lelkes munkakészség és mindenekelőtt a fegyelmezettség. Nem gerincteleneket, hanem ellenkezőleg fegyelmezett és ke- méngdereku párttagokat kíván a kemény munkához a nemzet érdekében. — Politikai ellen* feleink uj támadási felületet kerestek ebben a pártsierveskedésben, aknamunkájukkal a békétlenséget fokozzák, a szenvedélyeket szítják és nem számolnak azzal, hogy tüzcsóvát forgatnak a fejük felett, lavinát indítanak meg és feltartóztathatlanul olyan szakadék felé hajtják saját tömegeiket, amely szakadék előtt nincs megállás. Történelmünk klasszikusan alkotmányos periódusaiban mindig voltak nagy politikai pártok, amelyek a nemzet életét irányították. Ma is van egy nagy politikai pártunk, a Nemzeti Egység Pártja, amely a magyar nemzeti élét irányítója. Nagy tetszéssel fogadták a főispán lendületes megnyitóját, amely után dr Pesthy Pál nyugalmazott igazságügyminiszter mondott hosszabb beszédet. Ez a szervezkedés — úgymond — a magyar jövőbe mélyen beható erős politikum, amelyre azért van szükség, mert a magyar alkotmányos élet struktúrájának átalakítása előtt meg kell tenni minden intézkedést, hogy a magyar polgáráé g ne menjen szervezetlenül az nj érába. Ha ugyanis a polgári társadalom ezt a szervezkedést most elmulasztja, akkor a jövő eseményei ki fogják zárni a nemzet ügyeinek az intézéséből. Erős világnézeti küzdelem zajlik a fejünk felett. Az orosz bolsevizmus a maga elveit az egész világra rá akarja oktrojálni és majd ismét az 1918—19-i rémségekhez jutunk, ha idejekorán nem készülünk fel a védekezésre. A kormány a jövő kérdéseit úgy kivánja megoldani, hogy előbb anyagilag akarja erőssé tenni az országot és azután hozza be az általános titkos választójogot. A gazdasági kérdések tekintetében elég rámutatni a kormánynak arra a fáradhatatlanságára, amellyel a termény értékét emelte, megalkotta a római szerződést, német és angol gaidasági kapcsolatokat szersett. Ezt a tevékenységét még fokozottabb mértékben kivánja folytatni, mert meg akarja alkotni a hitbiiományi reformot, végrehajtja a telepítést és a tagosítás ügyét. , Erős középgazdaosztályt akar teremteni a kormány, amely át van hatva annak a tudatától, hogy ez az osztály a nemzeti élet legbiztosabb bázisa. A hitbizományi reform megoldása uj erőket és energiákat visz bele a nemzet életébe, mert a hit- bizományi családok tagjair akik a maguk anyagi mellőzöttségében nem voltak mások, mint arisztokrata proletárok: a hitbizomángi vagyonból megkapják a maguk részét és anyagilag megerősödve még jobban lekötődnek a magyar földhöz. A telepítésnek az a célja, hogy erőssé tegye a kisgazdatársadalmat, hogy az megrendithetetlen bázisa legyen a nemzetnek. A földreform tudott annak idején bizonyos egzisztenciákat teremteni, azonban ezeket az egzisztenciákat csak a telepítés során juttatandó főldhozzáadáasal lehet megerősíteni. A tagosítás megoldása évtizedek régi bajait gyógyítja meg. Kiküszöböli a sok hiábavaló munkát és az abból előálló veszteséget, úgyhogy a kisgazda, aki nem kénytelen 10—100 darabból álló földrészecskéken gazdálkodni, fokozni tudja a maga gazdálkodása eredményét. Ezeket az eredményeket egy kézlegyintéssel elintézni nem lehet, miként azt az ellenzék teszi, hiBien aki komolyan gondolkozik, beláthatja, hogy mindezt csak fokozottabb előkészítéssel lehet megcsinálni. Ezekre a reformokra pedig azért van szükség, hogy a polgári osztályokban és a kisgazda osztályokban kifejlődjék az osstályöntudatosság, mellyel mindig belássa, hogy ez a szervezkedés I a saját létének a kérdése. Sajnálatos, hogy e szervezkedés Egyes szám ára 12 fillér.
