Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-10-17 / 81. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG I 1934 október 17. A »eksiárdi vároaháia udvarán vasárnap délelőtt nagy érdeklődés mellett tartotta a Nemseti Legitimista Néppárt sásslébonté propagandagyü- lését, amelyen sokan megjelentek a vármegye előkelőségei, a katolikus Í >apaág köréből és a Sseksiárdon akó Független Kisgasdapárt tagjai kösttl is. Es ntóbbiakat siemmel lát« hatóan kellemetlenül érintette Grieger Miklósnak Eckhardt Tibor ellen a Sseksiárdon ismertetett válasstójogi tervesetból folyó valamint Ulain kép« viselő ellen intéseit támadása. A gyűlés a vármegye lakossága nemes hagyományainak megfelelően minden aavaró incidens nélkül sajlott le, amely körülmény ékes bizonyítéka Saekssárd népe politikai érettségének és méltóságteljes viselkedésének, —- amellyel a vele ellenkeaő véleményen levők politikai felfogását is nyugalommal meghallgatja. A gyűlés le* folyása a követkelő volt: Vitéz Makray Lajos nyitotta meg a gyűlést. Üdvözölte a veiéreket és a megjelent kösönséget. Magasszár- nyalása bessédben vásolta a gyűlés célját és fejtett ki olyan gondolato« kát, amelyek felülemelkedtek egy párt politikai korlátain. Asial keidte beszédét, hogy isig-vérig magyar gondolatot fognak kifejteni. Ast akarják, hogy a király hűség politikai erő legyen, hogy essel előkéssithessék, hogy a törvényes király elfoglalhassa trónját, mert easel less ai eseréves magyar alkotmány teljes és esiel esünik meg a magyar élet történelmi erejének síéttörtsége és csonkasága. Szükség van aa orsság teljes és égési alkotmányosságára, amely jelenti a nemietet, a ssent koronát és a ki* rályt. A némáét asonban nemcsak aa, amely itt, esek között a csonka trianoni határok köaött sínylődik, hanem jelenti mindazokat, akik Saent István koronája országainak területén laknak. Ezután kifejtette, hogy miért alakítottak ők egy uj politikai pártot, bár jól tudják, hogy ea a nagy gon- -dolat nem fér el egy politikai párt keretei köaött. Nem lett volna ssólási jogunk — mondotta — és mert min« den esame sorsa a parlamentben dől el, aaért kellett pártot alakítani. Ve« lük siemben állók kiépítették hadállásukat és nem elég osak, hogy miséaünk és imádkozunk a királyért, hanem a politikai erővel saembe kell állítani a politikai sserveakedést. Tudjuk ugyan azt, hogy minden pártban nagyszámú hívei vannak a jogfolytonosságnak, asonban szükségét éressük annak, hogy ezeket aa elemeket egy táborba gyűjtsük, hogy aa egység erejével érvényesíthessék aa ő óhajukat. Tiltakozik aa ellen, hogy egységbontóknak tartsák a jogfolytonosság híveit, akik a törvényes király táborában vannak. Csak egy egység lehet és ea a saent koronában való egység. Esután vitába száll aszal, hogy időszerű e a király kérdéssel foglalkozni. Ha nem időszerű a ki rálynak trónra ültetése, mert aat ellenzik ellenségeink, úgy nem lehet aa a reviaió kérdése sem, mert annak Ugyancsak ellenzői aa antanthatalmak. A királykérdéssel állandóan foglal- koanak ma aa európai hatalmak. Elő kell késaiteni tehát nekünk magyaroknak a király visszatérésének útját, meg kell szüntetnünk aa egymás kö* aötti szakadékokat, akár tetsaik, akár i nem tetszik a külföldnek, mégis j visszatér a király és akkor ne talál jón itt pártoskodó nemzetet, hanem találjon haaasaeretetben össaefogó hü séges alattvalókat. A királykérdést nem tekinti Habsburg-kérdésnek. Aa utolsó törvényes király utódáról van saó és arról, hogy az lépjen a trónra, akit megillet. Nemzetünket meg kell menteni a királyválasztás veszedelmétől. Ne merészelje senki sem azt állítani, hogy a magyar főhatalom mostani hordozójával szemben akarjuk hazahoani a királyt. Mi a kormányzóban aa alkotmányosság legfőbb biz tositékát, a magyar erő, a magyar erények gyönyörű kikristályosodását és jövőnk sorsának a szó legteljesebb értelmében való kormánysóját látjuk és nem ellene, hanem aa ő segítségével akarjuk trónjára ültetni a ma gyár királyt. Essel a gyönyörű lendülettel fejezte be vitéa Makray Lajos úgy tartalomban, mint formában és előadásban gyönyörűen megkonstruált bessédét, amely messze túlhaladta egy elnöki megnyitó határait és amely úgyszólván minden tekintetben erősen elnyomta a további felszólalók fejtegetéseinek hatását, mert aa