Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-30 / 50. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 junius 30. Fa- és szén- kereskedés Telefon 46. STEIGER Szekszérd Alkotmány-u. 1 Telefon 46. ÉpUletanyag: Tégla, Mész, Cement, Dunakarics, Homok (saját bánjából), Kátránjpapir Ozeml és háztartási Bflkkfaszén (saját égetés). Nagyméretű nyers tégla (vályog) nagyban és kicsinyben kaphatö Magyar-Belga Ásványolaj Bt. lerakata: Pnrfina Olaj, Benzin és Petrolenm ► Fióküzlet, megrendelőhely a Hitelbank épületében, Széchenyi-utca Kőrlsbosarat, I anyarozsot! és mindenféle més gyógynövényt a legmagasabb árban vásárol I Dr MIKLÓSI OjógynOvénynagykereskedés Rt. Budapest, V., Vilmos osászár ut 6. az. I ipar megfizetett és a háborúból haza- not huzó vigéce nyilatkozott meg, mert el sem lehet képzelni, hogy a franciák külügyminisztere annyira tudatlan lenne, hogy ai elhangzottakat meggyőződésből mondta volna. Örömét fejelte ki afölött, hogy ai egész város egyértelműen utasítja vissza a durva támadást. Közölte ezután a polgármester, hogy a szekszárdi kereskedelmi iskola el néptelenedósére való tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter be akarja szüntetni az intézetet. Dr Leopold Kornél, dr Rubinstein Mátyás és dr Dalin Jenó felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy kttidöttségileg fogja kérni a kormányt e rendelet visszavonására. Bejelentette ezután a polgármester, hogy Majoros Fereno közüzemi kisegítő végrehajtó 885 pengőt sikkasztott. Ebből azonban kár nem éri a várost, mert az ellenőrzésre híva tott tisztviselők — akik ellen egyéb ként megindította a fegyelmi vizsgálatot — az elsikkasztott összeget letétbe helyezték. Egyúttal visszautasította a T. H.-nak erre vonatkozó alaptalan támadását. Többször megemlékeztünk már arról a szívós munkáról, amelyet dr Orffy Imre, országgyűlési képviselő véges Szekszárd lakossága súlyoz közterheinek a könnyítése érdekében. Evekkel ezelőtt, nyomban a vízmű megépítése után kezdődött ez az akció és akkor — mint ismeretes — átmenetileg egy évi időszakra sikerült is neki a visdijakat körülbelül 20°/o kai mérsékeltetni. Azóta a gazdasági viszonyok lényegesen leromlottak és sz egész országra egyaránt nehezedő terheken kívül Szekszárd szegény népét még a viz- éz a csatornadíj is hihetetlenül sújtotta, örffy belátva a szekszárdi lakosság kétségbeejtő haly- setét, elhatározta, hogy rendet teremt ezen a téren és kieszközölte, hogy a kormány a város kérésére szakközegekkel vizsgáltassa meg Szekszárd üzemeinek kezelését és a szakközegek tanulmányának eredménye alapján a belügyi és pániügyminisitériumok együttesen állapítsák meg, lehet-e segíteni Szekszárd bajain és ha lehet, haladéktalanul intézkedjék a kormány a terhek leszállítása iránt. Ez három- hónapi munka után sikerült is és a kormányrendelet julius hő 1-től zsá- mitandólag nemosak 30°/c kai szállította le a vis- és csatornadíját, hanem azt az istállók után el is engedtette és megszüntette a külső övezetekben lakó szegény nép 10°/#-oz visdiját is, ami végeredményben 30— 100 százalékos visdijosökkentéat jelent. A kormány azonkívül 52%-ban állapította meg Szék szár dnak a pótKülönösebb vitát váltott ki a Csör- getón létesítendő esabadfürdő ügye, amelyre vonatkosóan azt javasolta a polgármester, hogy addig le kell venni a tárgysorozatról, amíg a vármegyének erre vonatkozó szabály- rendelettervezetét a kormány jóvá- hagyja. Akkor azután létesíthető lesz a nép számára ez a körülbelül 5—600 pengő költséggel előirányzott ingyenfürdő. Taksonyi János szólalt fel a javaslat ellen. Ojstálygyttlöletet hirdető és a szomorú időkre emlékeztető olyan durva hangot ütött meg, hogy a polgármester kénytelen volt tőle a szót megvonni. Dr Dalin Jenő eredménytelenül próbálta kimagyarázni Taksonyi szavait, azonban senki sem hitte el, hogy Taksonyi, a fegyelmezett szónok, tévedésből elszólta volna magát. Mert mindenkinek az járt az eszében, hogy miket mesélhet négyszemközt, vagy bizalmas társaságban es az ember, aki nyilvánosság előtt is ilyeneket mer mondani. A közgyűlés a polgármester javas latát elfogadta. Kinos feltűnést keltett, hogy az elrendelt szavazás alkalmával egy Szekssárdról nemrég elhelyezett köztisztviselő városatya, aki szintén jelen volt a gyűlésen, ebben a kérdésben Taksonyiékkal együtt szavazott. adóját, amelyet az alispáni hivatal a vármegyei számvevőség véleménye alapján 55°/o ról 87°/o ra emelt. A minisztériumok e kedvező döntését Péter-Pál napján a szekszárdi városháza zsúfolásig megtelt nagytermében hozta örffy Imre a közönség tudomására és az egybegyűltek melegen ünnepelték a képviselőt, akinek céltudatos, komoly és lanka datlau munkája meghozta azt az ered ményt, amely olyan jelentékeny megkönnyebbülést hozott Szekszárd nehéz gazdasági viszonyok között élő lakosságára és amelyért ez a lakosság a legnagyobb hálával lehet eltelve őrffy Imre iránt. Délelőtt Vall órakor kezdődött Orffynek ez az érdekes beszámolója, amelyben többek között az alábbiakat mondotta: Mi a szekszárdi lakosság legfőbb panasza? Csak a vak nem látta és a süket nem hallotta — úgymond örffy — hogy ennek a városnak a lakossága osztály-, vallás- és pártkülönbség nélkül egyre nyugtalanabb, elkeseredettebb lett az utolsó időben. Ez az elkeseredés más, több volt, mint aminőt az általános gazdasági helyset folytán máshol észlelni lehetett. Okit nem lehetett észre nem venni: a városi üzemi dijak, első sorban a vii- dij elviselhetetlenül súlyos volta idézte elő az izgalmakat. A bajt mindenki látta, de a gyógyszerek tekintetében sokáig nagy volt a vita és a bizonytalanság. A baj orvoslásának módja. Egy darabig csak figyelő álláspontot foglaltam el. Dj amikor a városházáról kihallatszó súrlódások, bajok állandóan erősbödtek, elhatároztam, hogy — bár nem az én dolgom, úgymond őrffy — segítségére lessek a városnak a kibontakosásnál. Kezdettől fogva az volt az álláspontom, amit szóval és írásban mindenkit megelőzően hirdettem, hogy a célt csak egy a kormány által kiküldendő külön szakbizottság alapos vizsgálata utján lehet elérni. Ezt az álláspontomat azután tavasszal a városi képviselőtestület — nagy örömömre — egyhangúlag magáévá tette s igy megindulhatott a nagy munka. Őrffy tevőleges része a kibontakozás munkájában. Ebben a munkában, amely összetett, nagy terjedelmű volt, kezdettől fogva magam is részt vettem. Nemcsak azért, mert az ügy előmozdítására a város hivatalosan is felkért. Megtettem volna ezt enélkül is, mert nem törődtem a kicsinyes politikai féltékenység, irigység és gyülölség gáncs- vetéseivel és mert sokkal jobban szeretem a várost, sem mint azt sorsára hagytam volna. A város segítése a kormány által. Naivság, vagy rosszindulat állíthatja csak, hogy az ilyen ügyeknek a kormánynál való támogatására nincs szükség, mert — szokták mondani — vagy van törvény, vagy nincs. Először is minden ember