Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-28 / 33. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 április 28. eszméjét: „az ifjakat a Krisztusnak megnyerni as ifjak által“. Dobos Károly a magyar ref. egy­ház ifjúsági lelkésze sióit még dél- elótt arról, hogy mik legyenek ai alapelvei, a módszere és a szervezete ai ifjúsági egyesületeknek. A sok­felé járt és sokat tapasstalt vezető leszUrt bölcs megállapításai, tanácsai, intései és bátoritásai voltak esek a ■savak. A délután folyamán párhuzamosan folyt le a programm a templomban és a ref. iskolában. A templomban Kovács Péter tissántuli kisgazda, ai ifj- egyesületek földmives utazó titkára tartott evangéliumi hitébresstő előadást. As iskolában ezalatt a ve­zetők, lelkészek, tanilók és presbite­rek számára Héti József őcsényi rek­tor tartott nagyon szép előadást arról, ki az Isten szive szerint való veze­tője az ifjúságnak. Radics József oecei lelkipásztor képekben gazdag előadása az ifjúsági X Kalória szén- és tűzifatelep X — Telefon 117« Szekszárd, a Muzeum mellett. Legolcsóbb tflzelőonqqg - megrendelfiftelg l munkáról, valósággal tűzbe hozta a hallgatóságot. Ezután a templomban folytatódott együttesen a konferencia, ahol Kovács Pétertől hallottunk is­mét egy pompás beszédet arról, hogy mit jelent Jézus Krisztus a földmives ifjú életében. Szinte elfogódottan hallgattuk ezek- után Ravasz püspök összefoglaló be­szédét arról, hogy ki mit víbz ma­gával erről a gyűlésről. Ihletést, vi­gasztalást, megnövekedett felelősség­érzetet, uj reménységet. A sáróáhitatot Gilicze esperes tar­totta, mely után meghatottan oszlott szét a hatalmas tábor. Külön kell megemlékeznünk arról a kedves, szép karénekről, amivel a ceoei fiuk ének­kara gyönyörködtette a konferenciát. Tisza István és Tolna vármegye. Tisza István és Tolna vármegye között a Nemzeti Munkapártnak 1910 február 19-én tartott alakuló ülését követő közvacsorán meleg és igen jelentős kapcsolat fejlődött ki. Nem tartjuk érdektelennek tehát e vacsora történetét rövid kis cikk­ben egy akkori hiteles leírás alapján felújítani, hiszen esen a vacsorán a nagyszerű itélőképességü Tisza István gróf olyan férfiakat ismert meg Tolna vármegyéből, akik később BiükebbkörU gárdájába kerültek. Tolna vármegye igen nagyszámú küldöttsége a Bristol Szálló egyik különtermében vacsorára gyűlt össze, amelyen a notabilitások soraiból meg­jelentek közül már csak Perczel La­jos és Simontsits Elemér él. Ez a közvacsora nagyjelentőségű volt, mert a munkapárt két vezér­alakja Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Tisza István gróf is megjelent. Ebben a kitün­tetésben azért részesült Tolna vár­megye küldöttsége, mert velük volt Perczel Dezső is, akit sok méltány­talan és igazságtalan támadás ért annak az ellenzéknek a részéről, amely 1910 ben rövid ötévi kormá­nyon való léteiével annyira bebizo nyitotta kormányképtelenségét, hogy az egész ország óriási lelkesedéssel hívta életre a Nemzeti Munkapártot és állította ismét az élre azokat, akik a jövőbelátás tulajdonságaival megáldva, bátran, férfiasán és nagy önmegtagadással küzdöttek az ellen a szellem ellen, amely nyolc év után, 1918 őszén az összeroppanáshoz ve­zette az ezeréves magyarságot. Nem­csak a küldöttség részesítette Perczel Dezsőt óriási ovációban, amikor meg­jelent körükben, de a felszólalások kapcsán