Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-04-25 / 33. szám
XVIII. évfolyam. Szekszárd, 1936 április 25. (Szombat.) 33. szám» TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősét; és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések árait | A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 mlllknétsr széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Előfizetési dili I i. I Allástkeresőknek 60 százalék kedvezraénv. j _ . . - _ i, rj-i l. _ I Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzés!, családi hír, valamint Eg ész evre __ 12 pengő > || (relevre_ — — o pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyijttér soronként 60 fluérbe keiül. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Bomladozik a kisgazdapárt A magyar belpolitikai életnek egyik legfrissebb újdonsága az a hir, hogy as ellenzéki kisgazdapártnak bét képviselő tagja felszólítótta a párt vezérét, Eckardt Tibort, hogy hívjon ősz sze értekezletet, amelyen tisztáani kívánják : helyes éa a kisgazdapárt eredeti célkitűzéseivel és hagyományaival egyezik-e az, ha a párt olyan politikusokkal működik együtt, akiknek eddigi tevékenysége és magatartása nem túlságosan egyezett a független kisgazdapárt politikai irányával ? Magyarnl megmondva ez annyit jelent, hogy Eckhardt Tibor pártjának hét tagja egyáltalán nincsen megelégedve azzal| hogy a párt kitűnő és mozgékony vedére újabban azokkal a politikusokkal lépett sző vétségre, akikkel a párt mindeddig szembenállóit, Ugylátssik, hogy ez a hét képviselő — nem minden ok nélkül — attól tart, hogy as ellenzéki kisgazdapárt jövő esélyeit és törekvéséit nagyon kedvezőtlenül befolyásolhatja az, ha a párt vezére á parlamenti mezőny legkülönbözőbb területeiről szedi össze Szövetséges társait. Ezúttal talán sikerült a párt vezérének a hét képviselő résiéről táplált aggodalmakat ideig Óráig eloszlatni és a háborgó indulatokat úgy, ahögy lecsillapítani. Ez a látszólagos éredmény azonban mit sem változtat azón a tényen, hogy ez a legnagyobb ellenzéki párt tulajdonképpen már ósak nevében viseli a „kisgazda“ jelzőt, mert fn'aga a párt személyi Összetételében már régén nem tekinthető igazi kisgáidaérdekeket képviselő, agrárius pártnak. Mágnások, grófok, ügyvédek és más foglalkozású törvényhozók foglalnak helyet ebben a pártban, ahol a régi hagyományokat és emlékeket már csak néhány, fehérhollónak tekinthető, gaz- dakép viselő őrzi és bizonyára az ellenzéki kisgazdapárt nagynevű alapítója, Gaál Gaszton döbbenne meg a legjobban, ha esen a különös összetételű párton mi végigtekintene. Lehet-e csodálkozni, hogy Eckhardt Tibor pártjában, amely a legkülönbözőbb érdekű, gondolkozóén és felfogású elemeket gyűjtötte magába, nincsen meg az az egyetértés, az a lelki és szellemi összhang, a párt tagoknak az a közös célokban való egybeforradása, amely minden politikai párt létezésének és eredményes működésének elengedhetetlen feltétele? Ez a párt már nagyon régen nem képviselj és nem védelmezi azokat ez érdekeket és azt a nemes értelemben vett agrárdemokráciát, amelynek érdekében Gaál Gaszton megalapította. Mert kétségtelen, hogy ha * párt az alapitó halála ntán ás az uj vezér irányítási alatt hűséges maradt volna á régi hagyományokhoz és ma is kizárólag azt tekintené cÓl* jának, hogy a magyar falusi nép, a kisgazdatársadalom különleges szempontjait és érdekeit juttassa érvényre a törvényhozásban, a közéletben és a magyar élet minden vonalán, akkor a jelenlegi körülmények köaepette a kormánypárt oldalán lenne a helye s már régen bensőséges együttműködést kellett volna létesítenie a jelenlegi kormányzattal és annak pártjával, amely nem jelszavakkal, nem felelőtlen Ígérgetésekkel, nem a nép- szenvedély felkorbácsolásával, hanem kézzelfogható intézkedésekkel, mélyre ható reformokkal, nagyszabású törvényalkotásokkal törekszik a magyar gazdatársadalom nehéi helyzetét meg javítani és annak méltó helyét a nemzeti társadalom rétegei között bizto sitani. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a független kisgaadapárt Eckhardt Tibor vezetése alatt píáífpolitikai célok, hatalmi törekvések eszköze lett. Ennek a pártnak, helyesebben vezérének már régóta egyetlen célkitűzése van s ez a cél: Gömbös Gyulának és kormányzati rendszerének megbuktatása, természetesen abban a reményben, hogy Gömbös Gynla után csak Eckhardt Tibor következhetik. Ebben a törekvésben az ellenzéki kisgazdapárt vezérét egy áltálában nem feszélyezték semmiféle hagyományok és Clvi szempontok, a legkevésbé pedig a párt által állítólag képviselt kisgaadaérdekék, amelyeknek érvé nyesülését Eckhardték soha egy lépéssel sem vitték előte. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a hatalom ntáni törtetésnek, a bársonyszék iránti mohé vágynak ezzel a politikájávAl egyetértene Gaál Gaszton, aki annakidején kizárólag elvi meggondolások alapján, gerinces politikai meggyőződéséből kifolyólag mondott le házelnöki méltóságáról, hagyta ott az egységes- pártot s vállalta az ellenzékiség szerepét. Ilyen körülmények között senkit sem lephet meg ennek a jobb sorsra érdemes pártnak szemeink előtt megindult bomladozása, amely egyébként éles fényt derít arra a nagyhangon hirdetétt ellenzéki összefogásra is, amely kormányt akar buktatni, de csak annyi ereje van, bogy a kis- J gazdapárt széthulló kereteit ideig— I óráig összetartsa. A szekszárdi kaszárnya ügye a képviselőház pénzügyi bizottságában A képviselőházi pénzügyi bizottság, ahol a költségvetés igazi ób szakszerű vitája folyik lé, e héten fog lalkoiott a honvédelmi tárca költség- vetésével. Dr Pesthy Pál a gyönki kerület országgyűlési képviselője szóba hozta ott a szekszárdi kaszárnya ügyét. Gömbös Gynla miniszterelnök hangoztatván, hogy Tolna vármegye szülöttje, a kaszárnya Ügyében kedvező választ adott, úgyhogy a szekszárdi kaszárnya ügye telje sen befejezettnek és véglegesnek tekinthető, Midőn értesülésünkről örömmel emlékezünk meg, nem mulaszthatjuk el, hogy Szekszárd közönsége nevében hálás köszönetünket ne nyilvánítsuk dr Pesthy Pál képviselő nrral szemben, aki mióta dr örffy Imre nem tagja az országgyűlésnek és a pénzügyi bizottság fontos előadói tisztét nem ő viseli, a legnagyobb szeretet tel karolja fel Szekszárd érdekeit és közbejár Szekszárd város ügyeiben és áll segítségére vitéz Vendel István polgármesternek. önkéntelenül gondolkozóba esünk azon, vájjon, ha Szekszárd városnak nem volna dr Pesthy Pállal régi időkből származó nagyértékü összeköttetése, vájjon a város igen fontos és nagy horderejű ügyeivel ki foglalkoznék és vájjon mennyire -előnyös, vagy hátrányos az a csere, amelyet Szekszárd polgársága is nagyban elősegített az 1935 márciusában tartott országgyűlési képviselőválasztáson ? Az alispán időszaki jelentése A vármegye törvényhatósági bizottságának folyó hó 28 án tartandó tavaszi közgyűléséhez intézett alispáni jelentést Virág Ferenc pécsi püspökről való megemlékezés vezeti he. Folyó évi március hóban mnlt tíz esztendeje annak, — úgymond az alispán, — hogy XI. Pina pápa Virág Ferenc szekszárdi apátplehánost, vár- megyénk szülöttjét ób törvényhatósági bizottságunk tagját, pécsi püspökké kinevezte. Ezen magas egyházi méltóságra emeltetése Annak a lelkipásztori munkának elismerését jelentette, melyet Virág Ferenc a ! gondjaira bízott vármegyénkben egy- I házközségek élén kifejtett. Azok a bensőséges kapcsolatok, melyek Tolna vármegyét a püspökhöz fűzik, nemcsak nem halványodtak el vármegyénk területéről való távozásával, de intenzitásukban jelentékenyen emelkedtek azon maradandó értékű alkotások folytán, melyekkel szülő- vármegyéje iránt érzett szeretőiétől és hívei lelki igényeinek kielégítésére irányuló főpásztori gondoskodásától vezérelten vármegyénket gazdagította. Uj templomok, kápolnák, nj lelkészségek felállítása, minden nemes, hazafias és kulturális mozgalomnak felkarolása fenkölt gondoskodásának és nemesén érző szivének örök hirdetői maradnak. Most, ami- • dőn Virág Eerenc megyéspüspök fő- i pásztori működésének tizedik évfordulójához elérkezett, az alispán azt indítványozza, hogy a törvényhatósági bisottság a püspökhöz, váráé* gyénk örökös törvényhatósági bizottsági tagjához üdvözlő átiratot intézzen, neki vármegyénkbeli híveiről való atyai gondoskodásáért, valámint BiUlővármegyéje iránt tnindenkor kimutatott jóindulatáért köszönetét mondjon és a haza és egy hás' felvirágoztatására irányuló további működésére Isten áldását kérje. Hálás szívvel emlékezett meg át alispán a továbbiakban mindazokról éa főként egyes társadalmi egyesületek vezetőségéről, akik áldoiatos lélekkel és fáradságot nem ismerő buzgalommal mindenütt segítségére siettek a nélkülözőknek és teljes megértéssel támogatták a hatóságokat inségenyhitó tevékenységükben és jóleső érzéssel számolt be itt arról is, hogy a vármegye lakossága nemcsak a megyebeli ínségeseknek jut« tatott megfelelő segítséget, de lelkes és komoly áldozatkészséggel sietett az alföldi ínségesek támogatására is. A közigazgatás menete a? elmúlt időszakban is zavartalan volt és külön említésre méltó esemény nem fór* dnlt élő. A vármegyei és községi tisztviselők egyaránt dioséretfe méltó ügybuzgösággal és önfeláldozással teljesítették kötelességüket. A közbiztonság és közrend a lefolyt időszakban általában kielégítő* nek volt mondható. A büntettek és vétségek között a lopás és orgazdaság eínelkedő irányzatot mutatott, míg az ember élete elleni bűncselekmények csökkentek. Részletesen beszámol a jelentés a vármegye 1935. évi zárszámadásáról, amely 22,145*26 P fölöslegei mutat ki. A vármegyei közalapok állását fel« tüntető kimutatás szerint kezelés alatt áll 2,274.342 54 P. A községek fcify- ségvetését a belügyminiszter jóváhagyta. A pótadó 1—50% közt Van 47, 51—60 °/o közt 18, 61—65 % közt 18, 66—70% közt 20, 71— 80 °/o közt 9, 81—90°/o közt 3, 91—100 % közt 1 községben. A kiadható segélyösszegeket a miniszter 158.943 pengőben állapította meg. A testnevelés terén a vármegye községeiben különösebb változás nincs. A foglalkozások zavartalanul folynak. A mulasztó leventék száma most már szinte elenyészően csekély. A közegészség ügye az elműlt időszakban általában kielégítő volt A vármegye állategészségügyi álla» pota az elmúlt időszakban kielégítő volt. A sertéspestis elleni védekezés céljából bevezetett vármegyei propaganda oltás 1935. évi eredménye, a múlt évihez hasonlóan, kitűnő volt. A vármegye által nyújtott 50 százalékos kedvezmény igénybevételével 4 községben és Szekszárd megyei városban — 43.700 kom szérum éa 1541 kom virus felhaszná* | lásával — 284 udvarban 1315 dfb ' sertés oltatott. A mezőgazdaság állásáról szóló Egyes szám ára 12 ffilléra