tudja, bogy a legigazibb ügy is elbukha- tik, ha nincsenek elszánt harcosai. Másodszor a város sorsára döntő kormánysegélyezés tekintetében — hála Isten — tényleg „nincs törvéngu. Az bizonyos fokig még ma is a kormány diskrecionális joga és büszkén merem állítani, hogy szívós, sőt konok munkám folytán Szekszárd város aránylag jóval többet kapott eddig az országos átlagnál. Ml volt a kitűzött feladat ős ml lett az eredmény? Először a városi pőtadő emelését kellett megakadályozni, illetve ha lehet, a csökkenté sét elérni. Másodszor: megszüntetni azt a helytelen rendszert, hogy a közüzemek a városi háztartást pénzzel támogassák. Ez nem volt könnyű dolog és nagy örömömre szolgál, hogy sikerült mind a két feladatot megoldani. Az alispán ur által megállapított 87 °/o os pótadó helyett 52 %-os, vagyis a városi Árleszállítás I Egy nagy tubus Diana-fogkrés 72 fillér helyett— _ csak 48 fillér. 1 üveg Brázay sósborszesz és i csak 1 drb „ h szappan /1 pengő 1 nagy csomag 4.'io kg kiváló finom Dotter kakaó — csak 96 fillér. Kapható Gauzer Ad ám fűszer- és csemegeáruházában Telefon 31 Szekszárd Telefon 31 Szállítás postán és vasnton képviselőtestület által megállapított mérvnél (57°/0) is alacsonyabb lesz a pőtadő. (Hoss- szantartó éljenzés.) Még nagyobb azonban az eredmény a közüzemi dijaknál. Itt volt a legnagyobb harc és a leghosszabb vita. Éa a hivatalos állásponttal szemben azt a véleményt képviseltem, hogy a vis £b csatornadíjak csökkentésénél tekintetbe kell venni a szabályrendelet hibáit, az érdekelt városrészek teherbíró képességét és vízfogyasztását. Az általános és jelentékeny 30 százalékos csökkentésen felül ki kellett tehát harcolni a legkülső övezet és az istállók teljes mentesítését. (Nagy éljenzés és taps.) Ez is sikerült és bízom a képviselőtestület bölcsességében, hogy a szabályrendeletet ennek megfelelően fogja átalakítani. Mit Jelent pénzben kifejezve a viz- és csatornadíj csökkentése ? Julius hó elsejétől kezdődően tehát életbelép már az uj rend, a viz- és csatornadíjnak a leszállított tarifája, amely szerint a víz és csatornadíj 30% kai csökken, az istállók és a legkülsőbb övezetek vizdija pedig teljesen megszűnik. (Ssünni nem akaró éljenzés.) Hogy a hallgatóság máris fogalmat alkothasson magának az elért eredményekről , kidolgoztattam néhány példát a város legkülönbözőbb övezeteiben lakók vizdijaira vonatkozóan. Esek a jövőben eképpen alakulnak: 1. Belső övezet, csatornahálózatba is bekapcsolt nagyobb fogyaszt6(Róth Testvérek mészárosok és hentesek) eddig fisettek 584 00 P ezentúl fizetnek 305 14 „ engedmény 278 86 „ 2. Belső övezet, istállóval is rendelkező kisebb fogyasztó (Neiner János, Beserédj utca 37.) eddig fizetett 189*48 P ezentúl fizet 73*67 „ engedmény 115*81 „ 3. Külső övezet nagyobb fogyasztó, 50°/o os dij (Steiner Ferenc, Béri Balogh Adám-utca 27.) eddig fizetett 93 96 P ezentúl fizet 41*42 „ engedmény 52*54 „ 4. Külső övezet, közepes fogyasztó, 50% os dij (Steiner János, Béri Balog Adám-utoa 77.) eddig fizetett 52 20 P ezentúl fizet 21*93 „ engedmény 30*37 „ 5. Külső, 33% os övezetben kisebb fogyasztó (Fráj Ferenc, Benczúr- utca) eddig fizetett 34*80 P ezentúl fizet 11*37 „ engedmény 23*43 „ 6. Külső, 25#/o óz övezetben kisebb fogyasztó (Czank István, Honvéd- utcz 63.) eddig fizetett 22*62 P esontul fizet 8*32 „ engedmény 14*26 „ A szekszárdi vizdil nem remélt csökkentése. A kormány nagyrészben leszállította a pótadót is.
