Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-09-05 / 69. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 szeptember'^'. Molgáló törvény terveset megalkotásában a minissterelnökkel párhusamos iránya munka nem jelenthet a kié A szekszárdi politikai gyűlés lefolyása. Or Eckhardt Tibor itt ismertette választó* jogi tervezetét. Közel eser ember gyűlt öaase vasárnap délelőtt l/t\0 órakor a szek- ssárdi városháza udvarán, hogy meghallgassa dr Eckhardt Tibornak, a Független Kisgazdapárt orsságos ■aeniáció középpontjába került elnü kének, Magyarország népszövetségi delegátusának a beszédét, amelyben Ssekszárdról kívánt válaszolni a személye ellen a választójogi tervezetével kaposolatban elhangzott támadó- hanga politikai kifogásokra. A dr Erdélyi Aladár, dr Klein Antal, Lang Lénárd és dr Ulain Ferenc országgyűlési képviselők kíséretében érkezett pártvezért, a nagy politikátoknak kijáró megtiszteltetéssel és megbecsüléssel fogadták és kedves külsőségek közt üdvözölték a politikai gyűlésen, amelyet a Független Kisgazdapárt szekszárdi és vármegyei szervezete rendezett. Es ez kifejezésre jatott a gyűlés külső képén is, amelyről megállapítható volt a környékbeli érdeklődők többsége. A népgyülést dr Dalin Jenő nyitotta meg, üdvözölve a képviselőket és a megjelenteket, ez utóbbiakat arra kérve, hogy Budapest aszfalt- népe által ne engedjék magukat Eckhardt Tibortól, a vezértől eltéríteni, hanem gondolkozás nélkül kövessék ót a nagytőke és a kartellek elleni és a titkos választójogért folytatott harcában. Erdélyi Aladár dr volt a második szónok, aki azt hangoztatta, hogy komoly lelkiismerettel politizálnak és ha azt látják, hogy a kormány jót akar, akkor támogatják is. A titkos választói jogot azért kívánják, mert ezzel remélnek egy jobb helyzetet teremteni, amikor nemcsak egy-két embernek less jóléte, hanem mindenkinek, aki becsületesen dolgozik. Nem a magyarok ellen vannak, hanem azok megmentéséért* harcolnak. Nem emberek ellen küzdenek, hanem rendszerváltoztatást kívánnak. Azután arra kérte a gyűlésen megjelen teket, hogy a törvénytisztelőt útjáról soha le ne térjenek, mert a törvény védi a szegény embert és az alkotmány a magyar nemzet létalapja. Láng Lénárd volt a következő szónok és tiltakozott az ellen a híresztelés ellen, amely a Független Kisgazdapártot OBztálypolitika üzésé- vel és OBstálygyülölet szitásával vádolta. Megállapította, hogy pártja, mely az általános jólét emelésén fáradozik, nem tisztviselőellenes, hiszen a tisztviselők minél jobb anyagi körülmények közé való jutása az ő kívánságuk is. A föld- teherrendesésre vonatkozóan is előadta javaslatát, amely abban csúcsosodik ki, hogy az eladósodott földmi- velő nép adósságait érték- és teher- arányosítás segítségével keli megállapítani. Vagyis a terheket olyan arány szerint kell visszafizetni, mint amilyen értéket azok gabonában, állatban, földben képviseltek. Kikelt a nagytőke és a vámok ellen, hangoztatva, hogy ezek okozzák a legtöbb kárt a főldmives osztálynak. Dr Eckhardt Tibor jelent meg ezután nagy érdeklődést keltve a szónoki emelvényen, mingyárt elöljárójában leszögezve, hogy különösen a mostani sötét és kedvezőtlen időkben kétszeres kötelessége minden politikusnak, kormánypártinak és ellenzékinek egyaránt, hogy csak olyan elveket hirdessen, amelyeket valóra is tud váltani. Mert demagógia, lelkiismeretlenség az, ha valaki tetszetős elveket hirdet, azonban ezek az elvek nem valósíthatók meg. óvatosan kell — úgymond — különösen nálunk a politikai elvekkel bánni, mert hisz sok helyütt polgárháborúk dúlnak és vigyázni kell, hogy a demagógia révén a szomszéd Ausztriából a polgárháború tüze át ne terjedjen reánk is. Az állam üdvének a biztosítása céljából a zavarral, felfordulással, polgárháborúval szemben nekünk az alkotmány, a rend és a törvény alapján kell állanunk, mert ezek védenek meg bennünket az 1918 as eseményekmegismétlődésétől. A rendnek, vagy a rend fenntartása módjainak nem szabad a jő erkölcsökbe ütközni. Beszélt ezután arról az időről, amikor a magyar nép az ő akaratát