elnöki megnyitó minden pártssenvedélytől mentesen a királykérdés gondolatát ideális magaslatban fejtette ki. Orieger Miklós szólalt fel ezután, nagy elismeréssel adózva Makray beszéde iránt. ők — úgymond — azért jöttek Tolnába, hogy fokozzák itt a magyarság örökös királya iránt a hűség érzését és kifejtsék azokat a módosatokat, amelyekkel az egyedüli király fejére joghatállyal helyezhetik a magyar koronát. Ha a mi legitimizmusunk nem volna egyéb, csak érzés és rajongás, akkor is tisateletet érdemel. Ezután Károly király tragédiájáról beszélt, aki olyan király volt, hogy békét kívánt, tele volt jóakarattal és a magyar néppel együttérzett. A nép érdekében óhajtják a restaurációt. Majd elmondotta, hogy miért legitimisták és miért ellenségei a diktatúrának és hogy át vannak hatva a demokratikus érzésektől, mert az szabadságot jelent, mig a diktatúra bilincsbe veri az ember testét és lelkét. A magyar nép nem volt sohasem hive a diktatúrának. Egyetlenegy diktatúrát élt át, a proletár diktatúrát. A mai parlamenti rendszert látszat - páriámén tár izmusnak tartja és a miniszteri felelősséget illu aóriusnak, ami nem váltható apró pénzre. A restaurációban látja a demokrácia alapját, de aa ő legitimizmusukban a szociális gondolat is erŐBen kidomborodik. A történelem azt bizonyítja, hogy a királyok inkább voltak demokraták, mint aa egykori karok és rendek. De legitimisták azért is, mert a szabad királyválasztást veszedelmesnek tartják. Az a küzdelem, amely valamely királyt trónra emelne, aat eredményezné, hogy királyunk lenne felség nélkül, mint ahogy most királyság vagyunk király nélkül. Elismeri, hogy a Habsburg-uralomhoz a magyar nemzetet szomorú emlékek is füaik, de nem tartja indokoltnak a múltra való visszatekintést. A Habsburg- restauráció eszméje ma a magyar nemaeti öncéluság maximumát jelenti, tanuk arra Benes, Titulescu és Jef* tics, akik készségesen beleegyeznének, hogy ea a nemaet saéttépje magát a királyválasztás harcában, csak aa ellen tiltakosnak minden eszköz ael, hogy a törvényes király jöjjön vissza, mert egyedül csak ettől félnek. Bones saerint a magyar legitimizmus a régi nagy Magyarországot jelenti. Ausztriával való kapcsolatot tartja ma legelőnyösebbnek Magyarországra nézve. Nem kell félni attól, hogy a hat és fél milló osztrák elnyomja a vele társuló nyolc millió magyarságot. De aa Ausztriával való kapcsolat nemcsak politikai eredményt, de kenyeret is jelent a magyaroknak, mert Ausstria a mi mezőgazdasági terményeinknek legjobb felvevő piaca. Mai függetlenségünkre nem lehetünk büszkék éB boldogok lennénk, ha nem értük volna meg ezt a poli tikai függetlenséget, amely külpolitikailag legnagyobb elnyomást jelent, mint amiben a 400 éves Habsburg- uralom alatt valamikor is részünk volt. Az olaszok és az angolok nem ellenzik a restaurációt. Franciaország ingadozik még, Németország és a kis- antant ellensége csak a jogfolytonos ságnak, mert abban az első az Anschluss meghiúsulását látja, megrab lóink pedig féltik az ölükbe hullott koncot. Esután Eckhardt válasstójogi tervesetével polémiáéit és ezt a legnagyobb mértékben elhibásottnak tartja úgy a hat évig egyhelyben való la kás, mint a közsegélyben részesülőknek a választójogtól való megfosztó sát, valamint a kis pártok lemészárlását és végül a prémiumos rendszert illetőleg. Arra szólítja fel Eckhardtot és pártját, hogy lépjen be nyíltan az Egységes Pártba és ne játssza vidéken az ellenzéki politikus szerepét. A kartellek letörését kívánja és erősen támadja Ulain képviselő szerepét, aki vidéken kisgazda és a kis emberek védőjének öltözékében tetszeleg, mig Budapesten a valutacsempészek és Ruttkay Udó ügyeinek szószólója az államkincstárral szemben. A magyar nép együtt eBett el a királlyal és együtt járja a kálváriát, úgy Iobz tehát feltámadás, ha a nemzet együtt támad fel a királlyal. őrgróf Pallauicini György beszéde elején azt fejtette ki, hogy a nemzeti egységet a szent koronán keresztül akarja a legitimista párt elérni. Kevés érdeklődést és hatást ért el a Nemzeti Egység Párt jelvénye ellen irányított támadásával. Azzal fejezte be beszédét, hogy reálpolitikát hirdetnek és az a szándékuk, hogy Franciaországot felvilágosítsák a restauráció és a revizió szükségességéről és meggyőzzék, hogy ez a