Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-09-05 / 69. szám

XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 szeptember 5. 69. szám. TOLNAHEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KJ&SÍZÍÍR 'MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? ia kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dl)i Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő FO szerkesttö: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő; BLÁZS1K FERENC 60 mllllniőter Hirdetések árait IA legkisebb hirdetés dl|a PBO pengő. — A hirdetés egy 6 széles hasábon mllllmélersoronkánt 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán ia szombaton. I Álléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. | előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető IA hírrovatban elhelyezeti reklám-, eljegyzést, családi hír, valamint közlemények n szerkesztőséghez küldendők. I nyllítér soronként 60 fülérbe kerUU Pillanatnyi felvételek a vasárnapi szekszárdi kisgazda gyűlésről. A Független KiBgasdapirt vasár­napi szónoklatait végig hallgatván, úgy éreztem magamat, mintha vala­melyik fővárosi vendéglőben egy nagy „imbiszt“ tettek volna elém, amely­ben az ínycsiklandozó halelőételtól kezdve, különböző sülteken és sonkán keresztül a komoly, kemény szalá­miig minden van, de van dísznek feltéve citrom és torma is. Rám, a beszédeket figyelemmel kí­sérő hallgatóra, ezt a benyomást tette a vasárnapi népgyttlés. Volt ott az Ínyencségeket szerető közönségnek pikáns előétel: szolgáltatták dr Ülőin és dr Klein beszédeikkel; volt torma, amelyet fuvolázó hangon reszelt a hallgatóság azon részének orra alá Láng Lénárd, akik, mint a szek­szárdi polgárok is, sohasem kíván­ták azt, hogy a becsületes munká­val szerzett vagyonok ebek koneául hajittassanak és újra azok fizessék meg néhány ezer olyan gazdának as adósságát, akik könnyen szerezték még a háború alatt birtokukat, astán könnyen terhelték meg és most ismét az adósságok tengerében úsznak. — Láng Lénárd szeretné ezeket az adós­ságokat visszaértékelni és vissza­idézni ismét azt a boldog időt, ami­kor 500—600 holdas birtokokat ter­helő adósságokat fél disznóval fizet­tek vissza a szerencsés adósok azok­nak a boldogtalan hitelezőknek, akik üzletfeleikkel együtt elvesztették azt a vagyont, amelyet pedig tagadha­tatlanul becBÜleteB munkával évtiie- dek alatt gyűjtöttek össze. De voltak komoly értékek is a vasárnapi imbiszes tálban. Ilyen volt dr Erdélyi Aladár komoly felszóla­lása. Igaza van neki és nagyra érté­keljük azt az őszinteségét, amellyel bevallotta, hogy amíg kormánypárti volt, addig ellenzéki magatartást ta­núsított s most, amikor ellenzéki pártban van, felfogása kormány - párti. — A Független Kisgazda^ párt vidéki kortesei nem igen szok­tak a rend-, a törvény- és az alkot- mánytiazteletre hivatkozni és a gaz­daságilag elégedetlen elemeket nem: csak az adó, az adósságok, de az egyes társadalmiosstályu emberek el­len is sorakostatták. Ur- és tipstvi- selőgyülölet szitása sem volt ritka­ságszámba menő. Nagyrabecsttljük Erdélyi Aladár nyílt magatartását, amikor a népgyIl­lésen a hatáskeresés helyett, komoly szóval intette a népgyttlés tagjait arra, bogy a törvényesség és alkot­mányosság útjáról letérni hazaárulás ób ebből nem a gazdatársadalom hely­zetének javulása és az egész ország egyetemének boldogulása fakadna, hanem csak egy uj Dózsa György trónja épülne ki. Eckhardt Tibor komoly és meg- győiő szónoki formában védelmezte az ő választói reform elgondolásait, amelyért oly erősen pergőtűzbe ke rttlt személye. Én nem akarom kritika tárgyává tenni e választójogi tervezetet, már csak asért sem, mert igazat adok Jánossy Gábor országgyűlési kép­viselőnek, aki a Nemzeti Figyelő ép­pen vasárnap megjelenő számában kimutatja, hogy korai ez a nagy lárma a titkos választói jog törvény- tervezete ügyében, mert egy ilyen gyökeres reformtörvény annyi min-, den retortán, magyarul háucsoló ób tisztító gépezeten megy keresztül, hogy bizony egy év is eltelik, amíg az országgyűlés plénumának meg­vitatása elé kerülhet. Eckhardt Tibor szekszárdi be­széde, amely pedig azért birt külö­nös fontossággal, mert abban kívánt válaszolni a Budapestről kiindult sajtótámadásokra, komoly védeke­zést jelentő besiéd volt, de kiérzett abból a jövőbe tekintő óvatos poli­tikus felfogása is. Gyökeres reformot kívánt tizen­egy év óta Eckhardt Tibor a vá­lasztói jog terén. Most elérkezett az az idő, hogy a kormány elnök is idő­szerűnek tartja ennek a reformnak keresztülvitelét. Megfontoltnak kell lenni tehát annak, legyen az akár a kormány élén álló politikus, avagy az ellenzék vezére, aki ezt a refor­mot meg akarja csinálni még pedig úgy, hogy abból a csonka ország- ban ne támadjon földrengés. Igaza van Eckhardt Tibornak, aki beszéde elején rámutatott arra, hogy a körü­löttünk lévő országokban egyes he­lyeken a polgárháború már a leg-, erősebb mértékben dühöng és a többi helyeken is csak egy finom hajszál választja el a diktatúrával