Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-01-18 / 5. szám

I« Mai lapszámunkban bentfoglaltatlk a „Tolnamegyei Gazda' XVIII* évfolyam. Szekszárd, 1936 január 18. (Szombat.) _____________________5. szám. TOLNA MEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő | Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlfa 1'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter P. ..... j. .. . . . széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Allóstkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , Előfizetési di(ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I a hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamlat a közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nylltiér soronként 60 fillérbe kerUI. Hints Ideje o személyeskedő politikának Ab egész magyar sajtó pártállásra való tekintet nélkül lelkesedéssel fo­gadta az nj sajtófőnöknek, dr Mi- kecz Ödönnek hitvallását a Bajtó je­lentőségéről és nagy nemzeti hivatá­sáról. Ugyanakkor, amikor ez az emelkedett szellemű felfogás elhang­zott, egy másik nyilatkosat is nap­világot látott, amely azonban nem a sajtóról, hanem a sajtónak szólt. Eb ben Gömbös Gyula miniszterelnök felkérte a magyar sajtót arra, hogy hagyja abba a személyeskedő harco­kat,' ne igyekeziék az ellentéteket kiélezni és ne terelje el a nagy kér­désekről a közfigyelmet apró, -sze­mélyeskedő részletkérdések feló. Nem hisszük, hogy ez a nyilatko zat a magyar társadalom minden ré­tegéhez utat ne találna. Ha van egész­séges életösstön a magyarságban, — mint ahogy van, — fel sem tételez­hető, hogy ne értené meg, miféle ve­szedelmet rejt számára ma a szét­húzás, amikor nagyszámú ellenségei olyan egyek, olyan végzetesen egyek tudnak lenni a magyar elleni gyűlö­letükben. Ez „egységes11 gyűlölettel szemben csak egy szeretetben, köl­csönös megbecsülésben és egyetértés­ién összeforrott nép, egy lélekben Egységes“ nép tud megállni és kül­deni a győzelem reményével. Est az egységet akarja megteremteni, létre- hozni Gömbös Gyula. Ezt a gondo­latát máig sem adta fel, annak elle­nére, hogy bizony sok keserves csa- ódásban volt és van része, még pe- dig sokszor azok részéről is, akik nemrégen programmjának hirdetői és magasztalói voltak. De a politikában gyakran tűnik fel észszerűnek az ellenmondás, ka- rakánvágásnak és gerincnek a sze­szély, népszerűnek a kockázat. Mindez nem lehet eszköze a felelős kormány- férfiúnak, aki át van hatva hivatásá­nak és méltóságának fontosságától és aki tudja, hogy jó, vagy rossz, he­lyes, vagy helytelen, meggondolt, vagy meggondolatlan lépésével hazá jának és népének sorsát viszi a si­ker, vagy a kudarc, a boldogulás napsütötte tájai, vagy az örvény sza kadékai felé. Minden magyar pol­gár, aki figyelemmel szokta kisérni a politikai élet jelenségeit, könnyen megállapíthatja, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök még véletlenül sem téved egyetlen nyilatkozatában sem a személyeskedés útvesztőjére. Min­dig az ország sorsa érdekli és sosem kicsinyes, személyi kérdések. Hogy mennyire igy van ez, jó alkalmul szolgál, ha a kormányelnök újévi nyilatkozatát öEsiehasonlitjuk az egyik ellenzéki vezér szintén újévi nyilat­kozatával. Miképpen nyilatkozott Gömbös Gyula az ellenzék szóbanforgó egy­séges frontjáról. Hallgassuk csak meg, amit mond: — Az ellenzék egységében hinni nem tudok. Megmondom, hogy miért. Mert a világnézeti és a politikai fel­fogások az ellenzék soraiban annyira szétágazók és annyira ellentétesek, hogy emiatt teljesen lehetetlennek