leghatalmasabb eszköz az Anschlussal szemben és ez biztosíthatja a békét nemcsak a Duna medencéjében, de egész Európában. Sziics József Fekete, a kisgazdák néhány, sokszor hangoztatott panaszát újította meg és arra hívta fel gazdatársait, hogy tartsanak össze, hogy a legitimista pártban teremtsék meg a nemzeti egységet. Dr Schwetz Elemér rövid beszédében azt hangoztatta, hogy a legitimista párt a királyhűség szolgálatába akarja állítani a magyar népet. Gróf Sigray Antal, akit mint Ottónak magyarországi képviselőjét mutattak be a közönségnek, azt fejtegette, hogy a legitimizmus nem egy pártnak a programmja, hanem kell, hogy kívánsága legyen a nemzet egész egyetemének, hisz a király felül áll a pártokon. Ezt a cél elérésére minden eszközzel hirdetni is kell, hadd lássa a külföld, hogy a legitimizmus a magyar nemzet eleven hűsége. A maga részéről kijelenti, hogy a törvényes királyság helyreállításán dolgozik együtt a Magyar Nemaeti Néppárttal és ha a törvény- hozás ezt a kérdést mingyárt elejében megoldotta volna, akkor már nemcsak, hogy nem volna ez a párt, hanem a revízió kérdése is meg volna oldva. Hangoztatta, hogy Anglia és Franciaország nélkül nincs revízió, majd rámutatott arra, hogy a német orientáció milyen veszedelmeket rejt magában. Elmondotta, hogy Ottó nem idegen, éppúgy magyarul érez, mint bárki más és ismeri ennek a nemzetnek minden érzését, fájdalmát^ hagyományait. ők a restaurációt a most meglévő ideiglenes alkotmány szerinte Kormányzó hozzájárulásával az egész nemzet érdekében kívánják megoldani. Helyre akarják állítani a királyságot, trónjára odaültetni a magyar királyt, aki a nép akaratát mindig a legnagyobb tiszteletben fogja tartani. Vitéz Makray Lajos mondott ezután köszönetét úgy a megjelent közönségnek, mint a legitimista gyűlésen szereplő politikusoknak. A MAVART és n Közönség A magyar kir. postától az autóbusz- közlekedés irányítását a Magyar Vasutak Autóközlekedési Vállalata rt. vette át az év elején. Szívesen láttuk est a változást, mert úgy véltük, hogy egy részvénytársaság egy ily kereskedelmi vállalkozást minden bürokratizmustól mentesen úgy tud vezetni, hogy abból a nagyközönségnek csak feltétlen kényelme és haszna fog származni. Örvendetesen tapasztaltuk az uj vállalkozó tevékenységében, hogy az átvétel után azonnal a menetdijakat mérsékelte, újabban pedig azt, hogy oly menetek állíttattak be a folyó hó 7 tői május 14 ig érvényes menetrendbe, amelyeket eddig megyénkben különösen nélkülöztünk. Ezek ismeretében nagyon meglepett bennünket a rendkívüli esetekre vonatkozó intézkedésekben megnyilvánuló fejetlenség. Szekszárdról Fülöpszállásig közlekedik egy autóbusz kocsi. Pénteken megtörtént, hogy Fülöpszállás és Danaföldvár között ezen autóbusznak valami géphibája támadt. Az autóbusz vezetője nem értesítette Dunaföldvárt, mert a személyzetnek arra állítólag nincs felhatalmazása, hogy gépromlás esetén a postai telefont, vagy távirati utat vehesse igénybe és kérhesse kisegítő autóbusz küldését. így történt, hogy a Fülöpszállásról 15.18 órakor elinduló autóbusz, amelynek 16 óra 12 perckor kellett volna Duna földváron lennie, még 18 órakor sem érkezett b9 Dunafőldvárra és az utasok, akik minden fedél nélkül két óra hosszat várakoztak az autóbusz érkezésére, nem tudták, hogy az autóbusszal mi történt, mikor fog beérkezni és egyáltalában lesz-e to- vábbindulás, Szekazárdon pedig hiába várakoztak az autóbuszon érkezők hozzátartozói, mert a MA VART itteni vezetősége semmiféle felvilágosítást nem tudott adni, még azt sem, hogy az autóbusz Danaföldvárról elindult e? Arról tettek említést a kérdezőskö- désre, hogy egy segélyautóbusz elindult, de mint az utasoktól értesültünk, ezen autóbusz csak a szekszárdi vámig ment ki. Két órai késéssel indult tehát Duoaföldvárról az autóbusz. Az utasok abban reménykedtek, hogy 6 óra helyett 8 órára érkeznek be Szekazárdra. Az történt azonban, hogy az autóbusznak Tolna körül elfogyott a benzinje. Gyalogszerrel és kölcsönkért kerékpáron hosszas álldogálóé után sikerült 6 liter benzint dr Csalogovic« Jóisef maieami igu- gatónak, valamint Horváth Ignác ny. igaiga tó-tanítónak, a Polgári Olvasókör elnökének a könyvtáraioba át- engedásáárt a válautmáoy kösiönetet saavaaott. Legitimista zászlóbontás Szekszáríon.
