Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-11-21 / 91. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 november 21. 91. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Főszerkesztő: S CHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési, dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. ! Allástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. nemieti hadseregnek. íme! így szil letnek meg az álmok és a vágyak. Szegény volt ez a hadsereg és kicsiny. De a nagy lelket éppen az jellemzi, hogy a kicsi, a szegényes kezdeten át is látni és érezni tadja a jövő lehetőségeit, mint ahogy a jó kér tész szeme a kis pálmamagban is látni tadja a kertek majdani diszét. S a szegényes kezdet Horthy Miklós vezetése alatt csakhamar nagyszerű és eredményes lendületet vett. Szinte a magyar rege ismétlődése volt ez. Csaba királyfi hadserege elevenedett meg, hogy a szorongatott magyarság segítségére siessen. Csak a minden titkok ismerője, a jó Isten tadja, hogy milyen nehézségek és küzdelmek árán született meg ez a hadsereg. De megszületett és van. S ma, — tizenöt év atán, — ha a trianoni parancsok kényszerében nem is olyan nagyszáma keretben, mint ahogyan azt szeretnék, de még kicsinységében is büszkék vagyunk reá, mert tudjak, érezzük, hogy cBak számbelileg kicsiny, de lelkében, magyarságában annál nagyobb és annál erősebb. S mikor Horthy Miklós Magyar- ország kormányzója maga előtt elvonulni látta a Vérmezőén a magyar nemzeti hadseregnek egy részét, bizonyosan gondolt a tizenöt év nehéz, szinte emberfeletti küzdelmeire. Egy körülzárt városból kellett elindulnia. Maroknyi csapatával az nj honfoglalásra. A csapat azóta megnőtt megerősödött. A „bűnös Budapest“-bői a nemzeti gondolat megdönthetetlen vára és erőssége lett. És ez adja meg ennek a vérmezei ünnepségnek az igazi, a történelmi jelentőséget. Ez teszi igazi nemzeti ünneppé a tizenöt éves évfordulót, mert igy a meg- I ujhodott, a magáratalált és a felesz- I mélt magyarságnak, tehát az egéss | nemzetnek vált ünnepévé. A Szociális Misszió közgyűlése. A Vérmezőn. Az a katonai diszfelvonulás, amely Magyarország kormányzója előtt a Vérmezőn lezajlott és amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök, valamint a kormány fagjai és az ország előkelőségei is megjelentek, jő alkalmai szolgál a visszatekintésre. ^Tizenöt év egy nemzet életében nem nagy idő. De vannak körülmények, amelyek az idő jelentőségét meghatványozzák. Bátran mondhatjuk ezt a tizenöt évet íb olyan jelentőségűnek, amelynek minden órája történelmet jelent a meg csonkított ország életében. A nemzeti gondolat ott bujdokolt a Tisza partjain — Pusztaszer szomszédságában : Szegeden, amelynek közvetlen határaiból mindenfelől ellenséges szuronyok és fegyverek leselkedtek a bujdosó nemzeti gondo lat megfojtására. A szegedi hídnak csak egyik fele volt magyar kézen, a másik felén már szerb szuronyok szegeződtek Szeged felé. Makón román csapatok tanyáztak és Szeged alatt, Kisteleken vörös csapatok leselkedtek, várva a pillanatot, amikor egy lépést előre tehetnek éB megfojthatják a Szegeden megindult mozgalmat. Heródes pribékjei nem árulhattak el nagyobb mohóságot a „Kisded“ megtalálásában és meggyilkolásában, mint azok az ellenségek, akiket egyetlen érzelem tett eggyé és közössé: a magyar gyűlölet. Novara hősét a kenderes] kúria visszavonultságából és magányából szólitotta a nemzet élére a lelkiismeret, mert „nem hallgathatta Horthy Miklós Kenderesen a fű növését akkor, amikor az ország élete, vagy halála forgott kockán“. A szegedi kormány honvédelmi minisztere lett b Gömbös Gyulával valóban a semmiből teremtették meg a nemzeti hadsereget. Ami ma van, az az ő kitartó, öntudatos munkájuk eredménye. Talán a magyar történelem egyik legszebb és legmeghatóbb fejezete lesz ama nehézségek és akadályok ismertetése, hogy miként lehetett megindítani Szegeden a toborzást, ahol voltaképpen még mindig a franciák parancsoltak és ahol az első őrségváltást és az első ébresztőt tárogatón fújták, mintha jelezni akarnák, hogy Kenderes ura a kuruc idők szellemét hozta magával, mint az első minisztere az annyira sóvár gott és annyira kívánt önálló magyar Szekszárd közönsége minden rétegének eddig még sohasem tapasztalt óriási érdeklődése mellett tartotta meg a Szociális Missziótársulat szekszárdi szervezete a vármegyeháza nagytermében évi rendes közgyűlését, amelyet dr Perczel tíéláné alispánná elnöki megnyitója vezetett be. Az Isten szive szerint való szó ciális szeretetmű eredményeit ismertette megkapó szavakkal és midőn köszönetét mondott úgy a városi hatóságnak, mint a város közönségének a nyújtott anyagi támogatásért, a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg munkatársai minden dicséretet meg érdemlő lelkes fáradozásáért, amellyel a nyomorenyhitő tevékenységből részüket kivették. Javaslatára a közgyűlés táviratban üdvözölte Virág Ferenc pécsi püspököt és