Tolnamegyei Ujság, 1936 (18. évfolyam, 1-102. szám)
1936-04-11 / 29. szám
TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1936 április 11. Autó, motorkerék és kerékpirróizek, orvosi műszerek, vlllanyvasalók, valamint min- dennemO fémtárgyak és háztartási cikkek legtökéletesebb magasfényu IKKELEZESE KONCZ és KISS galvanizáló* és mérlegkészitöknél Szekszárdon, Bezerédj István uoca a régi kőzkórházzal szemben 38 jobb jövőben. Pilátus előtt eleget volt már ez a nemzet. Külső és belső farizeusok eleget izgatták a népet azok ellen, akik legjobb szándékkal előbbre akarják vinni az ország ügyét. A Golgota megrázó óráiban szálljon minden tisztességes magyar magába s akik erőt éreznek a nemzet ügyének szolgálatára, találkozzanak Szent István király országának keresztje alatt, hogy összefogásuknak eredményeképp minél előbb felhangozzék a Magyar Alleluja I A húsvéti valóság! Irta: Jánosi György. Egy Istentől küldött ember elindul azon az utón, amelyet Isten kijelölt számára. Tanit, csodákat tesz, végül meghal. Nem céltalanul, nem azért, hogy magának hirt és nevet szerezzen. Nem azért, hogy hősként emlegessék. Hanem azért, mert valamikor vétkezett az ember az Isten ellen. E vétekért le kell fizetni Isten nek az áldozatot, eleget kell tenni. Hogy azután az Isten megbocsátó szeretete kibonthassa erejét a bűneitől megtisztult világ felett. Ez és eddig tart a megváltás az ember gondolkodása és Isten akarata szerint Azonban az ember az Isten dolgainak teljes befejezését nem tudja elfogadni drámai alakban. A vallás nem elégszik meg azzal, hogy valami elvont isteni igazság egy áldozattal nyerjen kikerekitést. Az emberi lélek és élet elsősorban derülátó. A bukásban a győzelmet nem tudja belátni, a megváltás az ember számára csak úgy lesz kerekké, ha az teljes, ember által is elfogadható diadallal ér véget. A husvét ez a diadal. A feltámadás gondolata az a dicsőség, amelyet odatüz Isten segítségével az ember a maga vallási hitének homlokára. A hasvét tehát a legszentebb valóság a vallásos emberi léleknek, amelyben egy hajszálnyi költészet, egyetlen egy szemernyi valósággal ellenkező nincs. Az a diadalmas példa, amelyet nekünk a vallási történetírás : az evangéliumok, örökítettek meg arról a szent és imádásra méltó Názáretiről, aki a sziklasirból az első husvét reggelén kilépett, olyan, amely nélkül nem vallás a vallás. A gyarlón gondolkodók azt vélik, hogy lehet ezen a világon valótlan- | Titoklátó percek. óh szépséges, szent titoklátő percek, Mikor a csodák — fénylőn — rámperegnek És arca lesz sok láthatatlan képnek, Szent közelsége a nagy messzeségnek ... Mily drágák vagytok I Lelkem titkos mélye Rejt benneteket, mint nagy kincset — félve. Ha felragyogtok: egy-egy nehéz óra Derűsre szépül, megértettre, jóra. Nézem, nézem az élet szívverését, A karvaly, vércse s ember küzködését S az összetépett tiszta szivek vére Rápermetezik lelkem mezejére. .. Földet látok csak, embert, bűnt és könnyet.. . (óh sötét rémek hányszor meggyötörnek I) S az éjszakák nagy lélektépő csendje Lát számtalanszor égő küzdelembe... S a csodálatos titoklátő percek, Ha onnanfelül csöndben rámperegnek: Szemem vaksága tündöklésbe lobban És megremegek: érzem, Isten ott van. Nem földet látok már s csak bűnt és könnyet: Hite, reménye, szárnya kél a rögnek ... Kereszt ragyog a legvádlőbb hegyormon És bocsánat a megvesszőzött arcon . .. KOVÁCSNÉ HUSZÁR JOLÁN. ság, vagy lehetetlenség. A mai élet nem egyszer hangoztatja is, hogy okosabb dolog az emberiség számára az, ha nem lehetetlen és valótlan álomvilágot üzünk, hanem a mindennapi kenyér durva kérdésévé teszünk mindent. Ezért sárrá gyúrnák, ha lehetne az eget is. Nem gondol nak arra, hogy ember ezen a világon épp azért, mert véges és korlátolt lény, nem hihet olyat, ami lehetetlen volna, mert rá se eszmélhetne olyanra, ami nincs! A mesék világa annyira kézzel fogható valóságok tömegéből alakul, hogy a kezünkkel fogjuk meg ma azt, amit pl. a nagy Verne Gyula képzeletének játékos tulajdonságává alacsonyitottunk és nem gondoltunk arra, hogy ez a halhatatlan elme a legkpmolyabb uttörést végezte a haladás számára. Az ősi mítoszok egyszerűbb kifejezései azoknak, amiket a mai nagyképü fizika, vagy filozófia képletekkel, vagy tudományos név vei határoz meg. Sokkal több titok van ezen a világon, mint amennyit napfényre hoztunk és a világ mindenkor tudatlan gyermekként áll meg a felvetődő uj, meg uj kérdésözőn megoldásra váró probléma előtt. A húsvéti feltámadás olyan egyszerű, magyarázatra egyáltalában nem szoruló vallási igazság, amely már nem is vallási, nem is a hit keretébe tartozik, hanem a kézzel fogható hét- köznapiságok sorába. Isten előtt minden lehetséges! Ez az alapja és tartalma a hitnek. Ember előtt semmi más nem lehet séges, csak az, amire az Istentől nyert engedélyt és felhatalmazást. Ez az ember rendeltetésének tartalma. Az ember pedig pontosan fordítva vélekedik. | Azt mondja, hogy ő előtte nincs lehetetlen ... S mikor ezt a teremtett ember ki meri mondani, ugyanakkor attól, akinek életét köszönheti, megvonja a mindenhatóságot. Nem hinni a feltámadás komoly valóságában, annyit jelent, mint megtagadni Isten létét és megtagadni magának az életnek komoly, céltudatos rendeltetését, amely nem más, mint a fent- maradás. Ha feltámadás nem lenne ! Ha tudatosan, isteni segítség következtében, vagy tudatlanul, mint sejtelem, nem hinne ebben a világ, akkor az egész teremtés üres, hiábavaló céltalansággá változnék, akkor maga a halál se jelentene semmit, a könnynek se lenne semmi értelme, de nem lenne értelme soha semmi olyan dolognak, amely magasabb eszméktől hevitve, emberi szemek előtt elbukik a földön. Csak egy darabjára a Krisztus keresztjének, csak egyetlen árnyalatára a húsvéti himnusz diadalmas összhangjának, csak egy parányi részére a halhatatlanság porszemének, helyezzük rá e hazát, e népet, e haza történetét, a trianoni bukást, csak egy halk zenéje szivünkben az Igazsággal való közösségünknek és ráeszmélünk, hogy husvét nélkül halálos haldoklás, kétségbeesett vergődés sorsunk, hogy annál ragyogóbb legyen a jövő, amely reánk vár, ha hiszünk! “ Tudnánk-e kitartóan küzdeni jutalom és elismerés nélkül, tudnánk e reménykedni börtönök vak levegőjében, mártírok máglyatüze mellett, tudnánk-e mai magyarok lenni, ha nem ragyogná be lelkűnk hóm lokát a legszentebb húsvéti valóság napfénye, a feltámadás valóKovácsot vagy nagyobb gyakorlatú idősebb kOVáC88egédet konvencióra felfogadunk töisvfn rönköket megvételre keresünk Blkádl Gazdaság u. p. Keszőhidegkut 283 Találna-e vigasztalást a megtépett ■ szív a sirhalmok