Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-13 / 92. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 november 13. (Szerda.) 92. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Bgész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZ3IK FERENC Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronkénl 10 finer. MÜástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. E$y kényes, de sürgős gazdakérdés Irta: Barabás András. A képviselöházban most tárgyalnak egyes gazdavédelmi intézkedésekről, melyek ai eladósodott gaidákon fognak segíteni. Van egy másik, szintén pénzügyi természetű kérdés, mely ugyancsak a gazdák nagy részét, a földbirtokreform során földhöz jutottak tarthatatlan helyzetét kell, hogy enyhítse. Ez a kérdés sem várhat már, annál kevésbé, mivel a szegényekről, a volt „nincstelenekről“ van szó, akiket a földbirtokreform birtokosokká tett ugyan, de azóta állandóan azt sóhajtják: Bár ne kaptunk volna semmit 1 Azelőtt, ha szegényesen is, de gond és vegzatura nélkül éltek. Eljártak az uradalmakra részes-aratók, részes-munkások, napszámosok gyanánt, mentesek voltak adótól, kamattól, törlesztési részletektől. Ma pedig mindezen gondoktól elkeseredve küzdenek napról-napra és a végső kétségbeesés gyötri őket. A földből, amit kaptak, nem tudnak megélni, a részes- és napszámosmunka pedig megszűnt. Egy példával szemléltetem a való életet. Az 1930. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint a tamási járás legsűrűbben lakott községe Pári volt, amennyiben km*-kint 144*9 lakos esett. Tamásinak, mint járási székhelynek, ahol sok iparos, kereskedő és tisztviselő van, csak 136 2 lakosa esett egy km1* re. A kettő között és körött messze elterülő Majsamiklós- vár eszményi községnek pedig csupán 148. (Nem sajtóhiba, igenis: nem egészen tizenöt.) Pári lakossága a földreform előtt mégsem ismerte a szegénységet. Folyó évi január 1-vel Pári határához csatolták mindazon területeket, melyeket a földbirtokreform folyamán a lakosság megkapott és különböző időkben megvett a szomszéd puszták területéből. Még pedig a Szemcséd községhez tartoaó Szemcse- pusztából 285 holdat és Majsamiklós- vár területéhez tartozó Ság pusztából 554 holdat, összesen 839 holdat. A helység határa eddig 1787 holdat tett, most 2626 holdat. A km2 kinti népesség ezzel leesett 99 re. A rideg statisztikus szerint tehát a földbirtokreform folyamán ennek a községnek a földterülete 45°/o-kal szaporodott, vagyis a földreform ennyivel gazdagította a lakosságot. Micsoda tévedéB volna ez a papirosról való következtetés ! A valóság az, hogy a helyzet nem javult, hanem 25°/o-kal romlott. — Ugyanis Pári lakossága ŐBidók óta nem az 1787 kát. holdat kitevő határból élt, hanem megmunkálta ezenkívül jórészt Szemcse puszta 1600 holdját, Ság-puszta 900 holdját, mint részes-arató, részes-munkás, napszá mos, összesen tehát 4300 holdat, mig ma tényleg csak megnagyobbodott határa és Ság-pusztán 675 holdnyi bérlet áll rendelkezésére, tehát nem egészen 3300 holdnyi terület. Figyelembe veendő továbbá, hogy Szemcse- és Ság puszták 2500 holdját eke, igáserő nélkül, csupán kézzel és kapával-kaszával munkálta meg, mig ma az összes földjét saját eszközeivel, gépeivel és állataival, meg kell ezenkívül trágyáznia is a földeket és viseli a rossz termés minden kockázatát. A község lakosságának körülbelül 40°/o-a bir tulajdonban és bérletben 10 hold körüli területet, 60°/o*a pedig a földreform „áldásos“ intézkedése folytán lett törpebirtokos, nagyobb- részben 2—3 holddal, ami megélésre kevés, éhenhalásra sok. A részesmunka, napszám megszűnt, mivel az uradalmak a megkisebbedett terüle teken racionálisabban gazdálkodnak (géperő, sommások stb.). A 2—3 holdas gazdák is kénytelenek lovat tartani, más jószáguk azután nincs is. A földreform kezdettől fogva csak annak volt jó, aki megfelelő nagyságú, a család megélhetését biztosító tulajdonnal, vagy oIcbó bérlettel bírt. A szegények elestek a bérlettől a földreform után, a rentabilitás minden elve ellenére gazdálkodhatnak csak törpe birtokukon, de 2—5 hold földből megélni és a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosában megállapított megváltási ár törlesztési részletét, adót fizetni nem lehet. így történt, hogy ezek a szegények kezdettől fogva semmit sem fizettek a juttatott földért, nyolcszor arattak, de még egyszer sem fizettek. Nem fizettek, mert kezdettől fogva nem is tudtak fizetni. Mivel ezeket a nincstelenekből lett birtokosokat csak ijesztgették a nemfizetés következményeivel, de el nem jártak ellenük (nem is járhattak szociális szempontok miatt), a többiek, a földbirtokkal rendelkezők is elhanyagolták a fizetéseket. Páriban ma mintegy 25 ezer pengő a törlesztési részlet és a használati dij hátraléka. Különösen az 1929—31. évi törlesztési hátralék nyomja nagyon az embereket. Ezt most, 3 rossz év után semmikép sem képesek megfizetni. Ma már CBak az fizet, akitől foglalni tud még a jegyző, (aki — mellesleg mondva — lehetetlen helyzetbe kerül a lakossággal szemben, vagy a pénzügyi hatóságokkal szemben). Harminchárom pengő egy hold földreform föld évi használati dija és adója. Ebhez járul 12 P törlesztési részlethátralék, ezt pedig lehetetlen ma teljesíteni. A hátralék igy mértani arányban növekedett néhány év óta és növekszik, úgyhogy a legsivá- rabb kilátások nyílnak a szegény emberek és azok életét emberi szívvel figyelő szemlélő előtt. Ennek a tarthatatlan kérdésnek a rendezése a legsürgősebb feladata kell, hogy legyen a kormánynak és ország gyűlésnek. Biztosra vesszük, hogy akad reformpolitikus, aki kellő ala possággal neki lát e kérdés tanulmányozásának és a reformparlament bizonyára sietve siet a kérdés megoldásával. • Ezt kívánja a nemzetgazdasági és I nemzetnevelői szempont egyaránt. Szekszárd város megnyerte kétszázhuszezer pengős perét Emlékezetes, hogy a szekszárdi városi autóbuszüzem megszüntetése után a város eljárást indított ifj. Horváth Jenő autóbuszüzemvezető ellen. A per megjárt minden fórumot és a tábla, valamint a Kúria az elsőfokú bíróság marasztaló ítéletét feloldotta. Ifj. Horváth Jenő a felmentő ítélet alapján kártérítési pert indított Szekszárd város ellen, kétssázhusz- ezer pengő megítélését követelve azért, mert ő felestárs volt az autóbusz- üzemben, amelynek engedélyét a város anélkül adta el a postakincstárnak, hogy őt az eladási árból részesítette volna. A pert Szekszárd város a szekszárdi törvényszéken és a pécsi királyi táblán már régebben megnyerte és e hó 8-án a Kúria is jogerőre emelte az Ítéletet, amely a perben ifj. Horváth Jenőt 7500 P eljárási költség megfizetésére íb kö telezte. A bíróság tehát végső fokon Szekszárd városnak adott igazat ebben a körülbelül egy évtizede húzódó ügyben. Szenzációs sportünnepély Szekszárdon VUáahirU sportemberek szereplése a nyár folyamán illetékeseknek sikerült Szekszárdra lehozni a Ferencváros FC csapatát, az Europa kupa győztesét. Most újabb sportszenzációt jelenthetünk be olvasóinknak. December 7 én a Szekszárdi Levente Egyesület olyan estélyt rendes itt, amelyről az egész ország beszélni fog. A Szék* szárd Szálló összes termeiben a modern torna- és mozdulatmÚvészet legelső vonalban álló reprezentánsai jelennek meg, hogy a Szekszárdi Levente Egyesület javára csillogtathassák tudásukat. Péteri] Sándor testnevelési vezetőnek kitűnő sportösBzeköttetései révén sikerült megnyerni a Magyar Tornaszövetség olympiai női- és férfi- csapatát Pelle István olympiai tornászvilágbajnokkal az élen, a Budapest Budai Tornaegylet női mos- dulatmüvészeit, a Magyar Birkózó Szövetség két-két világhirü tagját Kárpáthyval és Énekessel. Szekszárd közönsége által eddig alig ismert ezen sportbemutatók iránt már most is olyan óriási érdeklődés nyilvánul meg, hogy a rendezőség hamarosan ismertetni fogja az ünnepély egész programmját. A közönség véleményét fejezzük ki, amikor a legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg az itt rövid egymásutánban lezajlott sportesemények megrendezéséért és hisszük, hogy Szek- szárd és környékének sportszerető közönsége újból hálás lesz a december hetediki sportünnepély megrendezéséért azoknak, akiknek összeköttetései és lelkes fáradozásai révén ennek a rendkívül élvezetesnek ígérkező sporteseménynek a részese lehet. A közúttól bizottság Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12 én tartotta vitéz dr ThuránBsky László főispán elnökletével rendes havi ülését, amelyen a hivatalból tagokon és előadókon kívül a választott bizottsági tagok közül résztvettek Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János. Vitéz dr Thuránszky László főispán az ülés megnyitásával kapcsolatosan meleg szavakban parentálta el Dőry László cs. és kir. kamarás, közigazgatási bizottsági tagot, akinek emlékét a bizottság jegyzőkönyvében megörökíteni határozta. Az ülés áttérvén a tárgysorosat letárgyalására, nagy helyesléssel vette tudomásul a pénzügyminiszter leiratát, amelyben tudatja, hogy a Kormányzó őfőméltó- sága Lindauer Ferenc pénügyi főtanácsost pénzügyigazgatóvá nevezte ki és a szekszárdi pénzügyigazgatóság vezetésével véglegesen megbízta. A tiszti főorvos jelentésénél dr Peresei Bála alispán jelentette, hogy a simon- tornyai bőrgyár szenyvizderitő tele« pét átépítette és az illetékes hatóságok véleménye szerint a Sióba kerülő vis sem az emberi egészségre, sem a halállományra már nem veszedelmes. — A pénzügyigazgató jelentése alapján több község elöljárósága ellen az adók behajtása körüli mulasztásért a fegyelmi és vagyoni felelősséget kimondotta. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentéséhez Dőry Egyes szám ára 12 fillér Vidéki város közönsége ritkán részesülhetett abban az élményben, amelyet Jekelfalussy György testőrszázados, olympiai világbajnokkal az élén az ország vivógárdája elitjének a szekszárdi szereplése jelentett Szék szárdnak. Ehhez hasonló országos jelentőségű esemény volt az is, hogy
