Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-24 / 7. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1934 január 24.

Nezűsoztfosfisunk Jövedelmezőbbé tétele felé...

Irt*: Marschall Ferenc országgyűlési képviselő.

Egyre ssélesebb körben hangsúlyozzák annak ssUkségességét, hogy a inesőgazdasági Üzemek katasztrofálisan lezuhant jövedelmezőségének megjavítására nemcsak a termelési költségek mérséklésével kell törekedni, hanem as agrárszinvonal lehető emelésével is. Föltétlenül helyes álláspont es, mert egészen bizonyos, hogy a termelési költségeket ma nem lehet annyira leszállítani, hogy az árak o'dalán is ne kellene megkísérelni olyan kiegyenlítődés megindítását, amely legalább a legfontosabb agrártermények árát közelebb vigye ab előállítási költségek színvonalához.

E kérdés körUl meglehetősen kiélezett vita kerekedett a különféle közgazdasági és fogyasztói tényezők között. Ennek okát abban kell megjelölnünk, hogy a kérdést érintőleg olyan fogalmakat dobtak a közvéleménybe, amelyek nem fedték szabatosan a gazdai törekvések lényegét és inkább félreértést okoztak, mint hogy a helyes tájékozódást mosdi tolták volna elő. Különösen a „terv gazdaság" és „irányított termelés" megjelölések voltak alkalmasak olyan kritikai megjegyzések megtételére, amik szemlátomást arra vallanak, bógy egyes bírálók nincsenek tisztá ban törekvéseink igazi céljával. Szó sincs ugyanis arról, amire némelyek utalnak, hogy a „közhatalom" akarna termelni, vagy éppenséggel az állam akarna a jövőben a Kiss Péterek és Nagy Jánosok helyett gazdálkodni.

A mezőgazdasági „közüzemesités" ről sem lehet beszélni, hiszen ez olyan abszurdumokra vinne, amiket egy az egyéni tulajdon alapján álló polgári társadalom még gondolatilag is elutasít magától. 'Az egyéni kezdeményezést ugyanis, nézetünk szerint, nem lehet intézményesen kikapcsolni a mezőgazdaságból, amelynek az éppen olyan ösztönző motora, mint bármelyik más termelési ágnak. A termelés szabadságát is tiszteletben akarjuk tartani addig, ameddig ebben a szabadságban logika, rend és főleg az egyetemes érdekekhez való alkalmazkodás nyilvánul meg. Törekvéseink egyszerűen odairányulnak, hogy me zőgázdasági termelési politikánk az esetleg mutatkozó káoszban a rendet és főleg az értékesítési lehetőségekhez való alkalmazkodást biztosítsa.

Ennyi az, amiben a termelésnek valamilyen á'talános szempontok szerint való'irányitásáról kell beszélni, de ennek tartalmát a földmivelésUgyi miniszter termelési politikája adja meg, amit annál kevésbé szabad kifogásolni, mert hiszen általános ipari termelési politikánk is van, amelyet a kereskedelemügyi miniszter képvisel. Tehát nem az egyéni gazdálkodás közttsemesitéséről van sző, ha uém az ország termelésében bizonyos irányvonalak megadásáról, ami ném fogható fel hatásköri túllépés nek, mert ez minden földmivelés- ügyi miniszternek egyenesen feladata és kötelessége.

Ami már most a napirenden lévő gazdasági szervezkedésnek helyesen értelmezett célját illeti, azaz értékesítés megszervezésének, elsősorban a kisgazdaságok szövetkezeti megszervezésének és ezen keresztül a mező gazdasági árpolitika irányításának gondolatkörében mozog. Nem lehet kétséges ugyanis, hogy a mezőgazdaságnak éppen annyi joga van ehhez, mint máB termelési ágaknak, amelyek tudvalevőleg erősen megszervezett értékesitési apparátussal dolgoznak. Azt is tudjuk, hogy a I keres et nem egy vonatkozásban |

mennyire szervezetten lép fel, ami nek természetes folyománya, hogy végre a mezőgazdasági kínálat megszervezéséről is szó essék.

Az irányított mezőgazdasági árpo litika pedig nem akar többet, mint ami az ipari vámvédelemben máris kifejezésre jut. A belső piacon odáig eljutni, hogy a termelők részére — mondjuk — negatív vám alakjában, azt az árszínvonalat biztosíthassuk, amely legalább megközelítse az előállítási költségeket. Aki ezt drági tásnak, vagy drágulásnak nevezi, az

figyelmen kívül hagyja a termelőnek azt az elemi jogát, hogy az értékesítésnél legalább önköltségeit vissza téritve kapja. Kiviteli vonatkozásban természetesen a világparitás érvényesül. Azonban, bár ismerjük egy exportországnak rendkívüli nehézségeit, amikor a belső áralakulást el akarja szakítani a világpiaci árszínvonaltól, mégis minden erővel arra kell törekednünk, hogy ennek mód ját és eszközét megtaláljuk. Ez kü lönben nemcsak mezőgazdasági, ha nem általános közgazdasági érdek is, mert csak a mezőgazdaság vásárló és fogyasztó képességének emelésén keresztül következhetik be egész gazdasági életünk regenerálódása.

