Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-23 / 86. szám
2 TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG 1935 október 23. Csermakk eladd. Montenuovo herceg szálkai erdőgazdaságában, vetőmagnak alkalmas jó minőségű csermakk kapható korlátolt mennyiségben métermázsánként 10 pengőért. 739 tői. A mezőgaidasági művelés alatt álló ingatlanok lekötöttség alatt maradó résiével egytttt lekötöttség alatt maradnak a berendelésé és felesere- lési tárgyak is. Ai erdőknek hitbiiományi kötött* ségben tartása kösgaidasági siem* pontból egyenesen kívánatos, ami a nádasokra és a törvény értelmében beerdősitendő területekre is áll. Esért a javaslat eleket a területeket kötöttségben tartja. Lekötve maradnak esenkivttl a községek belterületén lévő épületek, városi bérháiak, kertek és a hitbizományi birtokon lévő kastélyok is. Enltnrális közérdekből kötöttségben maradnak a családi gyűjtemények, műkincsek, régiségek, műemlékek és az ezek megőrzésére szolgáló épületek. Minthogy ezek nem jövedelmező értékek és fenntartások költséggel jár, körülbelül 500 katasz- trális hold területű mezőgazdasági ingatlan tovább is lekötöttség alatt marad. Végül hitbiiományi kötelék alatt maradnak a bányavagyon, a családi kegyeleti helyek, a készpénz, az értékpapírok, az ékszerek, a drá gaságok, a követelések és az ellátási igények kielégítésére létesített alapok. A hitbisományi reform várható hatása a hozzávetőleges számítások szerint a következő lesz: a reform végrehajtása után hitbiiományi köte lék alatt fog maradni kb. 590.000 kát. hold terület, amelyből 360 000 kát. hold lesz az erdő, nádas és földadó alá nem eső terület, mely ma is hitbiiományi kötelék alatt áll; mezőgazdasági művelés alatt álló terület pedig kb. 230.000 kát. hold lesz. —- A reform eredményeképpen tehát 230.000 hold területű mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan, vagyis a mai hitbiiományi ingatlanok területének a fele fog fokozatosan felszabadulni. A reform végrehajtása után tehát az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének csak mintegy T7 százaléka marad hitbiiományi kötelék alatt. A felszabaduló vagyon a legközelebbi várományosok között felosztásra kerül, de csak akkor, ha a jelenlegi hitbiiományi birtokos meghal, vagy lemond, avagy hitbiiományi birtoklási jogát más okból elveszíti. Amint a részesedés valamely hitbizomány felszabaduló részében megnyílik, vagyis, amikor a hitbiiományi birtokos meghal, vagy lemond, a hit- bizományi biróság a felszabaduló vagyon megosztásának tárgyalására közjegyzőt küld ki és a részesedésre jogosultak a vagyon megosztását «gyezséggel rendezhetik. Nehogy azonban a felszabaduló területek azonnal teljes szabad vagyonként tömegesen a piacra kerülhessenek, a javaslat átmenetileg a hitbiiományi birtokos halálától, vagy lemondásától számított 12 évig még enyhített formájú elidegenítés és terhelési tilalommal köti meg. Ez a tilalom azonban nem akadályozza azt, hogy a törvényes örökösök között e vagyonra nézve az osztályt végintézkedéssel megszabják ; csakis a törvényes örökösökön kivül álló sze mélyre nem lehet a vagyont a tilalom j I hatálya alatt végintézkedéssel hagyni. Odáig sem terjed ki az elidegenitési tilalom, hogy útját állja kellő ható sági ellenőrzés alatt álló oly ügyleti elidegenítésnek, pl. kisbirtoktestekre, vagy házhelyekre leendő feldarabolásnak, amely földbirtokpolitikai szempontból célszerű. A kötöttség alatt maradó vagyon jogszabályait akként állapítja meg a javaslat, hogy a megmaradó hitbizo- mányok életképesebbekké és maga sabb közérdekű célok szolgálatára alkalmasabbakká tétessenek és hogy a hitbizományi birtokon folyó gazdálkodás mintegy mintaképe legyen az okszerű gazdálkodásnak. Minthogy a reformmal átalakított hitbisományi intézmény már kellő összhangban van a közérdek követelményeivel, a javaslat nem zárja ki újabb hitbizományok alapításinak lehetőségét, különösen a középbirto koknak hitbizományu lekötését. Ezért a javaslat gondosan megvont szűk keretek