Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-04 / 51. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG rak ismertetésével kapcsolatban Tóth Lajos ssekssárdi lelkési nyomtatásba kivink ősé, sok és alapos tan ul ntány- ról bizonyságot tevő felolvasása brag- sott él sántán, amelyben Pál apostolnak a rómaiakhos irt levele kincseiből hozott elő drágaköveket as njabb bibliafordítások öfsaehasonlitáaával. Jánosi György tolnaváraljai lelkéss nagyaaerU előadásban mutatta ki, bogy Saencii Molnár Albert zsoltár* forditásának milyen hatása volt a magyar náp saentenciáani aaerető nyelvére. A ssásötven ssoltár s mellette a Bölcs Salamon példabessédei ás Prédikátori könyve istenes világ- szemléletből fakadó életbölcsességgel gazdagították a magyar embernek nemcsak lelkét, hanem bessédjét, ssólás mondásait is. Dálután Lombos Alfréd bonyhádi lelkésznek az egyházi törvénykezésről irt tanulmánya hangzott el, valamint Jo6 András előadása az nj egyházi törvénynek az eg/házalkotminyról és az egyház kormányzatáról szóló részét ismertette. Kőmives Viktor alapi lelkész az ősszel Budapesten tartandó országos református kiállítás előkészületeiről számolt be és arról, hogy a tolnai egyházmegye gyülekezetei miket mutatnak be azon. A tanulságos szép konferenciát Tóth Lajos imádsága zárta be. B „Syőnfef ITIadárpáría" közleményei. A Várta vezetője szívesen küld ismert, megbisható és komoly egyéneknek madárfiókák megjelölésére gyűrűket. Cim: „Madárvárta Gyöok“. Természetes, hogy gyürüzés után törzskönyvezés végett közölni kell az adatokat. Miután a mostani esős időjárást valószínűleg ismét tartós szárazság követi és a madarak ilyenkor sokat szenvednek a forróságtól és ssomjusfgtól, a madárvárta kéri a természetbarátokat, hogy parkokban, kertekben, szőlőkben és udvarokban (ha ninos a közelben természetes víz) helyezzenek el a madarak ssámára ivóvizet lapos edényekben, pl. úgynevezett tepsikben, hogy a kisebb madarak is fürödni tudjanak benne. Az ily itató- és fürdőhelyeket nyilt helyeken kell felállítani, hogy a madarak messziről éssrevegyék, de ezért nem túl messze fáktól és bokroktól, hogy a félénkebb madarak is (mint pl. a fülemüle, amely nagyon szeret fürödni) bátran használhassák. , Sürtt bokroktól néhány méternyire helyezzük el a madár fürdőt, hogy a macska lesből meg ne lephesse az üdülőket. Ssökőkutak medencéje és hasonló nagyobb víztartályok, ha kemény és meredek a szélük, nem alkalmasak o célra, mert a madarak veszély nélkül nem tudják elérni a vizet« i .Ilyenekbe tegyünk deszka- darabokat, amelyekre a madarak rászállnak és legalább inni tudnak. Csinos dolog pl. szökőkutak medencéjébe a taviróssa kerek leveleit Utánzó, zöldrefestett vékony deszka- lapokat helyesni. Sok örömöt fog szerezni, ha megfigyeljük a forgalmat az itató- éa fürdőhelyek körül meleg nyári napokon, különösen reggel és estefelé, azonkívül megkedveltetjük a helyet, ia a madarakkal, amelyek élénkítik a környezetet. A madárvárta régi cserép spárga- takarókból igen célszerű újfajta fészek- odúkat konstruált, amelyek már az első évben 100 százalékig megteltek cinkecsaládokkal, arai a szokott fa- odúknál ily mértékben nem tapasztalható., A közkedveltségnek oka abban is rejlik, hogy ezen cserépodu- kát, ha helyesen vannak elhelyezve, az ügyetlenebb verebek nem is méltatják figyelmükre, már pedig a fa- odúknál házak*'közeiében «-veréb- veszedelem a legnagyobb baj, úgyhogy a régi féssekoduk tulajdonképp pen emiatt csak lakott helyektől távolt pontokon válnak be'; teljes mértékben, mert másutt Állandóan küzdeni ikell a tolakodó plebejusokkal. Aa újfajta cserépfészekodu készítésének és elhelyezésének leírása hosz- szadalmas és talán neheaen érthető volna, de ha több érdeklődő akad, a madárvárta azivesen küld fényképet és sokszorosított leirást. Nemsokára elérkezik a bodzatermés érési ideje. Mielőtt a bogyók junius 30>án 7a 10 órai kezdettel Saekszárdon az Iparosszékházban tartotta évi rendes közgyűlését. A 100. dicséret eléneklése után Gilicze Sándor esperes mondott lélekemelő imát, majd Szeghő István egyesületi elnök köszöntötte az esperest, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, Szilágyi Béla őcsényi ref., Németh Gyula szekszárdi ág. ev. és Tóth Lajos szekszárdi ref. lelkészeket s a többi vendégeket és kartársakat, bejelentette, hogy Benedek Sándor nyug. köaig. bírósági alelnök, egyházmegyei gpndnok levélben mentette ki elmaradását. Szeghő elnök jelentése során Héti József őcsényi ref. tanító, egyesületi főjegyző indítványára kimondotta a Bejelentettük mir, bogy gróf Ssó- chenyi Domonkos nagydorogi kastélyának parkjában milyen nagyszabású kerti ünnepélyt terveitek a nagydorogi katolikus templom javára. — Többssás főből álló kösönség vett réBit esen a csodásán sikerült ttnne- pélyen, amelyen vármegyénk előkelőségei kőiül többek kőit ott voltak: gróf Apponyi Károlyné, Bartal Aurél és fia, dr Bernáth Béla, neje és leányai, Bernrieder Jóisefnó és leányai, dr Csapó Dánielné és leánya, Döry Hugó, nejével és leányaival, Döry Etelka, Döry Vera, dr Hagymássy Zoltán és neje, báró Jessenssky Jósáéi, Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag, báró Malcomes Gyuláné, dr Peresei Béla nejével és leányával, Peresei Ella, Peresei Irma, dr Peresei István, dr Peathy Pál és neje, Pesthy Gergeíy és neje, Polgár István és családja, báró Rubido Zichy Ivánné, ösv. Sasa Lásslóné és nővére, ösv. báró Scbell Jóssefné, báró Schell Jóssef Antal, Sstankovánssky Margit, Sstankovánssky Tibor, vités Tihanyi Ssilárd, dr Vértesy László és neje, gróf Wenckheim Antalné és leányai, gróf Z:chy Aladár nejével és leányaival, továbbá még igen sokan Nagy- dorog és környékének veaető köreiből. As ünnepély as újonnan épült templom egyházi hangversenyével kesdődött. > Esen kösreműködött a nagydorogi róm. kát. vegyes énekkar, Káplánok Kornél énekelte Marchesi „Ave Maria“-ját, majd dr Vértesyné Visolyi Judit hegedű* művésznő és dr Résbányay Desső orgonámúvéss kíséretével dr Strauss Nándorné pompás orgánumán osen- dűlt fel Biset „Agnus Dei“ oimü szerzeménye. Kőiben dr Hajós György, a pécsi hittudományi főiskola tanára mondott gyönyörű be- saédet a templom jelentőségéről. A kösönség * templomból a ssom- ! »édes grófi parkba vonult, ahol gróf I Sséohenyi Domonkos, gróf Herber- | túlérnének, vágjunk le dúsan termő galyakat, amelyeknek leveleit levágva, a*’ napon kötélre akasztva szárítsuk meg és azután tegyük el télre fagymentes, de nem fütött, száraz helyen. Ha leesik a hő, kirakjuk őket sövényekre és bokrokra, a rigók, pintyek és társaik nagyon szeretik ezt a madárszőlőt, kedves látvány a meleg szobából nézni lakmározásukat és a bokrok alatt egészen violaszin lesz a hó. Az utolsó években örvendetesen fellendült a madárkultusz és a Magyar Ornitologusok Szövetségének dr Pesthy Pál nevét viselő gyönki Madárvártája azt még jobban fellendíteni törekszik. közgyűlés, hogy a tanitók szövetségéhez felir, hogy a tanítói kívánságok kikapcsolásával tisztán a tanítói javadalmak biztosítása érdekében munkálkodjék s a többi kérést egyelőre függessze föl. Császár János sengővárkonyi, Geyer Gusztáv bonyhádi és Héti József Őcsényi ref. tanitók értékes előadásai után Fekete Gizella decsi tanítónő tartott nagysikerű gyakorlati tanítást. Az adminisztratív ügyek elintézése s az elnöki zárószó elhangzása után Tóth. Lajos szekszárdi lelkész mondott imát, majd a megjelentek a Hiszekegyet énekelték el s ezzel a mindvégig magas színvonalú ülés véget ért. Délben 1 órakor társasebéd volt. stein János és neje, valamint mások fogadták az érkeső vendégeket. A művészi illéssel elrendezett parkhelyiségben 6 óra körül már igen nagy kösönség gyűlt össse. Szebbnél- asebb hölgyek elegáns tarka nyári toilettjei csodás ssinhatással érvényesültek a park gyönyörű söld pázsit- szigetei s évszázados fái között.' — Általában igen kedves, hangulatos képet mutatott a gardenparty ezin- helye. Különösen fokosódott ennek a képnek a hatása a pazar esti kivilágításnál. A társaság zene mellett különböző csoportokban vidáman társalogva, majd tombolajátékkal elfogultan várta a l/«8 órakor kesdődött műsort, amelyet a németkéri fúvós zenekar indulója vesetett be. Est követte a nagydorogi r. kát. vegyes énekkar nagy tetszés mellett előadott