Tolnamegyei Ujság, 1935 (17. évfolyam, 1-104. szám)

1935-07-10 / 56. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1935 julius 10.

világításával és különös támogatásával. Itt különösen a kisgazdákra kell gondolnunk, ök, a kisgasdák ai exportban éppen árajak egyenlőtlen volta miatt, ai éket megillető arányban nem vehetnek résit s így másutt kell éket kárpótolni.

A külföldi piacokon esak nagytömegű kiegyenlített árakkal verse* nyeshetünk, amit inkább a nagy«, illetve kösépbirtokok képesek biito- sitani, mivel aaok Uieme éppen ilyen nempontokra épül. A nagybirtok ai ipari növények és a kivitelre való egaliiált nagytömegű éstermelvények eléállitására való. A középbirtok vi siont a belsé szükségletek fedezésére alkalmas. Ez nem nj keletű felfedezés, már a középkorban is kialakult ez a felfogás. A Faggerek, Taoherek, szóval a német gazdasági expanaio kútfői nem akartak a házi szövőszékeknek, a kis kovácsmflbe lyeknek konkurenciát csinálni, hanem előbb saját szervezetükkel, később a „Hansa* révén exportra törekedtek és a kivitt kitűnő árukért hazájukban, Németországban nem

Az ősi usdi kúria százados fái között állott a ravatal. A kúria meg telt történelmi nevet viselőkkel, uj földbirtokosokkal, a közigazgatási élet vezetőivel és robotosaival, az értelmi osztály képviselőivel és a föld mun- kálásában izsadókkal. Tán akkor voltak itt csak ennyien, amikor az egyenjogúság eszméi bontakoztak Magyarországon és e kúria tulajdonosát a törvényhatóság bizalma a megye alispáni székébe ültette. Ott álltak a koporsó körül az uzdi vérség tagjai, a Sió berkeiből madárének szállott a napfényben fürdő kék égboltosat felé és szépen beleilleszkedett a zsoltáros ének hangjaiba. A gyász feketeségébe valami pompa, a fájdalom zokogásába a szellő lágy susogása vegyült. Vájjon látta-e mindezt, aki ott pihent abban a szürke érckoporsóban ? Látta-e az emberek nagy tömegét, akik ő érette

f

yültek itt egy rövid órára egybe ?

Irezte-e, aki oly melegen tudott érezni a földi életben, hogy az usdi atyafi- ságot, a megye és járás képviselőit, a messziről jövő jóbarátokat mind az ő személye iránti szeretet hozta össze ? Ha érezte, ha látta, ha társai nevében búcsúzó madárka dalát hallotta, akkor boldog lehetett abban az uj életben, amelybe oly hirtelen gyorsasággal vitte az a parányi kis ólomgolyó.

Földi életében szerette a szépet, a pompát, az ünnepségeket, a tenné* esetet és még az embereket is. Az élet megadta neki, hogy vágyai telje* sédjének. Volt része sok szépben, ünnepségben, sikerekben. Sokan azt gondolták, hogy tetteinek, vágyainak rugója hiúság volt. Én, aki Írásaiból ismertem az ő énjét, tudtam, hogy minden cselekedetéből a természetnek ób a szépnek egy magasabb, fokozottabb szeretető csendült ki, amelynek alap érzései még a gyermek szoba levegőjével lopódstak szivébe és a zsenge gyermeket körülvevő környe zet érlelte teljessé.

Mélyen átéreztük a koporsót körül- vevők Fábián lelkész textusát és ott rengett mindenki ajkán a kérdés, hogy mikor mindene megvolt, amikor zz emberekkel való vesződség és törődés gondjaitól is ment volt már, amikor minden ideje kis barátaié, a madaraké lehetett, miért oltotta ki oly hirtelen elhatározással életét ? Én, aki a nekrológirás szomorú tisztét töltőm be kedves munkatársam ko porsója mellett, nem keresem az okot.

termő árukat vittek be. — Ebből a kis gazdaságtörténeti epizódból is világosan kitűnik, hogy a nagy egyenlő minőségű termelvények exportra gravitálnak, mig a kis egységek termelési eredményei többnyire belföldön kell, hogy érvényesüljenek. Midőn tehát a telepítés gondolatát vetjük fel és önálló mezőgazdasági kis egzisztenciákat akarunk teremteni, azon követelményeknek is eleget kell tenni, hogy a kisbirtok piacait kiépítsük és azokat minden idők viszontagságaival szemben, védett helyzetbe hozzuk. Mert ha innen is, túlról is vannak kivételek, mégis mint végső konklúziót meg kell állapítani, hogy a belkereskedelem a kis*, a külkereskedelem a nagygazdasági egységeké. Ha pedig ez igy van, mint ahogy igaz s a külkereskedelemnek hatalmas önálló szervet létesítettünk, szükséges, hogy a kor szellemének megfelelően a kisegzisztenoiák gazdasági érvényesülését is kellő apparátussal támogassuk és felállítsunk egy Belkereskedelmi Intézetet.

