Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-05-30 / 43-44. szám
xvill. évfolyam Szekszárd, 1936 május 30. (Szombat.) 43—44. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SCHNEIDER JÁNOS BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dlfa 1*50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler, nllástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám», elfegyzésl, családi hír, valamint a nylittér soronként 60 fillérbe kerül. Hagvar pünkösd Irta: Jánosi György. Bizakodva, áhitatos félelemmel, mintha templomban járnánk és a szent falak komoly komorsága megdöbbentené lelkünket, nézünk rá a mai magyar pünkösdkor a történelem eshetőségeire. Az a jövő, amelyet ember ki nem számíthat, ki nem kn tathat, ki nem ismerhet, szebb és ígéretesebb, mint bármikor volt. Az Isten keze fáradhatatlanul végzi igazság alkotó munkáját és a magyar nemzetnek nincs oka kétséges- kedni. Tizennyolc éve, hogy leomlottunk Európa lábaihoz egy becsületes és igazságos béke lehetőségeiben bizva. Odatartottuk kezünket a győzők elé, hogy a fegyvertelenekkel fegyvertelenekhez méltóan bánjanak és dühös, ma sem lankadó terűletéhség nyirbálta le jutalmul azokat a részeinket, amelyekhez soha semmi köze se volt annak a nemzetnek, amelyik magának követelte és megkapta. Ez a tizennyolc év a magyar tör ténelemnek azért a legfényesebb korszaka, mert ennek kellett bebizo nyitnia a magyar nemzet életrevalóságát. Lecsonkultan, kifosztotta^ lefegyverezetten, semmi másra nem támaszkodva, mint a puszta kéz nyers erejére, olyan feladatot kellett megoldanunk, amelyet egy nemzet se vállalt volna el. Élnünk kellett és a magunk fenntartása mellett egy percig se volt szabad feladnunk azt a tudatot, hogy leszakított részeink visszaszerzése, vagy visszanyerése a mi kötelességünk ! Odatol, a megszállt részeken is él az a meggyőződés, hogy csakis a mai Magyarország képes arra, hogy visz 8za8zerezze mindazt, amit a tudatlanság és lelkiismeretlenség tőle elvett. Ez a tizennyolc év minden túlzástól, minden kilengéstől, minden meggondolatlanságtól mentesen telt el. A magyar hősiesség, páratlanul álló vitézség nem kívánta belesodorni Euró- pát egy véres háború irtózatossá- gaiba. Józan önmérséklettel, a maga igazságában bizva hitt ez az ország abban, hogy úgy fordul Európa és általában a világpolitika helyzete, hogy békés utón nyeri visz- sza azokat a területeket, amelyeken a megszálló hatalmaknak semmi keresnivalójuk sincs. Sem múltjuk, sem történelmi rendelteti sük, sem az ottlevő magyar faj élete nem teszi szükségessé azt, h°gy pontosan ők tartsák kezükben a hatalmat olyan földön, amelyen az ő fajtájukból még csak hírmondó se volt, mint pl. omilyeh az Erdőskárpátok. ' A visszanyerés reménye ebben a pillanatban a legerősebb. — Nagy európai Iátkörök bővültek ki és a történelem viszonyai kedvezően járnak a magyar revíziós törekvések kezére. Az olasz hatalmas győzelem, a mód, ahogy azt, ez a velünk szövetséges ország elérte, amellett bizo nyit, hogy minden nemzetnek első sorban egyéni kérdése a maga elhelyezkedésének megoldása. Ha van a nemzetben elég erkölcsi bátorság, elég lendület vállalni a kockázatot, akkor abba senki se mer beleavatkozni. A háborús kilátások egyik félre se kedvezőek és amit nyerhet, annyit veszíthet is mindkét fél minden