Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-28 / 33. szám

ß XVI. évfolyam. Szekszárd, 1934 április 28. 33. szám TOLNAMMYEI újság HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség éa kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Előfizetési d11• Egész évre _ 12 pengő || Félévre____ Fe lelős szerkesztő r BLÁZS1K FERENC Hirdetések érali A legkisebb hirdetés dija 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Álláslkeresőknck 50 százalék kedvezmény. _ Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a 6 pengő I közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyüttér soronként 60 fillérbe kertll. Gondolatok Tisza István szobra mellett. Valami töprengő érzés tükröződik le Tisza István ércalakjáról. A mű vész nagyszerűen örökítette meg az arcát annak a férfiúnak, aki szívé- nek minden dobbanásával, nagyszerű agyának minden gondolatával ée egész emberi lényével oly fanatikusan harcolt a magyarságért és Magyar- ország boldogulásáért. Amikor a miniszterelnök a kor­mányzó helyettesítésében a szobor talapzatára letette a hála és elismerés koszorúját, úgy láttuk, mintha ajka pár pillanatra imádságra nyílt volna meg. Valóban, a nemzet igazi vezérei Tisza István szobra előtt csak imád­kozhatnak." Hálát adhatnak a Min­denhatónak, hogy Tisza Istvánt a magyarságnak adta, mert az ő alakja és jelleme a legfenségesebb példája, miként kell a magyarságért férfiasán, tántorithatatlanul dolgozni, hogy a megcsonkítás szomorúságából a bol­dogulás útjára léphessen a magyar nemzet. * * * Egymásután sorakoztak a szobor talapzatán a királyi hercegek, mi­niszterek, vitézek, vármegyék és a síülőföld egyszerű népének koszorúi. Megkapó volt, amint aa idős Hazay Samu báró, a Tisza-kormány hon­védelmi minisztere, diBzlépéshen oda­ment a szobor elő ős remegő kézzel [ tisztelgett. De a legmeghatőbb mégis aa volt, i amikor az ő egyszerű koszorújukkal megjelentek a Tissa unokák a szobor előtt. Mindenki a nagy államférfiut, a nemset vezérét és vértanúját ünue- [ pelte és látta, amikor a szoborra tekintett. Ez a két ifjú, aa embert, a melegszívű nagyapát látta könnytől fátyolos szemmel, amikor a Szózat | hangjai mellett ott állt a szobor előtt, a Az egyik nyúlánkabb termetű, magas I homloku. Meglepő a külső hasonla- I tosság a1 nagyapa és az uuoka kö- I lőtt. A kisebbik, mintha a nagyapai I keménységből örökölt volna többet. I Est árulta el az a mozdulat, amikor 1 aa ünnepségen megjelent főméltósá- I gok előtt meghajoltak. Budapest főváros egy művészi al­kotással lett gazdagabb. A nyomorú­ság szenvedésében vergődő magyar­ságnak van egy újabb zarándok­helye. Ha feltekint a magyar nép arra a szoborra, amely Tisza István­nak munkában és harcban megedsett alakját mutatja és amely az idők beláthatatlan távolába hirdeti a ha­sáért életét feláldozni is tudó állam­férfin nagyságát, akkor ettől a szo­bortól lélekben megtisztulva, tisztán látó szemekkel és a hazáért dolgosni- akaráa nemes hevületével távoshat mindenki éB nem tud telkükön a csüggedés, a reménytelenség érsése erőt venni s nem engedik többé soha álpróféták és önző törtetők által aa emberi szenvedélyekkel az Isten- és hazaszeretet ssent tűsét szivükben egy pillanatra sem eloltani. A szobor áll! Tekintete belevéső­dik a jövő ködfátyolába és a hatal­mas térségen súg a magyar imádság és a hirtelen támadt szél Dunán, Tiszán, béroen és völgyön átviszi a hangot, hirdeti a „Szózatából az örök igazságot a magyar népnek: Itt élned kellT hmé'é *“•»***$; Gazdagyűlés Szekszárdim. A legutóbbi gszdagyülés kiküldött tagjai: dr Albers Rezső, Baka Ist­ván Pollermann, Boross Zoltán, Cső töngi József Töttös, Frei János Vesstergombi, Kelemen József Hor­váth, Kocza József Tőrök, Prey- mager József Pollermann, Reichl Sándor, Székely István Majsai, Szeghg Sándor, Török Pál Majsai, Ulrik József és dr Zsigmond Ferenc f. hó 29 én, vasárnap délelőtt */* 11 órára a városháza nagytermébe, il­letve jó idő esetén a városháza' ud­varára teljesen politikamentes gazda- gyűlésre hívják össze Szekszárd város gazdatársadalmát. A gyűlésen Marton Dénes pécsi szólésieti és borászati főfelügyelő elő­adást fog tartani a szőlő minőségi termeléséről. Az előadás után határozatot fog a gyűlés átadni a kerület országgyűlési képviselőjének, hogy illetékes helye­ken a szekszárdi gasdaközönBég kö­vetkező kívánságait vigye keresztül: 1. A búza árának legalább 15 P- ben való megállapítása. 