Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-01-24 / 7. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 január 24. 7. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dijt Egész évre _ 12 pengő [( Félévre. ____ 6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések; valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlillmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nytltiér soronként 60 fillérbe kerül. Pártérdek, nem alkotmányvédelem. A fővárosi reformjavaslattal kapcsolatban megindult a nagy zajlás. „Alkotmányvédő“ csoportosulások alaknlnak aszal a célzattal, hogy le* fogni igyekeznek az alkotó kéz reformpolitikáját. Emlékünkbe ötlik Gömbös Gyula miniszterelnöknek egyik komoly megállapítása. Ebben arról tett említést teljes joggal a kormány elnöke, hogy Magyarországon, sajnos, sokan még mindig a régi világ eszmékörében élnek s azt hiszik, bogy Béccsel állnak szemben, amikor a nemzeti ellenállásnak meg kell nyitnia minden erótartalékát. Szomorú kortünet ez, amelyből kiérződik az idők félreismerése s a pártok hatalmához való ragaszkodáson túl a reformoktól való iszouyodás. Meg kelj érteni az idők szavát. Reformoknak kell elkövetkeiniök az állami élet minden vonalán, est követeli a nemzet életérdeke, ami összefüggésben van más államalkotó és fenntartó tényezőkkel. A magyar nemiét nem fél a népies erők kibontakozásától. Ennek a szempontnak diadalmaskodnia kell ai ország fővárosának életében is. A Gömbös- kormány előtt ez a cél lebeg, amikor a most uralmon lévő pártpolitikai betonbástyákat le akarja bontani, hogy ntat nyisson olyan autonómia számára, ! mely nem a klikkek, pártok és cso- ! portok járszalagja alapján intézi a társadalom ügyeit, hanem ngy gaz [ dasági, mint szociális vonatkosásban egy magasabb nemzeti érdek égből- [ tozata alá vonja az egy sorBközös- I Bégben élő nemzetet. Hányszor pznasskodott már Göm- I bős Gyula arról, hogy nálunk a re- I farmokra törekvő férfiakat, sajnos, mindig el akarták buktatni. Lefogták a kezüket, ha üdvös megoldásokat kerestek, bénították munkájukat párt- < politikával s a közélet minden fegy- I vérével, ha valamihez is nyúlni akar- I tak. A fegyverekben való nem váló- r gatás nem egyszer vette igénybe az í intrikát, az oktalan romboló kritikát, .f a rosszindulatú vádaskodást, esetleg a fenyegetést, csakhogy elkedvetlenítsék azokat, akik felismerték hivatásukat b tudták teendőiket. Hogy mennyire igaza volt Gömbös ■ Gyulának, mi sem igazolja jobban, mint az a felhördülés, ami közéleltünkben a fővárosi reformmal kap ■ CBolatban tapasztalható. íme, megint I előtérben vannak a reformtörekvése- í két bénítani igyekvő elemek, le akar* ! ják fogni a kormány kezét, hogy ne ■ bolygassa azt a fővárosi politikát, ■ amely nem akar eggyé lenni a nem- I zet egyetemességét eltöltő politikával, I hanem ül a maga bástyafokán, as I ország szivében mint külön szerv a | nemzet testében s irányítja mint kü* lön kis állam a maga elkülönített pártpolitikai életét a nemzet egyete mesBÓgébe való bekapcsolódás nélkül. A pártpolitikai saövevény nyomta rá uralmi bélyegét a főváros arculatára s est az uralmat kellett nyögnie az adófizető polgárságnak, amely gazdaságilag és saociália vonatkozásban semmiben sincs jobb helyzetben, mint a vidék népessége. A főváros pártpolitikai uralma annyira telitalálatban érzi magát az elkészült és megvalósulásra jutó reform által, hogy a pártok hatalmához való ragaszkodás érdekében egy kö vet fújva helyezkedtek védekező és immár támadó hadállásba egyesek a jobboldaltól a szélső baloldalig. Ebben a helyzetben megrendithe- tetlen erállyel és elszántsággal ragaszkodik elhatározásához a kormány, hangsúlyozva, hogy eltántorithatatlanul kitart álláspontja mellett, a reformtól félre nem áll 8 főbb feltété leit semmi körülmények között feladói nem htjlandó. Eleinte az autonómia védelme volt a jelszó, majd amikor az hatástalan* nak tűnt, mert a közvélemény köró ben egyáltalán nem lehetett elhinteni ast a gyanúsítást, hogy egy nemzeti kormánynak, amelynek élén Gömbös Gyula áll, egyéb gondja sem volna, mint hogy azokat a nemzetet védő bástyákat döntse le, amelyek a népi megnyilatkozások tényezői s amelyek megerősítése éppen az ő programmja körébe tartozik, — a közvélemény előtti kudarc után átfestették hadállásaik lobogóját s átcsaptak az al- kotmáoyvédő frontba, ami vissont elnéző kacajra fakasztja a vidék gondolkodó lakosságát. Alkotmányt védeni, amikor a mai kormányzat éppen a népies alkotmány megteremtésére törekszik, igen furoia beállítás. Olyan kiskorúságot feltételezni a népről, hogy elfogadja és magáévá teszi az ellenállásnak ezt a titulusát, magában véve is furcsa dolog. Észre kell venni, hogy a régi világ korhadozó szerszámainak kicserélésére és az erők felfrissítésére ütött az óra, benne vagyunk az uj magyar idők reformkorszakában, amikor hiába dobálnak kavicsokat, vagy mássás köveket as alkotók