Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-22 / 74. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 szeptember 22 74.vSZám. TOLNAflÉGYElUJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLUXKAl ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetős! diji Egész évre __ 12 pengő || Félévre.» ____6 pengő Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések átall A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő, — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állásikeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám^, eljegyzési, családi hír, valamint a nyfittér soronként 60 fillérbe kerül. „Müs és uniótól“ A városi kö»gyűlésről laptársunk hangzatos alcímek alatt as ő városi és ellenzéki politikájának megfelelő cikket közölt szeptember 19-i számában. Nem vesszük rossz néven, hogy hosszú lére eresztett tudósításában az ellenzéki oldalról elhangzott beszédeket igen terjengősen köali és ezzel vezérszónokai réBiére a népszerűséget igyeksíik biatositani. De mindenesetre vieaaa kell a városi párt nevében utasítani azokat a kitételeket, amelyek úgy aposztrofálják ezt a politikai ambícióktól teljesen mentes, a városi közéletbe soha politikát bele nem vivő, az értelmi osatályból tö möritett pártot, mint szavazógépet, amely a város terheit szolgai módon emeli. Laptársunknak ez a beállítása annyira ildomtalan, hogy azzal vitáani nemcsak a magunk résiéről tartjuk feleslegesnek, de ezen alantas felfogásra valló támadás ellen a városi pártot védelmeim a magunk részéről sértő is volna. Sok ember úgy van, hogy asaerint ir és beszél, amint maga is gondolkozik. A városi párt fölött könnyelmű kritikát gyakorló cikkíró általunk kifogásolt eljárásában a városi pártot és annak korrekt magatartását kicsinyíteni nem tudja, — legfeljebb saját lelkivilágáról és gondolkozásáról adott szomorú képet. Ami a közgyűlési referáda tárgyi részét illeti, meg kell jegyeznünk, hogy a városi költségvetésnek a pénzügyi bizottságban való tárgyalásánál a takarékossági és pénzügyi bizottság ellenzéki tagjai, nem akarjuk mondani, hogy a kormányhoz közeledő Eckhardt - féle népgyttlés hangulata alatt, (a gyűlést követő nap volt a városi takarékossági és pénz- Ugyi bizottságnak tanácskozása) sokkal kevésbé voltak harciasak, mint a közgyűlésen és a városi költség- vetést több órás tanácskozás után elfogadták. Mindenesetre furcsák és nagyon magukon viselik a népszerűségkeresés szagát a városi közgyűlésen tartott nagy és laptársunk által bőven feltálalt beszédek. De a való tényeknek igen feltűnő módon való megmá- sitása a cikknek „A pőtadőt 61°/o-ra emelték fela szövegű aloime, mellyel nyilván azt akarta laptársunk mondani, vagy legalább is a köitudatba vinni, hogy azt a városi párt tagjai cselekedtek, bár igen jól kell tudnia laptársunk főszerkesztőjének, hogy eat a pótadóemelést sem a polgármester, sem a pénaügyi bizottság, még a takarékossági bizottság sem és legkevésbé az adóterheket egyé- nileg leginkább érző és viselő városi párt tagjai idézték elő, hanem aa a költségvetésbe oly tételeknek a beállításából ered, amelyeket a város múlt évi költségvetésének felülbírálta alkalmával a belügyminisztérium parancsolólag előirt. Meglehetős tág lelkiismeret kell ahhoa, hogy laptársunk esen felsőbb rendelkeaésekből származó pótadóemelést úgy akarja feltűntetni, bogy annak oka akár a város vezetősége, akár pedig a városi párt volna. Ea lehet a dolgokkal tisztában nem lóvő városi adózók nagy tömegében a Megboldogult Szévald Osakár alispánnak mindenkor kiváló gondoskodása tárgyát képezte az anya és csecsemővédelem, amelynek üdvös hatásai egyebeken kivül a csecsemőhalandóság jelentékeny csökkenésében nyilvánultak. Röviddel halála előtt éppen ezért rendelte el, hogy a „Stefánia" Anya- és Csecsemővédő- Intézetek népszerűsítése a megye területén minél több helyen való felállítása érdekében a szükséges intézkedések megtétessenek. Dr Percsel Bála alispán, aki feleségével együtt hosszú idő óta ismert istápolója a támogatásra szorulóknak, a legnagyobb megértéssel folytatta elődjének e téren megkezdett munkáját és a maga részéről is mindent megtett, hogy a vár megye jövőjét oly közelről őrintő mozgalom erősödjék, a „Stefánia* szervezetei megyeszerte kiépíttessenek. Különösen Tamásiban, Hőgyészen, Gyönkön, Tolnán és Dombóváron talált visszhangra az alispáni kezdeményezés, amelynek eredményeképpen mindenütt megalakult az Országos „Stefánia" Anya- és Csecsemővédő Egylet Fióksaövetsége, amelyet követni fog a védőintézet felállítása is. Tamásiban a társadalom a legnagyobb megértéssel karolta fel aa ügyet, úgyhogy a közönség augusztus hó l én már meg is nyithatta az ottani Anya- és Csecsemővédő Intézetet, amelynek egészségügyi vezetését dr Günther Kornél, a lelkes fiatal orvos minden díjazás nélkül válvárosi ellenzék iránti rokonszenv- keltés célzata, de semmiesetre sem I aa igazság lerögzitése, holott az újságírásnak mégis legelső kötelessége, hogy még akkor se állítson [a valósággal homlokegyenest ellenkeaő dolgokat, ha easel po'itikai célokat akar I elérni-. * Jalta magára. Az intézetnek védőnője