Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-10-19 / 85. szám
XVII. évfolyam, Szekszárdi 1935 október 19. (Szombat.) 85* szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZEÉ MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 éa 102 Főszerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizetőst difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő A l ap megjelenik minden szerdán ős szombaton. Előfizetési dliak ős hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, , A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. rendkívüli fontosságát, amely nem j gető sió elől, mindenki siessen résit csak ai emberi résivét és sieretet { kérni a Főméltósága Assiony nagy megnyilvánulása, hanem egyben fon- | mankójából aziat, hogy olyan mér- tOB biitositéka ai orsiág általános i tékben teljesíti kötelességét, amilyen nyugalmának is. j mértékben eit ai anyagi helyiete Ne «áruljanak el a lelkek a sür- I megengedi. A kishaszonbérlők érdekei és a szekszárdi képviselő (Levél a szerkesztőhöz.) A kormányxóné felhívása Mint tii esztendőn keresztül min dig, most is megjelent Magyarorsiág legelső asszonyának, jóságos kormány- lőnénknak a felhívása a magyar tár sadalomhoi a téli nyomor enyhítésére. Nagyasszonynak, aki abban találta meg legfőbb hivatását, hogy a siti- kölködők nyomorúságát enyhítse, a sienvedők könnyét letörölje, aa éhezők éhségét csillapítsa, a ruhátlanokat felruházza, a most közeledő tél kezdetén is kérő szóval fordul a magyar társadalomhoz, hogy azok, akiknek van, adjanak azoknak, akiknek nincs. A jobb, az elviselhetőbb élet körülmények nem feledtetik el velünk, hogy sajnos sokan vannak, nagyon sokan, akiknek a legszükségesebb mindennapi kenyerük sincs meg, akik nem mehetnek haza kényelmes szobákba, hogy fáradságukat kipihenjék, akik a rossz táplálkozás következtében legyöngttlt testüket alig tudják ruhával befedni: szóval sokau vannak, akiknek nem volt szerencséjük az életben a még azokat a szerény eszközöket sem tudják a maguk számára megszerezni, amelyek emberileg elviselhető létet biztosítanának számukra. MoBt, amikor világszerte még mindig szörnyű gazdasági válság dúl, amikor nagy és hatalmas országok statisztikai kimutatásai szerint a dolgozók milliói vannak munkanőikül, amikor az államok legfőbb gondját képezi, hogy kenyérhez juttassók azokat, akik megérdemlik a kenyeret, Magyar- ország társadalma sem marad tétlenül, neki is teljesíteni kell kötelességét. A mi szegény, Trianonban meg csonkított hazánk sokkal rosszabb helyzetben van, semhogy munkanélküli segéllyel siethetne a munkátla- nők támogatására s ezért hárul a magyar társadalomra az a kötelesség, hogy a szenvedéseket enyhítse, kenyeret és ruhát juttasson az elesetteknek s megmentsen sok-sok ezer gyermeket az éhség kínjaitól. Kormányzó Urunk feleségének a felhívása egészen bizonyosan ebben az évben is megtalálja az utat a magyar társadalom szivéhez, szelíd szava megnyitja az áldozatkészség forrásait, hogy mint tiz esztendőn át, most is sikerrel teljesíthesse Nagyasszonyunk a szeretet munkáját. A segélyakció során pénzadományokat, továbbá ruha, lábbeli, tüzelő és élelmiszeradományokat gyűjtenek. A pénzadományok három utón jut tathatók el a Főmóltóságu Asszony kezeihez: csekk lapon, a 19. posta- takarékpénztári csekkszámlára, postautalványon a Főméltóságu Asszony címére és nyugta ellenében személyes befizetés alapján a királyi palotában. Reméljük, hogy a magyar társadalom, mint a múltban, most is felismeri ennek a téli inség&kciónak a Igen tisztelt Szerkesztő Url Aa alább elmondandó eset bizo nyára érdekelni fogja a szekszárdi választókerület több ezer kispolgárát, hiszen nagyon sokan vagyunk, akik az Országos Főldbirtokrendező Bíróság utján jutottunk földtulajdonhoz, vagy bérlethez. Ezekre való tekintettel kérem, hogy levelemet — okulás céljából — nagybecsű lapja legkö zelebbi számában közzétenni méltói- tatnék. Köztudomású az a mozgalom, amelyet a szekszárdkörnyéki kisbasion- bérlők a kedvezőtlen gazdasági viszonyok hatása alatt bérmőrséklést kérve indítottak. Az ügyben hozott rendelkezést a kir. közalapítványi ügyigazgatóság megfelebbezvén, az Országos Földbirtokrendelő Bíróság ezt a fellebbezést folyó hó 15-ére tűzte ki tárgyalásra. A kishaszonbérlők érdekeit a Hadirokkantak Országos Nemzeti Sző vétségé szekszárdi csoportja által kiküldött jogi képviselő hosszabb és alapos beszédben védelmezte, rámutatva arra, hogy sok kisbérlő elhagyja bérletét, mert nem bírja a bért és a kösterheket megfizetni. Az Országos Földbirtokrendező Biróság a megtartott tárgyalás alap ján hozott ítéletét egyébként írásban fogja közölni. Ezzel a tárgyalással kapcsolatban megemlitendőnek tartom aat az igen jellemző tényt, hogy a szekszárdi kishaszonbérlők felszámolás alatt álló szövetkezetének vezetői közül, akik éveken át javadalmakat élveitek a kisemberek filléreiből, egg sem tartotta érdemesnek, hogy megjelenjék