Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-11-13 / 92. szám
2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 november 13. A Szociális Missziótársulat Vörösmarty ünnepélye A Siociális Missziótársulat szekszárdi szervezete nyitotta meg az idei estélyszezont, hogy jóelőre gondos hodjék saegányei megsegítéséről. A misszió hölgyei sok ötletességgel és semmi fáradságot nem kímélő bűz galommal állították össze a jótékony est programját és az ő találékonyságuknak köszönhető az eseményszámba menő estély eredetisége, művészi és magas irodalmi nívója. Szekszárd társadalma nagyszámban összegyűlt ez alkalommal az Iparosszékház szín« háztermében és hálás tapsokkal kö- szönte meg az élvezetet, amelyben a szereplők részesítették. A műsor bevezetője Rachmaninoff Prelude-je volt, amelyet nagy tetszést aratva, igen szépen zongorázott László Gabriella. Dr Tóth Béla ügyvéd vezényleté* ▼el a reálgimnázium zenekara szerepelt ezután. Ez a szépen fejlődő és hozzáértő vezetés alatt álló együttes igen kedvesen adta elő Beethoven Menüettjét, kihangsúlyozva ennek a hájos szerzeménynek minden szépségét. Szép lendülettel játszották a gimnazista zenészek Kodály Zoltán Háry Jánosának külföldön is egyre jobban tért hóditó intermezzóját. A hosszasan megtapsolt zeneBzá- mok után kezdődött a tulajdonképpeni Vörösmarty műsor, amelynek bevezetőjeként dr Henoze Béla reál gimnáziumi tanár mondott ismertetőt Vörösmarty életéről ób költészetéről. A kiváló esztétikus ez alkalommal is igen eredeti módon mutatott rá azokra az örök szépségekre, amelyek Vörösmarty lyráját világirodalmi viszonylatokban is oly értékessé teszik. Nagyszerűen illusztrálták az észté* tikai előadást a Vörösmarty költeményeiből megszemélyesített képek. ' Ot ilyen képet mutattak be és ezek közül az utolsóelőtti melodráma, az utolsó pedig szavalattal illusztrált tabló volt. A kisgyermek halálára cimtt, Vörösmarty Bonyhádon irt költeményének az ábrázolása volt az első kép, melyben Perozel Sándort Ősi László, Peresei Sándornét Schlégl Marianne, kisfiúk szellemét Pétery Pisti, az angyalokat Hertelendy Mária és Theiszen Margit személyesítették meg. A szegény asszony könyvében Vörösmartyné volt Hayt Ilonka, Szegény asszony pedig Szabó Paula. A Fóti dal ábrázolásában Fay András volt dr Németh Gyula, Fay Andrásné dr Székely Lásslóné, Vörösmarthy dr Mező László, aki a költő maszkjában nagyszerűen festett; egyéb szereplők: dr Konda József, Létay Menyhért, Ganzer Erzsébet, Jőhn Panni, Morvay Kató, Villax Margit és Bessenyey Gyula. Ezt követte azután az igen hatásos Szép Ilonka, mint illusztrált melodráma, melynek szövegét Fésűs Tibor zongorakiséretével Szabó Paula igen szépen adta elő. Szép Ilonkát Fekete Magdi ábrázolta, Mátyás királyt Németh Gitta, Peterdyt Boross József, Ujlakyt dr b. Papp Tihamér, Gerát dr Leopold Ferenc, mig Róder Emi lia és Végess Zsuzsi apródok voltak. A nagy művészi gonddal beállított előző, igen hatásos képek után is a szenzáció erejével hatott a Szép Ilonka, melyben szereplői közt igen kellemes feltűnést keltett Németh Gitta, mint Mátyás király megsze- mélyesitője. A Vén cigány volt a zárókép, melyben Dicenthy Judit, Gömbös Sasa, Hertelendy Mária, Theiszen Margit angyalok voltak, mig a nagyszerű költeményt dr b. Papp Tihamér szavalta nagy hatást keltve, sok lendületet vivén a képbe. Igen frappáns befejezése volt a műsornak az élőképek után felhangzó Ssózat, amely szinte megkoronázta a Vörösmarty egyéniségéről festett képeket és esztétikai méltatást. A szózatot dr Tóth Bála vezényletével a reálgimnázium zenekara játszotta. Az estélyt táncmulatság követte. Nem volna teljes beszámolónk, ha nem közölnék, hogy az ünnepély megrendezése körül a gyönyörű emberbaráti cél érdekében igen sokat fáradozott dr Peresei Béláné és vitéz Vendel Istvánné, hogy a műsor művészi ötlete és beállítása özv Bilintné Lőrincy Idától származik és hogy a rendezés oroszlánrészét Vinkovits Katinka végezte az ő közismert agilitásával. A sikerben része