is van már. Hőgyészen szintén megalakult a fiókszövetség és minden remény megvan arra, hogy a köiség as ősz végével megnyithatja majd a védőintézetet is. Gyönkön a legmelegebb érdeklődés kísérte a fiókszövetség alakulását és aa uj szervezet munkájában a Vörös Kereszt ottani fiókja is segíti. Mihelyt a szükséges anyagi támogatás biztosítottnak látszik, a község nyomban bekapcsolódik az anya- és csec8emővédelem aktiv munkájába. Tolna eddig is jelentékeny meny- nyiségtt gyermektápszert szerzett be és állandóan fedeate a szekszárdi védőnő kiszállási költségeit. Most a legnagyobb lelkesedéssel karolta fel a nemes ügyet, lakást, fűtést, világítást bistositott a felállítandó intézetnek és vállalta az állandó védőnő illetményeinek a viselését. Az e célra siükséges összeget 1935. évi községi költségvetésébe beállította, úgyhogy a tolnai fiókintézet a jövő évben felállítható lesz. Dombóvár, ahol valóban nagy szükség lenne a „Stefánia" munkájára, a község közismerten kedvezőtlen háztartási helyzete miatt évekig nem tudja előteremteni a védőintézet felállításához szükséges összeget. Hamarosan megalakul aionban ott is % Fiókszövetség és már most is erősen folyik a társadalmi mozgalom, hogy az intézet működését egyesek áldozatkészségéből mielőbb elő lehessen | segíteni. megye népies szarvasmarhetenyész- tése megfelelő apaállatokkal mihamarabb elláttaBsék, mert különben nem lenne biztosítható a tájfajta további fenntartása. Dr Peroiel Béla alispán ebben az ügyben értekezletet hivott ÖBBze és ez a sierdán délelőtt a vármegye- házán tartott értekealet akként határozott, hogy vármegyénk sasrvas- marbatenyésztése jó hírnevének meg- őraése céljából áttér a szomszédos Baranya és Somogy vármegyék eljárásából hasonlóan a megyei bikák tartási rendsaerére és módot talál arra, hogy a népies tenyészet fejlesztéséhez szükséges apaállatok a vármegye teiületén termeltessenek ki. Az értekezlet letárgyalta az erre vooatkozó alapelveket magában fog« laló saabály rendelettervezetet is, amely legközelebb a törvényhatóság elé fog kerülni. A terveiet a népies saarvzsmarha- tenyésstés színvonalának emelését * vármegyei bikák tartásával, a vármegyében a népies ssarvasmarha- tenyésaet céljának megfelelően felnevelt bikák megvásárlásával, esetleg jutalmazásával, a népies tenyésztésben köztenyésztésre megtartott apaállatok dijasásával, propagandával, segélyeiéssel stb. óhajtja előmozdítani. Gondoskodik a tervezet a felmerülő költségek fedeaéséről, az apaállatok beszerzéséről, a beszeriés módjáról, a bikák kiadásáról. A bikák kiadása ugyanis úgy történnék, hogy a kösségek vagy közbirtokosságok képviselőtestületi határozattal kötelezettséget vállalnak a bikák előirt kiváló gondolásáról ás takarmányozásáról. Viselik a vételár egyötödét meg nem haladó évi dijat és a biztosítási dijat. Ennek ellenében a bikák után befolyó jövedelem a községeket illeti. Ezek az állatok a vármegye tulajdonát képesik és aiok meg nem feleló gondozás, vagy tartás' esetén a köz- ségektől, vagy köabirtokosságoktól minden kártalanítás nélkül elvehetők, sőt a községek vagy közbirtokosságok a mulasztásukból, vagy gondatlanságukból eredő károkért anyagi kártérítéssel tartoznak Tolna vármegyének. A vármegye népies tenyésietének megfelelően felnevelt bikákat a vármegye meg fogja vásárolni. Ha pedig aiokat községek, vagy közbirtokosságok vásárolják meg, a bika tulajdonosa 200 pengőig terjedő jutalomban részesül. A kisgazdák birtokában levő és az úgynevezett elit törzskönyvbe felvett tehenek tulajdonosait 100—200 pengő jutalomban! részesíti a vármegye.* Ea a rövid kivonata a szabály- rendelettervezetnek, amely körültekintő és minden résaletre kiterjedd előtanulmányok alapján késiült és hivatva van arra, hogy népies állat- tenyésitésünket arra a nívóra emelje,, amely országos hírnevét újból visszaállítja. Értekezlet a vármegyei szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséről. A tavasai tenyőszállatvásáron tapasztalt tónyek nyomán aa egész országban az a bir teljedt el, hogy Tolna vármegye siarvasmarhatenyész- tése vissaaesett, mert a kiállításra felvitt tenyésianyag minőségileg háttérbe szorult a szomszéd vármegyék anyagával szemben. A felsőbb intéző- körök szarvasmarhatenyésztésttnk fejlődésének a hiányát abban vélték feltalálni, hogy vármegyénk mellőii a Svájcból importált apaállatok alkalmazását, a javítás eszkösát pedig a 1 svájci importbikák nagyobb számban j leendő igénybevételében határozták meg. A „Tolnamegyei Szarva smarha- tenyésatő Egyesület" több iaben foglalkozott e kérdéssel és a kisgazda- tenyésztők érdekeinek szem előtt tartásával egyhangúan akként határo- ■ott, hogy a tejelőképesség tekintetében nagy hirnévre szert tett Bonyhádi táj fajta szarvasmarhának saját jellegében, de a bikák kiküszöbölé- Bével való továbbtenyésitósét kell folytatni. A vármegye népies szarvas- marhatenyészetében található bikaborjuk a felnevelésük körül tapasztalt hiányok miatt a javítómunka • teljesítésére alkalmasak nem lévén, I gondoskodni kell arról, hogy a várAz anya- és csecsemővédőmozgalom fejlődése vármegyénkben. Egyes szám ára 12 fillér*
