Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)
1935-07-10 / 56. szám
XVII. évfolyam. Szekszárdi 1935 jullus 10. (Szerda.) 56. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETEMKÉNT kétszér megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Télefonszám: 85 és 102 Előfizetési d 111 Egész évre _ 12 pengő || Félévre«»____6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombátón. Előfizetési dllak és hirdetések,' valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések dralf A legkisebb hirdetés dllal‘80 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlméfbé széles hasábon mllUmélersoronkénl 10 fillér, rtllástké’résőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzést, családi hfr, valamint • nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Szlnudltozäs Két hét alatt Akik a, politikai élet hullámzáséi közelebbről figyelik, igén érdekes jelenségnek lehettek tanai az utóbbi bejekben. Két héttel ezelőtt tárgyalta a felsőház az .1935—36. évi kéltség- vetést, Komoly. és emelkedett színvonalú vitát hallottunk; olyant, ami méltó ehhez a nagytekintélyű testű-, lethez. Voltak, a vitában ellenzéki hangok is, de ha a tárgyilagos, higgadt bírálatnak hangot is adtak, egyesek mégis kijelentették, hogy bizalommal vannak a kormány iránt g elfogadják a költségvetést. így beszélt egyebek között Károlyi Gyula gróf és Berzeviczy Albert is. Mégis, z bíráló hangok hallatára felajjongott a baloldal. íme, kiáltozták, a felsőház is ellenzéki. Nyomban cikkek is jelentek meg, amelyek égig magasztalták a felsőház intézményét azért, mert kritizált és szerintük ellenzé- kieskedett. A magunk részéről kissé értetlenül állottunk ezzel az örömhjjongással szemben. Mert mi éppen ellenkezőleg* megláttuk ugyan a komoly és felelősségteljes kritikát, de végeredményben a bizalom megnyilvánulását éreztük ki a felszólalók beszédeiből. Annál inkább, mert elit maguk á szónokok is hangoztatták s úgy Károlyi Gyula gróf, mint Berzeviczy Albert aláhuiottan jelentette ki, hogy bámulja a miniszterelnök erólyát és meggyőződése szerint a mai súlyos viszonyok között éppen erre van elsősorban szüksége a nemzetnek. Érthetetlen volt tehát, hogy a baloldal mégis magáénak igyekezett elkönyvelni a felsőhásat. Annyira ment ebben az elkönyvelésben, hogy azt hitte', a felsőház ezek után Úgy fog táncolni, ámint ők fütyülnek. Most azonban, noha mindössze tiz nap télt él a felsőház költségvetési vitája ótá, bekövetkezett a kiábrándulás. Á felsőház, először a bizottságban', azután a plénumban letárgyalta és ósaknem vita nélküli fogadta el a légvédelmi javaslatot. Nekünk ném volt ez meglepetés. Mi mindig elismertük a felsőház nagy tekintélyét b tudtuk, hogy ennek á nagy tekintélynek éppen a politikamentesség az áfkpjh. Tudtuk, hogy a felSőháá egy ilyen, a nemzet védelmére vonatkozó dorédöntő kérdésben politikától és ákeinélyi indulatoktól függetlenül, mél- tóságteljeken fog dönteni. Úgy, ahogy Ézt éppen az a hagy függetlenség és tekintély kívánja, mellyel a törvény- hozásnak ez a háza rendelkezik. Mi természetesnek találjuk ezt, —- á baloldal azonban felhördült. Rájött, hogy a felsőház egyáltalában nein Hajlandó az ő politikájának szekerét tolni. „Csalódtunk a felsőhíiban“ — állapították meg nyomban, bizonyos mélabúval és dühhel. Rögtön el is félédkéZfek a két hittél előbb rakétaszerűén kirobbantott dicshimnuszokról. Ugylátsaik, a felsőházat csak addig tartják nagytekintélyű testületnek, amig olyan hangokat hallanak, amik ha lényegében nem is ked veznek az ő politikájuknak, legalább látszatok felkeltésére alkalmasak. Ha