a titkos választás utján meg tudja majd mutatni a választói jog küszöbön álló reformja révén, mert Gömbös Gyula miniszterelnök a Független Kisgazdapártnak megígérte, hogy az uj választójogi reform még ebben az évben a parlament elé kerül. A Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya már letárgyalta — úgymond ar Eckhardt Tibor — az uj választójog alapelveit, amelyekre vonatkozóan Gömbös Gyula miniszterelnökkel már egy félévvel ezelőtt létrejött a megegyezés. Hogy pedig ez a választói reform BÖtétbe ugrás ne legyen a mostani zavaros viszonyok között, számolni kellett azzal, hogy a köz érdekében milyen óvatossági rendszabályokat kell alkalmazni, hogy ez a változtatás rázkódlatásokat ne okozzon. A választói jog általánossága tekintetében a tárgyalások során két pontban tett engedményt a Független Kisgazdapárt. Elfogadta azt a kikötést, hogy a választói jog hatévi egy helyben lakáshoz legyen kötve. E korlátozás a földmives lakosságot nem érinti és csupán a csavargók maradnának ki a választói jog gyakorlásából. A másik engedmény, hogy töröltessenek a választói jogosultságból azok, akik hosszabb idő óta közsegélyből élnek. Az ajánlási rendszert is eltörli részben a javaslat azokra a pártokra nézve, amelyek most is legalább 10 taggal vannak képviselve a parlamentben. Azok a pártok azonban, amelyek egy vármegyében 1000 ajánlást és az egész országban legalább 10,000 ajánlást felmutatni nem képesek, a választásokon nem indulhatnak, mert nem kívánatos, hogy minden vicinális akció, frakció szabadon érvényesülhessen. Akinek nincs egy megyében 1000 szavazója, az ne akarjon képviselő lenni és ha egy pártnak nincs az országban legalább tízezer híve, az a párt ne akarjon létezni. Foglalkozott azután az ellene és választójogi javaslatával szemben felhozott hangoz kifogásokkal, leszö- • gezve, hogy az ő javaslatát ar kar- | tellek legerősebb szószólója, dr Raeeay Károly akarja megtorpedózni. Azért | lármázik Rassay — úgymond Eckhardt — mert ha ez a javaslat megvalósul, akkor neki nem lesz egy szava sem ebben, az országban. Majd1 felemlitette, hogy máris megindultak az akciók a választói jog ellen a nagytőke és a kartellek részéről, amelyek a közvélemény meghamisítására legutóbb 4 újságot is vásároltak. Dr Ulain Ferenc beszéde elején azokkal a vádakkal foglalkozott, amelyeket egy röpirat kovácsol Eckhardt Tibor ellen, azzal vádolva őt, hogy elárulta a kisgazda érdekeket és Gaál Gaszton emlékét csak azért, hogy kiküldethesse magát Genfbe, a Népszövetség gyűlésére. Ez rágalom, mert Eckhardt azért ment el Genfbe, hogy a határmenti magyarok, föld- mivelők tízezreinek az érdekét védje az ott folyamatba tett diplomáciai tárgyalásokon. Eckhardtnak — úgymond — nincs szüksége felkinálko- zásra, mert 1923 ig közel állott Bethlenhez, akinek sajtófőnöke volt és Gömbössel együtt lépett ki a pártból éppen a titkos választójog miatt. Mikor Gömbös 1929-ben honvédelmi miniszter lett, meghívták őt is melléje államtitkárnak, 1930-ban pedig minisztertanácsi határozattal kérték fel, bogy a leszerelési konferencián képviselje a magyar kormányt. Eckhardt azonban mindezeket visszautasította és legutóbb csak azért ment ki Genfbe, mert Gömbös miniszterelnök megígérte neki a választói jog reformját. Beszéde további folyamán dr Ulain burkolt gyanusitgatásokkal operált, durva támadásokat intézett a vármegye egyes képviselői ellen. Majd a tömegeknek bizonyos mértékben való izgatásától sem riadt vissza. Mondanivalójának végén meglehetős Ízléstelen módon aposztrofálta azokat, akik őt kritizálják. Dr Klein Antal dél felé jutott a szónoki emelvényre és előbb Bethlennel, majd a Nemzeti Egység Pártjának képviselőivel hadakozott. Megtámadta dr Fabinyi minisztert a Si- montornyán tett nyilatkozatáért és a miniszterrel együtt Simontornya európai hirü üzemével, a bőrgyárral szemben elégedetlenkedett. Példákat olvasott fel a gyáripari produktumoknak a mezőgazdasági terményekkel szemben való áremelkedéséről, továbbá csufondároskodva emlékezett meg Gömbösnek, mint protestáns embernek a pannonhalmi