Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)
1934-04-11 / 28. szám
XVI. évfolyam, Szekszárd, 1934 április 11 28. szám.'?” TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Főszerkesztő: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 1021 SCHNEIDER JÁNOS Előfizetési diji Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Hirdetések éráit I A legkisebb hirdetés dija t’60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter .. . ® .. . . L—j J széles hasábon mllllmélersoronként 10 filler. A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I Álláskeresőknek 60 százalék kedvezmény. , J Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illetői A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint $ Egész évre _ 12 pengő || Félévre. — — 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyílttér soronként 60 Fillérbe kerül. Az a] költségvetés. Imrédy Béla pénzügyminiszter elmondotta nagy érdeklődéssel várt költségvetési beszédét, mellyel világos képet adott az államháztartás helyzetéről. Az 1934/35. évi költség* vetés összeállítása a takarékosság és a racionalizálás főszempontjainak szem előtt tartásával történt. A költség* vetés tételeiből általában örvendetes és bizakodást keltő tételeket lehet kiragadni és mindenekelőtt megállapítható, hogy a pénzügyminiszter számolt az ország teherviselőképességé- nek csökkenésével és tovább haladt a takarékosság utján. Élénken igazolják ezt a megállapítást az alábbi számadatok: Az 1933/34. évi előirányzathoz képest az állami közigazgatás kiadásai 18-3 millió pengővel, az állami üzemek kiadásai pedig 4*3 millió pengővel csökkentek, mig az összes be* vételek 12*5 millió pengővel apadtak. Az előirányzott hiány tehát 66‘1 millió pengő, a folyó költségvetési évre előirányzott 76*2 millió pengővel szemben. Ez utóbbi számadat örvendetes és elismerésre méltó kormányzati munka eredménye, mert kitűnik, hogy a deficit a jövő költ* ségvetési évre 10*1 millió pengővel kevesebb. Az uj költségvetés a kiadások megszorításában elment szinte a végső határig addig, ameddig a gazdasági és szociális szempontok figyelembe vételével emelhetett. Erre nézve érdemes less rámutatnunk arra, hogy az 1931/32. költségvetési évben még 1640 millió pengő volt az államháztartás összes kiadása, mig most az uj költségvetésben ez az összes 1150*7 miiló pengőre redukálódott. Élénken igazolja ez a tétel, hogy komoly lépések történtek a takarékosság érvényesítésére, mert az állami kiadások három év leforgása alatt félmii liárd- dal csökkentek. Nagyobbarányu csökkentés történt az állami közigazgatás kiadásaiban, elsősorban az adósságok szolgáltatása körül, ahol főleg a külföldi fizetési eszközök árfolyamcsökkenése és a kamatmérséklés következtében 14 millió pengő csökkenés mutatkozik. Apadtak a személyi járandóságok is, amelyek a folyamatban lévő létszám- apasztás következtében 3 4 millió pengő enyhülést jelentenek költség- vetésünkben. Ez az összeg éppúgy, mint a költségvetés minden tétele, szociális szempontok figyelembevételével alakult ki, amit élénken igazol az alábbi számadat: a közigazgatási alkalmazottak létszáma 543 fővel, a munkások létszáma pedig 201 személlyel csökkent. Szerencsés alakulást vett a költségvetés tételeiben a személyi járandóságok összege, amely az összes állami kiadásoknak már csak 34‘3%-át teszik. Ezzel szemben szaporodott a nyugellátások ősz- szege 2*9 millió pengővel, ez a szaporodás azonban a várható nagyobbarányu nyugdíjazásnak a következménye. Sajnos, a kormány az állami közigazgatás beruházási céljaira már nem tud akkora összeget fordítani, mint a folyó évi költségvetésben. A redukció 2*4 millió pengő, vagyis a jövő évi költségvetés csupán 16 8 millió pengőt irányzott elő beruházásokra. Tehát még mindig tekintélyes összeg áll rendelkezésre a legfontosabb beruházások szolgálatára. Még mindig igen nagy feladatot ró az államra az üzemek deficites gazdálkodása. Mig az állami közigazgatás előirányzott hiánya csupán 6 millió pengő, addig az állami üzemeknél 60 1 millió pengő deficit mutatkozik, annak ellenére, hogy az összes kiadások 4*3 millió pengővel