Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-04 / 51. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 Julius 4. 51. szám. ÚJSÁG HETENKÉNTlCÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁPSiniTJin LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di|• Egész évre — 12 pengő || Félévre _ ____6 pengő Fő szerkesztő: || Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dl|a 1*60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 finer. Allástkereséknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint!* nyílttér soronként 60 fillérbe kerlll. if Orffy Imre a titkos választójogról Felkerestük a nyári Bstlnetének megkezdése előtt, kerületében tartői kodó örffy Imre képviselőt s nyilat* koiatot kértünk tőle a Nemzeti Egység Pártja, illetve a kormány és a Független Kisgaidapárt veietői költi megegyezésre nézve elterjedt és ma gnkat állandóan felszínen tartó hírekről. Egység sorsdöntő kérdésekben... „Akiben a nemzeti egység nemcsak pártjelszókónt, hanem komoly, hazafias vágyakozásként él, zz nem féltőkenykedhetik, hanem csak örülhet azon, ha a számottevő pártok és vezéreik közt komoly, sorsdöntő kérdésekben elvi megállapodások jönnek létre, vzgy készíttetnek elő. Az ilyen megállapodások természetüknél fogva nem terjedhetnek ki minden részletre éB ezt tudomásom szerint nem is erőszakolja senki. Ez áll a választójog kérdésére is. Nézetem szerint a választások titkossága eldöntött kérdés. Azt elfogadják még azok is, akikben a gazdasági krízis, vagyis az időszerűtlenség miatt aggodalom ól. Azonban — tudtommal — egyik polgári párt sem óhajtja, hogy az uj választójog előkészítője legyen újabb forradalmi állapotnak legyengült országunkban. Biztosítékok kellenek tehát. E tekintetben a helyzetet még nem látom tisztázottnak.“ Hogy néz ki a dolog a gyakorlatban? Arra a kérdésünkre, hogyan ítéli meg személyi vonatkozásban a kérdést, örffy utalt azokra a beszédjeire, amelyeket kerületében legutóbb tartott. „Legalább annyi szavazatot fogok nyerni, ha nem többet, a titkos szavalás mellett, mint amennyit veszitek“, — mondotta örffy. Kérdésünkre, hogy mire alapítja ezt a véleményét, a következő érdekes választ kaptuk: „Néhai Gaal Gaszton képviselőtársammal sokszor utaztam együtt a déli vasúton. Amikor a választás metódusairól beszélgettünk s az egyes rendszerek hibáit, előnyeit vitattuk, érdekes nyilatkozatot tett, amelyet nyilvánosságra kell hoznom, már csak vármegyém közigazgatásának reputációja érdekében is.“ „Elismerem, hogy megyédben hatósági terror miatt nálam semmi panaszt nem tettek“, — mondta Gaal Gaszton órffynek, aki igy folytatta: „Én azonban szigorúbb akarok lenni a fenti, nyilván elfogulatlan kritikánál a feltételezem, hogy nyílt választási rendszer mellett lennének olyan választók, akik a kormány pártjára felfelé érzett félelemből szavaznának. Egész biztos azonban, hogy ezeknek száma kisebb lenne, mint azoké, akiket alulról jövő terrorral kényszerítenének állásfoglalásra“. Bizonyítékok. Ezt mutatják elsősorban pártunk szervezésének egyébként igen kedvező eredményei. A meggyőződésénél fogva hozzánk húzó józan, de kissé félénkebb polgárok közül még nem egyet tart vissza a hozzánk való nyílt csatlakozástól az izgága sógor, koma vagy szomszédi De elég példát tudnék mondani erre saját megyénk eddigi választásai kapcsán is. Az 1920. évi titkos választás alkalmából jóval nagyobb többséget nyertem, mint az 1922. évi nyílt szavazáskor. Az utóbbi választásnál ugyanis lelkiismeretlen izgatás miatt tudvalévőén valóságos tömegterror volt egyes községekben. HiBien a gyújtogatással, Biőlőkivágással való fenyegetésekre még sokan emlékeznek l Én azt hiszem, hogy a kormánypárti Klein Antal is ezért bukott meg akkor Tolnán. Ml a fontos a kérdésben ? Meg lehet tehát bukni nyílt választás mellett és célhoz lehet érni titkos mellett is. Nem a választás rendszere a fontos, hanem az, hooy I az államhatalom ne tűrje, hooy lelki- I ismeretlen emberek osztálygyUlölaá I get szítsanak... A „Sárköz-Tolnamegyel Népművészeti Egyesület“ megalakulása. Sárközi kiállítás a uármesveházán. Péter és Pál napján délelőtt nagy érdeklődés mellett alakult meg egy maga elő gyönyörű hazafias, kulturális célokat kitűző egyesület, amely megmenteni és hasznosítani kívánja a mi Sárközünk népében rejlő mű vészi kincseket. Évtizedekkel ezelőtt felismerték már ezeket a hatalmas értékeket. A megmentésükre akkor megindult mozgalom azonban elaludt és csak pár esztendővel ezelőtt kelt életre dr Pilisy Ernő szekszárdi kir, ügyész fáradságot nem ismerő lelkes tevékenysége révén. Ismeretesek az eddig elért sikerek, amelyeknek újabb mérföldköve az ő buzgólkodásával megalakult „Sárköz — Tolnamegyei Népművészeti Egyesület“. A