Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)

1936-01-18 / 5. szám

TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG Primo tüzlfút ölben és aprítva, a legjobb minőségű 0,0 hazai szeneket a legmegbizhatóbban és legolcsóbban TREBITSCHER síén- és tüzifakereskedőnél kaphat Iroda: Széchenyi-u. 29—31. Telefon: 137 Raktár: Szent István-tér 24. ellen a polgári pártok résiéről alap­talan támadások hangosnak el. Pedig eaek a pártok magnk is tudják, hogy ennek a szervezkedésnek a célja az ország nemzeti életének biz­tosítása. Diktatórikus törekvésekkel gyanú­sítják a kormányelnököt. Elfelejtik azonban, hogy a diktatúra nem egy embertől függ, mert annak beveze­tésébe! szava van a törvényhozásnak és magának a pártnak is, amelynek minden egyes tagját az ezeréves ha­gyományokhoz való ragaszkodás hatja át. Ez a gyanúsítás egyébként sértés a legfelsőbb faktorra), a Kormányzó­val szemben is, aki nélkül nem le­hetne diktatúrát csinálni. Már pedig köztudomású, hogy öfőméítósága szi­gorúan ragaszkodik mindenhez, ami ennek az ezereBztendős országnak az alkotmányos életét biztosítja, igy te­hát a diktatúrára vonatkozó törek­vések nála soha meghallgatásra nem találnának. Dr Pesthy Pál végül kérte a megyei pártvezetőséget, hogy lelkesedéssel adja oda erejét és munkáját az or­szág vezetéséhez és a nemzet életét és az ország boldogulását, feltáma­dását célzó törekvésekhez. A megyei választmány megalakítása Hozzászólt a kérdéshez dr Nemes József és javasolta, hogy az intéző* bizottságba Szekszárd megyei város és a választókerületek a kerületi el­nököt, kerületi titkárt és két-két tagot küldjenek. Ifj. Schatz József tamási kerületi elnök szintén értékes tanácsokat adott a szervezkedéshez. Vármegyei elnök e fenti javas­latokat elfogadásra ajánlotta és a maga részéről javasolta, hogy az intéző­bizottságban a párt törvényhozási tagjai is helyet foglaljanak. Felkérte az egyes kerületeket, hogy az intéző- bizottságba kiküldendő két-két tagot azonnal válasszák meg. E választá­sok megtörténte ntán dr vitéz Thu- ránszky László elnök jelentette, hogy az intézőbizottság a következőkből fog megalakulni: a vármegyei pártelnök, a vármegyei párttitkár és a központi párttitkár, továbbá Kiss Lajos apát, felsőházi tag, dr Pesthy Pál nyug. miniszter, országgyül. képviselő, Pékár Gyula nyug. miniszter és Petainek József országgyűlési képviselő. Szekszárd m. város: dr Zsigmond Ferenc elnök, Szabó János h. elnök, dr Módos Antal titkár, Schneider János, Debulay Imre, Pirnitzer Ede és Majsai István TöttöB választott tagok. Szekszárdi választókerület: Bod­nár István elnök, dr Kunczer Jenő h. elnök, Schneider Elemér titkár, Pongrác! Lajos BátaBzék és Mozolai István Decs, választott tagok. Bonyhádi választókerület; Dr Nemes József elnök, Boross György titkár, Schleier Henrik és Hajas Béla választott tagok. Dombóvári választókerület: Tóth Lajos elnök, dr Koralevszky Géza titkár, dr Nyárády István éB dr Ivanich Antal választott tagok. Paksi választókerület: Solymár Gábor elnök, v. Székely István tit­kár, Sipos Ernő Dunaföldvár és Ve­res Gábor Paks választott tagok. Tolnai választókerület: Dr Her- czog Elemér elnök, Eser József tit­kár, dr Gyöngyös Béla Tolna és Komlósi János Dőrypatlan választott tagok. Gyönki választókerület: Dr 111 genn Aurél elnök, Szikora Lajos tit­kár, Ssékely János Gyönk és Ko- ritsánszky Dénes KöleBd választott tagok. i % Tamási választókerület: Schatz József elnök, dr Sántha Gergely tit­kár, Kiss Lajos Nagyszokoly és dr Mann József Tamási választott tagok. A gyűlés ezzel a vármegyei vá­lasztmány intézőbizottságát megala­kította. Sipos Ernő danaföldvári pártelnök a szervezkedés egyes feltétlenül fon­tos és szükséges tennivalóira mata­tott rá, majd dr Pékár Gyula emelkedett óriási taps közepette szó­lásra. Dr Tharánszky László — kezdte beszédét Pékár — az ország egyet­len főispánja, akinek a belügyi in­formáltság mellett a külügyekben való tisztánlátás