csökkentek. Ennek a deficitnek is magyarázatát kell azonban adnunk. Tudni kell ugyanis, hogy a forgalomban és a foglalkoztatásban beállott visszaesés az egyes üzemek bevételeire még mindig igen kedvezőtlen hatással van. Azonkívül az üzemek nagy kedvezményeket nyújtanak a hazai közgazddaságnak, amelynek értéke a MÁV-nál évente 39 9 millió pengőre rúg. A posta, távirda és távbeszélő díjmérséklései szintén 1 millió pengő bevételi csökkenést jelentenek. Tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy Imrédy Béla derekas munkát végzett, amikor ezt a reális költségvetést összeállította, melynek parlamenti tárgyalása bizonyára olyan higgadt légkörben és mérsékelt hangulatban fog lezajlani, amit ez a kitűnő államháztartási alkotás valóban meg is érdemel. A Nemzeti Egység Pártja Szekszárdi Hát Csoportjának alakuló gyűlése. Impozáns számban gj ültek össze vasárnap délután Szekszárd asszonyai és leányai a Polgári Olvasókör nagytermében, hogy itt is megalapítsák a Nemzeti Egység Pártjának női csoportját. Dr Zsigmona Ferenc városi pártelnök nyitotta meg a gyűlést, amelyen felolvasta a Vezérnek, Oöm bős Gyulának az okmányát, amely- lyel dr Hagg máss g Zoltánnét nevezte ki a párt szekszárdi női csoportjának elnökévé. Lelkes éljenzés közben foglalta el dr Haggmássgné az elnöki széket felkérve a jegyzőkönyv vezetésére dr Módos Antalt éB annak hitelesítésére Várkong Re- zsőnét éB Aczél Józsefnét. Nagy figyelemmel hallgatták okos, asszonyi higgadtsággal előadott, a női lélekhez alkalmazkodó és éppen ezért igen hatásoB beszédét, amelyben kifejtette, miért kell a nőknek is ki- venni részüket *a nemzet újjáépítő munkájából. Dr Hagymássynó elnöki megnyitója. Kötelességünk — úgymond — őrködni afölött, hogyha már a fejlődő kor szavazati jogot adott a nőknek, annak a zászlaját hordozzuk, aki történelmi küldetés folytán hivatott hazánk boldogabb jövőjét biztosítani számunkra. (Felkiáltások:' Éljen Gömbös Gyula!) Ehhez kérem segítségét asszonytársadalmunk minden osztályának, a leg- otthonülőbb jó anyáét éppúgy, mint azét, alü két keze munkájával keresi meg kenyerét. Bár az egri nők példájának követésére nincs ma szükség, mégis fennmaradt az a kötelességünk, hogy egy jó erkölcsű családi tűzhelyből kiinduló hazafias generációt neveljünk, amelynek hivatása visszaszerezni elveszített országrészeinket, hogy női mivoltunkhoz hiven férjeinknek minden honmentő dolgaikban segítségére legyünk, hogy minden hazafias munkában részt vegyünk és ne nézzük közönnyel, hogy a törvény által biztosított jogainkkal miképpen éljünk, mert a Nemzeti Munka elől senki el nem zárkózhat, mert a közöny e munkával szemben nem közöny, hanem hazaárulás. Arra kérem szülővárosom asszonyait, hogy tanítsák meg gyermekeiket őseink örökének I minden rögéhez ragaszkodni, elveszített or- 1 szágrészeink visszaszerzésében egy percre sem kételkedni. Tanítsák meg őket nemcsak hinni, de tenni, dolgozni is a magyar hazáért, elveszített országrészeink visszaszerzéséért. A Vezér nyílt programmul tűzte ki a revíziót, elveszített határaink visszaszerzését és a revízió szükségességét ma már minden nagyhatalom elismeri. Ezért életbevágóan fontos a nemzeti egység megteremtése, mert a mai súlyos helyzet javulását és a létfeltételt jelentő revíziót csupán a teljes belső politikai és társadalmi és lelki egység teremtheti meg. Én, aki csaknem egész életemet itt éltem le szülővárosomban és ismerem, szeretem és megbecsülöm annak munkásnépéi — hiszen a legtöbbjét személyenkint ismerem — óva intem, különösen a nehéz sorban élő, nehéz munkával foglalkozó néposztály asz- I szonyait, ne hallgassanak jelszavakra, hiszen mi sem könnyebb, mint felelőtlenül — a mat súlyos helyzet kihasználásával tévútra vezetni — különösen az asszonyokat. Higyjünk és bizzunk vármegyénk szülöttében, a murgai temető hantjai alatt pihenő tanitó világhírű fiában, Gömbös Gyulában, a Vezérben, aki fényes tehetségével, hatalmas akaraterejével, megfeszített munkával életerős és minden dolgozó magyar ember számára életet, munkát és boldogulást biztosító Nagymagyarország megépítését tűzte ki céljául. A gazdasági krisisre