Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-25 / 32. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG_________________1934 április 25.

előtti résiét Dobos Károlynik, as Ifjúsági Egyesületek Szövetsége budapesti lelkészének es ifjúsági muoke elepelveiről ás mődssereiről sióló előadása fejelte be.

Délben a püspök tiszteletére kös- ebéd volt a Kassinő nyári helyiségében a lelkéssek, tanítók és press- biterek résivételével, mig délután Radios Jóisef oeoei lelkési ismertette ai ifjúságnak ai ifjúsági egyesületekben való gondosását, Kovács Péter központi titkár pedig Krisitusról és a mai ifjúságról tartott előadást.

Dr Ravasz Lási'ó püspök tartott eiután összefoglaló előadást ai el- hangzottakról, mig a sok lelki élménnyel járó konferenoia a Giliose Sándor esperes által vezetett áhítattal sárult.

A bonyhádi szormmnorho- dliazás tanulságai.

Irta: Batta Pál, at OMOE titkára.

A Tolnamegyei Gaidasági Egyesület április 15-én tartotta meg a bonyhádi siarvasmarbsdijazást, amely betekintést nyújtott Tolna vármegye legfontosabb siarvasmarhatenyésstési körletének helyzetébe és bemutatta, hogy a bonyhádi tájfajta szarvasmarha- tenyésztés a mezőgazdaság nagy küzdelmei között milyen eredménnyel tudott helytállani.

A bonyhádi szarvasmarhadijazáson a legtárgyilagosabb bírálat mellett örömmel állapíthattuk meg, hogy ai oraiágnak ebben a legnagyobb múltú tenyésakerületében, amely évtisedek óta siarvasmarhatenyéBatéBÜnk fejlesztésének kiapadhatatlan forrásaként sierepel, a nagy nehézségek ellenére is sikerült a siarvasmarhatenyésstést előre vinni, újabb síép eredményeket elérni és a »bonyhádit márkát még magasabbra emelni. A szép siámban bemutatott tehenek és Usiők kitűnő minősége minden elismerést megérdemel. A több évtiiedeB tenyésztői munkával elért kiegyenlitettség, az egésiséges és erőteljes szerveset, a törzs nagy mélysége és dongássága és különösen a jó tejelőképességnek kifejezett jelei mind olyan nagyértékü tulajdonságok, amelyekről a legnagyobb dicsérettel kell megemlékezni.

Amikor a bonyhádi kiállításon bemutatott síép tenyésitési eredmények beszédesen igazolják, hogy Tolna vármegye szarvasmarhatenyésitése to vább haladt a fejlődés utján, le kell siámolni azokkal ai utóbbi időben több oldalról elhangzott megállapításokkal, hogy az évtisedeken át vezető helyen álló tolnamegyei szarvasmarha- tenyésités a minőségi fejlődésben meg- állott, sőt a vissiaesés jeleit mutatja és vannak vármegyék, amelyeknek ütemben fejlesitett népies szarvas- marhatenyésztése már jóval túlszárnyalja a „bonyhádi0 színvonalat.

Köztudomású, hogy szarvasmarha- tenyésztésünk ai utolsó évtizedben hatalmas lendületben fejlődött és csodálatraméltó eredményeket ért el. Örvendetes, hogy ei a fejlődés a ki sgaidák siarvasmar h ateny ásatásét is felölelte és egyes vármegyék (So mogy, Baranya stb.) népies szarvas- marhateny észt és ében ugrásszerű emelkedést biztosított. A szarvasmarha- tenyésztésnek ebből ai általános fej lődéséből azonban Tolna vármegye eem maradt ki, htnem magáévá tette a minőségi tenyésztés célkitűzéseit és az elsők között volt akkor is, ami kor a szarvasmarhatenyésztés jól bevált eszközeit, a törsskönyvelést és az egyesületi munkát bevezették.

Nsm vonom kétségbe azoknak a jóhiszeműségét, akik Tolna megye

szarvasmarhatenyésztésében visszaesést látnak, de a nézetek tisztázása érdekében szttkeégesnek tartom rámutatni arra, hogy ezek a bírálók téves szempontokból ítélik meg a • bonyhádit szarvasmarhatenyésztést, vagy szükkörtt tapasztalatokból vonnak általános következtetéseket.