között és szigorúan meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az államfő csakis kivételes méltánylást érdemlő okokból és a közérdek szempontjából is indokolt esetben engedheti meg uj hitbiso mány alapítását annak, aki a közA „Tolnamegyei Hírlap“ folyó hó 19—i számában az országgyűlés keddi ülésével foglalkozva „Dulin Jenő nagy hatású beszéde a Házban“ címmel közel másfél hasábon keresztül ismerteti a szekszárdi képviselő felszólalását és a beszéd egyes állításaira elhangzott közbeszólásokat. A cikk cIbő hasábja nagyjában szószé- rint közli a vita anyagát, a második hasáb azonban nem teljes. Hogy olvasó közönségünket ebben a kérdés ben a történelmi hűségnek megfelelően tájékoztassuk, a Tolnamegyei Hírlap csonka közleményét a második hasáb fejétől kezdve az ellenzéki pártállásu „Nemzeti Újság“ folyó hó 15 i száma alapján alábbi folytatólagos részletekkel egészítjük ki: Dulin Jenfi beszéde további során a javaslat szövegét kezében tartva abból magyaráz s kifogásolja az egyeB pontokat, többek közt azt is, hogy a bírók az igazságszolgáltatás érdé kében áthelyezték. Antal István államtitkár: Hol van ez, hol van ez a javaslatban ? Lázár Andor igazságügyminiszter: Jó volna, ha előbb elolvasná a Lapunk több ízben megemlékezett arról a nagyszabású mozgalomról, amelyet a Pécsett megjelenő „Dunántúl“ napilap indított a máriagyUdi kegyhely érdekében. Ebbe a mozgalomba lapunk is belekapcsolódott és időnként be íb számoltunk annak eredményéről. A mozgalom során közel egy év alatt valóságos ezüst- és aranyfolyam ömlött Máriagyüd felé, a hívek áhítatából fakadó lelkes, valósággal csodálatraméltó áldozatkészségéből. Közel két métermázsa ezüst és több kiló arany a mozgalom eddigi eredménye. — Az ezüstöt és aranyat értékesítették és a befolyt összeget fel is használták, bár külsőleg nem látszik ennek a mozgalomnak az eredménye, mert elsőnek azokat az alapvető munká latokat kellett elvégezni, amelyek egy ilyen nagyszabású rendezéshez okvetlenül megkívántainak. Ezen munkák nélkül a kegyhely gyökere élet, a tudomány, a művészet terén, vagy a hasáért egyébként teljesített szolgálataival erre érdemeket szerzett és vagyonával szabadon rendelkezik. A javaslat végül lefekteti a hit- bizományi kisbirtok intézményének alapját. Eszel a mezőgazdálkodás céljára szolgáló s bz ily gazdálkodás folytonosságának, valamint a jogosult családok ellátásának biztosítására szolgáló kisbirtokokat kívánja védeni a céljuktól való elvonás és a felaprózás ellen és ennek a védelemnek eszközét az elidegenitési és terhelési tilalomban, a köztörvényi örökléstörvény teljes kizárásával s a családon belül előre meghatározott rendben következő egyéni kizárólagos utódlásban látja. Ez a hitbizományi kisbirtok nem tárgya a köztörvényi öröklésnek s ezért az átvevő utódot nem terheli az örököstársak kielégítésének kötelezettsége sem. Az örökhagyó házas- társa és többi ivadékai csupán természetben való tartást követelhetnek a birtokon, de ennek fejében köte lesek a gazdálkodásban munkájukkal családtagonként közreműködni. A hitbizományi kisbirtok országos viszonylatban számottevő gátja lesz a mezőgazdasági kisbirtok felaprózó- dásának. törvényt. Dulifl Jenő kifogásolja azt is, hogy megkérdik a bírót: hajlandó-e önszántából áthelyezését kérni, vidékre menni. Sefcslk György: Ez csak nem baj ? Dulin Jenő: Általában baj az, hogy a miniszter felszólítja ... Lázár Andor igazságügyminiszter: Miért nem olvassa el képviselő ur a javaslatot ? Dulin Jenő egyre magasabbra emeli a hangját s rekedten citálja a miniszter felé fordulva a törvényt, de kihagyásokkal. A miniszter maga is nézi a javaslat szövegét s figyelmezteti, hogy necsak a kikapott részleteket, hanem az előző és a következő ré székét, szakaszokat is olvassa el. Dulin Jenő dühösen kiabál: — Legalább ötvenötször elolvastam | Lázár Andor igazságügyminiszter: Sajnálom, hogy a képviselő ur ennyi elolvasás után sem értette meg a javaslatot. A közlemény további része nagy jában ugyanaz, mint a lapok