lehetősége is megadatott. Becsülje és szeresse őt ez a várme­gye, mert hiszen minden cselekede­tét kettős gondolat füti és a belügyi vonatkozásokon kivül mindig bele­szól intézkedéseibe az az elgondolás is, hogy dolgainkat miképpen Ítéli meg a külföld, amely állandóan tá­jékozódik arról, hogy mi történik ebben az Országban. Éppen ezért őszintén csodálkozik az ellenzéknek azon az elvaknltságán, amely a Nem­zeti Egység pártját és vezérét dik- tatórikns hajlamokkal vádolja. Én, — folytatta beszédét Pékár, — aki 35 esztendő óta vagyok képviselő, tanabizonyságot tehetek amellett, hogy Gömbös Gynla nem törekszik diktatúrára. Gömbös Gyulának minden dolgá­ban való tisztánlátása ki akarja kü­szöbölni a végzetes magyar hibát, a nemzet kétfelé való szakítását, a kuruc labanc játékot, amely már oly sok bajt hozott erre a nemzetre. Bel­ügyiig kétségtelenül nagyon fontos a nagy magyar egység és ez a kül­földdel szemben még fontosabb, mert I hiszen ennek az országnak abszolút I egysége és az abban való hit oly I irtóztató erő, amelyet Kossuth Lajos szavai szerint „a pokol kapui sem i dönthetnek meg“. A magyar revízió tekintetében is hihetetlen nagy do- J log a nemzeti koncentráció. Minden­kinek be kell tehát látni, hogy Göm bős Gyula miniszterelnöknek az egység megteremtésével az a célja, hogy a magyar nemzeti meggyő­ződést egy nevezőre tudja hozni. A férfiak munkáján kivül igen nagy szükség van a pártban a nők' mun* kájára és az ifjúság beszervezésére is. Külföldön, sőt a szovjetben nem a férfi az* egyetlen tényező, mert a jó hadvezérnek nemcsak a mai, ha­nem a jövő generációval is kell szá­molnia. Kell, hogy ott áljon ebben a szervezetben a magyar nő. Szerepet kell neki adni, mert ő neveli a jövő reménységeit, az ifjúságot, amelyet az a szellem fog áthatni, amelyet az édesanyja plántált bele. A férfi világ nézete — úgymond Pékár — akkor dől el, amikor az édesanyja^ bele­neveli a nemzeti érzést. Éppen azért be kell vonni ebbe a szervezkedésbe a nőt, mert Magyarország jövője azon fog eldőlni, hogy kinek a kezében van letéve a jövő nevelő irányítása. A női munka segítségével le kell vetkőznie a magyarságnak az örökös marakodást, hogy egységes, hatal­mas nemzeti közvéleménybe tömörül­hessen össze Magyarország. Tudjuk, hogy a genfi hatalomnál nagyobb valami van és ez a világ közvéleménye. A világ közvéleménye pedig az egyes nemzetek közvélemé­nyéből alakul ki. A közvéleményt a sajtó alakítja és ez teszi egységessé. Nem győzöm eléggé felhívni pártunk tagjainak a figyelmét a mi sajtónk­nak, a mi lapjainknak a támogatá­sára. Ez alkalommal nem a fővárosi, a budapesti sajtóról kívánok szólni, hanem azt kérem, hogy a mi helyi, vár- megyei sajtónkat támogassa mindenki teljes erővel, hiszen tarka közéletünkben a közvé­lemény kiformálásához any­agira szükséges a sajtó, mint a forró kohó az érc egysége sitésénél. A férfi, a nő, az ifjúság, a köz­vélemény és a sajtó egyöntetű mun­kásságára aztán még fel lehet építeni az egységes Magyarországot. Hogy ez mennyire így van, arra példa a román, cseh és szerb népnek a há­ború utáni egységesítése, pedig ezek a népek kultúra tekintetében 400 évvel kullognak mögöttünk. A ma­gyar nemzeti faj súlyt nehézre kell- formálni, olyanná, amely méltó legyen az ezeréves nemzethez. Ez pedig sajtó nélkül lehetetlen. Hogy a sajtó nagyobb és sulyo sabb lehessen, a párttagok támoga­tására van szüksége. Éppen azért kéri, hogy a megyei pártsajtót min­denki a saját és a haza érdekében lelkesen támogassa, mert csak igy teremthető meg a nemzetnek a pár­tok felett álló nagy és hatalmas egy­sége. Kivánja, hogy vitéz dr Thu- ránszky László főispánnak ez a munka a legteljesebb módon sikerüljön. Sokáig ünnepelték Pékár Gyulát nagyszerű fejtegetéseiért, majd Schneider János lapunk főszerkesztője reflektált Pékár Gyulának a Baj tó támogatását az egybegyűltek figyelmébe ajánló be­szédére. Pékár — úgymond főszer­kesztőnk — rámutatott azokra az