á kritikának erŐsébb és számban is több szava hallatszik a felső házban, akkor az ellenzék szerint a felsőház égy értékes alkÖtmánybizto- siték, amelyre nagy szükség van, de ha bizalommal a kormány iránt elfogadja annak javaslatait, akkor egy elavult, féléBlegés, múzeumba való intézúiény lesi ebből a tiszteletben álló és arra joggal érdemeket is sier- aett alkotmány biztosítékból. Talán megütköinénk ezen a beállításon. De annyira átlátszó és annyira gyerekes, hogy megütközni sem érdemes rajta. Ezen a hiába való erőlködésen igazán csak mosolyogni lehet. Talán ebből megtanulják a baloldali | körök, hogy az ilyen furcsa játék j alkalmasabb a* ő kis játékuk letöré- { sére, mint a komoly ellenérvek bár- I mily tömegben váló felsorakoatatála. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9 én délelőtt 9 órakor tartotta dr Hagymássy Zoltán főispán elnökletével jutiÚB havi ülését, amelyen a hivatalból tagokon és előadókon kívül résatvettek a választottak közül: gróf Appon^i Rezső, Bernáth Béla, Dőry Frigyes, báró Fiáth Tibor, báró Jeszenszky József Kiss Lajos, Kovács- Sebestén? Endre, dr Pesthy Pál, Schneider Gábor és Schneider János. Aa ülés megpyitása előtt a főispán megemlékezett László Aladár, Lakos Adolf és Betényi Győző műszaki tanácsosoknak, á szekszárdi államépi- tésaeti hivatal kiválóan érdemes tagjainak műszaki főtanácsossá történt kinevezésétől'. Indítványára a közigazgatási bizottság az előléptetették Üdvözlését határozta el.. Az államvasutak forgalmi főosztályának a közigazgatási bizottságnak a Baja—Budapest közötti menetidő megrövidítése, kellő férőhely biitositása és közvetlen kocsik járatása ügyében tett előterjesztésére adott kedvezőtlen válaszára a köz- igazgatási bizottság dr Pesthy Pál, a főispán, dr Barnát Béla és Dőry Frigyes felszólalásai után kimondotta, hógy a közvetlen kocsi Ügyében újból az államvasutak igazgatóságához fordul és felkéri a főispánt személyes közbenjárásra is. Aa alispáni jelentés kapcsán adta meg dr Peresei Béla alispán dr Bor- nátb Béla biaottsági tagnak a júniusi üléBen a gazdasági cselédeknek á mentőautón való szállítása ügyében tett interpellációjára válaszát, amely szerint intézkedett, hogy a gazdasági cselédeknek mentőautón való szállítása eléntul csak akkor történhetik meg, ha azt maga a munkaadó kéri, avagy a beszállítást a cseléd egészségi állapota teszi okvetlenül szükségessé. A főorvos jelentésénél dr Pesthy Pál szóvá tette, hogy a Sió szabályozása és a nagy szárazság következtében a siómenti községek kutjai kiapadtak és a balatoni zsilip majdnem állandó lezárása folytán a Sióba csak a Kapos zöld vize folyik. Az ivóvíz hiánya és a Sió megpos- hadt vize komoly egészségügyi veszedelmet jelent, indítványozza tehát, hogy írjon fel a bizottság a föld— miveléBÜgyi minisaterhez és keresse meg a balatoni kormánybiztosságot a veszedelem elhárítása érdekében. Dr Perczel Béla alispán, gróf Áp- ponyi Rezső és dr Bernáth Béla felszólalásai után az ülés elhatározta, hogy ezen ügyben a belügyi és föld- mivelésügyi miniszterekhez felír és a balatoni kormánybiatosságot is megkeresi, a megye kutjait összeiratjá és azon vidékeknek, hol zz egészséges ivóvíz hiányzik, mélyfúrású kutak létesítéséhez államsegélyt kér. Az együttes ülés után a gyámügyi félebbvlteli, gazdasági, adóügyi és népoktatásügyi albizottságok üléseztek. BELKERESKEDELMÜNK. Irta: Báró Malcómes Albert. A gazdasági életnek intézmény- szerű korlátok közé való terelése akkor vélik vzükségessé, ha a termelt jaVak értékesítésében valamiféle rendellenesség mutatkozik. Ek a megállapítás nemzetközi