Tolnamegyei Ujság, 1934 (16. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-11 / 28. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1934 április 11. f Na engedjék,'' hogy az emberek léikéin elhatalmasodjék az Izgatás mérge, hanem vigyék a gyengébb nSi lelkek az erő- szakos férfit a hitszerü, a vallásosan fanati­kus, hazafias meggyőződés felé. Ezekben a mostani időkben igazán nem tudnék mást mondani, mint amit a Szentirás, hogy »Sze­ressétek egymást I«, mert az országot nem gyűlölködéssel és az em­berek lelkének a felkavaréaával lehet megmenteni, hanem azzal, ha segítik az embereket. jól tudom, ha a magyar nemzetnek ez a hazafias irányzata megnyeri a magyar nőt, akkor nyert ügye van, mert ha a nő valamit okosnak és Jónak tart, akkor ki is veszi azoknak a céloknak szolgálatából a maga részét. Csupán arra kell magát elhatároznia tninden nőnek, hogy egy-két férfit és egy­két asszonytársát megnyerje a nemzeti egy* ség gondolatának és hogy megteremtse azt a Telki Összhangot, amely Szekszárd törté­netében is megszünteti a széthúzást. Kétségtelen ugyanis, hogy az ország nehéz helyzeténél még sokkal ■ehezebb helyzetben van Itt ez a szeren­csétlen város, ahol olyan nagy a szegénység, hogy az em­ber szivét szinte elfacsarja. Éppen ezért min­denkinek kötelessége, hogy segítségére sies­sen az itteni nyomornak, ami ólomsullyal nehezedik a lakosságra. Hiszen sokkal okosabb vigasztalni és dolgozni, mint egymást izgatni és forradalmakba hajszolni. Itt csak egy dologról lehet szó, arról, hogy minden alkotni képes munkát támogatni kell, minden konkolyhintőt és izgatót jó szóval, vagy megszégyenítéssel jobb útra kell téríteni. Ha majd munkám eredményéről jelentést fogok tenni odafent, nem kis OrOmOm lesz, ha arról számolhatok be, hogy az emberek itt már nincsenek kétségbeesve és nem vesz­tették el a szivüket és a fejüket. És ha ez igy lesz, abban az érdem az asszonyoké, akik komolyan akarják az egységes magyar társadalom és Nagymagyarország megterem­tését. Végtelenül jól esik nekem, hogy ezen a mostani értekezleten olyan sok polgárasszonyt és polgárleányt látok itt. Tudom, hogy nem fogják engedni, hogy lelkiismeretlen embe­rek gyülölséget szítsanak köztük. Szekszárd sorsa azon dől el, ha az egyes osztályok közötti egyetértés és kölcsönös segítés újra helyreáll. Ez egyébként az egész országban is a jövő boldogulásnak a reménye, mert hiszen csak akkor remélhetjük nemzetünk régi nagy­ságát, ha megszűnik minden osztálykülönbség és a társadalmi ellentétek leomlásával eggyé lesz az egész magyar nép. (Éljenzés.) Lá­tom, hogy Szekszárd asszonyai el vannak határozva, hogy egységbe forrnak és az itt tapasztaltak eredményeképpen jelenteni fo­gom tudni a Vezérnek, hogy itt olyan munka indult meg, amely biztosan kiveszi részét az ország nagyraépitéséből. A nagy tetaiéesel és éljenzéssel fo­gadott beszéd után dr Hagymássynó megköszönte a képviselő felvilágosí­tásait, majd felkérte a gyűlésen je­lenvolt örffy Imrénét, hogy ő is szól- jón az egybegyűltekhez. Dr Örffy Imrónő, aki meglepetésszerűen jött le Szék- szárdra, körülbelül ezeket mondotta: — Nem tagadom, eddig tartózkodtam a közéleti, nyilvánosság előtti szerepléstől. Most azonban, hogy meghallottam, hogy a szekszárdi asszonyok és leányok is elérke­zettnek látják az időt, hogy a hazafiasán gondolkozó magyar társadalom egységbe- foglalása érdekében