Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-28 / 70. szám
XVII. évfolyam. Szekszárd, 1935 augusztus 28. (Szerda,) 70, szánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pőszerkesztő: Felelős szerkesztő: H irdetések árait Szekszárdi Népbank épületében. Telefbnszám: 85 és 102 Előfizetési dl)i Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő SC HNEIDER JÁNOS BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milllmélersoronként 10 fillér. /«Ilástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám^ el)egyzésl, családi hír, valamint a nylltlér soronként 60 fillérbe kerül. Sikertelen felhívás A független kisgazdapárt vezére felhívást intézett az összes baloldali pártokhoz, hogy fogjanak vele össze és együtt igyekezzenek kormányt baktatni. Ez a keringőre való. felhívás, ha talán nem is járt nyílt ki- kosarazással, kétségkívül olyan visszhangot keltett, amit a kisg&id-párt vezére bizonyára nem várt. Kiderü t ebből a vissihangból, hogy az ajánlat a szövetkezésre egyo dalu, aminthogy agylátszik, a szövetkezésre való készség is egyoldalú: csak Eckhardt Tiborban van meg, azokban azonban, akikhez a felhívást intézte, teljeséggel hiányzik. Meg tudjuk érteni a felhívottak lelkes örömének és csatlakozási kész Bégének elmaradását. Hiányzik a bizalom 1 Végre is — ezt mondják — a szövetkezés egyetlen kimondott célja a kormánybuktatás volna. És ha a heterogén elemek erre a célra szövetkeznek és célt érnek, mi következik ezután ? Az ilyen szövetkezés sohasem jelenthet uj pártaiaku lást, hanem csak ast, hogy valaki valakinek a vállán hatalomra juthat. Nos és ha hatalomra jut ? így gondolkoznak a szövetkezésre felhivottak és még arra is viBszaem lékeznek és hivatkoztak is, hogy éppen a kisgazdapárt vezére volt az, aki hónapokkal ezelőtt olyan választó* jogi elgondolással azerepelt, amelyet egyetlenegy más párt sem tett magáévá. Es most arra hívja fel a többi pártokat, hogy segítsék őt nyeregbe. Ezért és semmi másért kell neki a pártok támogatása. Gyanakodnak a felhívott pártok. Attól tartanak, hogy ha nyeregbe segítik a kisgazdapárt vezérét, talán éppen az ő reményvetéseiket fogja letiporni. Hiszen semmi mást nem akar, mint hatalomra jutni, ezt meg is mondja. Egyebekben azonban teljes a tájékozatlanság. Azaz hogy a gazdasági programot illetően nem ez a helyzet. Eckhardt Tibor tett bizonyos kijelentéseket, amelyek a gazdasági téren képzett ellenzéki politikusokat is a legnagyobb óvatosságra és hideg tartózkodásra intik. Azonkívül tehát, hogy politikai szempontokból hiányzik a bizalom, gazdaságpolitikai szempontokból is teljes az aggodalom. A devalváció kérdésében például alig akad a politikai élet terén valaki, aki magáévá tenné Eckhardt Tibor felfogását és javaslatait. Az ellenzék gazdasági téren világosan látó tényesői is irtóznak minden inflációs kísérlettől, mert jól tudják, hogy ezen a téren nincs megállás. Ha itt valaki csak egy parányi követ dob el, nyomában megindul olyan lavina, amely aa egész gaadasági életet tönkre teheti. Aa ilyen gazdasági javaslatok hangozta- tóját tehát politikailag is veBsélyes támogatni. De ugyancsak a közelmúltban ismertette meg a kisgazdapárt vezére azt a javaslatát, hogy ne ügessünk külföldi hitelesőinknek semmit. Mondjuk meg nekik egészen egyszerűen azt, hogy nem tudnak fizetni. Ennek sz ötletnek komoly veszedelmét minden gazdaságpolitikus, de minden olyan egyszerű polgár is átérzi, aki tisztában van azzal, mennyi előny származhat a jövőben reánk