Az emberi lélek küzdelmeit hiába keresi gyarló földi ember, erre a miértre feleletet csak az tud adni, aki a lelket teremtette, aki a véges földi élet nagy tragédiáját velünk, emberekkel végigjátssatja.

Az uzdi fáktól sürü magyar, tehát elhagyott temető egy sírboltja megnyílt a péntek déli harangszóra, hogy magába fogadja az uj jövevényt, aki a fajanalizis szerint tán idegen lesz első pillanatban ott, ahol a Főrdősök kemény derekú nemes sarjai pihennek. Nekünk, akik a betűvetés mesterségével foglalkozunk, a jövőbe látás bizonyos érzése adatott meg és igy tudom, hogy az idegenség érzése csak pillanatokig tarthatott. A magyar föld, a magyar élet csodálatos átalakító ereje ebből az ősei után német származású emberből fanatikus magyart, érzésben és gondolatban a kiváltságosok, a nemesség soraiba tartozót formálta ki. Megvolt benne a lovagiasság, a szeretetreméltóság, az akaratos büszkeség, az ellentmondást nem tfirő rendelkezés, a szigor és az emberséges megértés, az úri tekintélyt fenntartó, de a legutolsó szegény embert is meglátó, Írásaiban és sokszor cselekedeteiben is költői exaltáltság és fantázia. Ember volt, gyarlóságoktól nem ment, de jő ember, aki abban különbözik a mai embertípustól, hogy tudott még lelkesedni és cselekedni is azért, amit ő szépnek és jónak látott. Legyen csendes a pihenése abban az öreg sírboltban. Tudom, hogy felkeresik ott kis barátai, amikor az emberek emlékezetéből már kezd kimaradni, mert a madarak nehezebben felejtik el azokat, akik őket szerették.

S.

*

Pénteken, e hó 5 én kisérték ki az uzdi kúriáról Raj Oszkárt utolsó útjára az igen nagy számban összegyűltek. Ott láttuk a tisztesBégadók között dr Pesthy Pál ny. minisztert, a kerület képviselőjét, herceg Sül* kovszky Viktort, gróf Apponyi Károly felsőházi tagot és nejét, dr Hagy- mássy Zoltán főispánt, dr Peresei Béla alispánt, Siongott Edvin, dr Kúra István és dr Hidassy Imre fő szolgabirákat, igen sok környékbeli birtokost, a járás jegyzőit és biráit, a gyönki és szekszárdi barátokat és tisztelőket nagy számban. Tizenegy 1 órakor kezdődött a szertartás. A da- I lárda zsoltáréneke után Fábián Imre

sárszentlőrinci ev. lelkész mondott igen megható gyönyörű beszédet, majd ismét a dalárda énekelt szép összhangban gyászéneket. Esután megindult a gyászolók hatalmas menete az uzdi temetőbe. Itt rövid szertartás után elhelyezték a megboldogultat, hogy álmodhasson tovább arról, ami szép és ne zavarja álmát semmi, ami földi. A temető lombos árnya reáborul az uj lakóval megszaporodott sírboltra és a gyászolók zsongását felváltja a csendessé, üressé váló temető kis zenészeinek, a madaraknak éneke...

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

CSERKÉSZTÁBOR.

Hfis fák alatt, sárga sátrak, k Liliomok, tulipánok.

Fehér lelkek 1 Tiszta álmok I Tündérekkel cimboráinak,

(Akik Ide szálltak).

Erdőn túl a hajsza, — élet.

— Mint varangyos rút kisértet —

A bűn csúnya varja. Szállnak.

Erre tiszták minden vágyak.

Galambbúgás 1 Szivmadarak Szeretetet hordozgatnak.

Sátrak közé be-benéznek,.

Sok-sok cserkészt összefűznek.

Varázslatos tündértánccal,

Egybe fűzik virágtánccal,

Hogy a bűnben, harcban, vészben El ne bukjék soha egy sem.

TÁBORTŰZ.

Olyan jó a tábortűznél,

Sok-sok cserkész kozott ülni, Sziporkázó parázs közé Nézni, nézni, — énekelni.

Hej Rákóczi! — szól a nóta, —

Mivé lettünk mi azóta?

Könnybe fúl az ének vége,

Felnézünk a magas égre.

Itt könnyezünk, ott kacagunk,

— Ilyen a mi magyar sorsunk. — Majd meg űzzük kedvünk vágyba, Szétütünk a nagy világba.

Olyan jó a tábortűznél ülni, ülni, melegedni,

A sok but, bajt elfeledve Lelkünk húrját megpengetni.

TÓTH NÁNDOR.

— Hősi emlékmű. Medina köiség képviselőtestülete elhatárolta, hogy a világháborúban életüket áldozott fiai emlékét ssoborral fogja megörökíteni.

