Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-05-02 / 35. szám
XVIII. évfolyam. 35. szánk' Szekszárdi 1936 május 2. (Szombat.) Szerkesztőség 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Elóflzetósl difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. AÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. A külpolitikai események várható hatása Magyarországra Vitéz dr Thuránszky László főispán megnyitó beszéde a törvényhatósági bizottság tavaszi közgyűlésén Magyar testvéri szeretettel köszön- töm a T. T. B. ot és meleg ssivvel kössöntöm as igen tisstelt bizottsági tagokat, akik megjelentek ma, hogy tavaszi törvényhatósági közgyűlésünkön résztvegyenek és ezzel törvény- hatóságunk munkájához a magukét tudásuk és tehetségük szerint becsületesen hozzáadják. Első közgyűlésünkre jöttünk össze ebben az esztendőben. Nehéz munkában és kemény harcban eltöltött verejtékes magyar évek után — uj magyar esztendő tavaszán állunk. Szivünkben telve hittel és remény- Béggel, esüggedés helyett egy jobb jövő iránti kiolthatatlan bizalommal és aszal a meggyőződéssel, hogy jobb less ez, mint azok az elmúltak, amelyeken nehezen átverekedtük magunkat. Engedje meg a T. Th. Bizottság, hogy egészen röviden vizsgálat tárgyává tegyem, mit várhatunk ettől az uj esztendőtől. Hogyan alakultak az események világviszonylatban és miként helyezkedtünk bele ez eseményekbe mi — a mi kis magyar glóbuszunkon. A nemzetközi politikai élet utolsó éve, különösen pedig utolsó hónapjai telve voltak történelmi pillanatokkal, válságos fordulatokkal. Mi, a nagy történelmi események kaleidoszkóp, szerű pergéséhes hozzászokott nemzedékek is, meghökkenve figyeltünk fel és nem egyszer megdöbbenéssel kísértük az események rohanását. Az olasz-abesszin konfliktus, hősi- Bzzs huzavona és sikertelen diplomáciai kísérletezések után háborúra vezetett, de egyideig európai háború kirobbanásával fenyegetett. A japán katonai forradalom egy gigászi méretű távolkeleti mérkőzés csiráját és lehetőségeit rejtegette magában. A francia* szovjet katonzi megállapodás pedig Németország részéről a teljes állami szuverénitás kimondását és a rajnai katonamentes zóna megszállását vonta maga után. Ez az általános európai fessültséget a végsőkig fokoita. E tények és események hordere- jének mérlegelésével önámitás volna be nem vallanunk, hogy az elmúlt hónapokban a világháború utáni korszak feszültségének csúcspontját éltük át. Egy uj európai háború, egy uj világháború réme állandóan körülöttünk settenkedett. Ma már — hála a Mindenhatónak — a feszültség engedett, a szenvedélyek csillapodtak, a lelkek talán megértőbbek és az európai légkör •gy fokkal tisztultabbnak mondható. Kérdés már most T. Th. B., hogyan helyezkedett be Magyarország az európai események medrébe. Hogyan alkalmazkodott külpolitikánk az európai nemzetközi politikához. Magyarországot sok év óta a legmelegebb baráti lóviszony fűzi Olaszországhoz. Ezt a viszonyt, az úgynevezett „olasz orientációt" az olasz abesszin viszály kitörése után sokan közülünk ferde szemmel nézték, sőt azt is helytelenítették, hogy Magyarország a tízéves baráti viszony és az adott szó szentsége alapján kitart barátja mellett. Holott Olaszország csak jogos nemzeti érdekeinek megvédésére és népe megélhetési lehetőségeit szükségszerűen keresve végső eszközként nyúlt fegyverhez. Azok, akik akkor kételkedtek, már Olaszország csillagának hanyatlását is jósolták. Ma gyökeresen megváltozott helyzettel állunk szemben. Az olasz hadtestek sikert sikerre aratva, győzedelmesen haladnak előre és az etiópiai háború befejezéséhez közeledik. Ha sikerül a méltányos és igazságos békét megkötni — amitől mindenesetre még bizonyos idő választja el a hadviselőket — akkor Olaszország nemcsak régi tekintélyével, hanem meg- növekedett hatalmi pozícióval fog a nemzetközi élet porondján megjelenni. Ez pedig elmaradhatatlan jó hatással lesz a magyar-olasz viszony további fejlődésére ugyanuyy, mint a római paktum alapján álló három hatalom, Magyarország, Ausztria és Olaszország egymáshoz való viszonyára. A római paktumnak, mint a kö* zépeurőpai béke egyik zálogának előnyeit úgy politikai, mint gazdasági téren eddig is élveztük. Azonban nemcsak a magyar külpolitika, hanem az egész középeurópai politika szempontjából kiemelkedő fontossága van annak, hogy a három érdekelt hatalom kormányelnöke a közelmúltban Rómában ismét találkozott, a három állam barátságát