bencés kolostorban, majd később a Bakonyban tartott miniszteri tanácskozásairól. Leszólta a római egyezményt, a hármas szerződést, támadta a szövetkezeteket támogató pénsügyminisztert, lekicsinyelte a főispáni munkát és az állami autókkal szemben tett ízléstelen kijelentéseket. Majd a kisiparhoz dör* gölődzve végezte beszédét. Taksonyi János zárta be a gyűlést. Nagyon lojális hangú beszédében tiltakozott az ellen, hogy a Független Kisgazdapártot osztály pártnak nevezzék. A független kisgazdák — úgymond — nem ürgyülölők, hiszen a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel veszik körül az urakat. A tisztviselőtársadalomnak is mindent meg kíván adni ez a tábor, ami csak a gondtalan élethez szükséges. Végül Gömbös miniszterelnök érdemeit méltatva, a tekintély tiszteletet ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. Egy orvos vallomása a Világ-moziban HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Lelkészválasztások. A Bikácsou megüresedett evangélikus lelkéssi állásra megválasztották Rusznyák Ferencet, mig az izményi evangélikusok lelkésze Hoffmann Ernő lett. — Egyházmegyei hírek. A pécsi megyéBpüspök Fodor János ujmisést Tevelre, Nagy Sándor ujmisést Nagy. kónyiba, Nagy Béla ujmisést Köp. pányszántőra, Vantura László segédlelkészt Regölybo helyezte segédlel- készekoek, A vármegye átépítési programmja. Múlt hó 31 ón, pénteken délelőtt dr Peresei Béla alispán elnöklésével értekezlet volt a vármegyeházán a kiépítetlen bekötő utak építési sorrendjének a megállapítására. Az értekezlet az összes szempontok figyelembevételével letárgyalta a kérdéskomplexumot és megállapította azt a tízéves programmot, amelynek során minden érdeket ki lehet elégíteni. Az értekezleten kialakult vélemények és kívánságok alapján kerül a programúi jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. — Szekszárd költségvetése a közgyűlés előtt. Hetekkel ezelőtt hirt adtunk már róla, hogy Szekszárd 1935. évi költségvetése elkészült és hogy hamarosan tárgyalás alá kerül. Az előirányzattal moBt a város pénzügyi és takarékossági bizottsága foglalkozik és folyó hó 11 én fogja tárgyalni a városi képviselőtestület e célbői összehívandó közgyűlése. — Dombóvár uj főjegyzője. Folyó hó 1-én, szombaton reggel tartotta Dombóvár nagyközség képviselőtestülete dr Kenésy László főszolgabíró elnöklésével választó kögyülését, melyen a lemondás folytán megüresedett főjegyzői állásra egyhangúlag Forray Aladár dörypatlani főjegyzőt választották meg. — A tolnai főjegyző nyugalomba vonulása. Linka Ottmár, Tolna község főjegyzője, megrongált egészségi állapotára való tekintettel nyugdíjazását kérte. A község képviselőtestületi gyűlésén Csekk Jenő h. főjegyző meleg szavakban búcsúztatta a jegyzői pályán 32 évet szolgált főjegyzőt, akinek 15 éves tolnai főjegyzői munkásságához a komoly eredmények és értékes alkotások egész sora fűződik. A polgári iskola létesítése ób otthonhoz juttatása, a hősök gyönyörű emlékssobrának felállítása, a csendőrlaktanya építése, óvodák létesítése, a község nagyarányú fásítása és szépítése a ki- magaslóbb eredményei egy kötelességteljesítő és hivatásszerető munkás életnek. Alkotó és szervező munkássága annál tiszteletreméltóbb, mert a trianoni évek legsivárabb és mélyre- zuhant idejében tettekkel szolgálta a magyar, feltámadás és élniakarás gondolatát. A község felvirágoztatásáért köszönettel és hálával adózik minden polgára. A távozó főjegyző eredményes munkásságát a képviselőtestület jegyzőkönyvben örökíti meg. — A szekszárdi állami Bezerédj István felső kereskedelmi iskolába az 1934/35. évi beiratások a VKM rendeleté értelmében f. évi szeptember hó 10-én, hétfőn reggel 8—12 és délután 3—5 óra között lesznek. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember 11, a rendes tanítás kezdete szeptember 12-én reggel 8 órakor. A javitóvizsgálatok'szeptember 5 én reggel 9 órakor kezdődnek. As I. évfolyamra vonatkozólag a jelentkezők külön értesítést kapnak. I gazdapárt részéről jogfeladást és nem | jelentheti az elvek megtagadását. Tolnai.