abból, hogy azoknak a fizetési kötelezettségeknek, amelyeket vállaltunk, minden erőnkkel eleget tenni iparkodunk. A londoni népszövetségi köl caönellenőrző bizottság Magyarorsaá got jó adósnak minősítette. E'isme- róssel állapította meg, hogy mi nehéz gazdasági helyzetben is fizetünk és ezért hitelezőink részéről a legAz „Uj Nemzedék“ augusztus 25 i számában e címen egy SzekBiárdról keltezett cikk látott napvilágot, amely — bár néhol sötét színekben — festi alá Szekszárd város gazdasági hely zetét, azonban teljesen egyetértünk a cikk címével és azzal a jósiándék kai, hogy városunk, mindenesetre nehéz helyzetén, egy kaszárnya építésével és egy zászlóalj katonaság elhelyezésével segíteni igyekszik. Lapunk hasábjain már foglalkoztunk e kérdéssel és főszerkesztőnk vitéz Vendel István polgármesterhez ez ügyben interpellációt is intézett ez év egyik nyáreleji közgyűlésén. Természetesen örömmel kapcsolódunk bele az „Uj Nemzedék“ oikkében újból felélesztett mozgalomba, mert valóban úgy a gazdák, mint a kereskedők, de az egész város egyetemének is igen jelentős érdeke volna, ha Siekszárd katonaságot kapna, nemcsak azért, mert a munkáskezek százainak lehetne még az ősz folyamán egy 600.000 pengőre előirányzott ka- szárnyaépület felépítésével munkát biztosítani, hanem azért is, mert egy zászlóalj katonaság Szekszárdra való helyezése a pangó iparba és kereskedelembe és a gazdák terményeinek értékesítésébe évi félmillió pengőt meghaladó összeggel jelentős seEs a jubileum nemcsak az Uj Időknek, hanem a magyar lapkiadásnak és a magyar irodalomnak is kedves Ünnepe. A lap, amely negyven éven keresztül legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a magyar olvasóközönséget a legjobb magyar írók válogatott munkáival lássa el és az élet minden vonatkozásában segítségükre legyen, a nevezetes év* fordulót meleg családi ünnepség keretében ünnepelte meg. Az ünnepségen felszólalt Herczeg Ferenc, aki az Uj Időknek megalapítása óta szerkesztője. í? i — Negyven év előtt jelentek meg I méltányosabb elbánásra van igényünk. Ez az elismerés nem közönséges vállveregetéa, amint hogy a mi fizetési igyekezetünk sem holmi romantikus lov8giassági gesztus. A kormány na gyón jól tudja, hogy ez a mi fizetési készségünk és jó adós mivottunk a jövő Bzámára igen hasznos befektetés lehet. Először is akkor láthatjuk majd n8gy hasznát, amikor győztesek és legyőzöttek le fognak ülői a zöldé sztal mellé, hogy a háborús adós ságok kérdését véglegesen likvidálják. És ez az időpont talán mér nincs is olyan messze. Másodszor pedig — és erre gondolnunk kell — akkor lesz számunkra a jó adós mivoltuok ajánlólevél, amikor a jövőben ismét szűkgitséget vinne. Ez okból ismételten Tolna vármegye vezetőségének, a fő és alispán uraknak, de főként a város polgár- mesterének és a képviselőtestületnek felhívjuk figyelmét eme rendkívül nagyjelentőségű kérdésre, különösen most, amikor a város 1936. évi költségvetését tárgyaljuk és amikor nemcsak a város főszámvevőjének fői a feje, hogy a szükségleti tételekre minő fedezetet jelöljön meg, de a vároB összes lakói, különösen az iparosok, kereskedők és háztulajdonosok előtt igen nagy kérdés, hogy a város háztartásának egyensúlyban tartására kivetendő 72 százalékos községi pótadót és a villamos és jégmü, a viz és csatornadíjakhoz szükséges összeget miből teremtsék elő. Ez a kérdés oly jelentőségű, hogy elsősorban a város vezetőségének a legsürgősebb kötelessége a katona ság elhelyezhetése kérdésével