Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-25 / 32. szám
XVI. évfolyam. Szekszárdi 1934 április 25. 32. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTS7KR MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősei és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 Előfizetési dljs Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő] Fő szerkesztő: II Pelelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arait A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egv 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 filier. Állást keresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyOttér soronként 60 fillérbe kerül. Tisza István. Amig élt, sokan öntudatlanul gyűlölték, amikor a gyilkos golyó letörhette, halála döbbenetét váltott ki és amint a történelmi távolból a megtisstult Ítélőképességgel tekintettünk felé, akkor nincs senki, aki nem hajol meg fenséges alakja előtt a legmélyebb tisitelettel és nem nés hatalmas ércalakjára a csodálkozó bámulat érzésével. Igaza volt Sipőcz polgármesternek, aki azt mondotta, hogy aki nem borul le Tisza István előtt, az nem magyar ember! Fanatikusan gyűlölték őt ellensé gei, mert magasan föléjttk emelkedett észben, érzésben, kötelesség- tudásban. És ő feláldozta a népszerűséget, tűrte a legaljasabb gyanúsításokat, mert önmagánál, az éle ténél, a nyugalmánál, mindennél jobban szerette a hazáját. A jövőbelátás különös adományával volt megáldva. Ezért harcolt férfiéi bátorsággal a hazafiasság tetszetős köntösébe bujtatott eszmék és törekvések ellen és akit a háború felidézőjeként szidaimaztattak a hatalomra törtető irigyei, egyedüli politikus volt, aki a bölcs és egyenes tanácsadó merészségével vissza akarta tartani a királyi kezet a háborút kirobbantó ultimátum aláírásától. Végzetét is megérezte, de nem menekült. Azokban a szomorú következményű időkben, amikor annyi hősből lett gyáva és a söpredék előtt meghunyászkodó, ö akkor is férfi maradt. Ha jelmondatot véstek volna szobra talapzatába, akkor azt kellett volna odaírni: „Férfi mindhaláligI“ Igen, férfi volt minden vonatkozásban. Akkor is, mikor nemzete ballépéseit milliókkal szemben is meg akarta akadályozni, akkor is, midőn : kegyvesztetten ott járta a lövéss- • árkokat, akkor is, amidőn inkább választotta a kegyvesztést, mint a nemzet igazának feladását és végUl akkor is, amidőn elébUk ment a gyil kos bérenceknek, akik megtébolyo- dott agyukkal kioltották annak az életét, akinek férfiassága, cselekedni tudása és akarása tudta volna a dinasztiát a pusztulástól, a nemzetet a megcsonkítástól és a megalázástól menteni. Ha Tisza István kötheti meg a fegyverssttnetet az olaszokkal és nem . Károlyi Mihály szégyenletes kíséreté vei jelenik meg Belgrádban a francia I parancsnok előtt, akkor az áruló csehek előre elkészített térképét szét [ tépte volna Tisza István erős keze [ és diplomáciai tudása. All a szobor! Tisza István érc- : alakja úgy magaslik ki a monumentális műből, mint ahogy kiemelkedett ő az akkori magyar politikai élet szereplői közül, míg élt. Est a szobrot, a legnehezebb időkben, az imádságos szeretet és a fenséges előtt való meghajlás teremtette meg. A művészek alkotására szent áhítattal tekint a szenvedő magyar ság. Az akaratnak abból a megtes tesitéséből, amely Tisza István ércalakjából sugárzik, merít hitet az egész magyar nemzet a jövő küzdelmeihez és Tisza István férfias elszánt sága kell hogy vezesse és bátorítsa azokat, akik ma a nemzet élén vannak, mert osak Tisza István hazaszeretetével, kitartásával és férfiassá- . gával lehet biztosítani a magyar I jövendőt. —8. Egység, rend, béke és nyugalom. A miniszterelnök legutóbbi nagy beszéde után egészen különös biztonságérzet, határozottság z remény tölti el lelkűnket. 