maguk is kilépnek a porondra, úgy érzem, nekem is itt a netyeml Ezt a mozgalmat én nagyon jelentősnek ta­lálom, sokkal fontosabb az, mint a női mun­kát lenézni szerető férfiak talán hiszik. Meg fogjuk mutatni, mit tudunk. Ott leszünk, ahová a férfiak eljutni nem tudnak, vagy nem akarnak, van és lesz erőnk, ha kell, a harcra is. Ma az országnak minden emberre szüksége van. Segítsünk mi is ott, ahol tudunk. Hám a szekszárdi nők mindig számít­hatnak. Segítőtársuk akarok lenni és a — sajnos — túlontúl igénybevett élettársamnak is közérdekű munkájában. Kérem, fordulja­nak hozzám közvetlenül és bizalommal. Amit csak lehet, meg fogok tenni a nemes cél és a segítségre szorulók érdekében. Asszonyok harcra feli Egységben van az erőt Nagy és öBzinte lelkesedést váltott ki a szép fiatal asszonynak szenzá- ciósserüen elbangsott rövid felszóla­lása, amely után dr HagymáBsy Zol­tán főispán, megyei pártelnök kö- ssönte meg a női tábornak a Nem­zeti Egység Pártjába való bekap­csolódását. Végttl dr Hagymássy Zoltánná mondott záróbeszédet, megköszönve különösen az iparos és kisgazda- asszonyok nagy számban való meg jelenését, amelyből örömmel lehet Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága április hó 10-án 9 órakor dr Hagymássy Zoltán fóispán elnök­letével tartotta április havi rendes Ülését, amelyen a hivatalból tagokon és előadókon kívül a választottak résiéról megjelentek : gróf Apponyi Rezső, Bernáth Béla, DSry Frigyes, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos, Kovács- Ssbestény Endre, Schneider Gábor és Schneider János. Az együttes ülés az elóadók jelen­téseit tudomásai vette. A tisztifóorvos jelentésével kap­csolatosan báró Fiáth Tibor Medinán, Tengelicen és Szedresen fellépett szemgyalladások ügyében tett kér­dést, amelyre nézve megnyugtatást nyert, hogy azok tavaszi szemhurntok és hogy minden intézkedés megtör­Vasárnap délelőtt 10 órakor népes gyttlést tartott székhása színházter­mében a Szekszárdi Általános Ipar- testUlet. Ennek a gyűlésnek a kere­tében Ünnepélyes külsőségek között szabadítottak fel két tanoncot, akik­hez Szabó Gyala elnök intézett Üd­vözlő beszédet, majd Kutas István, az ipartestületi szék elnöke számolt be a 60 hallgató részére rendezett továbbképző szakrajztanfolyamról. Szabó Gyula elnök olvasta fel ez­után a kereskedelmi miniszternek az Ipar testületek Országos Központjához intézett leiratát, amelyben a miniszter közli, hogy a központ által előter­jesztett kérelmeket minisztertársaival letárgyalta és a kisiparosság meg­segítésére elrendelte pénzügyi terheik csökkentését, munkaalkalmak terem­tését és intézkedett a hitelellátás te­kintetében is. Az adóhátralékokra ötéves részletfizetési kedvezményt adott a kormány éB ezt kiterjesztette az OTI járulékokra is. Kedvezményt kaptak egyes iparosok a borfogyasz­tási adó tekintetében is. Az iparosszékházépitési kölcsönö két 5 6°/o-os annuitás mellett 40 fél­évi törlesztésre konvertálta a kor­mány, amely a felesleges közüzemek leépítésével, az uj házakra adott adó- mentesség kiterjesztésével, az ipar­testületi hálózat, a kisipari hitelellá­tás kiépítésével és egyéb intézkedé­seivel is segíteni kíván a kézmü- iparoBságon. A taggyűlésre meghívott Dr Örffy Imre képviselő előtt tolmácsolta azután az iparosok érdekében kifejtett hatalmas mun­káért áz elnök a testület háláját, majd a képviselő kért Bzót, hogy