fenntar­tott mürendet a forradalomtól. Ily európai relációkban nem saabad va­kon ugrani a sötétbe. Reformra van aaükaég, állítja, hogy bisonyoa rend- Baerváltostatáseal az eddigi tízezrek helyett milliók kerülhessenek kedve­zőbb gazdasági helyzetbe és meg­élhetési viszonyok közé. Ámde ezért a rendszerváltoztatásért nem szabad megkockáztatni, hogy nálunk is fel­forduljon a rend, megdőljön az al­kotmány- és törvénytisztelőt, mert csak ezzel a kettős fegyverrel lehet reményünk visssaezerezni a hármas­halom tetején dicsőségben ragyogó kettős kérésit orsságát. a a Dr Ulain Ferenc aszal kezdette beszédét, hogy azokkal a vádakkal szemben, amelyeket röpiratban és lapokban egyesek és ujságorganumok Eckhardt Tibor és a Független Kis­gazdapárt ellen felhoznak, felesleges a védekezés. Ugylátsiik azonban, hogy foglalkozását nem tudja szét­választani politikus voltától és egy hatalmas védőbeszédet vágott ki,, te­hát beszédének bevezetéséből levont következtetés szerint a fogadatlan prókátor szerepét töltötte be. Nem elégedett meg azonban a védelem­mel. Nem tehet róla, az a hibája, hogy védőügyvédi minőségében is mindig támadásba megy át, pedig tapaeitalhatta már több ízben, hogy ezzel védenceinek csak árt. Vasár­napi beszédében, is az egynadrág- rendszer felállításával és a Kisbirto kosok Országos Földhitelintézete el­len megeresztett támadásában vár­megyénk két kiváló és a választóik­nak igen nagy szolgálatokat tevő képviselőjét igyekezett ok nélkül oldalba támadni. Csak a viszonyok­kal ismeretlenek előtt érhetett el ezzel pillanatnyi sikert. Sok ember úgy van, hogy szeret mások háza előtt söpörni és mások szemében meglátja a szálkát is, míg a magáéban nem vesai észre a ge­rendát sem. Ulain ur is ezek közé az emberek közé tartozik és erősen dicsekedett, hogy politikus mivoltát szétválasztja polgári foglalkozásától. De ' bölcsen elhallgatta, hogy csak legutóbb is igen éles meg támadta tág­nak volt kitéve Ruttkay Udőnak, az Alföld öntözési terv milliós költ­ségei ügyében gyakorolt ügyvédi, vá­lasztott bírói és országgyűlési képvi- selőségi minősége miatt. * a * Eckhardt Tibor beszéde után egy gyér hajzata, hamiskás szemű, gyen­géd pirosba hajló ur pattant fel a szónoki emelvényre. Azzal kezdte beszédét, hogy őt nem kell bematatni, mert őt mindenki ismeri, ő az a bizonyos „rossz pénz“, amely Báos- . kában készült éa Tolna nem tud rajta j túladni. Úgy éreztem magamat a beszéd alatt, mintha a Bekctow oir- knsaban lettem volna éa egy nyak­törő, veszedelmes trapézmutatvány után egy másik szám következik, hogy az előző produkoió vérfagyasztó ijedelme után derültséget vigyen a. nézőközönségbe körébe. Eokhardt komoly beszéde után csak bohóo- kodás számba mehetett az a beszéd,, amely nem szűkölködött Ízléstelensé­gekben aem. Én szintén eltekintek ezen szónok bemutatásától, mert akik még nem ismerik, azoknak úgyis hiába mu­tatnám be, akik pedig ismerik, ott felesleges már a bemutatás. Mint annak idején Sztranyavszky, a harang megkondulására dr Klein Antal is imával fejeste be beszé­dét. Sztranyavszky annakidején eső­ért könyörgött, hogy a magyar rónán tikkadtan álló vetések, a ma­gyar élet forrásai felüdttljenek. Nem tudom, hogy Klein Antal képviselő ur ia esőért imádkozott e, hogy biritói bérletének kisgaidái jó tengeriter- mésael pontosan ki tudják fizetni földbérletüket, de annyi bizonyos, hogy annyi esőt kaptunk, hogy an­nak a szekszárdi szőlősgazdák már egy oeeppet sem örültek. Harangzúgás után Taksonyi Já­nos mondotta el gyűlést beiárő be­stédét. Kellemesen hatott rám az e beszéd. Szekszárdi ismerőseim állítása szerint a korteskedésben, sőt a városi képviselőtestületi üléseken is nem mindig Biokott ily szelíd és bölcs lenni ez a szónok. Ugylátszik, hogy Taksonyi a vasárnapi ülésen meg­találta azt a helyes utat, amelyen, bármennyire kisgasda is, haladnia kell és szabad. Teljesen aláírom, mert hisz a Tolnamegyei Újság legutóbbi számában megjelent cikknek gondo­latait szögezte le, amikor arra figyel­meztette a hallgatóságot, hogy min­denkinek meg kell adni a magáét. Elmondta, hogy a tisztviselőtől nem kell sajnálni a fizetést, az iparos és kereskedő munkáját íb meg kell be­csülni, mert e három osztály fogyasztó- képességének emelése, a gazda ter­ményeinek jobb értékesítését vonja maga után. Nem szabad tehát osztály­politikát folytatni — úgymond — hanem arra kell törekedni, hogy oly rendszer teremtődjék, amely egész­séges vérkeringést visz a magyar gasdasági életbe. Én úgy látom, lehet, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt azon része is, amely a népkegyhajhászásnál nagyobb magaslatról nézi az ügyek folyását, hogy Gömbös Gyula és kormánya komolyan arra törekszik, hogy min­den magyar embernek fazekába, ha nem is tyuk, de tisztességes és be­csületes megélhetés falatja kerüljön. Gömbös Gyula miniszterelnöknek ily irányban való munkáját megaka­dályozni nem lehet feladata a Füg­getlen Kisgazdapártnak és ezt a célt Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents