Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-28 / 33. szám
1934 április 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Eredeti francia csikós és mintás női ruhakelmék Közvi •Men Angliából importált férfiruhaszt! ívetek Gyukits kalapok 0 Lichtman és Pétermann cipők $ Yoss ingek <$> Hamerli bőrkeztyük W kizárólagos lerakata Pirnifzer 3ózsef és Pia! áruházában, Szefeszárdon Pénteken délelőtt négy érdeklődés mellett tartotta Tolna vármegye tör* ▼ényhatósági bizottsága tavasai köa gyűlését, melyen a vármegye veaető értelmiségével egytttt megjelentek ai orsaággyülés és a felsőháa megyebeli tagjai is. A gyűlés méltóságteljes egyűttérséssel folyt le és lélekben összeforrva hódolt a mártír Tisza István emlékének és egységesen tid- vösölte a kormányt politikai és gazdasági téren elért sikereiért. Dr Hagymássy Zoltán főispán elnöki megnyitójában megemlékezett Tisza István szobrának leleplezéséről, bejelentette, hogy az ünnepélyes leleplezésen az alispán ur vezetésével a Törvényhatósági Bizottság kül- döttségileg vett résit és a szobor talapzatára a vármegye koszorúját elhelyezte. A szoborról és annak jelentőségéről a következőket mondotta: A főispán Tisza Istvánról. A lehulló lepel páratlanul művészi ihlettel alkotott szoborban állította elénk gró! Tisza István nemes arcvonásait, daliás alakját, szinte megrenditően komor és öntudatos ábrázolással fejezve ki az ő életének nemzete sorsával összekapcsolt tragikumát. Bús ez a szobor, mintha a nemzet sorsán való aggodalom tépelődne benne, de egyúttal a törhetetlen szilárdság, erő és bátorság s a nemzetért végsőig való kitartás akaratának plasztikus kifejezése is. A lepel lehullott Tekintetes Törvényhatósági Bizottság s a vérzivataros idők elhomályosult ködéből a tavaszi napfényben egy nemzet helyreállt és megtisztult lelkiismerete, tisztelettel, hálával és elismeréssel hajolt meg a legbátrabb, a legbecsületesebb magyar halhatatlan emléke előtt, néma áhítattal idézve fel egyedül nemzetéért folytatott életének munkáját, té|>el6déseit, hangtalan küzdelmeit és gyötrelmeit s vértanú halálának döbbenetes, de egyszersmind felemelő és megtisztító tragikumát. A reánk szakadt súlyos idők terheltségei, tévedései eloszlottak, a történelem és az események tisztitó tüzében a politikai ellentét és gyülölség felolvadva az egész magyar nemzet előtt kibontakozott fényes lovagi vér- tezetében az a gróf Tisza István, aki a nemzet előrevetett és látott válságában, a legnemesebb hazafias érzéssel, a legkomolyabb erkölcsi felelősséggel, egész életét és minden munkáját feláldozta a nemzet jövőjének megmentéséért s nem törődve a közvéleménnyel, magára vonta és évekig szótlanul tűrte még azt a felelősséget is, melyet a háború megindításáért és folytatásáért reá hárítottak, azért, hogy a nemzet küzdelmét és kitartását ne befolyásolja, holott ő volt az egyedüli, aki a háborút és buvárhajóhar- cot ellenezte s mindent megtett, hogy nemzetét a végzetes csapástól megóvja. Olyan példátlanul nagy jellem nyilatkozott meg az ő magatartásában, mely nem a halandó ember, hanem a tragikus hős képe, mely a nemzetünket sújtott eseményekkel való sorsdöntő összeütközésben, váltságul önmagát áldozta fel. kNézze meg mindenki gróf Tisza István szobrát, vésse emlékébe azt a tekintetet, mely arcvonásaiból felénk irányul és legyen az ő szelleme tanulság számunkra, hogy olyan hivő lélekkel, hazaszeretettel, erkölcsi bátorsággal és felelősségérzettel teljesítsük hazánk iránti kötelességünket, mint ö. (Nagy helyeslés I) Esután a Sió hajózhatóvá tétele ügyében a március hó 23 án a föld- mivelésügyi minisiterhei vezetett küldöttség eljárásáról emlékezik meg a főispán és kérte a törvényhatósági bizottság hozzájárulását, hogy a Sió hajóihatóvá tételének kérdését állandóan napirenden tarthassák és felhatalmazást arra, hogy az alispánnal együtt a vármegyére nézve ezen életbevágóan fontos ügy megvalósítása érdekében minden szükséges és célszerű lépést megtehessen. Az elnöki megnyitó foglalkozott továbbá a római tanácskozással és erről a nagyjelentőségű kérdésről a következőket mondotta: Gömbös Gyula ós a római szerződés. Azt hiszem Tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy mulasztást követnék el, ha meg nem emlékezném azon konferenciáról, melyet március havában vitéz Gömbös Gyula miniszterelnöknek Mussolini olasz miniszter- elnökkel és Dolfuss osztrák kancellárral az örök város falai között folytatott, mely az eredménytelen konferenciák hosszú sora után, célkitűzései révén olyan jelentőséggel bir, hogy joggal vár tőle fordulatot Középeurópa megnyomorított gazdasági világa, különösen pedig a mi mezőgazdaságunk. Szoros barátságban lévő három ország kormányfői és szakreferensei ültek össze, hogy minél intenzivebben építsék ki gazdasági kapcsolataikat és minél szélesebb kapukat vágjanak azokon a vámfalakon, melyek évek óta egymásra tornyosulva, lehetetlenné tették a normális áruforgalmat. A római konferencia lényege abban nyilatkozik meg, hogy az olasz, magyar és osztrák nemzetek először jelentek meg a világ szine előtt közösen haladó politikai vonalvezetésben, amit szerződéssel is biztosítottak s a gazdasági jegyzőkönyvekből három döntő fontosságú dolog állapítható meg, az egyik, amely először száll szemben az autarkia elvével, ami a nemzetközi gazdasági válság előidézője volt, a másik a három ország közötti csereforgalom kifejlesztésére vonatkozik, a harmadik pedig a magyar búza sorsáról való gondoskodás, Mindezek életbevágó, a legszorosabban véve a magyar nemzet megélhetéséhez tartozó kérdések, melyek felülemelkednek a pártpolitikai szempontokon, mert a nemzet egyetemét érintik s valóban oly mélyreható jelentőséggel bírnak, hogy alkalmasak gazdasági helyzetünk gyökeres megjavítására s természetes alapját képezik a gazdasági válság fokozatos enyhülésének, Éppen ezért senki sem tagadhatja meg Tekintetes Törvényhatósági Bizottság a tiszteletet, elismerést és hálát azon emberfeletti munkával szemben, melyet vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök ur Onagyméltósága minden erejének latbavetésével, a gazdasági válságból való kiemelkedésünk érdekében végez, ami legjobb meggyőződésünk szerint lépésről-lépésre haladva meg fogja hozni sorsunk jobbrafordulását. Nehézségek még jöhetnek, de a jég megtört, a munka megindult s Magyarország abban a nyugodt tudatban tekint a konferencia eredménye felé, hogy az egy jobb 1 jövő napjait fogja megnyitni. A főispánnak nagy helyesléssel fo gadott beBiéde után dr Peathy Pál oy. igazságügyi miniszter, őrsiig* gyűlési képviselő állott szólásra, hogy a római sieriődésnek pártkereteken felül Álló jelentőségét méltassa. Dr Peathy Pál Gömbös Gyula külpolitikai sikereiről. Ez az olasz—osztrák—magyar szerződés — úgymond dr Pesthy Pál — az utóbbi tizenöt év perspektívájába beállítva a legnagyobb történelmi jelentőséggel bir, mert a Trianon után elalélt és ellenségeink által pusztulásra ítélt országot, amelyet gróf Bethlen István politikája a gazdasági fellendülés útjára vezetett, Prága a kisantanttal egyesülve gazdasági háborúval akarta a revízió jogairól való lemondásra kényszeríteni. Magyarországot vámháboruval akarták an a kötelezni, hogy politikai önállóságát feladja. A körénk font gyűrű majdnem összeroppantott bennünket és Prága a bankzárlatkor már azt hitte, hogy Magyarország érett gyümölcsként hull a kisantant ölébe. Nehéz és szinte reménytelen volt a helyzet, amikor az 1932. év őszén Gömbös Gyula kapott kormányalakítási megbízást és beköszöntőjében nyílt programmként hangoztatta a Revíziót és Nagymagyarország visszaállítását. Ez volt az építő munka megindulása, ezen haladt a Vezér és lángoló hazaszeretettel, önfeláldozással igyekezett célkitűzése felé. A Revízió érdekében fáradságot nem kiméivé járta be Európa legtöbb államát és elment Törökországba is, hogy megnyomorított hazánknak barátokat szerezzen. A magyar igazság magvát elültette és csakhamar egész Európa meggyőződött róla, hogy Magyar- országgal olyan igazságtalanság történt, amelyre reá nem szolgált. Gömbös Gyula miniszterelnök egész működésének az veit a tengelye, hogy az ország megfojtására összekovácsolt gyűrűt széttörje. Mindent megtett evégből és Doll- fuss osztrák kancellár a Gömbössel szövődött barátság során vett magának bátorságot arra, hogy Ausztriát