egyes kisipari problémákról tájékoz­tassa az egybegyűlteket. Sok fáradságba került — úgymond örffy — illetékes helyen megmagya rázni a kisipar problémájának az or­szág érdekében való rendkívüli fon­tosságát. Sok akadályt kellett elhári tani magának az iparostársadalomnak a körében is addig, amíg meg lehetett teremteni az Ipartestületek Országos Központját, az igazi érdekképviseleti szervet, amelyet titokban más érde­kek képviselete nem akadályoz többé a jogoB kívánságok teljesítésében. A J megáilapitani, hogy az egész asszony- .társadalomnak az ország állapotán a Nemzeti Egyzég jegyében való segí­teni akarását. — Ezután a gyűlés, amelynek lefolyása nagy hatással volt a megjelent hazafias női táborra, táviratilag Üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt, majd a Himnusz eléneklésével véget ért. tént, hogy úgy ezek, mint a szórvá­nyosan fellépett trachoma megbete­gedések lokalizáltassanak. A Gazdasági Felügyelőség jelen­tése kapcsán dr Barabás Imre tör­vényhatósági főállatorvos a meghono­sított, kipróbált bonyhádi tájfajta tenyésztése mellett szólalt fel. Elnöklő főispán kifejtette, hogy a vármegye alispánjával egyetértőleg a Szarvas- marhatenyésztő Egyesület javaslatait beható tárgyalás alá veszik és min­den lehetőt elkövetnek, hogy vár­megyénk nagy gazdasági érdekét jelentő szarvasmarhatenyésztés ügye előbbre vitessék. Az együttes ülés után adóügyi, gyámügyi, útügyi, népoktatásügyi és gazdasági albizottságok üléseztek. most felolvasott miniszteri leirat azon­ban szerény kezdet csupán éB annak a jele, hogy az iparosság érdekeit nem lehet többé háttérbe szorítani. A munkának a nehéz része azon­ban még hátra van és ő ezt a nehéz részt is szívesen vállalja, mert úgy érzi, hogy ezzel a kérdéssel neki, mint közéleti embernek minden mel léktekintet nélkül, csupán a saját lelkiismeretére hallgatva teljes erejé­ből tovább is foglalkozni kell és mert tudja, hogy a magyar nemzet és a polgári társadalom egyik legfontosabb érdeke, hogy a gondterhelt kézmü- iparosság az elproletarizálódástól meg- mentessék. Közismert dolog ugyanis, hogy a kézmüiparosság még a rend­kívüli gondokkal terhelt fóldmivelő osztálynál is rosszabb helyzetben van, hiszen a fóldmivesosztálynak leg­alább megvan az élelme, de az ipa­rosság nagy része még a puszta élet­fenntartáshoz szükséges eszközöket sem birja megszerezni. Örül annak, hogy a szekszárdi iparosok vetették fel az iparoB mes­terek aggkori biztosításának a gon­dolatát. Azonban jennek a tervnek a megvalósítása a mostani nehéz idők­ben csak még nagyobb terheket ró majd a kézmüvestársadalom vállaira. Ezt a problémát a legnagyobb körül­tekintéssel kell megoldani, mert szem előtt kell tartani, hogy nincs kong- ngebb dolog, mint népszerű, kér­déseket bedobni a köztudatba és nem gondolni végig, hogy ezek­nek a gyakorlati életbe való át­ültetése mit fog eredményezni. ő a maga részéről a terv megvaló­sítása érdekében mindent el fog kö­vetni és illetékes helyeken máris el­járt arra nézve, hogy a kötelező biz­tosításra vonatkozó adatok rendelke­zésre álljanak és a számítások el­végeztessenek. Szólt azután Szekszárdnak, a gaz­dasági sorvadástól sújtott városnak a külön problémáiról, amelyeknek fő nehézsége az, hogy Szekszárdnak az elődök gondatlansága folytán nincs környéke. Sok álmatlan éjszakája volt emiatt és szülővárosának a kormány segítségével