0, akit intranzigens léleknek ismerőnk s maga is annak vallja magát, ismét olyan lelkttletről tett tanúbizonyságot, amelyről nyu godtan állíthatjuk: kttldetésszertten irányítja nemzete sorsát. Ez a beszéd úgy külpolitikailag, mint gazdasági vonatkozásban, szociális megállapításaiban s belpolitikai célkitűzéseiben tökéletesen kielégíti a magyar várakozásokat. Rend, béke, nyugalom, ezekkel az irányelvekkel lépett másfél esztendővel ezelőtt a legfelelősségtelj esebb pozícióba s akkor hirdette ezeket a fontos nemzeti követelményeket, amikor aggasztó nyugtalanság uralkodott a magyar lelkeken s nem lehet tudni, hogy a munka folytatására annyira szükséges béke szelleme meghonosodhatik-e köztünk abban az atmoszférában, amelybe Trianon vitte az országot. Gömbös Gyula egyik megelőző nagy beszédében nyilt őszinteséggel hirdette, hogy le kell bunkózni azt, aki a béke ellen tör. Hirdetjük ezt mi is, mert tudjuk, hogy a fejlődés, a nemzet megerősödése, a munka teljes kibontakozása csak a békés közélet, rend és nyugalom állapotában alakulhat ki. A délibábos s lobbanékony vérmérsékletű magyar szellemet igen nehéz dolog egy nevezőre hozva, egységbe tömöríteni. Csak a legnagyobb veszedelmek idején ébredt e tekintetben kötelessége tudatára a nemzet s a nyugalmi, békés esztendőkben nem rettent vísbzz pártoskodó testvérharcoktól, őrölve saját erejét, szinte önnönmagát rontva s könnyítve ellenfeleinek helyzetét. Felbecsülhetetlen érdeme Gömbös Gyulának, hogy olyan programmal lépett a nemzet elé, amellyel másfél esztendő után el lehetett érni, hogy ma már maga állapíthatja meg tár*, cája költségvetési tárgyalásán, hogy még az ellenzéki oldalon is rendkívül sok megértést észlelt. Ez a tapasztalat nagyon megnyugtató a nemzet érdekei szempontjából, mert ha azt lehet látni, hogy a parlament minden oldala tekintet nélkül arra, hogy milyen pártpolitikai állásponton van, tisztán az ország érdekeit nézve, tárgyi szempontból ítéli meg a napirenden lévő kérdéseket, — már kikelt az a mag, amelyet a miniszterelnök a nemzeti egységre gondolva hintett szét a nemzet egyedeinek leikébe. „Talán az egyedüli biztoB sziget I vagyunk Európában", — mondotta Gömbös Gyals — van-e anyagi értékmérő, amelyet serpenyőbe dobva felül lehetne értékelni esen a tényen ? Ma, amikor egész Európában, de as ország minden tájékán olyan tünete két észlelünk, amelyek forrási pro cesssust matatnak, akkor a megcsonkított Magyarország nyolo és fél milliónyi népe olyan szigetet alkot az eszméktől, ellentétektől, sikertelenségektől, anyagi s szociális eszméktől forrongó Európában, hogy példaképe lehet a béke, rend és nyugalom eszményének. Tagadhatatlan, hogy nálunk is mu tatkoztak s mutatkoznak szórványosan most is olyan jelenségek, hogy egyeB fantaszták az évszázadok fo lyamán kialakult alkotmányt máról holnapra szeretnék megváltoztatni. De vannak olyanok is, akik a gazdasági és társadalmi élet alappilléreit akarják kidönteni s a romokon kívánnának uj világot teremteni. Ezek a próbálkozások azonban megtörnek a nép előtt azon a politikán, amelyet jrömbös Gyula hirdet z amely nem zöveti azokat a példákat, amelyeket »gyes nagy államok az ő