Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-17 / 81. szám
XVÍ^ÁrfolyaSn. Szélfé&r^íÖ34 október 17. 81. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal; Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerUI. Gondolatok a ravatalok mellett. A marseille-i dráma nyomán a meg* döbbentsen kívül a mélységes sajnálkozás és a szánalom azok az emberi érzések, amelyek ma mindnyájunkat kei), hogy eltöltsenek, mert ezek az érzések, amelyekkel minden embertársunknak tartoznak, aki gyilkosságnak esik áldozatni. Természe tes, hogy ezek az érzések fokozott mértékben keresnek külső formákban is megnyilvánulást, amikor az áldozat messze kiemelkedett ember társai szürke tömegéből, vagy éppen királyi korona viselője volt, a gyilkosság pedig politikai okokból történt. Ezért állunk még ma is a mar seille-i véres dráma hatása alatt és ezért igyekszünk felzaklatott idege* inket megnyugtatva, ha nem is elfogadható magyarázatot, de legalább hátteret keresni és találni a megtörtént borzalmas eseményeknek. Megrendülve állunk a szomszéd ország királyának és Franciaország külügy miniszterének véres ravatalánál és a gyászfátyolon át, amellyel a megdöbbent emberi részvét ezeket a ravatalokat befedi, szeretnék meglátni, szeretnék megismerni a közvetlen okokat, bajokat, betegségeket és lelki kilengéseket, amelyek ezt a drámát előidézték, hogy azokat gyógyítva, elejét lehessen venni hasonló borzalmas eseményeknek. Soha nem volt fegyvere a magyarnak semmiféle orgyilkos emberölő szerszám. A marseille-i események idegenek a mi lelkületűnktől. Az ezer éves magyar történelem nem ismer tőrvető orgyilkosokat, akikkel a magyar férfibecBület nemcsak megtagadott mindenféle érzelmi közösséget, hanem, akikkel szemben még részvétet Bem tudott érezni, ha elérte őket a büntető igazságszolgáltatás lesújtó keze. Bármennyire idegen legyen azonban tőlünk az orgyilkosság, mint politikai eszköz, lehetetlenség, hogy a marseille-i eset sötét hátterét ne vizsgáljuk. És ha ezt tesz- szük, lehetetlenség a királygyilkosság drámája mögött meg nem látnunk egy másik sötét tragikumot 1 Nem nemzetközi anarchista, vagy nihilista kezében dördült el a francia kikötőváros tőzsdeterén a gyilkos fegyver. Sándor király tragédiája nem azonos az amerikai és franciaországi köztársasági elnökök véres tragikumával és nem hasonlítható össze például a mi szelidlelkü Erzsébet királynénk mártírhalálával sem. A jugoszláv királyra saját országának fia emelt gyilkos fegyvert. Olyan ország fia, amelynek sorsát ugyanott döntötték el a világháborúban győztes hatalmak, ahol a mi hazánk ezer éveB testét csonkították meg. Látni kell ezt, mert erről győz meg a dráma sötét hátterének szemlélete. És ha ezekután az orvoslás módjait keressük, ha azt kutatjuk, miként lehetne mentesíteni az élni, boldogulni és békésen dolgozni akaró emberiséget hasonló rémdrámáktól, akkor lehetetlen meg nem látnunk a jelen kor egyik legnagyobb rendezetlen problémáját, a Dana-völgyének kérdését. Lehetetlen nem utalnunk arra az ezerszer és ezerszer bebizonyosodott elemi igazságra, hogy a nemzeti aspirációk, ha azokat a történelem meg nem hamisító le- vegője élteti, amberi hatalommal, szu ronyokkal és mesterséges határokkal maradandóan kényszerzubbonyba bele nem kötözhetők. Azoknak a gyertyáknak sápadt fénye, amelyek Sándor szerb király és Barthou francia külügyminiszter ravatalára világítanak, ne a tetemre- hivás, ne a vérbossiu, ne a gyilkosok körén túlterjedő megtorlás, legkevésbé pedig az újabb világégés szövétnekét lobbantsák olthatatlan lángra, hanem a történelmi igazság A Magyar Vöröskereszt Egylet tolnamegyei választmánya f. hó 16-án délelőtt 10 órakor a vármegyeház kistermében dr Perczel Béla elnökletével Ülést tartott. Az elnöki megnyitóban dr Perczel Béla kifejtette a Vöröskereszt Egylet nagy fontosságát és sajnálattal állapította meg, hogy ezen nemes egyesület a vármegyében nem vette azt a lendületet, amelyet magasztos célkitűzése méltán megérdemelt volna. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg Száváid Ősz kárról, az elhunyt alelnökről, valamint özvegy Száváid Oszkárné választmányi tagnak az egyesület érdekében kifejtett értékes munkájáról és indítványozta, hogy Száváid Oszkár emléke jegyzőkönyvében örökítessék meg, Száváid Oszkárnénak pedig értékes munkásságáért a választmány jegyzőkönyvi köszönetét mondjon. Mindkét inditványhoz a választmány készségesen hozzájárult. Dr Hidasy Imre ismertette az;elnöki jelentést, amely után dr Peresei Béla a maga és tisstviselőtárBai nevében tisztségükről lemondottak. A választmány egyhangú lelkesedéssel elnökké dr Hagymássy Zoltánt, társelnökké dr Hagymássy Zoltánnét, ügyvezető elnökké dr Perczel Bálát, társalelnökké dr Percsel Bélánét, gondnokká Schneider Jánost, orvossá dr Freyler Károlyt, titkár-jegyzővé dr Regős Istvánt, pénztárossá Herényi Gézát és ellenőrré Pigniczky Ferencet