eszközökre, amelyekkel a pártnak az Egység eszméjét meg kell és meg lehet erősíteni, ö, aki 17 esztendeje áll a Tolnamegyei Újság szerkeszté­sének az élén, elmondhatja, hogy a sajtót, amelyről Pékár megállapította, hogy jórészt üzleti vállalkozás lévén, 1936 január 18. Néhai báró Inkey Imre uradalmában el­adásra kerül circa 250 erdei méter cser és akác liasáb és gömbfa az' uradalom miszlai erdejében folyó évi február hó 1-vel. Árajánlatok f. hó 25-ig nyújtandók be az uradalom vagyonkezelő­ségéhez, M i s z 1 á r a. Báró Rosenzweig- Drauwehr Nándor, gyámhatóságilag kiren­delt vagyonkezelő gondnok. 66 nem dolgozhat szerelemből, itt tisz­tán ideálizmua vezérelte. A Tolna­megyei Újság ugyanis szerelemből és önzetlenül csatlakozott azokhoz a nagy ideákhoz, amelyek hivatva van­nak Magyarországot megerősíteni. Bennünket, — folytatta Schneider Já­nos — sohasem az élen álló személy érdekelt, hanem az ország megerősí­tésének nagy és szent gondolata és mindig azt a pártot támogattuk, amely hivatva van az ország békés és nyugodt fejlődését biztosítani és elfordulunk azoktól, akik önzésből feladták politikai meggyőződésüket. Mi nem anyagi érdekektől vezé­reltetve csináljuk a lapot. Nekünk ez nemcsak hogy n$m üzlet, de súlyos anyagi áldozatokat hoztunk azért, hogy az országépitő eszmé­ket propagálhassuk. Kérjük, hogy bennünket ne üzleti szempontból tá­mogassanak párthiveink, hanem azért, hogy minél többet és azt minél ol­csóbban lüdjuk nyújtani olvasó kö­zönségünknek. Ideális munkánk köz­ben sok mindent meg kellett érnünk, Megértük azt, hogy saját embereink öntudatlanul az ellenzéki sajtót tá­mogatták. Ezt azért tesszük szóvá, mert az újság nekünk nem életkér­dés, hanem életkérdése a pártnak, amelynek eminens érdeke, hogy erős és megbizható sajtója legyen. Beszédét azzal fejezte be, hogy az eszme érdekében szívesen viszi to­vább a keresztet, mert jól tudja, hogy csak a kereszt hordozásával juthat el az ország a feltámadáshoz, /T törvényhatósági pártválasztmányT Komlóssy János földbirtokos szó­lalt fel ezután és lelkes beszédben kérte, hogy legyen mindenki a nem­zeti egység gondolatának ne csak élharcosa, hanem apostola is. Végül megköszönte a főispánnak a fárado­zását, amellyel teljessé tette a vár­megyei szervezetet. Vitéz dr Thuránszky László fő­ispán javaslatára megalakult azután a törvényhatósági bizottságnak a Nemzeti Egység kötelékébe tartozó tagjaiból a törvényhatósági pártvá- lasztmány, amelynek célja, hogy a megyei életben ugyancsak az egység megteremtésén dolgozzék. A közebéd. Az impozáns és mindvégig komoly lefolyású értekezlet után közebéd volt a Szekszárdi Polgári Olvasókör nagy­termében, ahol Kajel István faddi református lelkész, vitéz dr Thu­ránszky László főispán, Kiss Lajos nagyszékelyi református lelkész, Tóth János szakcsi plébános, Petainek József országgyűlési képviselő, Schatz József tamási pártelnök, dr Gyöngyös Béla tolnai ügyvéd, Siposs Ernő dunaföldvári bankigazgató, Pékár Gyula országgyűlési képviselő és Székely János gyönki gimnáziumi igazgató mondottak igen hatásos po- hárköszöntőt. A legmulatságosabb magyar film Clmieii Ismeretlen f ÉL, • V I* W i Dr Pesthy Pálnak óriási tetszést aratott nagyhatású beszéde után meg­alakították a vármegyei pártválaszt­mányt, amelynek tagjai a Nemzeti Egység pártjához tartozó felsőházi és képviselőházi tagok, továbbá a választókerületek pártelnökei, a ke rttletekbői 10—10, azonkívül Szek- szárdról 10 tag. Dr Zsigmond Ferenc, Szekszárd megyei városi pártelnök a vármegyei választmány tagjainak megválasztása után javasolta, hogy tekintettel arra, hogy a vármegyei választmány — a rendkívüli ülésektől eltekintve — évenként csak kétszer jön össze, az állandó pártpolitikai kérdések inté­zésére a vármegyei választmánynak egy szükebbkörü intézőbizottságát alakítsák meg. A javaslat általános helyesléssel találkozott. i A vármegyei pártválasztmány állandó intézőbizottsági tagjai:

Next

/
Thumbnails
Contents