volt Lu- nova Jenőnek is, aki a Szép Ilonka élőképhez csalódásig hű műlovat állított be. A nagy tetszést aratott előadást csütörtökön délután a jótékony cél javára megismétlik. Belépti dij felnőtteknek 60 fillér, diákoknak 20 fillér. Kamara Szlnhtlz Szekszűrdon A nagyszerű művészi erőkkel dolgozó Thália Kamara Színház ideális törekvéseit a múlt hét végén nem követte az az eredmény, amelyet pedig lelkes fáradozásaiért méltán megérdemelt volna. Valószínű, hogy a szombaton rendezett jótékonycélu műkedvelő-estélyre való készülődés miatt maradtak el nagyobb számban a színházlátogatók, viszont a társulat anyagi nehézségeit feltétlenül növelte az a körülmény, hogy a mindössze tíznapos szezonból elveszített egy szombat estét, amely a tapasztalat szerint telt házat szokott jelenteni. A Thália Kamara Ssinház ezzel olyan anyagi zavarok közé jutott, hogy Balassagyarmatra, ahol már csütörtökön akar előadást tartani, hacsak segítséget nem kap, alig tud időben megérkezni. Péntek este Paul Geraldy „Szeretni“ cimü hires darabját kitűnő előadásban élvezte a közönség, majd követte azt a „Tavasz*. Á nagyszerű Dónáth Kata, valamint Zách János, Miskey, Deák és Erős Ica minden tekintetben elsőrendűt produkáltak és művészi munkájuk javával hozták ki a darabok szépségeit. Vasárnap kacagódélutánt rendezett a társulat ób négy humoros egy felvonásost mutatott be. Vasárnap este a „Potyautas“, Lestyán—Vassary vidám kalandja került színre, humoros helyzeteivel, ötletességével és .szellemességével állandó derültségben tartotta a hallgatóságot. Magyarics Flóri, Erős Ica, Miskey, Deák, Füredi és Kozma a gondosan rendezett, tökéletes Osszjátéku darabban mindent elkövettek, hogy valóban művészi élményként gondolhasson a közönség erre az előadásra. Hétfőn este igen jó előadásban hozta színre a társulat a „Mindig lesznek Júliák“ cimü vígjátékot, amely nagy sikerrel került a budapesti közönség elé a Nemzeti Színházban. Gondos rendezés, nagyszerű összjáték, a szerepeknek minden legkisebb részletre is kiterjedő kidolgozása jellemezte ezt az előadást is, amelyben az összes szereplők értékes művészi ábrázolásokkal szórakoztat ták a közönséget. MAHSz Kulturdélutűn E'őző számunkban ndár jeleztük, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége f. hó 16-án d. u. 6 óra kor a vármegyeháza nagytermében kulturdélutánt tart, amelyre a város és a vidék érdeklődő közönségét ez utón is meghívja a szövetség vezetősége. A MANSi kultnrdélutánjainak célja a komoly, de azért szórakoztató irodalmi és társadalmi problémákkal élvezetet nyújtani az érdeklődő közönségnek. A műsor egyik érdekes száma lesz dr Miszlay György kir. törvényszéki jegyző szereplése, aki sajátszerze- ményü költeményeit fogja előadni. A Szekszárdi Daloskör énekszáma nyitja meg és fejezi be a kultur- délután műsorát Petz Hubert karnagy vezetésével. A MANSz vezetősége előadásra megnyerte Pécsről dr Szabó Pál Zoltán egyetemi magántanárt, akinek megnyerő előadási képességét a szekszárdi közönség már előnyösen ismeri. Ezen a kulturdélutánon a magyarországi nemzetiségi kérdésekről fog beszélni, az uj magyar álmok szövése lesz ez, hogy miképpen lehetne ismét magunkhoz fűzni a nemzetiségeket és e réven megalakítani ez uj szervezetű Nagymagyarországot. A vidék szereplői közül Bánk Mariska bátasséki tanítónő a műsorhoz illeszkedő hazafias költeményeket szaval Babits Mihály, Sajó Sándor és Végvári verseiből. Az érdekesnek ígérkező MANSz kulturdélután előadására felhívjuk városunk közönségének figyelmét. A MANSz vezetősége minden intelligens hallgatót szívesen lát. Belépő dij nincs, de önkéntes szives adományokat — a jótékony cél érdekében — köszönettel fogad. Ruhatár a vár- megyeháza kistermének folyosóján lesz. HÍREK Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Apám keze. Apám kezéből tanulni lehet — Soha ném láttam ilyen kezet, Mély barázdák jelzik rajta a múltat, Három kis sorsot: gyermekkorunkat. Ez a kéz nemcsak tollat forgatott, Ha szdkség volt rá, ásót is fogott. Ez a kéz azért nem selymes fehér, Mert belőle készült nekünk kenyér. Ez a kéz munkát, szorgalmat jelent, Mely felépít múltat, jövőt, jelent. Még ma is teremt és ment veszendőt És belőle látni a jövendőt, Az előre kiérdemelt Eget... £ Apám kezéből tanulni lehet.