szépszámú érdeklődő közönség előtt dr Hagymássy Zoltán főispán nagyszabású beszéddel nyitotta meg az alakuló közgyűlést, elmondva, hogy az egyesület célja a magyar fajban rejlő képességek lehető kifejtése azáltal, hogy őseitől örökölt hagyományos népművészetét, néprajzi sajátosságait megvédjük, fenntartsuk és fejlesszük, mert hazafias kötelességünk fajtánk eredetiségének, ősisé- gének a az ebben rejlő nemzeti erőknek szolgálata, nemes és szép hagyományainak megőrzése, melyek a nem- seti ólet teljességéhez tartoznak és annak drága kincseit képezik. De nem kevésbé fontos — úgymond a főispán — az a cél sem, hogy ezen nemzeti és faji értékeket és szépségeket realizáljuk és beállítsuk a gyakorlati ólet szolgálatába, j Köakinccsó kell esőket tenni, köz- I használata értékké fejleszteni és ne csak hírnevet adjunk annak, hanem kereseti értéket és megélhetést is. A létesítendő egyesület a népművészet és a faji sajátosság ápolása mellett — amennyire az működési körébe vonható — minden olyan kérdés felszínen tartását és minden olyan érdek előmozdítását is ápolni fogja, mely a vármegye és a Sárköz ősi magyar lakosságának fennmaradását és boldogulását szolgálja. A becses népművészeti alkotásokat közforgalomba bocsájtja és azoknak, akik ezek előállításával foglalkoznak, tisztességes keresetet nyújt. A szervezők a cél elérésére azért választották a kereskedelmi alakulás helyett a társadalmi formát, mert az közvetlenebb hatást tud gyakorolni ős mert mint altruista szervezet zz anyagi hasznot a munkásoknak akarja juttatni. A főispán nagyszabású beszéde után dr Pilisy Elemér királyi ügyész, a sárközi népművészet legalaposabb ismerője és leglelkesebb propagátora tartott igen érdekes előadást a sár- köai népi bimaőművészet felélesztéséről, z „hagyományőrző réteg“ megteremtéséről, az eddig tartott tanfolyamokról és az általa irányított és megteremtett Sárközi Népművészet Munkásai cimü akció eredményeiről. Ez a szervezet, a mindenkori budapesti árumintavásárokon és az ország minden részén tartott kiállításokon mutatta be és értékesítette áruit. Érdekes statisztikájában ismertette { dr Pilisy Elemér a termelés adatait, I amelyek szerint az 1931. év decem- | bérétől összesen 3512 darab 15,230 P 82 f értékű hímzést készítettek,, amelyből 12.648 P 44 f értékű adatott el. Munkabérre kifizettek 8701 P 84 fillért és a késs eladatlan áruk értéke 2708 P. Elmondta, hogy több kiváló munkása van már a aárköai népművészetnek, akik számára a háztartási teendők ellátása mellett már valóságon megélhetést kezd ez a munka nyújtani. Felemlítette, hogy a kihalásnak, indult sárköai népművészeti kínoz feltámasztásának munkájában mennyi akadályt kellett legyőzni és hogy* ebben a munkában milyen hűséges segítőtársai voltak a sárközi falvak, helyi veietői és lakói. Örömmel közölte zz eddigi műnk* eredményeképpen, hogy a himső- tanfolyamok tanítványai az ősi hímzések gyöngysorait nemosak az idegenek Biámára kéiaitik már, hanem kezdik azokat viseleti és használati tárgyaikra is visszalopni. Részletesen fejtegette az akciónak országos viszonylatokban való pildaadó voltát és rámutatott arra, hogy a nép szerzői jogának, művészete eredetiségének jogi védelmét sürgésen szabályozni kell. Dr Pilisy érdekes és nagy tetszéssel fogadott eléadása után ismertették ez alapszabályokat, amelyeket ez alakuló közgyűlés elfogadott. A* alakulás során elnökké választották dr Hagymássy Zoltán főispánt, al- elnöknek dr Perczel Bélánó alispán- nét, Ugyveaeté alelnöknek dr Pilisy Elemért, titkárnak dr Hencze Bélát, művészi titkárnak dr Csalogovios Józsefet, pénztárosnak Haspell Gézát és jegyiének Laské Lászlót. Az alakuló gyűléssel kapcsolatosan a vármegyeháza földszinti termeiben napokig látogatott kiállítás volt úgy • sárközi népművészet régi emlékeiből, mint z felújító mozgalom pompáé produktumaiból. Lelkész! gyűlés Szekszárdim Érdekes és igen tanulságos napja volt a Tolnai Református Egyházmegye lelkészi karának junius 28-án SzekBiárdon. Ezen a napon tartotta az egyházmegyei Lelkészegyesület közgyűlését és konferenciáját. A napot Arany Dénes decsi lelkipásztor imádsága éa Gilicze Sándor esperes szívbe- markoló elmélkedése vezette be. Után* a közgyűlést Szilágyi Béla écsényi lelkész, az egyesület elnöke nyitotta meg közvetlen, szívhez szélé szép beszéddel, amelyben történelmi távlatba állította a magyar református lelkipásztor szolgálatát. Joó András nagy dorogi lelkész pénztárosi jelentése után megkezdődtek a konferenciai előadások, amelyeknek sorát Kájel István faddi lelkész mély hatást keltett előadása nyitotta meg a lelkipásztor belső és külső elhivatá- sárél az Ige fénye mellett, az elmúlt félsiázad lelkészválzsstási törvényeiEgyes szám ára 12 fillére