Perczel Dezső előtt meg­hajtotta az elismerés zászlaját úgy Tisza István gróf, mint Khuen Hé­derváry miniszterelnök. Tisza István az asztalién Perczel Dezső és Simontsits Elemér, akkori tőt Simontsits Elemér mondotta Tisza Istvánra. Dr Leopold Kornél Tisza István régi és hA politikai osztályostársát, Perczel Dezsőt él­tette, aki mellett tanúbizonysá­got tett, hogy minden időben a legnemesebb önzetlenséggel és ide­alizmussal teljesítette hazája iránti kötelességét. Azzal fejezte be beszé dét, hogy az Isten adjon Magyar- országnak sok Perczel Dezsőt. Perczel Dezső mostohának nevezte a sorsot, amely megengedte, hogy Tisza István gróf, ez a nagy kvali­tású államférfin, évekig megfosztva lehessen a nemzet ügyeinek irányí­tásától. Reméli, hogy Tisza felhívása megmozdítja az egész országot és nem engedi magát letériteni a Tisza által megmutatott és milliók által felismert helyes útról. Tolna vár­megye közönségét éltette, amely Ti­szának a nemzethez intézett felbivá zára azonnal megmozdult. A Csapók, Sztankovánszkyak, Bezerédjek ha­zája nem is cselekedhetett másként. Hálával tartozik azért az isteni gond­viselésnek, hogy az ő szeretett Tolna vármegyéje megőrizte a vármegye régi nemeB hazafias hagyományait. Perczel Dezső beszéde után Tisza István eltávozott és rövid idő után Khuen Héderváry Károly miniszter elnök jelent meg, akit Simontsits Elemér köszöntött lelkes szavakkal. Khuen Héderváry Károly Tolna vármegye jólétére emelte poharát. Mint dunántúli embert — úgymond — a szive hozta a tolnamegyeiek, tehát a dunántúliak közé. De megjelent azért is, mert közöttük tisztelheti egy régi barátját, aki hü katonája és vesérembere annak az ügynek, ame­lyet ő szolgál. Ez Perczel Dezső. Kämmerer Ernő Héderváry gró­fok Tolnamegy éhes való Mátyás ki­rály korabeli kapcsolatát említvén, a régi kapcsolatok és a régi dicsőség felújítását kívánta. Perczel Dezső Simontsits Elemérre, Wigand János Bezerédj Pál annak az óhajnak adott kifejezést, hogy hazánkban az anyagi jólét és szellemi munka mindig lépést tartson. Simontsits Elemér Tolna vármegye közönségé­nek összetartására emelt poharat. Kiss Ernő Héderváry Károly grófot, a vezért éltette, Leopold Kornél pe­dig Kovács-Sebestény Endrére űri- I tette poharát. Ifj. Leopold Lajos a választójogról beszélt. Khuen Héder­váry Károly köszönő szavai után Perczel Dezső Széchenyi Sándor grófot, dr Kramolin Gyula pedig Héderváry Károly miniszterelnököt köszöntötte. Közel járt már az idő az éjfélhez, amikor a miniszterelnök távozásával végétért aTolnavármegye régi hagyományaiba illő és ahhoz mindenben méltó közvacsora, ahol egy szent érzésben, a haza érdeké­nek mindenekfeletti szolgálatában forrtak össze a szivek. Krónikás. Dr Dencz Ákos képviselő beszéde a költségvetés vitájában. Dr Dencz Ákos a tamási választó­kerület képviselője mingyárt a költ­ségvetési vita első napján nagy be­szédet mondott a képviselőházban. Szakértelemmel szólott hozzá az uj költségvetéshez, amelyben a folyó költségvetési év sárszámadási ered­ményeit állította szembe az uj elő­irányzattal ; eredményesebb beruhá­zást és üzemi politikát sürgetett. Nagy hatási váltott ki az az összehasonlí­tása, amikor a győztes államok gaz­dasági és pénzügyi helyzetét állította szembe a mi nyugodtabb körletünk­kel. — Szemléltetően mutatta ki az inflációs politika romboló hatásait. Amikor