megerősítette, az összekötő Bzálakat szorosabbra fűzte. Az uj római paktum jelentőségére mutatnak Gömbös Gyula miniszterelnöknek Rómából történ', hazaérkezése után mondott szavai: \ Rómában — mondotta a kormány- I elnök ur — hatvanmillió ember tudatára ébredt annak, hogy. összefogásuk által országaik te* rülete sziget lehet az európai komplikációk közepette, sziget, amelyen békés, de céltudatos működéssel előbbre vihetjük Európának és a magunk országainak sorsát Is. Ebben van az uj római paktum politikai súlya és jelentősége. Gazdasági jelentőségét pedig megismertük a miniszterelnök ur azon szavaiból, hogy „a magyar bnza jövője biztosítva van". Hivatkoznom kell még a külügyminiszter urnák a római ut után a külügyi bizottság ülésén adott beszámolójára, amelyben kiemelte, hogy az uj jegyzőkönyvek az aláíró hatalmak nemzetközi pozícióját kétségtelenül megerősítették, ami magyar szempontból csak megelégedéssel üdvözölhető. Ha hozzáveszem mindezekhez azt, hogy Schuschnigg osztrák kancellár az osztrák külügyminiszterrel közvetlenül a római találkozó előtt hivatalos látogatást tettek Budapesten és az ott folytatott megbeszéléseken „a magyar és osztrák kormány között, a dunai kérdésben a vélemények teljes megegyezését állapították meg", akkor a római paktumban érdekelt három állam szoros politikai és gazdasági kapcsolatait, mint , az uj magyar külpolitika határozott sikerét kell elkönyvelnem. Nem kívánok behatóbban foglalkozni a magyar-lengyel viszonnyal, amelynek jelentőséget ad a lengyel miniszterelnök ur minapi látogatása. Ma még túlságosan hatása alatt állunk annak a szép keretek között lefolyt megtisztelő látogatásnak, amellyel a lengyel kormányelnök minket szerencséltetett. Mégis hangsúlyoznom kell azt, hogy a lengyel miniszterelnök urnák és szépszámú kíséretének többnapos látogatása hazánkban, éppen ma — a nemzetközi politikai élet mai helyzetében — minden ma gyár ember szivét örömmel tölti el, mert nemcsak a tradicionális múlttal bíró magyar lengyel barátság egy újabb bizonyítéka, hanem bizonyítéka annak is, hogy a magyar-lengyel vi- siony kedvező fejlődésének a jövőben további lehetőségei vannak. A lengyel kormányelnök urat és kíséretét örömmel és szeretettel fogadtak magyar honunkban. E látogatásban zálogát látjuk annak, hogy a magyar nemzetnek északon is egg hatalmas és a nemzetközi politikai éleiben kiemelkedő szerepet vivő barátja •van. Komoly figyelmet kell szentelnünk a németországi eseményeknek te. Hitler birodalmi kaneellár a francia-szovjet katonai megegyezés nyo* mása alól ngy mentesítette magit, hogy a looarnéi egyezmény* hatálytalanításával a német állam, a német nemzet teljeB sznverénitását visszaállította, a demilitarizált rajnai zónát pedig katonailag megszállotta. Magyar szempontból nem mehetünk el közönyösen e tények mellett. Németország elhatározása halálos tőr- döfés volt az örökéletünek nevezett békeszerződések felé. A német kancellár bejelentáse és az azt kővető német békeajánlat minden szuverén nemzet elvitathatatlan jogává tette a nemzetek közötti egyenjogúságot. Németországnak ez a lépése megismertette a világgal azt, hogy a győzők és a legyőzőitek közötti ráerőszakolt megkülönböztetés soha nem lehet egy végleges béke alapja. Komoly és maradandó előrehaladás a felé, hogy a népek közötti egyenlőtlenséget megszüntessék és közöttük a kapcsolatokat olyan önkéntesen vállalt megegyezésekre építsék, amelyeket nem a hatalom diktál és ahol nincsenek az egyik oldalon csak előnyökben könyökig duskálók, a másik oldalon pedig csak jogfosztottak. Ebből a szemszögből kell néznünk Németország lépését és — nekünk, akik Trianon igájának terhe alatt görnyedünk — e megítélések alapján kell fogadnunk a német szuverénitás integer helyreállítását és azt a béketervezetet, amelyet Németország az európai béke megszilárdítására, az egyedül méltányos alapon, a nemzetek egyenjogúságának elve alapján tett. Méltóztassanak megengedni, hogy ezek után áttérjek röviden belső helyzetünkre. Hogyan állunk mi, a mi magyar glóbuszunkon? Kormányunk célkitűzései között első' helyet foglal el a gazdasági kérdések, mindenekelőtt pedig a birtokpolitikai kérdések megoldása. Ebben a kérdéskomplexumban elsősorban is három nagy problémát kellett megoldani, amelyek gazdasági politikánk gerincét, a további fejlődés alapjait képezik. A gazdaadés- • ságok rendezése, a hitbizományi re- I form, kapcsolatban .a hitbizományi Egyes szám ára 12 fillér.