válasz tóttá meg. Az újonnan megválasztott elnökért és társelnökért küldöttség fáklyáját, amely országoknak és nem- | zeteknek a boldogulás útját mutatják. És lássák be ennek fényénél az igazságnak béklyóba verői, hogy végzetes tévedést, sőt bűnt követtek el az egész emberiség ellen akkor, amikor szelet vetettek és ime — viharokat aratnak. Viharokat, amelyek veszélyeztetik nemcsak Európának, hanem az egész világnak annyira óhajtott békéjét. Minden emberi részvétünk a mar- seile-i tragédia szorencBétlen áldozataié, de minden nemzeti fájdalmunkon is diadalmaskodni tudó őszinte, becsületes békekészségttnk és békevágyunk azt parancsolja, hogy a népek sorsát intéző hatalmak figyelmét felhívjuk azokra a mozaikszerüen összefUggü és sorakozó okoknak Ián colatára, amelyeknek együttes hatása a nemzeti keserűséggel telített végeB emberi indulatokat ennek a tragédiának véres kirobbanásáig feszitette és fokozta. megy, akik a teremben megjelenvén, dr Peresei Béla ügyvezető-alelnök meleg szavakkal köszöntötte őket, kifejtvén a Vöröskereszt Egyletnek a háborúban és békében egyaránt fontos feladatait, kérte őket, hogy nagy kötelességtudásukkal munkálkodjanak ezen nemes feladatú egyesület szervezeteinek kiépítése és fellendítése érdekében. Dr Hagymássy Zoltán köszönetét mondott a megválasztásért és megígérte, hogy nemcsak hivatalos állásából kifolyó kö- telességérzetből, de emberi érzéséből kifolyólag íb oda fog törekedni, hogy Tolna vármegyében, háborúban és békében egyaránt nagyon fontos feladatokat teljesítő egyesület szervezeteit kiépítsék. Dr Hagymássy Zoltánná szintén megköszönte a megválasztást ős amennyiben az uj tisztséget nemcsak dísznek szánták részére, hanem hogy a közért dolgozzék, úgy a legkészsé- gesebben ajánlja fel munkáját. Dr Perczel Béla indítványa alapján a főispán megígérte, hogy a főszolga bírákat a Vöröskereszt Egylet ügyébeni aktiv tevékenységre felkéri és oda fog hatni, hogy a vár- megye minden olyan községében, amely 4.000 lakót számlál, fiók szer- vezteasék. Ugyancsak Perczel Béla indítványára dr Hidasy Imre eddigi titkárnak a választmány, eredményes munkásságáért, hálás köszönetét mondott. Ezzel a nagy feladatok megoldására hivatott egyesület választmányi ülése véget ért. A „Uk Gereben” Irodalmi es Művészen Kör folyó hó 15 én Dombóváron választmányi ülést tartott Schlenker Mihály elnöklete alatt, ki magas színvonala megnyitójában rámutatott a kultúra jelentőségére és a kör kulturális munkájára, köszönetét mondva a kultur- estélyeken résztvett szereplőknek éa dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőnek, ki a kört mindenkor nagyértékü. támogatásban részesítette. Danke Antal ügyvezető-elnök tett ezután előterjesztést az őszi kulturest megrendezésére vonatkozólag, melynek kapcsán elhatározta a választmány, hogy az őszi kulturestét november 22-éa Dombóváron rendezi meg és megállapította annak igen gazdag műsorát, melyet lapunk egyik legközelebbi számában fogunk közölni. Ugyancsak november 22-én tartja- Dombóváron a Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület évi rendes közgyűlését. A kulturesttel kapcsolatban a kör képkiállitást is rendez a dombóvári Nemzeti Társaskörben, melyen országos nevű festőművészek vesznek részt és melynek megrendezéséro Marczell Györgyöt kérték fel. A választmány ezután a következőképpen alakította meg a szakbizottságokat : Pedagógiai szakosztály, elnök: Eberhardt János Mucsir titkár: Farkas Irén Paks, tagjai t Barabás András Pári, Grieszhaber Endre Majos, König Géza Szekszárd, Pákái Mihály Paks, Róder Pál Szék* szárd, Ssebényi Lajos Dombóvár. — Irodalmi szakosztály, elnök: dr Halmos Andor, titkár: Babay Géza Szek- szárd, tagok: Bebesi István Dombóvár, Bodnár István Szekssárd, dr Gereöífy Géza Szekszárd és Nagy Ilonka Dunaföldvár. — Népművészeti szakosztály, elnök: dr Caalogovita József Szekszárd, titkár : Farkas Irén Paks, tagok: Csekefalvi Irén Dombóvár, dr Pilisy Elemér Szekszárd és Szeghő Iatváa Decs. Zenei szakosztály, elnök: Németh Gyula Szék- szárd, titkár: dr Szentlőrinczy Géza Bátaszék, tagok: dr Aldor György Szekszárd, Babocsay János Bátaszék, Koudela Gyula Dunaföldvár, Mester József Tamási, Nyéki Zeke Lajoa Alsónyék és vitéz Zerinváry Jánoa Bonyhád. Képzőművészeti szakosztály : elnök id. Wagner Andor Szek- szárd, titkár Wallacher László Szék- szárd, tagok: Aldor János László,, dr* Gyöngyös Béla Tolna, Marcell György Dombóvár, Miklósi M. Ödön Szekszárd, báró Schell József Ten- gelic (Katalin- puszta) és Szabó Dezsó Szekszárd. Végül örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a kör a szekszárdi Polgári Olvasókör egyik szobáját állandó otthonul megkapta, továbbá azon bejelentést, hogy kilátásba helyeztetett, hogy a Tolnavármegyei Muzeum könyvtára a kör kezelésébe és használatára engedtetik át, amiről A VSrSskereszi Egylet választmányi Ülése Egyes szám apa 12 ffillép»