relációban arra a körülményre vonatkozik, ha a kivitel, ‘illetve behozatal arányai 'nemzeti jövedelmünk igényéit nem fédé zik. Akkor azonban, ha a belső ke- reskedelem viszonyai nem fedezik a nemzet égyetemeB igényeit, fokozott Elük Bég Van az intézmébyes beavatkozásra, Ha egy fejlett iparú agrár- I államban éhes vagy rosszul táplált I és rongy ob emberek, illetve e^yedek vannak, a hivatalos beavatkozás ‘elkerülhetetlen. Nálunk tehát, abol ez utóbbi eset minden tekintetben fennáll, a belkereskedelem szakszerű irányítása törvényszerű követelmény. Éppen a m. kir. Külkereskedelmi Intézet sikeres működése utál arra, hogy fe szabadkereskedelem híveinek ninósen okúk az intézményes beavatkozástól Való félelemre, hiszen ez a beavatkozás elsősorban a meglévő árkiegyenlitő és árszabályozó szervek működésének egyesítésére, másodsorban a nagy belső piacok organizált { ellátására szorítkozna és csak har- I madsorban terjedne ki a közvetítés költségeinek csökkentésére. Nyilvánvaló tehát, hogy a belkereskedelem megszervezése nem jelentené aá elefánt poreellánoB üzletbeni viselkedését, hanem éppen ellenkezőleg, ki* építené a belső piacokat éá azok meg* szilárdítását előmozdítaná. Ez a munka pedig nem lekiosinylendő, körülbelül annyi, hogy az államhatalom mint » 8 és félmillió osonkaháaabéli magyar* ság egyedül hivatott gyámolltójl, intéiményszerüen kíván gondoskodni valamennyi polgára gazdasági jólétéről b aat a sok markoB szakadékot, mely ma termelő és fogyasstó között tátong, ha áthidalni éppen nem ia képes, legalább megsiükiti — ami, há jól értettük a miniszterelnök ur februári rádiónyilatkozatából — ezidŐ- azerint hivatalos kormányprogram is. Túlzott optimizmus volna aat állítani, hogy egy Belkereskedelmi Hivatal vagy Belkereskedelmi Intézet felállítása a mezőgazdasági árakat máról-holnapra megemelné, vagy a termelői és fogyasztási árak között fennálló és tulmagasnak ítélhető nye- reségi margó-1 lecsökkentené; A belkereskedelem megszervezésé* nek sürgőé feladatai nem ezek volnának. A főbb szempontokat, három pontban foglalhatjuk össze, mivel es a három pont is óriási munkakörére és horderejéro való tekintettel, rengeteg energiát és gondos munkálkodást kíván. Mivel a külső piacok alakulása sokszor indokolatlanul is súlyos megrázkódtatásokat idéz elő belső piaca- inkon, s kűlkereskédelmünk hovatovább a külföld vásárló szeszélyeinek téhetetlen játékává süllyed, egy Belkereskedelmi Intézet közbeiktatásával a külső események kiresgéaeit tompítani kell, helyesebben a belkereskedelmet a külső hatásoktól lehetőség szerint fUggetléúiteni szükséges. Ez tóina tehát a Belkereskedelmi Intézet első feladata. A második, a csak látszólag köny- nyebb feladat, a belső piacok átalakulásainak stabilizálása, illetve kiegyenlítése egyrészt a meglevő árkiegyenlitő alapok organikus együttműködése, másrészt a belső piacok ellátásának szabályozása révén. Arra kell törekedni, hogy a piacon aa idénycikkek minden évben visszatérő idényvégi leromlása csökkenjen, ne okomon sok esetben végzetes veszteséget a termelőnek és a kereskedelemnek egyaránt. A harmadik feladat, a belső élélmi- Bzer fogyasztás megnövelésére irányuló propaganda, a város és -falu. közvetlen kapcsolatának megköny- nyitése. A további feladatok hosszú sorára- csak akkor szabad majd rátérnürik, ha ezeket már alaposan beindítottuk. Csak ezek után kerülhet sor a nagy fogyasztó központok szerves é& tervszerű ellátásának megalkotására és föglalkozhatik az uj intézmény & nemcsak termelésben, de Uzlettech- I nikai szempontból kitűnő gazdák ki> Egyss szám ára 12 fillér.