mellett, ha előtte | nem állana az a bizonyosság, amire Jézus élete, Isten ténye tanit. Hány. szór látjuk az édesanyákat, a hitvest, a testvért, a gyermeket a temetőben, mint esti árnyat, mint felhőt az alkonyat egén? És hány könnyöm- lik a szemekből, mennyi szív sajog? Hány élet révedez kétségbeesetten? S valamennyire a husvét igazsága ragyog, valamennyit a husvét valósága teszi valóvá, igazán életté. Mig hát e világon fájdalom van, van vigasz is, mig e világon elmúlás van, van fentmaradás is, mig e világon halál van, van feltámadás is, mig e világon Krisztus neve él, addig e feltámadás szent valóságában meg nem szünnük hinni, mert amíg ezt hisszük önmagunkban, Istenben hiszünk! Ecce homo. >Valamig nem birtokod: halj meg és légy újra, csak szomorú vendég vagy itt a sötét földön.« Ezek a komornak látszó Goethe sorok jutnak eszünkbe minden barackvirágos meleg tavaszon, amikor a telekből, a tegnapokból, az elmúlásokból uj tavaszok, uj holnapok, uj feltámadások nagy Ígéretei fakadnak. A zuzmarás, a jégcsapos tél nagy dermedtsége fölött ott lebeg a vigasztaló örök tavaszvárás folyamatossága, azért nincs meg bennünk a jégkorszak reménytelenségének az érzése, ügy vagyunk már megteremtődve — vagy ahogy Raoul Francé mondja — olyan a mi plasmatikus értelmünk, hogy tudatlanul is tudatosak, logikusak vagyunk és minden tévelygéseink között is van bennünk egy tudatalatti érzés, amely hisz azon nagy ut folyamatosságában, amelyet egy ősi Értelem a számunkra kijelöl. Amikor a fiatalság játékláza elkomolyodik, kuszasága rendszerré lesz, amikor a nagy összevisszaság karakterré sűrűsödik, amikor a tétova vágyak egyenes irányt vesznek, akkor érünk be az emberi élet virágokkal teli tavaszába. És akkor elindul bennünk valami, valami, ami valahonnan jön, neve nincs, mert még ma nem tudunk neki adni, útja sincs, mert nem is merjük, csak jön és megszállja a lelkűnket, mint a virágok a tavaszt. Talán távolabbról jön, mint azok a láthatatlan kozmikus sugarak és megmérhetetlenül finomabban, mint azok és ez az ismeretlen melegség átheviti mindenünket. Tavaszemberek leszünk Árajánlatok díjmentesen Saját telepei Mr-ib Saját raktárai • • KedvesO részletfizetésre is! ffufschenbacher Ödön és Fia (G*é gt n 1 a j d on o s : Nntichcnbacher Jenő bej. cég) kőfaragó-, sirköraktára, műkő-, műmárvány- és cementáru- 286 készítő iparüzeme, tüzelő- és építési anyagok kereskedése Szekszárd, Horthy Miklős-ut 14-16-18. és Gróf TisZa István-uf 12. szám Fióksirkóraktárak Tolna és Kskaid Kőfaragómunkák vállalása adott raj* és terv szerinti kivitelben is. Naev és állandó raktár fekete svéd erdélyi fehér és szürke, hazai vörös márványj továbbá TnökBairemiékek (men é" miaden *rt>an és kivitelben. Temetői munkák vállalás* és kivitelezése vidéken is, u. m. utavésések, aranyozások, sir- és kriptaszegélyek és azoknak A ' a °9 t™01 i J ofiziopoK, cementcserép, sima és többszínű cementlapok stb. Állandóan kapható friss* portland és .Üstökös- fehér cement, d™akavics, dunahomok, bányahomok, kódara minden színben és szemcsé- í^).“rk0!6 csempelapok sgyszmüek és többszínű mintázatokban. Vakolaü kőpor, úgymint sarga-, fehér-, irózsáson, vörös,. Schamottégla (tűzálló) schamotthabarcs, szigetelő-, bőr- és kátránylemez, stb. stb. Puha és kemény tűzila, ölenként és vagóntételben.