tartom az egységes ellenzéki front kialakulását. Annál kevésbé, mert hiszen ez az ellenzék csak a sze­mélyek megbuktatására kíván és ké­pes szövetkezni, az ilyen irányú szö­vetkezés azonban komoly értelem­ben vett „egységes ellenzéki front­nak nem tekinthető. Nos, egyetlen szó, egyetlen kife­jezés nem fordul elő ebben a nyilat­kozatban, amely az elvi kijelentések mesgyéjéről a személyeskedés ösvé nyeire tévedne. Ellenben az említett ellenzéki vezér politikai nyilatkozz-, tában a „politikai csempészétől zz „eszeveszett stréberek“ ig egész lán­colata található a személyeskedő ter­mészetű kifejezéseknek. Kérdjük: vájjon kinek használ mindez? Váj­jon a magyar társadalom egyetlen tagjának is jelent-e egyetlen karaj kennyérrel is többet, ha a politika harcai az elvi harcokból személyes kedő harcokká válnak és ha a tör­vényhozás tagjait nem az a vágy fűti, hogy a nép súlyos helyzetén minél hathatósabban segítsenek, mint inkább a személyi indulatok tobzó­dása. Nem hisszük, hogy a nép nagy | többsége ne Gömbös Gyula felfogá­sát vallja ebben a kérdésben, aki kormányrajutása óta azt tekinti leg­fontosabb feladatául, hogy minden értéket és minden erőt összefogjon a nemzet boldogulására. Sokkal ne­hezebb időket élünk, semhogy ma a villongás, a politikai pártoskodás fényűzését megengedhessük magunk­nak. Hisz ez nálunknál sokkal erősebb népek életét is kockára tenné, hogyne vinnék lejtőre a trianoni Magyar- országét. Gömbös Gyula a fenyegető végzetet akarja elhárítani a nemzet feje felől, amikor egységet hirdet és I amikor minden párttól elvi harcot | vár személyi harcok helyett. Megalakul! a Nemzeti Egység megyei páríválasztmánya A Nemzeti Egység tolnamegyei szervezete jelentős állomásához ér­kezett e hó 15 ón, amikor a vár­megye minden kerületéből érkezett párthivek teljesen kiépitették a NÉP vármegyei szervezetét, megalakítván a pártnak megyei választmányát. A jövőre bizonyára igen jelentős ki­hatással bíró alakuláson megjelentek a törvény hősök közül Kiss Lajos felsőházi tag, szekszárdi apátplébá­nos, dr Pesthy Pál, nyugalmazott igazságügy miniszter, dr Pékár Gyula bonyhádi és Petainek József paksi kerületi országgyűlési képviselők. A főispán megnyitója. Vités Thuránszky László dr fő­ispán elnökölt ezen az alakuláson, üdvözölve a törvényhozás tagjait, akik kapcsolatot képesnek a köz­ponti politikai élet és a vidék kö­zött.'Külön külön méltatta mindegyik képviselőnek eddigi politikai mükö dósét és rámutatott Petainek József nek a párt életében oly fontos fel­adatokat megoldó munkásságára. Tájékoztatta a gyűlést arról, hogy az összejövetel célja nem a szorosan vett politika, hanem a vármegyei pártszervezés komoly meginditása. A szervezés első állomása a vármegyei pártválasstmány megalkotása. Azzal a váddal illetik a Nemzeti Egység Pártját, — úgymond a főispán — hogy szervezkedése alkotmányellenes, törvényellenes, hogy rabszolgasághoz vezet, béklyókat rak az ország né­pének kezeire és gerincteleneket ne­vel. Vissza kell utasítanunk ezeket a lekicsinylő vádaskodásokat. Mi ma- I gunkat ebben a szervezetben soha | rabszolgának nem érezzük. Szervez kedünk, mert tudjuk, hogy a szer­vezettségben óriási erő rejlik. Aion- ban ez a szervezettség nem rabszol­gákat, hanem kiváló lelkitulajdonsá­gokkal rendelkező független állam­polgárokat kíván, akik jellemvonása a kristálytiszta hazafias érzés, az önzetlenség, abajtársiasság, a lelkes munkakészség és min­denekelőtt a fegyelmezettség. Nem gerincteleneket, hanem el­lenkezőleg fegyelmezett és ke- méngdereku