vonatkozó felvilágosítások után huszonöt pontban ismertette a Gömbös kormány azon intáskedóseit, amelyekkel másfél év alatt különösen a magyar földmivelő nép során igyekezett könnyíteni. A vezetőség megválasztása. A nagy tetszést kiváltó szép beszéd elhangzása után a közgyűlés megválasztotta a körzeti alelnököket, titkárokat és a 200 választmányi tagot, akik nyomban le is tették a fogadalmat. A megható aktust követően dr Hagymássyné nagy vonásokban vázolta a közgyűlésen megjelent dr őrffy Imre országgyűlési képviselő sok kitartással és nagy eredménnyel végzett fáradozásait, majd felajánlva a női tábornak a lelkek kiegyensúlyozására irányuló munkáját, felkérte j őrffyt, hogy ismertesse meg a jelen- i levőkkel a nők politikai tevékeny- | ségére vonatkozó nézeteit. A közönség lelkes éljenzése közben kezdte fejtegetéseit örffy, aki többek közt az alábbiakat mondotta : Dr Úiffy fejtegetései. Végtelen örömmel tölt el, hogy társadalmi különbség nélkül látom itt együtt Szekszárd asszonyait és lányait akkor, ami* kor a Főispánná Öméltósága arra szólított fel, hogy én is szóljak valamit a politikáról. Ebben a magasabb, tiaztultabb régióban, amelyet a nők ittléte jelent, pártpolitikáról nem kivánok beszélni. Elém tolul azonban a kérdés, miért volt az, hogy a magyar nő ezer esztendőnél tovább nem tudta, vagy nem akarta a háztartás küszöbét átlépni és nem vett részt a közéletben. Csak a legutóbbi idők hoztak itt változást, mert jelentkeztek a fiatalok, jöttek a nők. Mindketten részt kértek a politikából. És ez igy is van jól, mert Jogot kellett adni a magyar asszonynak, hiszen jaj annak a népnek, amely lakosságának a felét, tehát erőinek a felét kikapcsolja abból a munkából, amely a nemzet naggyá tételét célozza. Valóban az ország érdeke, hogy az okos, józan és lelkes női gárda ne nézze tétlenül, mint végzik a férfiak jól-rosszul a nemzetmentő munkát, hanem az asszonyok is vegyék ki abbóf a maguk i észét, A férfi természeténél fogva zabolátlanabb és általánosságban szeret az érzelmek felkorbácsolásának a fegyvereihez nyúlni. Van azután a másik, a nyugodt, a kényelmes típus, amely nem exponálja magát abban a munkában, amelyet a nemzetért mindnyájunknak végezni kell. Gömbös Gyula a Közelmúlt eseményeiből jól látta, hogy a nemzetmentő munkából a nőknek is ki kell ven- niök részüket, éppen azért nagy szerepet juttatott nekik is a nemzeti munka kiépítése terén. Amikor 15 esztendővel ezelőtt a háborús összeomlás és a vörös pokol megszűnése után itt elkezdtem a polgári és nemzeti gondolat magasra emelését célzó szervező munkámat, abban sohasem tudtam volna azt az. eredményt elérni, ha a lelkes női gárda segítségével nem áll mellénk. A szekszárdi nők kezükbe vették a zászlót és megmagyaráz* ták mindenkinek, hogyha a vörös poklot nem akarjuk visz- sza, akkor a nemzeti gondolatot kell megerősíteni, hogy az országot megmenthessük. Sajnos az ország még mindig nincs megmentve, mert ha valamikor, úgy ma van szükség arra, hogy erőink legnagyobb megfeszítésével igyekezzünk az országot segíteni. Szomszédságunkban, körülöttünk reeseg minden. Romániában rövid idő kérdése az államcsőd. Jugoszláviában egymást öli a szerb és a hor- vát és Csak az erős katonai diktatúra tudja az indulatokat lefojtani. A büszke cseh szomszéd alig győzi hideg verejtékét törölni, hiszen egyaránt fenyegeti a lengyel, német és osztrák veszedelem. A magyar nemzet ebben az időben nem tehet mást, minthogy türelmét nem veszítve egységesen szervezkedik, váll-váll mellett megy a harcba, amely vér nélkül, egységesen, dicsőségesen fogja befejezni azt a munkát, amelynek eredménye Magyarország régi határainak visszaszerzése lesz. (Nagy éljenzés.) Politikáról általában a Főispánná Öméltósága beszélt. Én csak arra akarok rámutatni, hogy sok olyan ember van, akinek vagy hiúságból, vagy haszonlesésből az a kedvtelése, hogy az embereket egymás ellen uszitja a saját céljai elérésére. Ilyen viszonyok között kell azután akcióba lépni az asszonyi szívnek, az okos asszonyi fejnek, amelynek az a rendeltetése, hogy az Ilyen zavarokban rendet teremteni segítsen. Egyes szám ára 12 fillér.
