Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-05-02 / 35. szám
TÖL'KAMEGYEI ÚJSÁG kiabirtokkal 4a l telepítés kérdése résiben már törvényesen rendeltet* lek .Irénben pedig országgyűlési tár gyaláauk folyamatban van. Fundamentumát képezi ez a há- rom törvény a kormány agrárpolitikájának, amelynek törekvése a népeséig és a földbirtok megoszlás közötti helyesebb arány kialakulását elősegíteni, másrészt pedig a meg' lévő és a jövőben létesülő gazdaaá- gokat életképesekké tenni. Tenát meg- erősiteni a gazd »társadalom anyagi megalapozottságát éa előmozdítani egy Ttj gazdaréteg megszületését oly mértékben, amint azt viezonyzink megkívánják és megengedik. Agrárpolitikánk célja a termelés r,acÍQnsJizáIász, olcsóbbá tétele és reális fokozása. Természetes, Hogy ez a politika nem állhat meg ennél a három pillérnél, hanem újabb intézkedésekül megy maja tovább mezőgazdaságunk fejlesztése terén. Itt most csak olyan közelebbi célkitűzésekre kívánok rámutatni, mint az erdősítés, az Alföld fásítása, vagy az öntözés pro^lémájs, ami elől már éghajlati viszonyainkat tekintve sem térhetünk ki. Többtermelési politikánk szerves kapcsolatban áll a kereskedelmi ér mindenekelőtt a külkereske delmi politikával. Termelésünk fokozása csak abban zz esetben ész- szerit, ha karöltve jár az elhelyezési (ehetőségek kiszélesítésével. Nem áll* hattank meg a belső fogyasztás fokozásánál, hanem a kivitel emelésére üj kiviteli lehetőségekre kellett törekednünk. Külföldi piacokat kellett ás kell teremtenünk, hogy termő nyelüket elhelyezhessük. Nehéz feledet ma, amikor a .legtöbb állam ZUtarohikus politikát folytat és nem* setgazdaságát az önellátás rendaze- rére igyekszik felépíteni. En, aki éveken keresztül kösvétlen közelről figyelemmel kísérhettem Mt a szívós küzdelmet, amelyet kereskedelmi delegációink Bécshen, vagy Bukarestben, Rómában, Berlinben vpgy Varsóban folytattak, nyugodt lélékkel állíthatom, hogy kormányunk részéről, a lehetőségek határain belül, ezen a téren is minden megtörtént. Egyes szomszédába- mok gazdasági el zárkózottsága dacára is sikerült produktumainknak piacot biztosítani. Külkereskedelmi viszonyainkat számos barátságos és jóindulatú állammal előnyösen rendeztük, termésfeleslegeinknek elhelyezést biztosítottunk. Abból persze, hogy külpolitikánknak a római paktam a bázisa, |er- mészetszerüleg következik, hogy ennek a paktumnak a gazdaságkereskedelmi előnyeit is élvezzük és Ürömmel kell megállapítanom, hogy a> aj római egyezmény alapján e téren további javulás várható. Gazdasági helyzetünk általános alakulása és államháztartásunk mikéntje köaött belső kapcsolatok állanak fenn. Kormányunk pénzügyi po litikájának célkitűzése, hogy elsőrangú nemzeti és népi érdekeinket ápolja. A pénzügyminiszter ur által benyújtott költségvetés egy átgondolt, józan pénzügyi politika eredménye, másrészről azonban a magyar életlehetőségek — éietreálitások költségvetése is. Minden további ráss- letesés helyett szabadjon rámutatnom arra, hogy a pénzügyminiszter ur expozéjából kivehető adatok szerint legalább is 200 milliót fog kitenni az az összeg, amely befektetési ki- adások révén a gazdasági élet vérkeringését frissíti majd fel. Továbbá, hogy gazdasági és szociális célokra, szakokta• x I^ALQPI A* SZÉK ES ^IFATiLEP, «EI^ARÜ Zú svmgsIUiú» tiBujlom pjlelt foifloa "^1 Pécsi kőszénbányák és Pécsi kokssmfivnk kerületi elárusító he 1 ye "59*9" Legolcsóbb szén, koksz, száraz tűzifa fásra, fásításra, népegészségügyre, gyermekgondozásra és más hasonló célokra, az aj költségvetés 37 millióval többet fordít, mint az eddigi. \fő*1 sióval bti kell