Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-30 / 50. szám
XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 junius 30. 50. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Egész évre Előfizetési 4U« — 12 pengd || Félévre _______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árali A legkisebb hirdetés dl|a 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélcrsoronkéni 10 túlér. ÁlláBlkeresőknck 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyssett reklám*, eljegyzést, családi hír, valamint, a nyíl tiér soronként 60 fillérbe kerül. Hass esztendővel ezelőtt történt... Valahol a Balkánon, a Narenta- parti városban, ahol a Kelet talál- koiott a Nyugattal, ahol a’Balkán igyekezett európai stint ölteni, de ahpl a kulturmás alól ssttntelenttl kiütközött a véres, gyilkos komitácsi — őstermészet: 1914 junius 28-án orgyilkos merénylő kesétől esett el hitvesével együtt a magyar szent korona várományosa. .. Süvítve sselte as as apró pisztolygolyó a verőfényes júniusi levegőt. Rövid volt az útja, egy utca sarkától a fejedelmi személyek autójáig, de ez a rövid ut elég volt ahhoz, hogy négy világrész zzon rohanjon a maga vesztébe, hogy milliók lépjenek rá és vagy soha és sehogyan, vagy rokkantán és koldus-kifosztot- tan térjenek róla vissza. Csak egy revolver dördült el, de ettől a dörrenéstől egész Európa visszhangzott és szállt a vészes hang, akadálytalanul, hegyen*völgyön által és nem állt meg sem a Kárpátoknál, sem az Alpoknál és tnlharsogta a tengerek „ és óceánok viharainak zúgását. Csak egy hálálos, dermesztő sikoltás hangzott el, de milliók halálhörgése, özvegyek és árvák siránkozása lett reá a válasz. Csak egy kripta nyílt meg Arnatettenben, de a rettentő bombáit alatt megnyílt a föld és a lövészárkok, a rokitnéi mocsarak, a Do- faerdé kavernái százezreknek lettek jeltelen kriptáivá, hová csak lélekben zarándokolhat el az imádság koszorújával a könnyező kegyelet. Húsz esztendeje! Szeretnők elfelejteni mindazt a mérhetetlen bánatot és veszteséget, mindazt a végletes csalódást éB pusztulást, melyet ez a két évtized oly pokoli sietséggel és oly kitörölhetetlenül fekete betekkel irt bele saját- magunknak és a nemzetnek történetébe. De hiába, kéBzakarva nem lehet feledni és maga az a szándék, hogy valamire nem akarunk gondolni, arra kényszerít bennünket, hogy csak annál többet gondoljunk reá. . úví w v . tíáu -I.. És mintha bizony lehetne is feledni ezt a két utolsó évtizedet 1 Mintha a diplomáciai ténye zővé emelt irigység, gyűlölet és boaznvágy, mintha a végsőkig feszült elkeseredés, mintha a beállott s a tatárjárás borzalmaival vetekedő világinség, mintha a forradalom vulkánjának szüntelen kitörése, mintha ősi hagyományoknak, patinás kultúráknak, a történelem által megszentelt nemzetközi kapcsolatoknak éB a természet-alkotta földrajzi határoknak pusztulása csak egy szempillantásra is engedné, hogy a legutolsó húsz esztendőre a feledés fátyolét borítsuk I És ha rá is tudnék borítani, mintha akkor is meg nem jelenne a közeljövőt előttünk eltakaró leplen egy véres késnek fenyegető árnyéka, hogy lerántsa a múltról a feledés fátyolét és a jövő rémeivel ijesstgesse a szemlélőt 1 . .. A mai évforduló gyászos napján na is a múltba, hanem a jövőbe tekintsünk. Akkor, hnsz esztendőnek előtte, bár a diplomácia földalatti titánjai már évek óta késiültek a háború vulkánjának kitörésére, a népek és nemietek mégis gondtalanul örültek az életnek. —— Most azonban nem múlik el egyetlenegy nap fém, hogy njságok híreiből, államférfiak nyilatkozataiból, felelőtlen viharma darak vijjogásából njra még njra ne meredezne felénk a jövő háborúnak réme. Kis nemzet vagyunk és ahogy nem voltunk oka a húsz évvel eselétt kezdődé világhábornnak, ngy most és a közeljövőben sem fogják kikérni és meghallgatni szavunkat. A nagyhatalmak sodorják vesstükbe a kis Kedvező döntés a vizdij leszállítása ügyében Örömmel adnnk hirt arról, hogy Szekszárd üzemeinek a költségvetése ügyében megtörtént végre a várva- várt döntés. Dr Orífy Imre, a szék szárdi kér. orssággy. képviselője hozta magával Szeksiárdra azt a hivatalos értesítést, amelyet ő Péter és Pál napján két gyűlésen is ismertetett és amelyről lapnnk más helyén ssámo lünk be. Az alábbiakban közöljük a belügyminisztériumnak azt a levelét, amely- lyel a tényt képviselőnk tudomására hozta: M. kir. belügyi államtitkár. Méltőságos Dr őrffy Imre képviselő urnák Helyben. Mélyen tisztelt barátom l Szekszárd város 1934-. évi költségvetése és közüzemi dijai ügyében ismételten és nyomatékosan előadott kérelmedre hivatkozva értesitlek, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a város költségvetése 52% ds pófadóval nyert megállapítást. Az üzemek költségvetése is lényeges