Vármegyénk a Magyar Országos Torna Szövetség vezérkarának pécsi propaganda ankétián.

A MOTESs vezérkara, amejy országos propaganda útjában már meglátogatta Sopront és Debrecent, vasárnap Pécsett, a városháza nagy termében tartott óriási érdeklődéssel fogadott ankétet, amelyre meghívták Pécs és Baja törvényhatósági jogú városok, továbbá Baranya, Bács- Bodrog, Somogy, Tolna és Zala vármegyék vezetőségét, sportklubjait, sajtóját és közönségét. Ezen az ankéten, amelyen Tolna vármegye alispánját dr Horváth Árpád tb. másodfőjegyző, Szekszárd megyei város polgármesterét pedig dr Cs. Papp Jenő polg&rmesterhelyettes képviselte, ott volt Pécs egéBZ sportszerető társadalma is.

Az ankétet dr Makay István, Pécs szabad királyi város h. polgármestere, a MOTESz délnyugati kerületének elnöke nyitotta meg és remekbeszabott beszéddel üdvözölte úgy a magyar sporttársadalom Pécsre érkezett képviselőit, mint a szomszédos törvényhatóságok kiküldötteit.

Soós főtitkár ismertette ezután a

Fédération Internationale de Gym- nastique rendezésében az 1934. évi május 28 tói junius hó 3 ig tartó budapesti tornaversenyt, mely alkalommal a nemzetközi tornász világ bajnokságok is itt kerülnek eldöntésre. Tizenöt állam résztvevőivel ötvenezer tornász lesz ez alkalommal Budapesten és versenyeket a fővárosi uj ügetőpályán bonyolítják le. Ehhez a nagyszabású és nemzetközi viszonylatokban hazánkra oly jelentő ségteljes sporteseményhez kérte a délnyugati kerülethez tartozó közönség megértő támogatását.

Dr Nendtvich Andor polgármester Pécs város, dr Fischer Béla alispán Baranya vármegye közönsége, Vis- nya Ernő felsőházi tag Pécs társadalma, dr Molnár Kálmán professzor a tudományegyetem támogatásáról biztosították az értekezletet, majd Szalay József az országos nagybizottság előadója a torna nép- és tömegnevelő hatására hivta fal a figyelmet. Az ankét Makay h. polgár- mester záróbeszédével végződött.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország I

— Névváltoztatás. A m. kir. bel UgyminiBstérium Müller Imre tb. főszolgabíró, főispánt titkár, vármegyei aljegyző kérelmére nevének Hidasy ra való megváltoztatását engedélyezte.

— A tamási főszolgabíró betegsége. Dr Szabó Elemér a tamási járás főszolgabirája, aki megrongált egészségének helyreállítása céljából három hónapig szabadságon volt, e hó 23 án újból átveszi hivatala vezetését.

— Uj ügyvéd Szekszárd on. A pécsi Ugyvédijkamara a Budapesti Közlöny e hó 21 i számában közhírré tette, hogy dr Horvát György ügyvédet Szekszárd székhellyel a kamara ügyvédi névjegyzékébe bejegyezte.

—V^EIJegyzÓS. Báró Homperg Ilse Bécs' és bonyhádi Kliegl Béla táncművész Budapest jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.)

— Házasság. Szabó Béla máv. mérnök, néhai Szabó Zoltán nyug. koppányszántói főjegyző fia folyó hó 20-án tartotta esküvőjét Budapesten dr Ssanáthy Júlia orvosnővel.

— Magyar mise a szekszárd belvárosi templomban. A szekszárdi Szt. Cecilia egyházi énekkar vasárnap a déli mise alkalmával Bsliczay Gyulának, a nagyhírű egyházi karnagynak sok művészi kvalitást igénylő miséjét adta elő teljes precizitással. A Benedictua szólóját vitéB Makray Fe

rencné énekelte. Ugyanez alkalommal Offartoriumkor Mozart „Ave verum Corpus" gyönyörű szerzeményét adta elő az énekkar. •

— Helyreigazítás- A városi közgyűlésről irt híradásunkkal kapcsolatban felkért bennünket dr Miklós Sándor, hogy közöljük, miszerint a gőzfürdő vizdijának elengedése és leszállítása ügyében annakidején nem a képviselőtestületi ülésen, h$nem a pénzügyi bizottságban szólalt fel és hogy a gőzfürdőben neki közvetlen anyagi érdekeltsége nincs. Lapunk mindenkori tárgyilagossága alapján ezen felkérésnek készséggel teszünk eleget,

— Áthelyezés. A belügyminiszter Horváth János vármegyei számtisz- tét Szekszárdról hasonló minőségben áthelyezte Pécsre, Baranya vármegye számvevőségéhez.