a tárgyaláson, sőt nem ment el arra dr Dalin Jenő, a szövetkezet volt ügyésze sem, noha a képviselőház ülései folytán Budapesten tartózkodott, sőt a parlament 15 én délután tartott ülésén fel is szólalt. Kiváló tisztelettel: Aláírás. gyón sok sió férhetett. De valljuk be azt is, hogy sokkal több bort termeltünk, mint amennyit a piaook fel tudtak volna venni. És drágán termeltünk, éppen azért, mert piacok hiányában nem volt borainknak megfelelő ára, a termelési költségeket viszont alább szorítani szőlőbirtokaink veszélyeztetése nélkül nem lehetett« Egyszóval: — minden ok megvan arra, hogy bortermelésünk és szóló- gazdálkodásunk terén végre gyökeres reformokkal rendet teremtsünk és ha már ezt tesszük, akkor ne feledkezzünk meg szépen fellendülő gyümölcstermelésünk védelméről sem* Szükségünk van tehát az újabb törvényre, amely visszaszerzi a magyar bornak aa elmaradt piacokat és borainak hitelét bistositja. Ezt a célt szolgálja a bortörvényjavaslat, amely tulajdonképpen az uj magyar borkódex lesz, mert helyes csoportosításban szerveB egésszé egyesíti a ma érvényben lévő két bortörvénynek rendelkezéseit. Üj rendelkezései a javaslatnak kivétel nélkül olyanok, amilyeneket a borkeielés technikájában, az értékesítés módozataiban, az illésben éa általában a gazdasági életben előállott változások tettek szükségessé. Szükséges márkás boraink termelőhelyeinek zárt területté nyilvánítása és mindazok az intézkedések, amelyeket az élet parancsol. Ugyanígy szükséges a szőlőbirtokosság és a gyümölcsösök tulajdonosainak gazdasági megsaervezése, a szőlőgazdaságra káros Bzőlőfajok kiirtása, nemkülönben az értékesítés biztosítása. A hegyközségi törvény- javaslat ssolgálja ezeket a célokat, amikor felállítja a hegyközségeket és hegyközségi tanácsokat, amelyek kötelesek lesznek mindazoknak a teendőknek ellátására, amiket a termelői érdek szab meg. Különösen fontoB intéikedése a bortörvényről szóló javaslatnak aa úgynevezett borzárlat elrendelése, — amelyről külön is meg kell emlékeznünk. A javaslat ugyanis felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy olyan években, amikor az ország bortermelése a belső szükségletet és a külföldön elhelyezhető mennyiséget jelentékenyen meghaladja, a felesleges borkészletet a törvényhozásnak leendő utólagos bejelentés kötelezettsége mellett sár alá vétethesse. Ezt a rendszert egyes bortermelő államok már sikerrel meghonosították. Kizárólag termelői érdeket szolgál az ilyen bor-blokád, mert a szabadforgalma bornak túltermelés esetén is árat biztosit. Viszont ei a rendszer az, amely alapja lehet és bizonyára lesz is az ingó jelzálog kifejlődésének a borkészletekre. A gazda megfelelő előleget kap zárolt borkészletére, tehát pénzhez jut, anélkül, I hogy bortermelését olcsón el kellene ■ vesztegetnie. Az orsiág szőlősgazdái a hegyA magyar bor- és szőlő- termelők védelme A földmivelésügyi miniszternek két törvényjavaslatát tárgyalja a közel jövőben a képviselőhöz. Az egyik a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról, valamint a borhamisítás tilalmasásáról, a másik a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szól. Aki a bor-, a szőlő- és gyümölcsértékesítés helyzetének alakulását és a magyar bortermelők őb szőlősgazdák nehéz helyzetét ismeri, az bizonyára bővebb magyarázatok nélkül is tudja, miért van ezeknek a kérdéseknek törvényes rendelésére szűk ség, Azért, mert a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ha bortermelésünk, szőlőgaidálkodásnnk és gyümölcsermelésünk terén továbbra is a mai rendszertelenség marad meg, akkor Magyarorsiág háromszázezer szőlőbirtokosát nem fogjuk tudni talpraállítani. Lehetetlenség, hogy bor-, szőlő- és gyümölcstermelésünk továbbra is — hogy agy mondjak — nyakló nélkül folyjék, hogy a szomszéd falvak szőlő- és gyümöicster- i melói Bemmit se tadjanak egymá&ról I és minden félholdas szőlősgazda egymagára hagyatva pepecseljen szőlővel, borral, gyümölcsökkel, amelyeknek piacot nem tud találni, legfeljebb vevőt, aki a termelési költségeknek is CBak csekély hányadát fizeti meg neki a vételárban. Borkivitelünk a szó szoros értelmében pang. Erre azt szokták mondani, hogy a spekuláció elrontotta külföldön a magyar bor hitelét. Ebben igen sok igazság van, de mégsem lehet borértékesítésünk mai helyzetét ennek a spekulációnak számlájára írni. Hibás ebben a gazda is, aki a saját illése szerinti termelést erőszakolta, szőlőt termelt olyan földön is, ahol príma busát termelhetett volna, borgazdálkodást űzött, ahelyett hogy áttért volna a csemegeszőlő termelésére, vagy éppen az amerikai direkttermők gyenge borait akarta a piacokon értékesíteni. Valljuk meg őszintén, hogy hiányzott az az összefogó kéz, amely nélkül mz a világpiacon boldogulni nem lehet. Termeltünk kiváló borokat, de nem márkáztunk és ha magánszorgalomból, vagy üzleti érdekből volt is márkázás, ennek hitelességéhez naEgyes szám ára 12 fillér.