Tolna megye szarvasmarhatenyéss- tésének elbírálásánál, a tenyéssirány és a fejlesztés essköseinek megválasztásánál tekintetbe kell venni, hogy a >bonyhádit tájfajta szarvasmarha- tenyésztés a tehén- és ttszőanyagáról lett hires. Tolna megyében évenként 2000—3000 darab tehén és üsző kerül eladásra, tehát a termelt tej mellett a vármegye szarvasmarha- tenyésztő kisgazdái számára az ttsső- nevelés szolgáltatja a legnagyobb jövedelmet. A tehén és az üszőanyag tekintetében Tolna megye ma is az első helyen áll és ennek a vezető szerepnek a megőrzését és kihasználását kell a jövőre nézve is a vármegye állattenyésztési politikájának a tengelyébe állítani. Az itt elért ssép eredményeket nem szabad kockáztatni azzal, hogy egyre jobban felkarolják a tenyészbika nevelést, amelynek a gazdasági előfeltételei kevésbé vannak meg és igy az értékes nőivarú anyaggal szemben jóval gyengébb az előállított bikák minősége. Eselőtt 7—8 évvel Bonyhád környékén a bikanevelés jóformán nem is játszott szerepet ób a bonyhádi kiállításokon a 200 körüli létszámban bemutatott tehenek és üszők mellett csak 8—10 bikát állítottak ki. Ez az arány időközben a bikák javára annyira eltolódott, hogy az idei kiállításon már a bikák kerültek túlsúlyba. A bikanevelésnek ezt az aránytalan emelkedését Tolna megyében nem tartom szerencsésnek, mert a legelőhiány és a viszonylag jobb tejértékesités miatt megrövidített szoptatási idő mellett Tolna megye kisgazdái sohasem fognak olyan jó bikákat előállítani, mint amilyen jó üszőket nevelnek. A Bonyhádon bemutatott bikák minőségével szemben sok kifogásolni való volt és azoknak csak egy kis része felelt meg a mai fokozott igényeknek. Egészen biztosra veszem, hogy azok, akik Tolna megye szarvasmarhatenyésztéséről kedvezőtlen véleményt mondanak, a bikanevelés térin elért eredményeket veszik figyelembe, ami csak mellék hajtása a „bonyhádi0 szarvasmarha- tenyésztésnek.

Tolna megye szarvasmarhatenyész- tésének boldogulása az én szerény megítélésem szerint a jövőben is a tehén és üsző értékesítéséhez van kötve és nagy hiba lenne, ha a jövőben a tenyésztés súlypontját a bika- nevelésre tennék át. A bikanevelés terén erős verseny érvényesül és itt az uradalmi tenyészetek, Somogy megye, Baranya megye stb. már olyan magas színvonalon állanak, hogy Tolna megye ebben a vonatkozásban csak nehezen tudna érvényesülni. A bikaneve lés különben is nagy kockázattal jár és vannak évek, amikor a felfokozott kínálat a húsár színvonalára töri le a bikaárakat. Ezzel szemben a tehén és üssőértékesités nincs ilyen nagy ingadozásnak kitéve és ezen a téren a tolnai kis- gazdák éppen olyan nagyok, mint a somogyi kisgazdák a bikanevelés terén és ebben az irányban sokkal kisebb verseny érvényesül, mert az uradalmak az üszőket saját állományuk pótlására használják fel.

Az elmondottak alapján teljes elismeréssel állapítom meg, hogy Tolna megye ezarvaemarhatenyésztésének gondozására hivatott tényezők hivatásuk magaslatán állottak és a vármegye áldozatkész törvényhatósága, a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség és a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület mindent megtettek annak érdekében, hogy a szarvas- marhaállomány minőségét fejlesszék. Est a célkitűzést sikerült is elérniük, mert a minőség legbiztosabb fokmérője : a kereslet változatlanul nagy a jól tejelő tolnai tehenek és a sokat ígérő tolnai üszők iránt. Irányváltozásra tehát nincs szükség, hanem az eddigi utón haladva kell a szervezett tenyésztői munkát és törzskönyvelést még jobban kiépíteni. Svájci bikáknak a hassnálata természetesen a tolnai szarvasmarhatenyésztés fejlesztését is hasznosan szolgálja, de olyan nagyarányú és főleg tehenekre is kiterjedő importra — mint azt sokan felvetették — véleményem szerint szükség nincsen.

SZÍNHÁZ

Pénteken, 20-án az Elnökné cimü francia bohózatot játszották Deák Lőrinc színigazgató bucBufelléptéül. Deákkal együtt majdnem az egész társulat brillírozott a kacagtató darabban.

Ssombaton aránylag csekély érdeklődés mellett adták elő Kőmives Sándor jutalomjátéka gyanánt a Bolondóra cimü burlesskoperettet. Az egyébként üres darab nyakatokért ötletein jól mulatott a kösön- ség és sokat tapsolt a szereplőknek, akik közül különösen ki kell emelnünk Horváth Jenőt és Táncos Mimit. Mindkettő valóban értékes művészi munkát végzett.

Vasárnap délután a Kék Dana, este Szabad a csók békebeli táncos, zenés katonaoperett ment nagy sikerrel.

Hétfőn, Erdész Irén és S z a b'.ó László jutalomjátékán félig UreB volt a színház, pedig a szereplők mindent elkövettek a siker érdekében. Erdész Irént és partnerét éB velük együtt az egész együttest melegen ünnepelték.

Pedagógiai szemináriumok.