változtatással állapittatlk meg és gondoskodás történik arra nézve, hogy az istállók és a legkülső (10 °/o) vizdijövezet dija töröltessék, a vizhasználatl átalánydíj, továbbá a csatornadíj 30%-kal mérsékeltessék, az üzemi alkalmazottak illetményei pedig 20°/,-kal csökkentessenek. Őrülök, hogy ezekkel az intéz kedésekkel a város lakosságának terhein lényegesen enyhíteni lehetett. Budapest, 1934- junius 26. őszinte üdvözlettel igaz hived Tatits, államtitkár b. k Szekszárd is tiltakozott á történelemhamisitás ellen A mnlt napokban Bukarestben és Belgrádban járt Barthon francia külügyminiszter, hogy eggyé kovácsolja a szóthnzé kisantantot és mindkét helyen, de különösen az oláh fővárosban olyan nyilatkozatot tett, hogy az oláhok a trianoni békeszerződésben olyan területeket keptak vissza, „amelyek azelőtt is az Övék voltak". — Majd kijelentette, hogy revisióról sió sem lehet Blb. A francia külügyminiszter törté- nelemhamisitása nagy felháborodást és elkeseredést váltott ki minden magyar lelkében. Elsőnek maga vitéz Gömbös Gyula miniezterelnök emelte fel szavát az ellen, hogy éppen egy francia államférfi teremt dies ellentéteket az enrópai népek között és kijelentette, hogy a magyar kormány békés politikát folytat és céljai elérésére kizárólag békés eszközökkel dolgozik. Ez a politika pedig nemcsak a nemzet lelkében gyö kerezik, de magában a békeszerződésben is. Eit a politikát a magyar kormány — mint eddig — a jövőben ii ki- ■áróan békéi eszközökkel, de ugyan- anal a határoiottaággal fogja követni, mint eat a múltban tette.0 Ai országgyűlés képviselőháaa ju- nina hó 26 i ülésében téliéi egyhangúsággal tiltakozott Barthou francia ktllűgyminiaiter hamiaitása ellen. A Nemieti Egység Pártja nevében, dr i Krüger Aladár, a Független Kia- gaida Párt nevében dr Eckhardt Ti* bor, a Kereaitény Párt résiéről gróf Esterházy Mório, a legitimista ellen- lék nevében Qriger Miklós, a szocialisták megbiiásából Buohinger Manó siólaltak fel és meggyóső érvekkel, történelmi adatokkal bizonyították be a franoia külügyminiszter nyilvánvaló tévedéseit és elitélték a kié— antant kardcsörtetését. A felszólalásokra Kánya Kálmán I külügyminiszter válaszolt, kijelentve, hogy e kérdésben a magyar kormány már kifejtette álláspontját. Teljes megértést tanúsít — úgymond — a kormány azzal az országos felháborodással szemben, amelyet Barthou franoia külügyminiszter nyilatkozatai a magyar nép széles rétegeiben kiváltottak. Kérte azonban, hogy a nemzet ne veszítse el hidegvérét, mert a magyar kormány változatlanul fog ragaszkodni eddigi higgadt politikájához és minden nehézség ellenére is módját ejti annak, hogy a magyarság életérdekei megfelelően megóvassanak. Szekszárd közgyűlése. Ezen események hangulatának hatása alatt ült össie csütörtökön délután Szekszárd város képviselőtestületének közgyűlése, amelyen a napirend előtt vitéz Vendel István polgármester emlékezett a felháborító i tényről. Bár a város közgyűlése nem politizáló testület — úgymond a polgármester — Szekszárd közönségének is szavát kell ebben az ügyben hallatnia és csatlakoznia kell a város képviselőtestületének a magyarnemzet összessége tiltakozásához. Hangoztatjuk, hogy békés eszközökkel, de annál inkább fanatikusan küzdünk addig, amig a hazánkkal történt gyalázatos gazságok nem repa- ■ ráitatnak. A polgármester általános helyesléssel fogadott szavai után a városi párt részéről dr Leopold Kornél ssó- | Iáit fel, hangoztatva, hogy Barthou nem mint a dicső és nagy francia kulturnemzet képviselője nyilatkozott, s hanem mint a sötét, balkáni álla- e mok megfizetett ügynöke. Ha az erő- y szak és ármány pillanatnyilag elho* i- mályoBitotta is az igazságot, nem b inoghat meg az a hitünk, hogy ez az y elhangzott komolytalan nyilatkozat [• csak jelentéktelen incidensnek tekintendő. g Dr Dalin Jenő a városházi ellenzék megbízásából tette szóvá a su- lyoB inzultust, kifejtvén, hogy Barthou ez alkalommal, mint a francia hadiEgyes szám ara 12 fillér. nemzeteket — néha persze saját- magúkat is; a kisebbeké a szenvedés, az áldozat, a fölmorzsolódás. Mi szegény, kifosztott, megcsonkított, nyomorba tasiitott, árva maradék magyarok nem tehetünk egyebet, mint a nagy vihar előérzetében imára kulosolni és egymásnak nyuj tani kezünket. Imára kulosolni, hogy az, aki paranoBolt a tengernek és a viharnak, mindenható szavával hárítsa el tőlünk egy újabb háború veszedelmét éB adja meg a világnak azt, ami minden győzelemnél többet ér; az igazságos békét. És nyújtsak egymásnak kezünket, hogy azért el ne ernyedjen, hanem érezze erejét, mely ha támadni nem is akar, de tud védekezni, ha kell. Ölni és pusztítani nem akar, de szeretne békében alkotni és megtartani, amit alkotott. Dr Magyarász Ferenc 0. Cist.