nemzeti alapra helyezze és leszaícitsa Prága járszalagjáról. Mikor Ausztriában a régi rezsim megbukott, szétpattant az ércgyürü és Gömbös miniszterelnöknek Oollfussal való meleg barátsága révén szóbajöhetett a magyar-osztrák-olasz összeköttetés. Az olasz kormány jóindulata folytán megteremtődött a római szerződés, melynek örvendetes eredményei máris láthatók. A szerződés gazdasági kihatásaira a főispán ur mutatott rá, én — úgymond dr Pesthy Pál — viszont ennek az óriási külpolitikai jelentőségével kívánok foglalkozni. A szerződés szenzációs intézkedése ugyanis az, hogy a szerződő felek bármelyikének a kívánságára bármely külpolitikai kérdést, amilyen például az Anschluss stb., együttesen kell megvizsgálni. Akként áll tehát a helyzet, hogy a külpolitikai ügyek nem egy állam kérdései csupán, hanem szerződéssel egybefüzött három államé. Mi már nem állunk tehát többé egyedül, mert mellettünk áll velünk szerződött barátaink jóindulata. A szerződés nyitva hagyta az utat bármely közeledő állam, tehát Németország felé is, úgyhogy mi, akiknek semmi okunk és jogúnk nincs arra, hogy viszonyunkat Németországgal elrontsuk, Németországgal szemben is megnyitottuk az utat. Kis államoknak a nagy államokéhoz kell igazitaniok a politikájukat és mi, akiket érzelmi momentumok kötnek Németországhoz, ugyanolyan barátsággal viseltethetünk iránla ezután is, mint eddig. De reánk nézve ennek a szerződésnek az a legnagyobb hatása, hogy mi nem lehetünk többé a kisantant függeléke és Prága gyarmata. Fordult ugyanis a sors és most már a lengyel barátság átfogóvá tétele révén az a szomszédunk kerül a harapófogóba, aki bezárt bennünket és mindig a vesztünkre tört Történelmi cselekedet volt ez és ezt mint kimagasló és nemzetmentő tényt fogja ismertetni az utókor is. A Törvényhatósági Bizottság is a legnagyobb hálával viseltetik bizonyára Gömbös uyula miniszterelnök ur iránt, aki ezt az eredményt meghozta. Azért kérem, hogy alábbi indítványomat elfogadni szíveskedjek. Pesthy Pál indítványa Gömbös üdvözlésire. Tisztelettel indítványozom mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy őszinte örömmel szerzett tudomást azon eredményes tárgyalásokról, melyeket vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök ur Mussolini olasz miniszterelnök és Dolfuss osztrák kancellár úrral f. évi március havában Rómában folytatott s hazafias lelkesedéssel látja az ott kötött szerződési megállapodásokból, hogy a három nemzet közös politikai és gazdasági vonalvezetésével, elszigeteltségünkből ismét egy hatalmas lépéssel haladtunk előre, hogy a nemzetközi gazdasági válság előidézőjének tekinthető autarkia elvével való szembehelyezkedéssel, a három ország ár ucsereforgalmá- nak kifejlesztésével és a magyar búza sorsáról való gondoskodással gazdasági boldogulásunknak reményteljes útjára jutottunk: miért is vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök ur őnagyméltósá- gát, a nemzet érdekében államférfim elhivatottsággal és gondos előrelátással kifejtett eredményes munkájáért tisztelettel üdvözli s hálás köszönetének nyilvánítása mellett, őszinte bizalmáról és támogatásáról biztosítja. Az ellenzék elismerése. A nagy helyeslés után dr Klein Antal, mint elieméki politikus sió- lelt hí indítvány hős. és kifejtvén, hogy a kormány külpolitikájával, kű lönösen a revisió kérdésében és a római tárgyalásokban teljesen egyetért, asokat helyesli és as indítvány* hős a maga és pártja nevében csat- lakozik, fenntartván egyéb ügyekben a kormánnyal ssemben ellenséki álláspontját. A bukaresti hazugságok. A vármegye törvényhatósági bizottsága nagy lelkesedéssel elfogadta dr Pesthy Pál indítványát. Dr Hagymássy Zoltán főispán elnöki megnyitójában kitért még a magyar történetnek meghamisítására és a világ félrevesetésére irányuló ason minősíthetetlen kijelentésekre, amelyeket a bukaresti parlamentben Maniu Gyula I I Erzsébet Királyné Szálló Budapesty Ili.! Egyetem-Utca 5. 100 modern, kényelmes ssoba. * Liftek. * Hideg-meleg folyóvis. Központi fűtés • As étterem- és kávéházban minden este szalonzene Menü: 1*60 P Az Erzsébet-pincében egypincór-rendszer I Menü: 1*60 P Vármegyei közgyűlés.