refe- rádái. rendezése elképzelhetetlen lett volna, de éppen ezek a munkálatok felemésztették az ezüst- és aranyado- máoyokból befolyt összeget. Már-már úgy látszott, hogy a kegyhely teljes rendezési terve ezzel megakad. Az áhitatos lelkesedés azonban, amely a mozgalmat megindította, uj nagyszabású tervet robbantott ki a hivek leikéből. Az az uj terv merült fel, hogy mindazok, akik évenként legalább egyszer elviszik hódolatukat és imádságos lelkűket a csodatevő Istenanyához, 1935 október 20-tól 1938 október 20 ig, tehát 3 éven át, évenként 1 pengőt ajánlanak fel a kegy hely teijeB restaurálása érdekében. A mozgalom nagy elhatározásra serkentette a ferences rendet. Viszonzásul hálaképpen elhatározta, hogy j mindazokért, akik az uj mozgalom- I hoz csatlakoznak, évenként egyszer a szokásos szentségimádás napján, » míg a kegyhely fennáll, a templom kegyoltáránál szentmisét mondit és imádkozik. Egy hónappal ezelőtt indult meg a mozgalom és annak máris csodálatraméltó eredményei vannak. A gyönyörű és hatalmas elgondolást elsőnek az áldozatkészségben mindig elöljáró pécsi és baranyai vasutasság, a derék póstások, az államrendőrség és az OT1 tisztviselőkara és valamennyi alkalmazottja tették magukévá és testületileg csatlakoztak a mozgalomhoz. Megismétlődnek azok a könnyekig megható jelenetek, mint a mozgalom első etapja során az ezüst- és aranyfelajánláBoknál. A legszegényebb munkásnép, egyszerű bányászcsaládok, munkanélküliek fizetnek a felajánlással és ha másként nem, tehetségükhöz képset az évi 1 pengőt havi részletekben ajánlják fel. Már eddig is sok ezer ilyen lelkes hivő állt sorompóba a nagyszabású terv kivitelére. A „Tolnamegyei Újság“ is nagy örömmel hívja fel a nyilvánosságnak a figyelmét erre a mozgalomra. Akinek valaha is fájt a szive, hogy Máriagyüd elhanyagolt, rendezetlen, az most csatlakozni fog a mozgalomhoz. Máriagyüdnek kell a legszebb bucsujáróhelynek lenni az egész országban, hogy itt a déli határszélen örök hirdetője legyen az ezeréves Mária- kultusznak. A felajánlásokat közvetlenül a máriagyUdi rendházhoz, vagy a „Dunántúl“ pécsi napilap szerkesztőségéhez lehet beküldeni. HÍREK — Herceg Esterházy Antal és gráf Apponyi Gabriella esküvője, melynek idejét már előzőén bejelentettük, a legfényesebb külsőségek mellett folyt le. A kormányzó képviseletében dr Hőman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter jelent meg a házasság- kötésnél, ahol Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Preszly Elemér belügyi államtitkár is ott voltak. Csodálatos látványosság volt a nász- menet, amelyben a menyassszony ezüsttel gazdagon átszőtt fehér csipkeruhát viselt és a menyasszonyi fátyolt az Apponyi család diadémja fonta össze. Uszályát a 12 éves gróf Esterházy Margit vitte utána. Koszorúslányok voltak: herceg Esterházy Bernadette, gróf Esterházy Alice, gróf Szápáry Marianne, gróf Cziráky Alice, gróf Cziráky Tonchette, báró Zichy Rubido Gabriella, báró Zichy- Rubido Mausy, gróf Apponyi Mária Paula és gróf Esterházy Margit. Esek valamennyien hajszálnyira egyforma email kékBzinü, hosszú b&ujju ruhát viseltek. Az esketési szertartást dr Glattfelder Gyula Csanádi püspök végezte. — Küldöttség a kereskedelmi miniszternél. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága e hóban tartott ülésén elhatározta, hogy küldöttség utján felkéri a kereskedelmi minisztert, hogy a tamási—szekszárdi állami utat továbbra is tartsa meg állami kezelésben, mivel ezen ut rendkívül fontos Tolna vármegye közönségére, mert ez kapcsolja össze a megyét a Balatonnal. Úgy értesültünk, hogy a bizottság dr vitéz Thuránssky László főispán vezetésével f. hó 22 én jelent meg a kereskedelmi miniszternél és tolmácsolta ott a közigazgatási bizottság kérelmét. — A bizottságban résztvettek: Döry Frigyes gazdasági főtanácsos, László Aladár műszaki főtanácsos és Schneider János, lapunk főszerkesztője. Pótlás egy képviselőházi beszédhez DJ mozgalom Máriagyüd érdekében 3 éven át évenként 1 pengét a teljes restaurációra