háborúban. Mégis tud nunk kell azt, hogy áldozat nélkül nemzeti eredményeket elérni nem lehet. Vannak azonban a történelem ben olyan esetek, amikor a történelem igazságszolgáltatása az, hogy a nemzet ugyanúgy nyerje vissza az elvesztett részt, ahogy veszítette. A magyar nemzet vesztesége papír veszteség, amelyet ugyanúgy fog visszanyerni, ahogy elírták tőle. Európa rémek karjai közt vergődik 1 Kavarog, kevereg a helyzet és a mérleg keresi a Trianonban ostobán megbillent régi egyensúlyt. Ez az egyensúly a magyar remények hajnalán egyre fényesebb és Istennek hála, ebben a kérdésben mindnyájan egyek vagyunk I Nagy - magyarország határai közelednek hoz zánk s napok, hetek, talán csak órák választanak el attól, hogy valahol valami okból megbomoljék ez a mostani megszállt helyzet és a javunkra Szombaton, e hó 23 án a késő délutáni órákban nagy élénkség, mozgás kerekedett Szekszárdon. A vármegye formaruhájába, teljesen egyöntetűen, egyforma felszereléssel hangos, vidám zenével levente osztagok vonultak be a város bejáratai felöl, a lakosság meglepett, örvendező tetszésnyilvánításai mellett. A vármegye minden részéből — járáson kint — egy egy háromszakaszos leventeBzázad érkezett, élén az ugyancsak teljesen egyöntetű felszerelésű leventezenekarokkal. A pompás, feszes, kemény tartásu, teljesen szabályos menetalakzatban masirozó fiuk 24 -i vármegyei levente versenyre jöttek Siekszárdra. Hét levente század, a mi fiaink, a mi jövő reménységünk példás bevonulása és magatartása megdobogtatta a sziveket és a takaródéig hangosak voltak az utcák az örömtől és büsz keségtől, vidáman, szeretettel Üdvözölve a fiukat. Kivonulás a sporttelepre. És másnap meggyőződhettünk a vármegye levente intézményének nagyszerű nemzeti fontosságáról. A Levente Sporttéren — ragyogó nap- | BÜtésben — diszfelállitásban hét letisstásődjék a Dunavölgy rendezésé nek kérdése. Nem vagyunk népek oszágutja 1 Nem árkon átvivő hid, amelyet az bérelhet ki, aki akar I Történelmi nemzet vagyunk éB hirdetjük, hogy sorsunk nem a magunk, hanem az egész Európa sorsa és nemcsak a magunk, hanem az egész Európának békéje függ attól, hogy mi erősek legyünk, mert a mi elhivatásunkhoz kétség nem férhet 1 Mi adhatunk Európának, mint ahogy a múltban is adtunk véssmentes nyugalmat. A kezekből kisikló zsákmány után még kapkodnak. Még kísérleteznek azzal, hogy a testükhöz férceit idegen foltot maguknál tartsák, de már kéBŐ 1 A történelem igazságszolgáltatása küszöbön, már arcunkon a siker pírja, keblünkben a magyar pünkŐBd ezeresztendős lelke, már halljuk a harangszót, mely Te De- umra gyűjti e szenvedő népet I S mi tudjuk, hogy csalódni nem fogunk l Mert megszenvedtünk tizennyolc esztendő roppant gondjaiban a békerevizió nem kétséges magyar sikereiért 1 Ebben a tudatban ünnepiünk ma és mindenkor 1 Énekünk ebben a tudatban keresi Istent: „Jövel Szentlélek Úristen 1“ És jön 1 Itt van 1 Itt él kebelünkben 1 Hogy egyező magyar hitre tanítson akkor is, amikor már ismét leirhatjuk az igazi Magyarország drága nevét. venteszázad, jobbszárnyon négy levente zenekarral egyesítve, szabályos oszlopokban, hajszálnyira egyenes vonalban, pontosan takarva egymásra, teljesen csendben, csak a pattogó vezényszavak hallatszanak, a fiuk magabizó, határozott arccal, mintha a régi nagy diszfelvonulások valamelyikén lennének. Gyönyörű lát vágy. A verseny vendégel. Ezután pontosan nyolc óra harmincperckor Vigyázz !