népdalegyvelege. Külön élmény volt Wagner Richárd Walkür operájából a Tavasai dal, amely Káplánok Kornél kulturált tenorján hangsott el. Sending: Frtth- lingsrauBchen, Rachmaninoff: Prelude és Chopin A-dur Po'onaise cimü darabjait as ő közismerten nagy mü- véasetével dr Résbányai Desső son- gorásta. Végül Puccini Turandotjából Liu áriáját és Kürner Fehér rózsa cimü sserseményét dr Strauss Nándorné énekelte ssinpompás, minden fekvésben kiegyenlített és drámai vivőerőben gazdag, hajlékony hangján, a hallgatóság nagy elismerésétől kisérve. Ezután a nagydorogi kitűnő műkedvelő gárda aratott nagy sikert Zilahy: Hásasságssédelgő cimü egy- felvonásosában, melyben különösen Vágány János, Németh Gabriella és és Mérey Jolán jeleskedtek. Gróf Herberstein János bűvéssi mutatványai és hangimitációi is rendkívüli érdekességei és viharosan megtapsolt réssletei voltak é műsornak, amelyet Nóti Károly Motor c. bohózata követett. Különösen Princs Eriséből és Füleki János játssottak A Tolnai Ref. Egyházmegyei Tanítóegyesület 1934 julius 4, benne nagyszerűen. Sok tapsot kapott Bsrtal Aurél igen szellemes konfo- ransz száma is* Az előadást a nagy. dorogi ifjúság '16/ tagjának csodá» ügyességgel tánoolt palotása zártaké. Utána reggelig tartó tánc következett. , A rendezőség fáradhatatlansága, különösen gróf Herberstein János és neje, borsai Farkas Ignác, Németh Nándor, Gaál Endre gondos munkássága, valamint a nagydorogi hölgyek által összeállított gazdag büffá nagy. ban hozzájárult a bizonyára feledhetetlen szép nap emlékéhez. Adatok Hári János Életrajzához Régi Írások a szekszárdi fazekasok céhládájában. Garay János „Obsitosának“ az egész országot megnevettető ős azóta fogalommá lett főhőséről, Hári Jánosról az eddigi kutatás — a fennmaradt rengeteg anekdotától eltekintve mindössze annyit tudott kétséget kizáró bizonyossággal megállapítani, bogy bősünket 1804-ben bocsátották el a Hessen—Hamburg huszárezredtől ős hogy 1850-ben bekövetkezett haláláig, mint fazekasmester élt Szék- ssárdon. Bodnár István írja róla a Garay-albumban, hogy Garayval egy szekszárdi szüreten találkosott, a „kalendárium csináló“ költőt azonban, amiért az ó vitézi tetteit versbe szedte, sehogyan sem szívlelhette. Est bizonyítja legalább is az a körülmény, bogy költőnket a szüret alkalmával „inzsellérnek “ szólította, ami abban az időben a gúnyt és megvetést fejezte ki. Hári János hiányos életrajzi adatait szépen kiegészítik azok a feljegyzések, melyeket a szekszárdi fazekas céh múltja után kutatva, a céhnek Tamás József helybeli faze- kasmester őrizetében még ma is meglévő, 1720-as évszámmal megjelölt ládájában egy 1726 ban felfektetett jegyzőkönyv és egy az 1800-as évek elején készült tsgnévsort tartalmazó könyv lapjain találtam. A tagnévsorban Hári Jánosnak egy külön lap jutott. Az irás tisztán olvasható és a követkesőképpeu hangzik: „Hári János 1804 dik Esztendő November hónapjának 25 dik napján bá iratódott a Fazekasok Tcő Társaságában és minden reá eső Tarifát megfizette és mint tzébeli mester emberhez illik, Remeket is tsinált. Hári János az édes anyja halálára adott viasz Gyertya érát kifizette — 3 forintokat — 1836 dik Esztendő júniusnak 2 dik Napján. Hári János meghalt 1850 ben, 9 dik Novemberben. Meg fizette hat esz- tendőbeni kontókat, 3 forintokat.“ Hári Jánosnak a katonaságtól Való saabadulása és a céhbe való beló- pése,. mint láttuk, ugyanazon évre esett. Biztosra vehetjük ezen az alapon, hogy mesterségét még katona évei előtt tanulta ki. Halálának dátuma is egyezik azzal az évstámmal, melyet Boduár István állapított meg. Miután pedig a taglista Hári Istvánon és Mihályon kívül ebben azidő- ben más Hári Jánost nem említ, kétségtelen, hogy a fenti adatok csakis Gsray Hárijára vonatkozhatnak. De lássuk a többi feljegyzőit is. A céh említett jegyiőkönyvenek egy külön fejezete azokról a büntetésekről szól, melyekkel kisebb nagyobb kihágásokért a céh tagjait sújtotta az atyamester. Hári Jánosnak itt iz külön láp jutott, a lelkén száradó bűnök epedig'a következők: ' *t „Az 1824-dik Esztendőben, Januáriénak 4 dik napján az Inazával A nagydorogi gardenparty.