népességi számuknál, anyagi erőviszonyaik folytán, avagy hatalmi súlyúkra s talán szerencsés körülményeikre való tekintettel mint próbálkozásokat megvalósíthatnak. De nem teheti meg ezt egy megcsonkított ország, amelynek népét oaak most emeltük ki a megsemmisüléssel fenyegető súlyos letargiából. A nemzet érdekében mindent kockáztatnunk kell, de a nemzetet semmiért sem szabad. Ezt a bölcs igazságot hirdeti Gömbös Gyula, amikor a leikébe helyezett iránytű biztos irányán haladva nem teszi ki nemzetét könnyelmű próbálkozásoknak, hanem a téglahordó nehéz munkáját vállalva építi a magyar jövő építményét. Es az óvatos politika azonban korántsem jelenti, hogy egy helyben állva pipázhatjuk át ezt a nehéz, szinte mondhatnánk, az emberiséget átformáló korssakot. Az elért a értékelt békés nyugalmi helyzetet a peas- dűlő munka fundamentum rakására hassnáljuk fel s miként a miniszter-' elnök bejelentette, reformok tüzében izzítjuk az eszméket s adunk uj éltető irányt a nemzetnek. Easel korántsem oélunk as, hogy leromboljuk mindazt, amit a hagyományok s nemzetünk múltja teremtett, hanem a múlt fejlődési vonalához simulva megyünk előre emelt fővel, megtisztult aggyal, tettrekéss elhatározással az uj iaők reformkorssakába, amely nem értékeket kiván elpusztítani, hanem kiterjeszti a javakban való részesedést minden magyar számára, hogy ebből az országból senki ne kívánkozzon el, de minden csepp vérünk, amely idegenbe került, visszaömöljék abba az ezeresstendős véredény rendszer be, amely kultúrát, hősi vitézséget, szellemi és anyagi értékeket teremt a Kárpátok koszorúja alatt. Nemcsak protestáns és egyetemes keresztény szempontból, de az ország érdekében is nagyfontosságu az a munka, amellyel a református egyház a jövő reményének, az ifjúság lelki gondozásának az Ügyét megszervezi és intézményesíti. E hó 25-én, kedden Szekszárdon tartott konferenciát lelkészeinek, tanitóinak és presbite reinek vezetésével a Tolnai Református Egyházmegye ifjúsága és különös jelentőséget kölcsönöz ennek az eseménynek, hogy megjelent azon ennek a lélekemelő munkának a legfőbb irányítója, dr Ravasz László pttspök is. Dobos Károly budapesti lelkész és Kovács Péter ifjúsági titkár társaságában hétfőn eBte érkezett Ssekszárdra az egyházfő, akit Jakab László ny. miniszteri tanácsos, a helybeli ref. egyház főgondnoka, Tóth Lajos lelkész szel egytttt fogadott és üdvöséit a vasútállomáson. A nagy nap vendégei, a Tolnai Református Egyhásmegye minden eklézsiájának iQai és papjai kedden reggel érkeztek Ssekszárdra és egyenesen a virágkapuval ellátott és a Református Leánykör által virágdíszbe öltöztetett templomba vonultak. Papjai kíséretében reggel fél 9 órakor ment át Ravasz László pttspök szállásáról, a református paróchiáról a templomba, melynek kapujában Jakab László főgondnokkal az élén a prezsbitérium üdvözölte az apostoli küldetésben járó főpásztort. A pttspök azután prédikált és a gyönyörű szent- beszéd végeztével Gilicse Sándor esperes üdvözölte őt az egyházmegye nevében. Majd kezdetét vette az ifjúsági konferencia, melynek első előadója Arany Dénes decBÍ lelkész volt és azt fejtegette, miért van szükség ifjúsági munkára az egyház szempontjából, Kovács Lajos alsónyéki földmives ifjú arról szólt, hogy miért van szükség ifjúsági munkára az iQuság szempontjából, mig az ifjúsági vezetői kérdést Héti József ócsényi rektor ismertette. A konferencia dél. Egyes szám ára 12 fillér Ravasz László püspök Szekszárdon.
