Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-23 / 86. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 október 23. (Szerda.) 86. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre __ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér, Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyíl ttér soronként 60 fillérbe kerül. hogy as ellenállás kapujáig ment . el, hanem volt ereje, hogy meg ia nyissa ezt a kaput és át is lépje küszöbét, bármennyire óvták e lépéstől. Nos: a nagy lépés megtörtént. Mi azt a szellemet akarjuk kép viselni e sorokban, amelynek van szive is, lelke is, hogy örülni tudjon minden lépésnek, amelyet a magyar ság az élet nagy útvonalán úgy tesz meg, hogy haszon és siker származik abból az egyénre és a közre is. S maga az a valóság, hogy a javaslat szerint a hitbisományok föld állagának 823.324 holdjából CBak 390 000 kát. holdat hagy meg hitbizományi birtoknak s a többit felszabadítja, ez maga olyan lépés, olyan haladás, amely uj fejezetet vitt a magyar agrártársadalom életébe. És e fejezet élén egyetlen név áll: Gömbös Gyula neve, aki hozzá mert nyúlni ehhez a nehéz kérdéshez, hogy | azt megreformálja és a földet hozzá■ férhetővé tegye a magyar néptöme■ gek számára. A szekszárdi filléres vonat A hltblzományi reform a töivenyhozús előtt Mindazok, akiknek a szivéhez van nőve a magyar föld és a magyar földmiveBtársadalom élete és sorsa, jelentős napnak fogják elismerni &z október 17-ét s a törvény hozásnak azt az ülését is, amely ezen a napon folyt le. Hogy mi történt ezen a törvényhozási Ülésen? Az igazságügyminiszter beterjesztett egy javaslatot, amelynek már maga a címe is eleget mond : „A családi hitbizomány- ról és a hitbizományi kisbirtokról“ szól a javaslat. Köztudomású, hogy ennek a történelmi jelentőségű javaslatnak a bölcsőjét ott ringatták a pannonhalmi és bakonyi minisztertanácsokon s amelyről a miniszterelnök többször kijelentette, hogy uj életet akar vele és általa fakasztani az ország mezőgazdasági életében. De viszont voltak bicBinylő és akadékoskodó nézetek is, amelyek váltig hangoztatták, hogy ebből a gondolatból ugyan sohasem lesz valóság, mert a kormánynak nincsen bátorsága, hogy hozzányúljon a kétségtelenül nehéz kérdéshez, amelyben már annyiszor megakadt a jószándék. De Gömbös Gyula nem az a férfi, aki meghátrálna a nehézségek elől, de az sem, aki olyat Ígérne, amit nem akar valóra váltani. Cz a kérdés már ott volt az első program átadásban, mint olyan programpont, amelyet nem lehet többé sem halogatni, sem kitérni előle. Egyszerűen meg kell oldani, még pedig úgy, hogy a felszabaduló birtoktestek a föld után vágyó kisemberek kezére juthasson. Sokaknak nem tetszett ez természetesen. Főként azoknak, akik elavult világszemléletük denevértornyából nem képesek az uj eszmék és uj világ- szemlélet magassága felé emelkedni. De Gömbös Gyula mindezekkel nem törődött. De nem is törődhetett. Hiszen ha a gáncsoskodó kritika elvette volna a kedvét e reformtervének meg valósításától, ez nem jelentett volna mást, minthogy feladja reformterveit. Ez viszont azt jelentette volna, hogy“ a csonkaország kormánya nem akar számolni az adott helyzettel s mikor népszaporodást hirdet, voltaképpen olyan valamit hirdet, aminek nem (udja biztosítani a lehetőségét és feltételeit. Mert hiszen nem is kell hangoztatnunk, hogy a népszsporodás nagyrészben a földkérdésnek a függvénye és ha nem is teljesen ezzel függ össze, de mégis csak elválaszthatatlan a két kérdés egymástól. Amikor tehát Gömbös Gyula a hit- bizomány reformjához nyúl, nagyobb egyéni bátorságról tesz tanúságot, mint a régi idők Botondja, aki nemcsak elmerészkedett Bizánc kapujáig, de vesbuzogányával be is lúzta azt. De viszont Gömbös Gyula nemcsak, A buds pestieknek kedves őszi kiránduló helye lett Szekszárd és a vasárnapra hirdetett filléres vonat jegyeit — mint azt előző számunkban már jeleztük — az árusítás első két napján lefoglalták, — Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a MÁV rögtön elhatározta újabb vonat bevezetését is. Az első vonatra 1100, a másodikra 800 utas jelentkezett és a fáradt őszi napfényben fürdő város utcáit és tereit 10 órára már 1900 idegen lepte el. A filléres vonatok utasainak érkezése és fogadtatása a szokásos külsőségek közt történt és a vendégek csoportokba verődve indultak a város nevezetességeinek a megszemlélésére. Legnagyobb volt az érdeklődés a Szekszárdi Borvidéki Bortermelők Pinczeszövetkezetének a pincéje iránt, ahol állandóan százszámra tolongtak az idegenek, szemlélve a szekszárdi hegy folyékony kincseit rejtegető hatalmas hordókat és kóstolgatva a ru- bintvörös édes bikavért, a hires szekszárdi Urmöst, meg a csemegeborokat. Bár a filléres vonat utasainak jó része ismerősökhöz, rokonokhoz jött vendégül, azonban ezek is majdnem mind megfordultak a látványosság- számbamenő várpincében, ahol a nagy tolongásban a Budapestről jött zsebtolvajok is munkába kezdtek. Horváth Lajos detektív- csoportvezető és Kálmán János rendőrfőtörzsőrmester ott elfogta Szőke Sándor 47 éves budapesti mészárossegédet, aki