elismerte a mezőgazdaság érdekében tett intézkedések jótékony hatásait, kívánta a termelés, értéke­sítés és a nagy adóterhek hátrányai* nak megszüntetését, szólott a terv­gazdálkodásról, hitelkérdésekről, a hosszúlejáratú kölcsönökről. Végül ai útépítkezések, a Sió hajózhatóvá té­telének az ügyét, a jegyzők, tanítók — külön kiemelve a kántorokat —. helyzetét tette szóvá. Dencz Ákos beszédét az egész ház osztatlan figye­lemmel hallgatta és befejeztével, lel­kesen megéljenezte. Országos tanoncmunkakiállitás Budapesten ős a vidéki székhelyeken. Ötvenéves a magyar tanoneoktatás. alispán között ült. Az első felkössön- I Bezerédj Pálra ürített poharat Május 18 án lesz 50 éve, hogy az 1884. évi XVII. te. napvilágot látott. Ez a törvény szabályozta az ipar­űzést és elrendelte az iparosnak és kereskedőnek készülő ifjak kötelező tanonciskolái oktatását. Az 50 év előtt alkotott ipartörvény hatalmas mére­tekben fejlesztette a magyar tanonc- oktatást. Ha a háború a nagy len­dülettel indult rohamos fejlődést de­rékba nem töri, ma minden bizonnyal még kiemelkedőbb lenne a magyar iparoBoktatás európai viszonylatban is. Az iparos- és kereskedőtanulók kötelező iskoláztatásának ötvenéves fordulója alkalmából az iskolák a tanév végén kiállításokat rendeznek, Budapesten pedig országos jubiláns kiállítás keretében mutatkozik be a magyar tanoneoktatás. A junius 16- tól 24-ig a budapesti városligeti Ipar­csarnokban rendezendő kiállítás be fogja mutatni a magyar tanonc életét az iskolában, a műhelyben és a tár­sadalomban, szerződésétől Begéddé való felszabadulásáig. A kiállításon az Országos Társa­dalombiztosító Intézet rendelésében pályaválasztási tanácsot fognak adni a látogató ifjúság számára. Budapest Székesfőváros Tisstifőorvosi hivatala az OTI-val karöltve megszervezi a tanoncifjuság egészségügyi védelmét és gyógykezelését szolgáló intézmé­nyek és berendelések kiállítását. A kiállítás másik csoportja a tanoncok műhelyben folyó életét fogja bemu­tatni. Külön csoport szemlélteti a ta­noncok iskolai életét, a tanoneoktatás mai módszerét, eredményeit és esz­közeit. Ismét más csoport mutatja be a tanoncok érdekeit védő szociális intézmények működését. Nagyaránya látványosság keretében fogja bema­tatni a Székesfővárosi Testnevelési Felügyelőség a tanoncok levente­oktatását, testnevelését. A Székes­fővárosi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság a tanoncifjuság iskolán­kivüli népművelésének eszközeit és eredményeit fogja szemléltetni. Külön csoportot alkot a cserkésztanoncok kiállítása. A tanoncok statisztikájá­ról érdekes áttekintő képet fognak nyújtani a grafikus ábrázolások. A kereskedőtanonciskolák szintén bemutatják a maguk ifjúságát és az iskolákban folyó oktató- és nevelő- munka félszázados. eredményeit. A kiállítás iránt nemcsak a szak­körökben, az érdekelt iparostanonc- iskolai tanitóság és tanulóifjúság ré­széről nyilvánul meg igen nagy ér­deklődés, hanem meleg szeretettel karolták fel az iparosság és keres­kedőtársadalom testületéi, a hatóéi* gok és közintézmények is. Előrelát­hatólag igen nagy sikere lesz ennek a maga nemében úttörő jelentőségű országos tanoncügyi kiállításnak. — Értesülésünk szerint Szekszárd város iparostanonciskolája is nagy búig»’ lommal készül úgy a helyi, mint z budapesti országos kiállításra.

Next

/
Thumbnails
Contents