foglalkozni és minden eszköst megragadni arra, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a tolnai kaszárnya létesítésekor megtörtént, hogy a közegészség és a kultúra érdekében Bulyos áldozatokat hozó és viseló szekszárdi közönség ismét elessék aion előnyöktől, amelyeket a katonaság jelent egy város gazdasági életében. az Uj Idők első számai — mondta. Negyven esztendő: nagy idő a magyar irodalmi hetilapok életében. Ha egy lap friss egészségben éri meg ezt a kort, akkor fel lehet róla tenni, hogy hivatást tölt be a nemzet szel* lemi háztartásában. Az Uj Idők agy igyekezett a magyarság kulturális munkájába belekapcsolódni, hogy a szépirodalom szolgálatába szegődött. Munkatársaitól, tehetségen kívül, mindenkor kettőt kívánt meg: hogy érzéseikkel a nemzeti talajban gyökerezzenek és • tudatában legyenek annak, hogy I müveit családok számára írnak. ségünk lehet külföldi kölcsönre. —Ha most arra az álláspontra helyezkednénk, hogy nem fizetünk, egy tál lencséért adnánk el jóhirnevün- ket. Ast a jóhirnevet, amelyre a külföldi kölcsönöket ssokták folyósítani. Megértjük, hogy Eckhardt Tibor felhívása meglehetős vissshangtalan maradt. A többi pártok mérlegelni tudják azt, hogy a kormányhatalom átvételére nem elégséges az ambíció és akarat, ahhoz gazdasági felkészültségre is szükség van és nemcsak szubjektív érzésektől fütött elgondolásra, hanem az ország érdekeivel számolni tüdő politikai felkészültségre is elengedhetetlenül szükség van. Milyen célt tüsött ki maga elé negyven év előtt az Uj Idők ? — „Szórakoztatni és gyönyörködtetni akarjuk Önöket, írással és képekkel, amelyekhez az anyagot elsősorban abból a világból merítjük, amely Önöket leginkább érdekli: a magyar társasélet világából, — irtuk negyven esztendő előtt s a kiadó ugyanekkor est ígérte : — A lapnak nem lesz egyetlen közleménye, egyetlen képe sem, amely múló értékű, éppen csak arra a hétre való volna, amelyen közreadódott. Legfőbb célunk jól megválogatott irodalmi munkákkal, tehát regényekkel, elbeszélésekkel bőségesen ellátni a magyar családot... Előkelő helyet kap az Uj Időkben a népszerűsített tudomány mulattatva oktató, könnyű módon értekező cikkekben . .. amelyeket kiváló szakemberek fognak írni. A család nőtagjainak kedvéért figyelünk a divatra is. A magyar nők sajátos divat-szükségleteire is tekintettel leszünk ... Az Uj Idők szerkesztősége azt óhajtja, hogy as Uj Időket olvasói családtagnak tekintsék és bizalommal forduljanak hoszá.“ Nem tudjuk, beváltotta e az Uj Idők, amit negyven esztendő előtt a szerkesztő és a kiadó ígért. De ha beváltotta, ha beválthatta, akkor ez nemcsak a szerkesztő és a kiadó, valamint kiváló munkatársaik érdeme, hanem elsősorban azoké a lelkes, müveit, érzéseikben és gondolkozásukban ssinmagyar olvasóké, akik negyven óv óta páratlan hűséggel ragasskodnak lapunkhoz. Az Uj Idők szerkesztősége nemcsak irodalmi lapot akart adni olvasóközönségének, hanem egyszersmind arra is törekedett, hogy az olvasók a lapot jóbarátnak tekintsék, akihez mindig, minden ügyükben bizalommal fordulhatnak. Arra törekedtünk, hogy főtanácsok ezreivel legyünk hasznára olvasóinknak. Az egyre nehezebbé váló életküzdelemben egész sor olyan kiadvánnyal igyekeztünk ragaszkodásukat meghálálni, amelyek első« sorban gyakorlati célokat szolgáltak s amelyek a gyakorlatban fényesen be is váltak. ^Legalább islerre vall az a tény, hogy az Uj Idők úgy neSzekszárd katonaságot kér Egyes szám ára 12 fillére Az „Uj Idők" negyven éves