ellopta Nagy Istvánné selyemgyári munkásnő kendőbe kötött heti keresetét, Deák Gyula budapesti lakos 28 pengőt tartalmazó pénztárcáját és Pázmány György budapesti pénzügyőri szemlész ezüst cigarettatárcáját. A rendőrség Szőkét, aki hasonló bűncselekményekért már hatszor volt büntetve, átki sérte az ügyészséghez. A Pinceszövetkezet pincéjében a budapesti vendégek 6, 8, 10 és 15 filléres árban összesen 4000 pohár (400 liter) bort fogyasztottak és eközben elveszett 220 darab pohár. Azonkívül demijonokban magukkal vittek 1100 liter — legnagyobbrészt — vörös bort és Urmöst. A szövetkezet szerint ez alkalommal fordult meg legtöbb vendég a pincékben és . most fogyott el legtöbb bor. Ez min- I denesetre a legjobb propaganda. diális jellegű hitbizományok ne akadályozzák az egészséges közgazdasági fejlődést, ne gátolják a földmivelő néprétegek gazdasági terjeszkedését és megerősödését és ne maradjanak földmivesnép bajainak állandó forrásai. Továbbá, hogy a hitbizományok a nemzeti termelésben az eddiginél fokozottabb mértékben vegyenek részt. Emellett ez a reformalkotás a nemzeti földbirtokpolitikai reformok előfutárjául tekintendő, amelynek feladata az is, hogy e földbirtokpolitikai reformok és főként a megalkotandó telepítési törvényben szem előtt tartandó célok megvalósítása elől kiküszöböljön minden akadályt, amely a hitbizományi intézményben rejlik. E célokat azonban el lehet érni a hitbisományok teljes eltörlése nélkül is éspedig a fül nagy hitbizomá- nyoknak kellő korlátok közé szorításával. Az intézmény teljes eltörlés» olyan értékeket pusztíthatna el, melyek faji és nemzeti szempontból igen becsesek, mert a nagy történelmi múlttal bíró erős faji és nemzet» hagyományokkal telitett családok gazdasági erejének viszonylagos meg» tartása fontos nemzeti érdek és ezenkívül művelődési és gazdasági szempontból is kedvező hatású. A hit— bizománynak a közérdekre káron hatásai inkább csak abból származnak, hogy a mezőgazdasági lekötött birtokrész igen nagy területet foglal le. Erdőbirtoknál, terméketlen területnél, más vagyontárgyaknál, igy a készpénznél, értékpapíroknál, ipari éa kereskedelmi vállalatoknál, bérházaknál ez a káros hatás nem jelentkezik. Ezért a törvényjavaslat mindenekelőtt akként rendelkezik, hogy a bit- bizományokhoz tartozó mezőgazda- sági ingatlac okból csak 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelmű terület maradjon hit bizományi lekötöttség alatt, de viszont legalább a hitbizományi mezőgazdasági terü'et 30 százaléka. A 30.000 korona kataszteri tiszta jövedelemmel biró terület átlagosan 3000—3500 kataszteri holdnak felel meg. — Kétségtelen, hogy ilyen nagyságú mezőgazdasági terület lekötöttségben tartása mellett a hitbizományi földbirtok mennyisége országos viszonylatban nem tekinthető túltengőnek és ilyen átlagos maximum mellett gondoskodni lehet arról, hogy a kötöttség alatt maradd mezőgazdasági terület olyan helyen jelöltessék ki, ahol az legkevésbé gátolja a földmivelő népesség gazdasági terjeszkedését. A 30 százalékos kisegítő kulcs meghatározásánál a legnagyobb hitbizományok méltányos* érdekeire van tekintettel a javaslat. Ugyanis nagy hitbizományaink számos mezőgazdasági, ipari, vagy egyéb* olyan vállalatot tartanak fenn, amelyek jelentékenyebb terjedelmű mező- gazdasági üzemre támaszkodnak éa a mezőgazdasági területnek ily vállalatok alól leendő elvonása azokat létalapjukban ingatná meg s a munkások százait fosztaná meg kenyerükA hitbizományi reform rendelkezései Az igazságttgyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette a családi hitbizományrói és a hitbizományi kisbirtokról szó’ó törvényjavaslatot. Ez a javaslat jelentőségével a kormány reform programm- jából is kétségtelenül kiemelkedik és olyan reformot hoz, amelyet a kialakult egyöntetű közvélemény is régóta vár. A hitbizományi reform gondolata évtizedeken keresztül számos alkalommal került előtérbe és foglalkoztatta a törvényhozás szerveit és e reformtörekvések uj erőre kaptak a világháború után. A trianoni határok közé szorított hazánkban a hitbizományi intézmény kérdésének rendezése még fontosabb és sürgősebb feladat, mint a világháború előtt volt. Szükségessé teszi a refor- J mot a politikai, társadalmi és gaz- I dasági viszonyok bekövetkezett változása, de egyúttal a hitbizományok sajátságos megoszlása. A ma fennálló hitbizományok együttes területe az ország egész területének kb. 5*1 százalékát teszi ki, a hitbizományi ingatlanok mező- gazdasági művelés alatt álló része pedig 3*5 százaléka az ország mezőgazdaságilag megművelt területének. Ez nyilván mutatja, hogy nagyobb területű mezőgazdái ági ingatlanok állanak lekötöttség alatt, mintsem az közgazdasági szempontból kívánatos lenne. De nem a családi hitbizomá- nyok puszta létezésében, hanem csak azok tultengésében, valamint abban rejlik a haj, hogy ez idegenből átültetett intézmény két és félszázsdos múltja ellenére sem vált a nemzeti földbirtok politikai célok részesévé. A kormány törvényjavaslata arról kíván gocdoskodni, hogy a lati funEgyes szám ára 12 fillér.