még tépnem belügyi kormányzatunk egészségügyi terveire, amelyek minket vármegyén^ szempontjából különösen érdekelnek. Egészségügyi viszonyaink itt a megyébe^ sajnos nem kielégitőek. így örömmel ngyelttln^ fel % belügyminiszter ur ' felsőházi bejelentésére, amelyben közölte, hogy a legközelebbi'jövőben rendezni kívánja az egészségvédelmi, jóléti gon- foztatási, a szülészeti, bábaügyi problémákat továbbá a gyógyszerészeti, a járvány és az eguke kérdését, ágytól- egyig olyan problémáit, amelyek mielőbbi rendezése nekünk iolgaiaknalf hő óhajunk és kívánságunk. T. Th. B. Közgazdasági szakemberek és szakíróktól, statisztikusok és tudósoktól mind sűrűbben halljuk az utóbbi időben, hogy a gazdasági javulás jelei nálunk ia kezdenek páp mutatkozni. Régen, — éveken keresztül reméltük már. hogy eljutottunk a gazdasági kriais mélypontjára, — nincs már további süllye- J dás — sőt, hogy túlvagyunk azon a SglII Ml I HU ■ ^ . végzetes mélyponton. így van-e, vagy nincs igy, átjutottunk e a szakadékon, vagy még mindig a mélyben vergődünk, nem faiadatom itt vizsgálat tárgyává tenni. Asonban ha így van# ha tényleg mutatkoznak jelek, amelyek viszonyaink javulásé- nak Útmutatói é| egy boldogabb óra előhírnökei, ne ^álljunjt vitába Qfelett, hogy ez a gazdasági javulás a Jó és céltudatos politika eredménye-e, avagy pedig más, rajtunk kivOl álló és tőlünk független tényezők és körülmények következménye. Én, a magam részéről, a vetem ázflletett optimizmussal és fanatikus meggyőződéssel hirdetem, hoqy jobb idők beköszöntése előtt állunk és hiszem, buoy a magyar surs utjai a boldogulás felé vezetnek. Abban a tudatban, hogy ez a hit mindnyájunk lelkét bér tölti, abban a meggyőződésben, hogy — valamennyien ebben a teremben — munkásságunkkal a szebb és jobb magyar jövő útjait kívánjuk előkészíteni, tavaszi közgyűlésünket megnyitom. Vármegyei cserkésznap Bonyhádiul A Tolnamegyei Cserkészszerve- zcd április 26-án Bonyhádon tartotta meg cserkésznapját éa idei tisztújító közgyűlését. A vármegye minden részéből nagyszámban jöttek össze Bonyhádi a csapatok, sőt még a pécsiek is képviseltették magukat mintegy 30 főnyi csapattal. A szombaton megérkező cserkészek elszállásolásáról vitéz Zerinváry János vm. vezetőtiszt, a Cserkésznap rendezője irányításával a bonyhádi cserkészek gondoskodtak. Mint házigazdák, Hajas Béla reálgimn. igazgató és a tanári testületé másfél napon keresztül úgyszólván szakadatlanul, szeretettel és előzékenységgel iparkodtak minél kellemesebbé tenni vendégeik tartózkodását. De az egész Bonyhád község szinte versengett a vendégekért. A Cserkésznap szombaton este Hajas Béla cserkés^-intésőbisottsági tag elnöklete alatt tartott tiszti érte- • kezlettel kezdődött. Papp Gyula, a | VILA6HOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: */,7 és 1I,9 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5,7 és 9 órakor dombóvári 665-ös csapat parancsnoka tartott értékes előadást „A tábor pedagógiájáról0, majd vitéz Zerinváry[* János értekezett alapos szak* sserttséggel a gyakorlati cserkészel egyik legfontosabb kérdéséről, „a cserkészvezetőképzésről0. Ugyenek- kor a reálgimn. udvarán Öseiégyttít cserkészapródok Knábel Vilmos parancsnok vezetésével kedves tábortüzet tartattak. A vasárpapi ünnepélyek sora 9 órakor istentiszteletekkel kezdődött. Utána az egy begy Ült csapatok a helybeli leventezenekar éa a szekszárdi 40 es cserkészzenekar pattogó ritmusára diszmenetben vonultak el a hősök emlékszobra előtt. A cserkészek koszorúját Faludi Ferenc szekszárdi reálgimn. igazgató, Ugyv. elnök helyezte <4 a szobor talapzatára. A reálgimn. dísztermében gyűlt össze a közgyűlés közönsége, amelynek soraiba^ ott láttuk a megyei t A nagyérdemű közönség szives tudomására hozzuk, hogy a mozgókép-színház május 1-án. az Iporosszékhózbo költözött. — Az előadásokat ezen oknál fogva egyelőre szüneteltetjük. /Tisztelettel Az Igazgatóság. 