A gyönki körzet tanítóságának pedagógiai szemináriuma f. hó 17 én délelőtt folyt le nagy érdeklődés mellett Gyünkön az ág. ev. elemi népiskolában. Dr Pauer István kir. s. tanfelügyelő nyitotta meg a szemináriumot, majd Horvay Árpid gyönki ág. ev. isk. igazgató ismertette Drosdy Gyula: „Helyesírás és nyelvi magyarázatok a II. osztályban0 cimü vezér- könyvét s ugyancsak ő mutatott be sikerült gyakorlati tanítást e tárgykörből. A revisiós délutánról Kiss Ferenc szárszói ág. ev. tanító tartott megkapó, tetszéssel fogadott előadást, mig „A dalárda szerepe a népművelésben0 cimmel Nöthling Géza gyönki ref. isk. igazgató tartott előadást, bemutatással kisérve élvezetes előadását. Befejezésül Kiss Ferenc kölesdi ref. isk. tanító a faültetés fontosságát s nevelőmunkáját ismertette ügyesen. A sikerült szemináriumi előadás dr Pauer István kir. s. tanfelügyelő zárószavaival ért véget.

A tamási körzet tanítóságának pedagógiai szemináriumát f. hó 19 én tartották meg a tamási r. k. elemi iskolában, melyen a helyi értelmiségen s hatósági képviselőkön kívül a környék tanítósága nagy számban vett részt. Dr Pauer István kir. a. tanfelügyelő üdvözölte a szép számban megjelent vendégeket s a tanítóságot. Majd özv. Ivelics Pálné tamási r. kát. tanítónő ismertette Móczár: „Vezérkönyv a természetrajz, gazdaságtan és háztartástan tanitásáhos* cimü vezérkönyvét ügyesen ^és ssép gyakorlati tanítást mutatott be ugyan, ezen tárgykörből. Drosdy: „Helye«, írás és nyelvi magyarázatok a II. osztályban0 cimü vezérkönyvét Barabás András pári r. k. isk. igaz. gató ismertette elismerésre méltóan s ugyanő mutatott be egy remek gyakorlati tanítást ugyanezen tárgy, körből. A „Revíziós délutániról vitéz Táncos Gyula tamási r. k. tanító tartott sikerült előadást s nagy tét eséssel fogadott bemutató előadást Az egyes előadások és gyakorlati tanítások után megbeszélések voltak majd dr Pauer István kir. s. tanfelügyelő a szeminásiumot berekess. tette.

HÍREK.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország t v

— Aranymise Slmontornyán. P. Ángyán Aurél ferencrendi szerzetes vasárnap tartotta aranymiséjét a si- montornyai templomban,. »hol manu- ductora vitéz Várady Gáza tábori esperes, pápai prelátus, a jubiláns iskolatársa volt. Az evangélium után a ssentbeszédet P. Ungváry Antal, a szentferencrendiek tartományfőnöke mondotta. Az aranymisés áldosó pap. pal a pápa áldását Pacelli bíboros- államtitkár táviratban közölte és üdvözölte őt P. Leonardo de Bello, a rend Rómában székelő általános generálisa, továbbá Virág Ferenc püspök is.

— Dr Perczel Bóia alispán üdvözlése. Hétfőn délelőtt 11 órakor a vármegye tisztviselő karának összessége tisztelgett dr Perczel Béla alispánnál, hogy névünnepe alkalmából üdvözölje. A tisztviselők nevében dr Haypil Sándor vármegyei árvaszéki elnök köszöntötte az alispánt, szeretőiéről és munkakészségéről biztosítva őt. Az alispán meghatva köszönte meg a szívből fakadó és szívhez szóló üdvözlést. Ezután a lakásán, családja körében látta vendégül az üdvözlőket.

— Kurd plébánosa belépett a Pálos- rendbe. Galambos Kálmán kurdi plébános lemondott plébániájáról, kivált a pécsi egyházmegye kötelékéből és belépett a pálos rendbe, melynek pécsi anyaházában tölti az újonc- évet. A kurdi plébániát Virág Ferenc püspök Dubnicsky László ad- minisstrátorral töltötte be.

Névváltoztatások. A belügyminiszter engedélyével vezetéknevüket megváltoztatták : Burgstaller Aranka- Aurélia hőgyéssi iskolanővér „Búzái0 ra , Frühwirth Erzsébet-Jolán- Gisella tamási állami polgári iskolai tanárnő „Tarján" re,, Mintái János- István dombóvári Máv. mérnök „Miß* rényiu-re, Mayer Julianna kisvejkeí tanítónő „Mecseki"-re, Susán Lajos ujdombóvári Máv. mozdonyvezető „Somfalvi"-re, Faics Irén a dombóvári Faics-iskola igazgatója, Faics Gizella dombóvári állami tanítónő és Faics Kálmán dombóvári állomásfőnök „Csekefaluy"-re, Sera Máté dombóvári polgári iskolai tanár „Sza- bolcs"-re, — Fáik Adám bonyhádi jegyzőgyakornok „Tátrai"-re, Hő- ger István-János dombóvári jegyzőgyakornok „Hetényi"-re, Buzek Jóssá tengődi postakiadó „Buziási"-ra.

— Női lelkigyakorlatok. A Női Lelkigyakorlatos Otthonban a lelki- gyakorlatok sorrendje a következő: május 6. és május 22. A háromnapos zárt lelkigyakorlatok a jelzett nap délutánján kezdődnek. Részvételi dij az egész időtartamra 6 pengő. Jelentkezéseket kérik a következő cimre: Pécs, Mátyás Flórián-utca 42. szám.