-ba merevedik a 700 fiú, az egyesített zenekarok belevágnak, felhangzik a mi örök imádságunk a Himnusz, pattogó harsány vezényszavakra a századok egymásután tisztelegnek és Tolna vármegye leventéi fogadják elöljáróikat. Vitéz tardoskeddi Benke József a testnevelési kerület felügyelője, vitéz thuriki és komjátnai Thuránszky László a vármegye főispánja, vitéz Géczy Sándor a vármegye testnevelési felügyelője, a vármegye távollevő alispánja képviseletében Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző, vitéz Vendel István polgármester ellépnek az arcvonal előtt, kíséretükben a szomszédos vármegyék testnevelési felügyelői, a vármegye testnevelési.tisstikarának és közigazgatási hatóságainak képviselőivel. Szoborrá merevedve állanak a leventék, csak a büszkén tartott 700 fej kíséri az elöljárókat, mintha mondanák: Eljöttünk, itt vagyunk, lássátok, nézzétek, mire képes a magyar ifjúság hazaszeretete, akarata, ereje. A bemutatók. Elhangzik a Himnusz, rövid jelek, az arcvonal megbomlik, a századok szakaszokra osztódnak és megkezdődik a verseny. Hosszú volna leírni mindazt, amit a leventék a versenyen produkáltak. Csak annyit, hogy amit bemutattak, az időben, teljesítményben, pontos végrehajtásban, fellépésben, könnyedségben, elméleti tudásban abszolút teljes volt. A közönség lélekzetfojtva, meglepetéssel figyel. Erre a tökéletes munkára nem volt elkészülve, majd hangos tetszésnyilvánitással kísérte minden egyes levente, vagy osztag sport , játék- és egyéb bemutatóját. De ugyanez látszott a vendég testnevelési tisztikar tagjain is. Gyönyörködve, teljes elismeréssel kísérték Tolna vármegye leventéinek minden versenyszámát és nem fogytak ki a kérdezősködésből és érdeklődésből. A kerületi felügyelő elismerő szaval. A verseny [délig tartott. Utána újból felsorakoztak a századok és először vitéz tardoskeddi Benke József főtanácBnok lépett a leventék arcvonala elé és lelkes szavakkal mondott köszönetét, elismerést a látottak felett. Megdicsérte a leventéket, kiemelte a nagyszerű testnevelési tisztikart és a lelkes önzetlen munkával dolgozó levente oktatói kart, akik szakavatott, fáradságot nem ismerő munkájának eredménye volt ez a versenynap. Teljes elismerését és köszönetét fejezte ki vitéz Géczy Sándor vármegyei testnevelési felügyelőnek, akinek céltudatos, buzgó vezetése, irányítása emelte Tolna vármegye leventeintésményét arra a magas színvonalra, amelyet láttak. Egyben sajnálattal vett búcsút a vármegyei testnevelési felügyelőtől, aki rövidesen megválni kényszerűi jelenlegi beosztásából, felhívja a leventéket, hogy az ő eltávozása után is abban a szellemben, abban az irányban dolgozzanak a haza javára, amely olyan kiválónak bizonyult. Köszöntötte a vármegye adófizető polgárait, akik ezen a versenyen áldozataik magas értékű ellenszolgáltatását kapták vissza fiaik a leventék nagyszerű nevelése, oktatása és kiképzése formájában, uj erőt, uj reményt merítve a magyar ifjúság felkészültségében a haza javára. Köszöntötte a vármegye főispánját és közigazgatási tisztviselőit, akik teljes megértéssel a nagy cél iránt | példás, tökéletes egyetértésben volA mi leventéink Vármegyei leventeverseny Szekszárdon Egyes szám ára 20 fillér.