2. A bor árának legalább a mai síinvonalon leendő fenntartása. 3. Bikatartás ügyének rendezése. 4. Adóbehajtások elhalasztása, in­dokolt esetben a termények betaka­rításáig, nehogy a kényszereladások­kal az árak essenek. 5. őszi szénkénegezéshes olcsóbb ssénkéneg kiutalása. 6. Aa iparcikkek árának csökken­tése a kartellárak letörésével. 7. Mint&Bzőlő felállítása Szekszár- don, a Pinceszövetkezet Utján, hogy onnan olosó és megbízható ojtóvess- szők, ojtványok legyenek beszerel­hetők a minőségi termelés előmoz­dítására. Végül a . gszdagyülés helyi vonat­kozású ügyeket fog tárgyalni. Dr Ravasz Lfiszlő püspök Szekszárdon. A református ifjúság szekszárdi napja 1934 április 24. A magyar ifjúság mai életének sorsdöntő kérdéséi fakadtak fel, mint mélyről előtörő ártési forrás a tol­nai református egyházmegye ifjúsági konferenciai napjának előadásaiban és felssólalásaiban. Megismertük, hogy itt egy felnyilt saemü ifjú sereg nö­vekszik fel körülöttünk, amely éppen aiért, mert még nem törte össze ifjú idealizmusát az élet és mert még tud hinni és élni akar, talán még éleseb­ben látja magára nehezedni korunk problémáit, mint mi öregebbek, akik­nek erejét, színét kiszitta a mindent leperzselő déli napja a krisstuatalan világnak és akik már lassan bele­törődünk abba, hogy majd Józsuák vezessék át a pusztában született és felnövekvő hajnalifjuságot az ígéret földjére. A konferenciára már 23-án este érkeztek az első résztvevők, de a zöme kedden, 24-én reggel érkezett Szekszárdra. A fél 9 órakor kezdődő istentiszteleten már ezernél többen szorongtak a templomban a konfe­rencia résztvevői közül. A templom kapujában a helybeli presbitérium sorfala várta dr Ravasz László püspö­köt, aki az egyházmegye lelkipász­torainak társaságában érkezett oda. Itt Jakab László miniszteri taná­csos üdvözölte a püspököt és azután együtt vonultak be a gyönyörű virág­díszbe öltözött templomba. Az ünnepség Ravasz László dr püspök léleknyitogató felséges ige­hirdetésével és imájával kezdődött. Az igehirdetés alapja a Máté evan­géliuméinak 16-ik részéből a 26-ik vers volt: »Mert mit használ az em­bernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall ? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő leikéért ?a Magával ragadóan tárta fel előttünk ez az igehirdetés a krisa- tUBtalan életcélok, törekvések, mun­kásságok lelki és erkölcsi egyenér- tékét a katasztrofális belső megüre- sedésben, ön meghasonlásbán, össze­omlásban. És megértettük, hogy az egyetlen felelet arra, hogy mit hasz­nál az egész világ megnyerése s ugyanakkor lelkűnknek kárvallása* az hogy menjen inkább minden, csak enyém legyen a töviskoronás fő jóvá- hagyó, áldó tekintete. A prédikáció után köszöntötte az egyházmegye feje, Gilicze Sándor esperes a püspököt. A konferencia első előadását Arany Dénes decsi lelkipásztor tartotta arról, hogy miért van szükség az ifjúsági munkára az egyház szempontjából. Pontokba sorolta meggyőző érveit, amik egyúttal a biztatásnak, a re­ménykeltésnek is édes sugarai voltak. Pompás képe volt előadásának a Pál apostol prédikációján elfáradt, elaludt és lezuhant Eutichus, akiről mikor már el is siratják, az apostol azt mondja, hogy „a lelke még benne van, nem halt megu és életre kelti. A mi ifjúságunkban is még benne van a lélek, csak apostoli szivek kellenek felélesztéséhez. Kellemes meglepetés volt számunkra Kovács Lajos alsónyéki ifjú világo­san látó megfigyelése a mai ifjúság lelki helyzetéről, a tömeglélektani tünetek, helytelen tradíciók, szokások zsarnoki uralma, erkölcsi divatok, beteg közvélemény, tekintély kérdése, apák éB fiák szembekerülése, fele­lősséghiány, célnélküli élet stb. vál­tozatos, Bzép megrajzolásával, amivel a bibliáé református ifjúsági egyesü­letek szükséges voltát magyarázta az ifjúság szempontjából. S amikor igy fel volt már ajozva a lélek az érvek ily hatalmas ereje által, előálltak egymásután az egyes gyülekezetekben működő ifjúsági egyesületek megbízott tagjai és el­mondták beszámolójukat arról, hogy mit végeztek, mint küzdöttek, mit csinálnak. Szent tapasztalatok, áldo­zatos igyekvések, csupa csupa élni, növekedni vágyás, reménység, misz- sziós és szociális felelősségérzet su­gárzott ezekből az egyszerű, ifjúi bi­zonyságtételekből, amik igazolták az ifjúsági egyesületi mozgalom vezető

Next

/
Thumbnails
Contents