1936 május 2. ' cserkészvezetőkön kivttl a helyi és» környékbeli előkelőségeket is. a magyar Cserkészszövetség központ, ját vitéz Faragó Ede orsz. vezetf. tiszt, VI—VII. kerületet pedig fa Bartók Egyed elnök, Yokángi Ar. pád vezetőtiszt ás Uzoni László fő. titkár képviselték. A gyűlést vitéz Makrag Lajos pápai kamarás, a vármegyei cser- késsintézóbizottság elnöke fél 11 órakor nyitotta meg. Beszédében kegye* letes szavakkal emlékezett meg az elhunyt dr Igaz Béláról, vitéz Viz- keletg Árpádról ős Denke Antalról Éa örömmel számolt be a cserkészet két lelkes vezetőjének kitüntetéséről. Róder Pál miskolci fóigaigató he-’ lyettessá és Faludi Ferenc ssek- i szárdi reálgimn. igazgatójává történt | kinevezéséről. Faludi Ferenc■ köszönő szavai ntán a főtitkári jelen- I tés következett, amelyet a beteg Gábor Károly helyett Csapó Jenő titkár terjesztett elő. A. jelentés a ’ vármegyei cserkészet évi munkájáról, cserkészszer vezet működéséről, a ' csapatok nyári táborozásáról, az őssi kakasd-grábóci hadijátékról, a téli munkákról, a karácsonyi „jótett- hétről0 és a tavaszt országos kémhajszáról számol be és megállapítja, hogy a megyei cserkészet főiránya a falumunka. Vitéz Zerinváry János adott ezntin részletes ás szemléletes képet a csapatok munkájáról, külö> nősen a falUmunkáról és végül ennek kiépítését és a falnmonografiák szerkesztését szorgalmazta. Bejelentette még, hogy szeptemberben az om, hadijátékén, novemberben pedig ai orsz. cserkészkiáltitásoa vesznek majd részt a megyei csapatok. Débulay Imre pénztáros, továbbá a számvizsgáló bizottság adta még elő jelentését. Ezt követően dr Bartók Egyed kerületi elnök megejtette, a tisztaji- tást, amelynek során az Intéző Bizottság diszelnökei v.dr Thuránszky László főispán, dp Perczel Béla alispán és Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag lettek. Elnök;: vitéz Makrag Lajos pápai kamarás, ügyv. ’ elnök: Falüdi Ferenc, a tisztikar többi tagjai a múlt évi tisztviselők lettek. Választott tagok még’: Beijend Károly, dp Erdős Jenő, vitéz Géczy Sándor, d,r Griczmqrí Gyula, Hajas Béla, dr Halmos Andor, dr Horváth Árpád, Nérqeih Gyula, dr Kovács V. Károly, v. Péterg Sándor, báró Schell József és vitéz Tihanyi Szilárd. Az Erdős-szállóban tartott közös tisztiebéd után tisztipróbázUtás volt, majd a főtérről a két penekap vezetésével a csapatok a reálgintn. udvarára vonultak fej a délutáni bemutatóra. Á nagyszámú mejelent közönség előtt lefolytatott ünnepség fogadalomtétellel kezdődött, amelyet, v. Faragó Ede orsz. vezetőtiszt gyönyörű beszéjd kíséretében vett ki- Kedvez volt a bonyhádi és nagy- mányoki apródok igérettétele. A szórakoztató programoz során kitűntek a bonyhádiak tűzoltó- és mentőgyakorlataikkal, a szekszárdi 40 es apródok táborverése és kigyó- papir bemutatója, a 40-es cserkészek gyephokimérkőzése, a dombóvári iparoscserkészek kerékpárbemutatója ós táborverése, a szekszárdi 685-ösök tömeggyakorlata és nagysikerű bábjátéké, a bátaszéki, nagymányoki és váraljai apródok különböző tornabemutatói tették változatossá éa kedvessé a Cserkésznapot. Estére hajlott már az idő, almikor szétoszlott a közönség az ünnepélyről, mely után a vendéglátó csapat rendezésében az ott maradt csapatok pompásan sikerült tábortüzet gyújtottak a község lakosságának a szórakoztatására.