csak mester­ségesen tudott másfél évtizeden keresztül életlehetőséget biztosítani. A moatani nemzetközi konstellációk A Szekszárdi IparfeslMel taggyűlése. Úri melléfefoftlalkozás* Állandó képviselőt keres Szekszárd és vidékére jutalékrészesedés mellett, fuvarlevélfelülvizsgáló iroda. A képviselő teendője az ottani kereskedők vasúti fu­varleveleit havonta összegyűjteni és iro­dámhoz abból a célból beküldeni, hogy a kifizetett fuvardíjak helyessége a keres­kedők érdekében felülvizsgáltassanak és a tévesen beszedett fuvardíj többlet nekik visszafizettessék. Kettőszáz pengőig ter­jedhető havi mellékjövedelem. Levélbeli ajánlat Schäfer M. cég Budapest, Népszinház-utca harmincegy alá küldendő alapján azonban minden komoly re­mény megvan arra, hogy az ország helyzete és eszel Szekszárd sorsa nemsokára megváltozik. Körülöttünk szomszédainknál minden recseg és a kisántánt rettenetes helyzetében ne­künk az a kötelességünk, hogy ez a nemzet és vele együtt a kisiparosság egységet mutasson. Ha ez az egység megless és az iparosegység nem lesz álom, akkor a bekövetkező változás során az iparosság minden jogos kí­vánsága teljesíthető lesz. Szabó elnök az iparosság háláját és köszönetét fejezte ki őrffynek, hogy köztük is egyengeti az össze­fogás útját és rámutatott a kézmü- vestársadalom legsürgősebb problé­májára, az öregkori biztosításra, ame­lyet kötelezően kell az IPOK kebe­lében megvalósítani és ezzel az ipa­rosság jövőjét előkészíteni. Müller Albert a szekszárdi köve­zetvám eltörlésétől várja a helyi ke­reskedelem és ipar helyzetének ja­vulását. Erre vonatkozóan örffy azt a tanácsot adta, hogy az e téren el­maradó bevétel pótlásáról kell gon­doskodni. Botos Imre, Traubert Imre, Támer Ferenc és Törő József szólal­tak még fel, majd nagy őrömet kel­tett őrffynek az a kijelentése, hogy a kormány teljesen meg akarja szüntetni a kézműiparosság for­galmi adóját. A gyűlés után az egybegyült ipa­rosok külön-külön is kifejezték kö- szünetüket őrffynek azért az eredmé­nyes munkájáért, amellyel könnyí­teni tudott az iparostársadalom ter­hein. Helyreigazító nyilatkozat. A Tolnamegyei Újság márc. 24 i számában ezen a helyen megjelent városi közgyűlési tudósításban az a kitétel jelent meg, hogy vitéz Vendel István polgármester a Tolnamegyei Hírlapra vonatkozólag olyértelmü ki­jelentést tett, mely szerint a Tolna­megyei Hirlap a {kiállítási hirdetők­nél úgy lépett föl, mint a hivatalos prospektus kiadója és ezzel meg­tévesztve a hirdetőket, sikerült oly nagy tömegű hirdetést fölvenni, amellyel kiállítási számának kiadási költségeit biztosította. Nem felel meg a valóságnak, hogy vitéz Vendel Ist­ván polgármester ezt a kijelentést tette, mert csupán ennyit mondott: „Nem én állítom, de mások jöttek hozzám mondani, hogy a Tolname­gyei Hirlap megkontreminálta a vá­ros prospektusát.0 Szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy a vitéz Vendel István polgár- mester szavaiként elhangzott kijelen­tés tartalma sem felel meg a való­ságnak, mert a Tolnamegyei Hirlap a hirdetések gyűjtése közben senki­nek a nevével, vagy semminek a jel­legével vissza nem élt és a hirdeté­sekhez a legkorrektebb módon jutott. Tolnamegyei Hírlap _________________kiadóhivatala, Szekszárd. Harry P iel legújabb filmje Kísértet a városon kérésztől A közigazgatási bizottság ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents