Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-04-25 / 33. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 április 25. róssben as aliapin felsorolta a meső- gasdasági kiállításon dijakat nyert gasdák kitüntetéseit. A kösatak lapunkban már ismer áetett építési programmjának ktfslése ®tán a tanügy állásáról ssámol be a Jelentés, amely as iskolánkivüli népművelés eredményének Örvendetes adatait is felsorolja. Végül megemlékesett as alispán Borsódy György faddi gyógysseréss, Boross Zoltán haláláról. Boross — úgymond as alispán — úgyis, mint a törvényhatósági bisottságnak, úgyis, mint a kösigasgatási bisottság gas- dasági albisottságának tagja, tevékeny résst vett a virmegye közéletében, emellett, mint a Ssebssárd- Borvidéki Bortermelők állami ellen örséa alatt álló Pincessövetkesetének ügyvesető-igasgatója a Ssekssárd vidéki bor értékesítésének megjavítása és a szekszárdi vörösbor régi hírnevének helyreállítása körül kiváló ér* demeket ssersett magának. Hazájával szemben fennálló kötelességének a világháborúban is eleget tett; mint népfelkelő százados végigkttsdötte ast és számos hadi kitüntetésben részesült. Gyermekvédelem — egészségvédelem A belügyi táros költségvetésének tárgyalása érdekes elnöki nyilatkozattal kezdődött. A bizottság elnöke megnyitó beszédében üdvözölve a magas kitüntetésben részesült belügy minisztert, rámutatott aira, hogy az áz esztendő, amelyet Kozma Miklós « belügyi tárca élén eltöltött, elve* két és irányt jelent. A miniszter nem riadt vissza a legkényesebb és leg* nehezebb kérdésektől sem és minden vonalon a szociális egyensúly megteremtésére törekedett. Az az egyhangú helyeslés, amellyel a bizottság tagjai est az ennnciációszertt elnöki megállapítást fogadták, hű kifejezése volt az ország köstudatának és köz hangulatának is. Mindenki örömmel látja és tapasztalja ugyanis ast, hogy a belügyi kormány valóban a szociális egyensúly megteremtését tüste ki legfőbb célul maga elé. Csak természetes, hogy igy a belügyi tárca gondoskodásának középpontjába a népegészségügy került, az intézményes gyermekvédelem és egészségvédelem, ás a nemeB törekvés, hogy a magyar ember ép lelke, ép testben is lakozzék. Közvetve ugyanezt a célt szolgálja a kormány az inségmunkák mai rend ezerével, elsősorban azzal a felkészütl- aégével és készségével, amellyel a fagy- éz aszály sújtotta vidékek né pének az elmúlt esztendőben segítségére sietett. Mert a kenyér politikája egyúttal a népegészségügy politikája. Ott, ahol meg akarjuk őrizni a már meglévő munkaerőt, a nemzetnek ezt az egyik legnagyobb kincsét és az lebeg előttünk, hogy a jövendő nemzedék minden tekintetben alkalmas fagyon a reá váró nemzet munkára, legelsőrendtt fontossága van a kenyér nek, a néptáplálkozás feljavításának, anya- és csecsemővédelemnek. Az utóbbi két célt lehet jóléti akciókkal ás intézményekkel is rendszeresen szolgálni, az előbbi szolgálatára azonban kivételes esetekben az inságXKALORIA* SZÉN- ÉS tOzifatelep, szekszArd az avanga likas templom mallatt ____fttT Telefon szám s 117_^É Pé csi kózzénbányák és Pécsi kokzzmOvek kerületi elárusító helye BR" Legolcsóbb szén, koksz, száraz tflzifa “W munka, mint kenyérbistositó alkalom elkerülhetetlen. Az elhangzott bizottsági felszóla fásokra válaszolva kijelentette a belügyminiszter, hogy a költségvetés összeállításánál elsősorban népegészségügyi és siociális célokra igyekezett fordítani mindazokat az összegeket, amelyeket aa államháatartás mai helyzete mellett tárcája részére a pénzügyminiszter többletként tudott rendelkezésre bocsájtani. Megmondotta azt is, hogy ebben az esz tendőben a népegészségügyre, az eszel összefüggő legfontosabb kérdésekre helyezte a su'yf, a következő két esztendő legfontosabb feladata viszont a társadalombiztosítási kérdések alapos áttanulmányozása és a közigazgatással kapcsolatos racionalizálása. Valóban céltudatos és kidolgozott munkaprogram az, amit a miniszter ismertetett és valóban — úgy, amint a bizottság elnöke megállapította — elveket és irányokat jelent. Hogy mennyire, azt legélénkebben az óvodák kérdésében előállott uj helyzet igazolja. A belügyminiszter és a kultuszminiszter között létrejött megállapodás szerint ugyanis az óvodák, mint egészségvédő intézmények a belügyminiszter hatáskörébe kerülnek és ily módon valóságos egészségügyi központokká válnak. A magyar emberbimbók, a gyermekek testi és lelki épsége fölött harmónikus egységben őrködik a védőnő és a hivatása legszebb magaslatán álló orvos. Gondozni fogják a nemzeti jövő sarjadó teherviselőit: a gyermekeket. A cél az, hogy a legkisebb, a legeldugottabb falu se maradjon óvoda, orvos, gyógyszertár és bába nélkül, hogy közel legyen minden tanyához a kórház, amelyben teljes felszereléssel küzd a haladó tudomány a gyermek- halandóság ellen. Hadüzenet ez a falusi temetők apró sirhalmai ellen, amelyek a család és a nemzet egy-egy korán elhervadt reménybimbóját takarják és — sajnos — ma még mindig sokkal nagyobb számban találhatók a falu, mint a városok temetőiben. Kevesen vagyunk I A magyar föld népsűrűségét fokoznunk kell 1 Nem elég, ha hadat üzenünk az egykének és a gyermek- telenségnek, oda is el kell vinnünk a szociális gondoskodás minden sse- retetét és minden modern eszközét és tudományos fegyverét, ahol van bőséges gyermekáldás, van a nemzeti reményeknek szépen sarjadó vetése, de ezt alig, hogy kicsirásott, kérlelhetetlenül megtizedeli a halál kaszája. Ez az elszánt harc a népért, a gyermekért, az anyáért, mindnyájunkért az, amely a belügyi költségvetés számadataiból elvként és kitűzött irányként kidomborodik. — Nemzeti küzdelem ez, nem az emberi sors, nem a természet leküzdhetetlen erői ellen, hanem azoknak a hibáknak kiküszöböléséért, azoknak a mulasztásoknak pótlásáért, amelyeket eddig elhanyagoltunk. Az emberi tudás és az emberi jóakarat intézményes összefogása a jobb nemzeti jövőért. 52 Nem szívesen foglalkozunk a Tolna* megyei Hírlapnak cikkeivel, mert a kritikával szemben rendszerint nem az ellenvélemény érveit szokták felsorakoztatni. Mégis, hogy a szerdán megjelent számuk vezércikkével foglalkozunk, ezt tisztán azért tesszük, hogy rámutassunk arra, hogy e vezércikkükben elárulták magukat és nekünk vindikáltak oly dolgokat, amelyekkel mi nem éltünk, de győ- aelmük esetén úgy látszik ők éltek volna. Feltételezték és előlegezték, hogy a képviselőtestületi tagválass- tás eredményének túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk és a győzök dölyfével és ellenfeleink iránti gyűlölködés szenvedélyével emlékesünk meg e választási harcról és annak eredményéről. Mi mindig elvi harcot folytatunk és es elvi harcot sohasem engedjük a szenvedélyek pisskában megforgatni. Mi nem har- sonáztunk nagy győzelmekről és nem szítottunk gyűlölködést, mert lelkű, létünk ast diktálja, hogy elülvén a harc, a békének kell visszatérnie. Tárgyilagos kritikát mondottunk a választás előkészítéséről, de a gyű. lölködés szitása helyett békejobbot nyújtottunk a kisebbségben maradtak felé éB arra kértük, hogy legyen bennünk egyszer már nagyobb a városunk iránti szeretet, mint az egy. másiránti gyűlölködés. A Tolnamegyei Hírlap munkatársa tehát ezúttal elsietve irta meg ellenünk támadó cikkét, amellyel ast hisszük nem nekünk ártott, hanem önmagának. Álarc nélkül mutatkozott be ezúttal és minden sorából, amit rólunk mond, az domborodik ki, hogyha a szombati választás as ő pártjukat juttatta volna a győzelemre, úgy Írtak volna, mint amiért bennünket nevetséges módon megtámadtak. Tán ebből a kis elszámitásból arra a meggyőződésre jutnak, hogy jobb óvatosnak lenni, mint a haragtól vezettetni és tán olvasói is ráeszmélnek arra, hogy a Tolnamegyei Hírlap nem mindig törekszik a híradásnál az eseményeket a megtörtónósnek megfelelő gondos hűséggel közölni. Kulturdélután Tolnán A Nemzeti Egység Pártjának tolnai szervezete f. hó 19 én a Stefánia Anya- és Csecaemővédó Egyesület megalakítandó tolnai csoportja javára igen magas színvonala kultar- délutánt rendezett. A három és félórás műsor az igen nagyszámban megjelent közönség körében nagy