lábai elé, nem ők botlanak el rajtuk, hanem a re- | formok kerékkötői. A hntolomrajutdsi akarat eszközeiben nem utilogatós. A politika története már sok furcsaságról rántotta le a leplet. Ismertünk egymással acsarkodó ellenzóki pártokat, melyek hirtelen összebékül- tek a hatalomra jutás édes alkalmától veséreltetve. Láttuk ast is, hogy a kormánypártok gyengébb állóké- pességü tagjai kösül as ellenzék alkalmas pillanatban egy-kettőt magához csalogatott. De azf, hogy at ellenzék szaladjon a kormányhoz, hogy ezen keresztül buktassa meg a kormány saját párját, az ördög sem látta még eddig MoBt pedig — úgy látszik — ebben a nem mindennapi látványosságban lesz részünk. — Hogy pedig laptársunkat ez a célzat vezeti, az a napnál világosabb. Bár meg vagyunk | győxődve arról, bogy a közvéleménynek politikai ízléssel biró része kellő ítéletet alkot magának erről a manőverről, mégis érdekesnek tartottuk megkérdezni őrffy Imrét arra nézve annál inkább, mert a cikkek az ő nevét szintén megemlítették. Őrffy válasza igen rövid volt. — „Mosolygok“ mondta. „Jól mondja a német: vágy a gondolat apja 1 Ha a kormány véleménye az lenne, ami a cikkíróké, úgy más lenne a helyzet. Pechükre nem igy van .. Nekünk ehhez nem sok hozzáfűzni valónk van. Legfeljebb csak annyi, hogy őrffy mindig gavallér volt ellenfeleivel szemben, mert személyükben sohasem támadta őket. Még akkqr sem, ha ezek hála helyett támadással, sőt hűtlenséggel feleltek. Ezt mindenki tudja róla és nem kis erkölcsi tőke részére. Másik megjegyzésünk — ami talán felesleges is — az, hogy őrffy csak a köselmultban kapott a kormánytól nehés, de kitüntető megbízásokat (főcsoport előadóság, kisiparossaervesés stb ) s hogy ó ezeknek a feladatoknak a kormány legteljesebb megelé* gedésére köztudomásúlag meg íb felelt. — Hissen a miniszterelnök ur csak a minap kérette magáhos, hogy megkössönje neki eredményes munkáját. Szekszárdnak 87 százalék a pótadóia. Dr Perciel Béla alispán véghatá- rosatot hozott Szekszárd megyei városnak a vármegyei számvevőság által felülvizsgált költségelőirányzata ügyében és a háztartási alap költségveté sét 566.512 P szükségletté!, 390.652 P fedezettel, 175.860 P hiánnyal, 204 200 P állami adó alapul vétele mellett a hiány fedezetéül kivetendő 87°/o-os községi pótadó kivetésével jóváhagyta. A közmunka- és köve- setvámalap, a villamos és jégmü, valamint a vis- és csatornamű költségvetése változást nem szenvedett. Az alispán lényegesebb tételeket törölt és másokat beállított a költség- vetésbe, az egyes tisztviselők résiére előirányzott pótilletményeket, külön munkadijakat és a polgármester képviseleti átalányát lineárisan 20°/0-al csökkentette. Megsaüntette a városi tisstviselők kedveaményes villamos áramát és 142 187 pengős jéggyári és hűtőházi kölcsön. 8°/o 03 kamata cimén előirányzott 11500 pengőt tőketörlesztés cimén 55.000 pengővel I emelte, a vágóhíd épitéBére a villamos- I mű által előlegezett összeg kiegyenlítésére pedig 17.000 pengőt a költség vetésbe hivatalból beállított. A város képviselőtestülete által előirányzott 66.540 P-ből 56 540 P, a víz- és csatornamű 210.000 dolláros és 19 831 fontos kölcsönének esetleges tőketörlesstésáre lenne fordítandó. Ezen összegből 55 000 pengőnek eltérő felhasználása érdekében az alispán előterjesztést tett a belügyminiszterhez. Az átjárók aszfaitkölt* sóge cimén felvett 13.000 pengőt 60 000 pengővel emelte az alispán, egyben utasítva a polgármestert, hogy a Magyar Aszfalt Részvénytársaságnak már esedékes kamattartozását a megállapított hitelkeret teljes kimeri tésével az érdekelt háztulajdonosoktól befolyó tőke- és kamatkövetelésekből rendezze. A viz- és csatornaműnél uj ártézi kút fúrására és hálózat bővítésére felvett 66 540 P t az alispán 57.914 pengővel apasztotta, mert nem tartja megengedhetőnek, hogy a város nagyobb, költséges és későbbi időpontra elhalasztható beruházások miatt újabb I beruházásokkal terhelje meg akár a háztartási, akár egyéb alapok költségvetését akkor, amikor a város egyéb régebbi kötelezettségeinek csak nagy nehezen tud eleget tenni. Utasította az alispán a várost, hogy a Magyar Aszfalt RT. vei fennálló 365.495 P tőke és kamattartozást legalább részben kiegyenlítse és hogy az érdekelt háztulajdonosok 116 944 P s aszfalttartozása az év folyamán rendeztessék. Egyúttal azt is elrendelte, hogy Röck István és az Első Brünni Gépgyár RT.-nak a város a vágóhíd felszerelésből kifolyóan fennálló tartozására a város havonta 5000 pengőt fizessen. A végbatározat foglalkozik dr Du- lin Jenő képviselőtestületi tag és 14 társának a költségvetés különféle tételei ellen beadott felebbezéseivel, azokat azonban részben mint alaptalanokat, részben mint szabályrendeletbe ütközőket elutasította. Az alispán vágbatározata, illetve a pótadószázalék megállapítása a belügyminisztérium felülvizsgálata alá kerül és annak megtörténte után válik jogerőssé. Egyes szám ára 10 fillér.