Farkas Edithet, a Szociális Misszió Országos Főnökasssonyát. A nagy hatást keltő elnöki meg nyitó után Vinkovits Kata adta elő az 1933/34. évi missziós munkáról szóló titkári jelentését, melegen meg emlékezve dr Perczel Bélánéról, az uj elnökről, aki oly lelkesedéssel, oly példát mutatóan veszi ki részét a segítés munkájából. Felemlítette, hogy dr Őrffg Imre országgyűlési képviselő mily nagy összegeket adományozott a misszió szegénysegélyző akciójára, majd beszámolt a társulati élet minden megnyilvánulásáról, figyelmébe ajánlva a férfiközönségnek az egri mintára megszervezett Hóvirág mozgalmat, amelynek bevétele az anya- és csecsemő védelmet kívánja szolgálni. Köszönetét mondott végül I a jelentés dr Haggmássg Zoltán fő | ispánnak, aki az inségakció terhére 250 pengő segélyt folyósított a szervezetnek, dr Perczel Béla alispánnak, aki a missziós munka iránt nagy érdeklődést tanúsít és vitéz Vendel István, polgármesternek, aki nemcsak erkölcsi, hanem jelentékeny anyagi segítségben is részesíti a missziót. Ozv. Haidecker Károlyné, a szegényügyi szakosztály vezetője beszámolójában örömmel állapította meg, hogy ebben az évben már kevesebb az éhező, ruhátlan és munkanélküli szegény, mint előbb volt, mert a város a dolgozni akaróknak mindig juttat munkát és mert a köztudatba is átment már a tény, hogy csak egy város veszi fel Szekszárddal a szegény- segítés terén a versenyt. Beszámolt a szervezet karácsonyi akciójáról, amely 300 szegény családot segített meg, husvétkor 250 Bzegény részesült szeretetvendégségben és jelenleg 100 szegény részesül havi csekély pénzsegélyben. A szegényházban 20 egyént gondoznak és e munka felügyeletét Vinkovits Kata végzi önzetlen lel kesedéssel, Szongott Ed vinné jelentette, hogy a tanácsadó iroda 1961 kérelmet intézett el, kiosztott rögtöni segélykép pen 991 kg kenyeret és 450 pengőt. Az Anya- és Csecsemővédő Intézet gyönyörű munkájáról Létag Gyuláné adott részletes tájékoztatót, közölve, hogy az intézet védőnői 5137 látogatást tettek és hogy orvosi tanácsadásra 1968 egyén jelent meg. Az intézet 29 ismeretterjesztő előadást tartott. Kiadott az intézet 8037 fél liter tejet, 66 kg cukrot, 66 kg darát és 255 darab szappant, mig 47 esetben adott babakelengyét. Végül I a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg dr Matzon Gábor intézeti főorvos lelkes munkájáról, aki megígérte — hogy bár működését a jövőben más téren kell kifejtenie — tanácsaival mindig támogatni fogja a Missziót. Ezután dr Horváth Arpádné az anya- és csecsemővédelmi osztály pénzügyi állapotát ismertette. Beréngi Béláné, aki oly áldozatos önzetlenséggel végzi a Napközi Otthon sok fáradsággal járó ügyeit, Szekszárd társadalmának és vitéz Vendel polgármesternek mondott köszönetét azért a megértő támogatásért, amely- lyel lehetővé tették, hogy 1660 esetben lehetett az intézetben a kis gyermekeket gondozni. Az elhelyezett gyermekek napi létszáma 22 és 3f> közt váltakozott. A fogházmisszió gyönyörű munkájáról özv. Dicentg Érnőné adott tájékoztatót, ismertetve Ujsághg Gézáni diszelnöknek azt a fáradságot nem ismerő munkáját, amellyel úgyszólván minden vasárnap ás ünnep délutánját feláldozta, hogy derűt, melegséget és tudást vigyen a komor falak közé. Ozv. Bálint Jenőné Lőrinczg Ida mondotta el azután, hogy a kórház- misszió hölgyei, akik hetenként átlag háromszor látogatják meg a betegeket, mi mindenben voltak segítségére a kórház ápoltjainak. A kulturális szakosztály munkájáról Faragó Jánosné mondott igen formás és hatásos beszámolót, közölve, hogy a Misszió keretében milyen előadások sorozata pergett le. A Misszió anyagi viszonyéit illetően Vinkovits Gabriella tájékoztatta a közgyűlést, amely örömmel vette tudomásul, hogy a másfélévi pénz- forgalom 7460 P volt. Dr Perczel Béláné alispánná a beszámolók elhangzása után munkatársaival együtt visszaadta mandátumát a közgyűlésnek és felkérte Kiss Lajos apátplebánost, a szervezet egyházi tanácsadóját, hogy a tiszt- ujitást ejtse meg. Kiss apátplebánoa a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a tisztikar eredményteljes működéséről és ajánlotta, hogy a közgyűlés újból az eddigi vezetőségnek adjon az elkövetkező 2 évre mandátumot. Ez lelkes éljenzés közben meg is történt és dr Perczel Béláné elnök meghatottan köszönte meg az egész tisztikar nevében az egyhangúan megnyilvánult bizalmat. Vörös Michaela S. M. nővér, a budapesti központ kiküldötte mondott esután költői szépségű beszédet a lélek osztogatás gyönyörűségeiről, idézve Werner Sombartot, a nagy közgazdászt, aki megállapitotta, hogy az emberiség az ellólektelenedés utján halad. Ez ellen hadba kell szállani az egyetlen építő erőnek, a szeretetnek a segítségével, hogy a szűköt- ködőkön, szenvedőkön örömmel segítve lehetetlenné tegyük a rombold erőket, amelyek a társadalom leg- I nagyobb veszélyeit rejtik magukban. | A közgyűlés ezen beszéddel véget ért. Egyes szám ára 12 fillér.