elismerésben részesült. Az elért siker azonkívül, hogy a község legjobb szereplői működtek közre, különösen annak volt köszönhető, hogy országos hírű előadók és énekesek szerepeltek a műsoron. Bevezetőt dr Gyöngyös Béla Ügyvéd, a NÉP helyi elnöke mondott, ismertetve a Stefánia működését és célkitűzéseit. Hetyéssy Lajosné és Bletterbaner Erzsébet énekükkel szereztek nagy elismerést. Majd dr Lendvay Béla, aki Tolna község közönségének rokonszenvét a mait évi képviselőválasztás idején erősen megnyerte, tartott igen nagyhatású előadást „Gondolatok a számok tükrében" cim alatt. Xnhof Mária gyönyörűen előadott költeménye után Zsapka Kálmán iró és zeneszerző mondotta el néhány hazafias költeményét, majd pedig vidám dalaival szerzett kedélyes perceket a közönségnek. Kőhegyi Béla operaénekes énekével ragadta magával a közönséget ecsedi Csapó György zongoraművész finom kísérete mellett. Befejezésül Végváry József országgyűlési képviselő gyönyörűen felépített előadáB keretében mutatott rá a Stefánia szövetség. munkájának nagy fontosságára. A levente favÓB- és vonószenekar Stephan Rudolf karnagy vezetése mellett kitünően betanított zeneszámokkal szórakoztatta a közönséget. Előadás után az ott levők közül 120 an a NÉP tolnai vezetősége által rendezett közös halvacsorán vettek részt. A paksi körzet tanítósága f. hó 20 án gyűlt össze a zárda nagytermében pedagógiai szemináriumra, melyen igen sokan megjelentek Paks és a környék vezető értelmiségének és a tanítói kar köréből. A magyar Hiszekegy elmondása után dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, királyi tanfelügyelő nyitotta meg a szemináriumi előadásokat, mélyenszántó gondolatokban gazdag beszédjében a nemzetnevelés jelentőségét fejtegette. Majd üdvözlé a megjelenteket s a jegyzőkönyv vezetésére Jantner József és Bálint Bulcsú tanítókat kérte fel. Pákái Mihály paksi köss. iskolai igazgató, körzeti iskolafelügyelő, az 1935. évi VI. te. és a körzeti iskolafelügyelői ntasitás ismertetésével kapcsolatban a tanügyi igazgatás nagy jelentőségét b a nemzeti kultúra fejlődésére kedvező hatását fejtegette. Az előadás szépségeire Weisz Ábrahám és Farkas Matild paksi tanítók mutattak rá felszólalásaikban, mig az elnöklő tanfelügyelő kiemelte az ismertetett anyag értékeit. Geyer József paksi r. k. isk. igazgató, körzeti iskolafelügyelő a történelem, földrajz s a polgári jogok és kötelességek okta.Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Saját raktárai EedreiS részletfizetésre is 1 Nutschenbacher Ödön és fia (Cégtulajdonos: nutschenbacher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirkőraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és épitési anyagok kereskedése Székszárd, Horthy Miklós-ut 14-16-18. és Gróf Tisza István-ut 12. szám Fióksirkóraktárak Tolna és Kakaad Kőfaragó műnkéi vállalása adott rajz és terv szerinti kivitelben is. Nagy és állandó raktár fekete svéd, syenit gránitok, olasz és erdélyi fehér és szBrke, hazai vörös márvány, továbbá mükősiremlékek (modemek is), keresztek, virágvázákban és sirlámpákban, minden árban és kivitelben. Temetői munkák vállalása és kivitelezése vidéken is, n. m. utávésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak vasbetétes műkővel való leőntése kösz«-meg megmunkálva és lefényezve is, ugyanaz márványból, gránit- hói is.Cementárnk, úgymint Jcutgyűrfik, kút rovások, hidcsövek minden átmérőiben, víztartályok, etető-, itató* és malacvályuk, építőkövek, kutte .ők, oszlopok, cementcserép, sima és többszínű cementlapok stb. stb. minden e szaunába vágó munkák. Állandóan kapható frisa portland és .Üstökös* fehér cement, stock a túr nád, gipsz, biber, dunakavics, dunahomok, bányahomok, kődara minden színben és szemcséseiben, cementfestók, falburkoló csempelapok egyszinűek és többszínű mintázatokban. Vakolati kőpor, úgymint sárga-, fehér-, rózsaszín, vörös. Schamotiégla (tűzálló) schamotthab&rcs, szigetelő., bőr- és kát- ranylemez, stb. stb. Puha éa kemény tűzifa, ölenként és vagóntételben. Pedagógiai szeminárium Pakson