— Vármegyei klsgylllós. Tolna vár megye törvényhatósági kisgyülése f. hó 9-én tartotta julius havi ülését, amelynek tárgyBoroiatán össiesen 82 ügydarab szerepelt. Aa ügyek legnagyobb résié felebbeiéssel meg nem támadott kisebb jelentőségű képviselőtestületi határoiat jóváhagyása volt.

Jellegadományozá8. A kormányáé a földmivelésügyi miniszter előterjesztésére vitéi Horváth János szék- siárdi m. kir. gazdasági felügyelőnek a VIII. fizetési osztály jellegét adományozta.

— Pénzügyi kitüntetések és kinevezések. A Kormányzó Ur Ofőmél- tósága Babay Géza szekszárdi állampénztári főtisztnek ób Enyedy Béla állampánztári főtiszt., paksi m. kir. adóhivatali adóhivatali főnöknek, az állampénztári tanácsosi címet és jelleget, dr Barabás István szekszárdi pénzügyi fogalmazónak a pénzügyi segédtitkári címet és jelleget adományozta. A pénzügyminiszter Fésűs Pál szekszárdi pénzügyőri főbiztost a VIII. fizetési osztályba pénzügyőri felügyelővé, Fekeos Sándor szekszárdi

pénzügyi fogalmazót a IX. fizetési osztályba pénzügyi segédtitkárrá, Murányi Dezső szekszárdi állampénz. tári tisztet a IX. fizetési osztályba állampénztári főtisztté, Berényi 1st- ván és Hemmert János szekszárdi pénzügyi számellenőröket a IX. fiiQ. tési osytályba pénzügyi számvizsgálókká kinevelte.

— Kinevezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Suhagda Jenő m. kir. gazdasági akadémiai gyakornokot a szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskolához kinevezte a X, fizetési osztályba m. kir. gazdasági segédtanárrá.

— Egyetemi, főiskolai hallgatónők,

ipariskolai növendékek otthont találnak a Miasszonyunk Iskolanővérek vezetése alatt álló Collegium Theresianumban : Budapest, VIII., Mária- utca 20.

— Szekszárdi szobrász budapesti Sikere- Nemrégiben művészi szenzációt keltettek azok a gyönyörű plakettek, amelyeket Konrád Sándor, a tehetséges fiatal szekszárdi szobrász — Szentgyörgyi professzor tanítványa — készített néhány közismert szekszárdi előkelőségről. Ezeket a plaketteket — illetve ezek másolatait — Konrád kiállította a Képzőművészeti Társulat legutóbbi budapesti tárlatán, ahol a bíráló bizottságnak a tetszését annyira megnyerték a munkái, hogy özv. örffy La- josné és Pirnitser Antalné arcmását ábrázoló plakettjeit az állam megvásárolta a Képzőművészeti Muzeum számára.

— Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter kinevezte dr Kádár JánoB mórágyi körállatorvost és dr Tímár István oki. állatorvost kir. állatorvos gyakornokká és az előbbit szolgálattételre beosztotta a szekszárdi, az utóbbit pedig a tamási járási állatorvos mellé.

— A Szekszárdi Római Katolikus EgyházkÖZ8ég megvásárolta a Kálvária bővítéséhez szükséges földterületet.

— Simontornya tizenkettedik ártézi kútja. Pillich Ferenc simontornyai gyógyszerész és társai ártézi kút fúrására kértek engedélyt az alispáni hivataltól. Ebben az ügyben julius hó 6 án volt a helyszíni tárgyalás, melyen réBitvett: a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal képviseletében Mantuano József kir. mérnök, a szekszárdi m. kir. államépitészeti hivatal részéről László Aladár műszaki főtanácsos, hivatalfőnök, a simontornyai járási főszolgabírói hivataltól dr Becker János szolgabiró, a MÁV. dombóvári osstálymérnökségétől Vásárhelyi Ernő mérnök és Simontornya nagyközség képviseletében Torontáli Tamás főjegyző. A tárgyalást vezető dr Kor- niss István a szakértők által előterjesztett és az érdekeltek által ellenvetés nélkül fogadott vélemény, valamint az alispán felhatalmazása alapján az ideiglenes építési eegedélyt megadta. Ezzel együtt Simontornya területén most már 12 ártézi furat lesz, mert Simontornya községnek van 2 kútja, a MÁV nak 2, a Fried-féle bőrgyárnak 5, Fried Pálnak 1 és Fried Imrének 1.

— Külföldi diákvendég. A „Turul" Szövetség, a magyar egyetemi és főiskolai bajtársi egyesületek országos központja felkéri mindazokat a családokat, akik külföldi diákokat idegen nyelvek eltanulása, illetve gyakorlása céljából a nyári hónapokra vendégül látnának, közöljék címüket a „Turul" Szövetség Külügyi és Utalási Osztályával, Budapest, IV., Sem- melweis-utca2. Telefon: 85—4—24, délelőtt 10-ig.

Raj Oszkár temetése. ■!