— A MANSz szekszárdi kultur délutánja. Hirt adtunk már róla, hogy a MANSz szekszárdi szervezete február hó 12-én a megyeháza nagytermében igen érdekes kulturestét tart. Megjelennek azon dr Berzsenyi és dr Willax, az országosan ismert somogymegyei zongoraművészek, a kiknek zongorakettőse mindig szenzációszámba megy. Művészi élmény Ibbz Sárdy dunaföldvári tanítónak, a budapesti zeneakadémia énekszakoBZ- tálya növendékének a fellépte. A gyönyörű tenorhangu Sárdynak tanárai kiváló jövőt jósolnak. A kultur- estén Polgár Margit zongorakiséreté- vel két önálló klasszikus számot énekel, majd dr Berzsenyi és dr Willax zongerakettőse mellett magyar dalokat is ad elő. Dr Székelyné Boross Mitta Ady és Babits verseket fog előadni. Bár a vidéki szereplők minden ellenszolgáltatás nélkül állanak rendelkezésre és a MANSz csupán készkiadásaikat téríti meg, a vezető- ség mégis arra kéri a kulturdélután közönségét, hogy önkéntes adományok gyanánt ne 10—20 filléres, hansm 50 fillér, illetve 1 pengős összegeket rójanak le, mert különben nem jönnek össze a kulturdélután rendezésének a szereplők honorálása nélkül is jelentős költségei.

— A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó közgyűlése. Vasárnap délután tartotta évi közgyűlését a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó. Pirnitzer Ede elnök nagyszabású elnöki jelentésében foglalkozott az amerikai gazdasági életet is megingató világválsággal, amelynek javulására már mutatkoznak a tünetek. Hazafias lelkesedéssel szólt a kereskedelemnek a külpolitika irányítására szolgáló eredményes munkájáról, majd beszámolt a kaszinó múlt évi szerepléséről, a kiállítással kapcsolatos vármegyei kongresszusról. A kongresszussal kapcsolatban köszönetét mondott dr Perczel alispánnak a megyeház terme átengedéséért, dr örffj Imre képviselőnek felszólalásáért, Schneider János OMKE elnöknek üdvözlő beszédéért, valamint dr Fíeischmann Ottónak, Klein Emilnek, dr Käufer Imrének, Müller AI- bertnek és dr Balkányi Kálmánnak előadásaikért. A közgyűlés egyébként dr Balkányi Kálmánt' 25 éves jubileuma alkalmából üdvözölte. Megemlékezett ezután a jelentés a szekszárdi kirakatversenyről, gróf Apponyi Albert haláláról, elparentálta a Kaszinó halottait: Schloss Lajost, Hirschfald Ármint, majd megemlékezett a Kaszinó kulturális tevékenységéről. Végül a maga és tiszttársai mandátumát rendelkezésre bocsájtva felkérte Szeghy Sándort, hogy mint korelnök vezesse tovább a közgyűlést. A pénztárnoki és számvizsgálói jelentés, valamint a költségvetés előterjesztése és elfogadása után megejtették a tisztújítóét, majd Müller Albertet, Sáeghy Sándort és Áldor Ödönt, akiknek a Kaszinó életében elévülhetetlen érdemei vannak, a választmány örökös tagjaivá választották.

— MANSz teaestély. Szombaton tartotta meg a MANSz szekszárdi csoportja teaestjét a Szekszárd Szálló termében. Bár a gondosan előkészült rendezőség nagyobbszámu közönségét várt, szekszárdi viszonylatban aránylag mégis elegen jelentek meg. A teázás alatt Sárossy Károlyné ismertette a MANSz kiadványait, majd az országos elnökség igen érdekes és megszivlelésre méltó leiratát. Eszerint Petróczy István ny. repülőezredes, a MOVE országos alelnöke a MANSz támogató propagandáját kéri a polgári lég- és gázvédelem érdekében. A közönség az érdekes téma megvitatása után soká maradt együtt.

— A szekszárdi Ceciliana teaestélye. A szekszárdi Szent Cecilia egyházi énekkar tagjai vasárnap délután 6 órai teát rendeztek az Iparos Székházban. Az összejövetelen, amelyen csak a tagok és legközelebbi hozzátartozóik jelentek meg, kedélyes műsort is rögtönöztek. Pigniczky Irénke, Dittrich Emmuska, Fekete Stefi, Wallacher Magda, Stockinger Baba, Fekete Lili, Magdi, dr Kákonyi István voltak a szereplők. Dr Tóth Béla pedig, aki a műsort igen szellemesen és kedvesen konferálta végig, anonym szerzőktől származó két aktuális költeményt ismertetett. — A rögtönzött műsornak minden darabja éppügy nivós volt, mint ahogy a szereplők előadása is elbirt minden kritikát.