--------------— Hay t Ilonka. — Dr Babits Mihálytól félnek az Oláhok. Az erdélyi magyar irók fel. kérték Babits Mihály költőt, Ssek- szárd kiváló szülöttét, hogy felolvasó és irodalmi körutat rendezzen Erdély, ben. Babits a legnagyobb készséggel hajlandónak is nyilatkozott a kérés teljesítésére és az erdélyi magyarság meg is tette az előkészületeket Dante európai hirtt fordítójának a méltó fo- gadtatására. Sajnos a kőrútból nem lett semmi, mert a román hatóságok minden indokolás nélkül megtagadták a beutazási engedélyt a költőtől. — Szabó Dezső művészi Jutalma. A Képzőművészeti Társulat ebben az évben 300—400 és 500 pengős részletekre osztotta fel a Bálló féle 5000 pengős jutalmat és abból a legutóbbi tárlat során 400 pengővel jutalmazta a fővárosban élő földinket, Szabó Dezső festőművészt. — A pécsi egyházmegyéből. Virág Ferenc pécsi megyés püspök Bujdosó Tibor pécsbányatelepi segédlelkészt áthelyezte PakBra, Báter Károly paksi segédlelkészt pedig Péos- bányatelepre. — A tagosítás költségeinek húsz százalékát magára vállalja a kincstár. Az igazságügyminisster a tagosítás és birtokrendezés elveit újból szabályozta. Áz erre vonatkozó kormányrendelet az alábbi fontos intézkedéseket tartalmazza: Ha a föld- mivelésügyi miniszter az állandó gazdasági szakbizottság meghallgatása után hozott határozatával a tagosítást valamely községre nézve célszerűen keresztülvihetőnek mondja ki, a tagositási eljárást a bíróság külön kérelem nélkül megindítja, mihelyt értesül, hogy a tagositási állami alap a költségeket előlegezheti. A költségek lehető apasztása céljából a bírói és mérnöki felülvizsgálati, helyszíni eljárás a legszükségesebb mértékre korlátozódik. Olyan községben, ahol a részletes kataszteri felmérés nincs végrehajtva, ezt az állami földmérés a gazdák megterhelése nélkül végzi el. — Intézkedik a rendelet az eljárásba bevont ingatlanok becsértékének megfelelő megállapítása dolgában. Minthogy a tagosítás a község egész határának rendezését jelenti, a rendelet gondot fordít az uj ut- és árokhálósat helyes megállapítására, valamint a község belső területének egészséges fejlesztésére. (Belső telkek kiegészitésére és házhelyek alakítására). A rendelet az uj birtokhatárok kővel való állandó megjelöléséről gondoskodik. A tagosítás után készült térképek és földkönyvek másod- és harmadpéldányait ellenszolgáltatás nélkül az állami földmérés bocsátja az érdekeltek rendelkezésére. A tagosítás céljára előlegezett költségeket az érdekeltek csak az eljárás jogerős befejezése után kezdik visszafizetni és erre öt évi részletfizetési kedvezményt kapnak. A rendelet azzal végződik, hogy a tagosítás költségeinek 20 százalékát magára vállalja az államkincstár. — Rákóczi ünnepély Faddon. November 10 én a faddi hősök szobra javára Kájel István református lelkész Rákóczi-estélyt rendezett. Az ünnepély keretében Kájel István „Mi a szabadság és miért volt II. Rákóczi Ferenc szabadsághős“ címen előadást tartott. Péri István humoros szava* lata és egy novella felolvasása élénkítette a műsort. Az estély jövedelméből a hősök szobra javára 40 pengő tisztajövedelem jutott. Sajnálatos, hogy a szereplésre felkért dalárda visszautasította a felkérést. — A szekszárdi vásár. Az idei szekszárdi Erzsébet-napi kirakodóéi állatvásárt hétfőn, folyó hó 17-én fogják megtartani.Frigyes szólott és a vasúti átjárók átépítését inditványozta. Az állam- épitészeti hivatal főnökének, László Aladárnak felszólalása után a bizottság elhatározta, hogy az átépítés ügyében, valamint a sorompók kezeJ lését és útátjárókat illetőleg is a pécsi I üzlet vezetőséget megkeresi. Az egy üt | tes ülés után a gazdasági, a gyám- } ügyi, útügyi, adóügyi és népoktatás- I ügyi albizottságok üléseztek.