párttagokat kíván a kemény munkához a nem­zet érdekében. — Politikai ellen* feleink uj támadási felületet keres­tek ebben a pártsierveskedésben, aknamunkájukkal a békétlenséget fo­kozzák, a szenvedélyeket szítják és nem számolnak azzal, hogy tüzcsóvát forgatnak a fejük felett, lavinát indí­tanak meg és feltartóztathatlanul olyan szakadék felé hajtják saját tö­megeiket, amely szakadék előtt nincs megállás. Történelmünk klasszikusan alkotmányos periódusaiban mindig voltak nagy politikai pártok, ame­lyek a nemzet életét irányították. Ma is van egy nagy politikai pártunk, a Nemzeti Egység Pártja, amely a magyar nemzeti élét irányítója. Nagy tetszéssel fogadták a főispán lendületes megnyitóját, amely után dr Pesthy Pál nyugalmazott igazságügyminiszter mondott hosszabb beszédet. Ez a szervezkedés — úgymond — a ma­gyar jövőbe mélyen beható erős po­litikum, amelyre azért van szükség, mert a magyar alkotmányos élet struktúrájának átalakítása előtt meg kell tenni minden intézkedést, hogy a magyar polgáráé g ne menjen szer­vezetlenül az nj érába. Ha ugyanis a polgári társadalom ezt a szer­vezkedést most elmulasztja, akkor a jövő eseményei ki fogják zárni a nemzet ügyeinek az intézéséből. Erős világnézeti küzdelem zajlik a fejünk felett. Az orosz bolsevizmus a maga elveit az egész világra rá akarja oktrojálni és majd ismét az 1918—19-i rémségekhez jutunk, ha idejekorán nem készülünk fel a vé­dekezésre. A kormány a jövő kérdéseit úgy kivánja megoldani, hogy előbb anya­gilag akarja erőssé tenni az or­szágot és azután hozza be az álta­lános titkos választójogot. A gazda­sági kérdések tekintetében elég rá­mutatni a kormánynak arra a fárad­hatatlanságára, amellyel a termény értékét emelte, megalkotta a római szerződést, német és angol gaidasági kapcsolatokat szersett. Ezt a tevé­kenységét még fokozottabb mértékben kivánja folytatni, mert meg akarja alkotni a hitbiiományi reformot, vég­rehajtja a telepítést és a tagosítás ügyét. , Erős középgazdaosztályt akar te­remteni a kormány, amely át van hatva annak a tudatától, hogy ez az osztály a nemzeti élet legbiztosabb bázisa. A hitbizományi reform meg­oldása uj erőket és energiákat visz bele a nemzet életébe, mert a hit- bizományi családok tagjair akik a maguk anyagi mellőzöttségében nem voltak mások, mint arisztok­rata proletárok: a hitbizomángi vagyonból megkapják a maguk részét és anyagilag megerősödve még jobban lekötődnek a magyar földhöz. A telepítésnek az a célja, hogy erőssé tegye a kisgazdatársadalmat, hogy az megrendithetetlen bázisa le­gyen a nemzetnek. A földreform tu­dott annak idején bizonyos egzisz­tenciákat teremteni, azonban ezeket az egzisztenciákat csak a telepítés során juttatandó főldhozzáadáasal le­het megerősíteni. A tagosítás megoldása évtizedek régi bajait gyógyítja meg. Kiküszö­böli a sok hiábavaló munkát és az abból előálló veszteséget, úgyhogy a kisgazda, aki nem kénytelen 10—100 darabból álló földrészecskéken gaz­dálkodni, fokozni tudja a maga gaz­dálkodása eredményét. Ezeket az eredményeket egy kéz­legyintéssel elintézni nem lehet, mi­ként azt az ellenzék teszi, hiBien aki komolyan gondolkozik, beláthatja, hogy mindezt csak fokozottabb elő­készítéssel lehet megcsinálni. Ezekre a reformokra pedig azért van szük­ség, hogy a polgári osztályokban és a kisgazda osztályokban kifejlődjék az osstályöntudatosság, mellyel min­dig belássa, hogy ez a szervezkedés I a saját létének a kérdése. Sajnálatos, hogy e szervezkedés Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents