Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-11 / 20. szám
Kelenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszánj 85 és 102. Előfizetési dif: Félévre _ _ _ 6 pengő. | Egész évre____12 pengő. Fő szerkesztő: Felelői szerkesztő: SCHNEIDER JÄN08. | BLÁZSIK FERENC A lop megjelenik minden eeerdán ée nombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Hitelszerzés. A gazdasági válság egyik legsu lyosabb oldala a hitel hiánya. Hitel nélkül nincs termelés és nincs mnnka, különösen olyen országban, ame'y forgótőkében annyira szegény, mint Magyarország. A mezőgazdaság különleges helyzetében egyenesen pusztulásra van kárhoztatva, ha fel nem találták volna a hitelt. És pedig azért, mert termés csak egyszer van egy évben és a gazdának tizenkét hónapig kell várnia, amig munkájának gyümölcsét piacra tudja hozni és pénzzé tenni. Azalatt az idő alatt folyton rá van utalva a hitelre. Vetőmagot, takarmányt, növényvédelmi szereket, felszerelést, esetleg állatokat kell beszereznie és mindehhez legnagyobbrészt nincs meg a forgótőkéje, hanem hitel utján kell előteremtenie a gazdaság folytatásához szükséges eszközöket. Ezért oly fontos, hogy a mező- gazdasági hitel he ne duguljon, hogy a gazda a termeléséhez szükséges hitelhez hozzájusson, még pedig mindig olyan árban, vagyis olyan kamat mellett, amelyet a termék piaci ára még elhir. Nálunk is, mint az egész világon, a hitel lehetőségek a bizalmatlanság, a tőkeképződés megszűnése, a külföldi hitelforrások bedugulása okából veszedelmes mértékben összezsugorodtak. A gazda panaszolja, hogy nem tud hitelhez jutni, még a legjobb ingatlanfedezet ellenében sem. Hozzájárul ehhez még az a sajnálatos körülmény is, hogy Magyarországon a gazdák egy része, közel 40°/o-a a földárak esése következtében meglehetősen el van adósodva és igy ezek uj hitelhez már nem juthatnak. De ujabh hitel elnyerését az is lényegesen megnehezítette, hogy az eladósodott gazdák megmentése érdé kében az állam kénytelen volt különböző adósvédelmi intézkedésekkel elhárítani azt a veszedelmet, hogy a tartozások behajtásával a gazdákat földönfutókká és hajléktalanokká tegyék. Ezért történt, hogy a kormány előbb egy félévi, azután a mostani kormány további egy esztendei kímélet! időt állapított meg a gazdák javára, amely idő alatt a régebbi tartozásokat nem lehet ellenük behajtani, ha az adós gazda legalább a folyó adókat, a negyedévi kamatokat és a kikötött tőketörlesztési részleteket megfizeti. Csakhogy a behajtásnak ez a korlátozása természetesen elzárja azt a lehetőséget, hogy a gazda termeléséhez szükséges uj hitelt megnyerje, mert hiszen a pénzintézetek ezen rendelkezéssel meglehetősen immobillá tétettek, mert ha nekik az adósok nem fizetnek, úgy ők sem képesek újabb hiteleket folyósítani. Est hívják a követelések befagyásának. A befagyott hitelek akkora mérveket öltenek már, hogy a hitelforrások kiapadtak és nincs, aki újabb hitelt adjon. Minthogy azonban a termelés megindításához mégis csak elő kell teremteni a szükséges eszközöket hitel utján, a Gömbös-kormány arról gondoskodik, hogy termelési hiteleket szerezzen a gazdáknak. Az ilyen termelési hiteleknek egyik Magyarországon szokásos és kedvelt formája az úgynevezett zöldhitel, amely abban áll, hogy a gabonakereskedő a lábon álló termésre vételárelőleget ad a termelő gazdának, amelyet majd a termés betakarítása után a gazda a vevőnek szállított gabona árából térit vissza. Hogy azonban az ilyen termelési hitelek lehetővé tétessenek, ezeknek az újabb hiteleknek biztosítani kell a behajtés lehetőségét és éppen ezért a kormány most kibocsáj- tandó uj rendeletében elrendeli, hogy a gazdatartozások behajtásának kor látozása alól az ilyen hitelek kivétet nek, vagyis hogy ezen újabb termelési hiteleket a kikötött időben vissza kell fizetni és ha a gazda ezt elmulasztja, úgy bírói utón ezeket a kölcsönöket minden korlát nélkül be lehet hajtani. Minthogy pedig uj hitelt csakis úgy adnak,-ha a hitelező tel jes biztonságot kép ez újabb követelésének behajtására, az uj rendelet a zöldhitelként felvett kö'csönt a telekkönyvi bekebelezés rangsorára való tekintet nélkül elsőbbséggel ru- j házzá fel akként, hogy a törvényesen megsegítéséről szóló törvényjavaslat vitájáról nem mindenben adtak kimerítő tudósítást a pesti lapok, ezért dr ő/ffy Imrének e tárgyban tsrtott képviselőházi beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük. ő r f f y álláspontja az volt, hogy amennyiben a javaslat lényegesen nem javittatik meg a hadigondozottak javára, jobb, ha egyelőre nem is tárgyalják, mert csak elkeseredést szül. (Őrffy ezen aggodalma tárgytalanná vált, mert a vita során a miniszterelnök sok lényeges javító indítványt fogadott el. A szerk.) Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel részletesen mindazokat az indítványokat, amelyeket dr Őrffy Imre a javaslat megjavítása céljából tett és ezért csak a fontosabbakat említjük. Ezek: a járulékok felemelésére, az osztályba sorozás helyett a régi °/0-os rendszer fenntartására, a vagyoni cenzus megszüntetésire, a közlekedési kedvezményre vonatkozó indítványok. Ezeken kivül szóba hozta dr őrffy a hadviselt közalkalmazottak kérdését és kifogásolta a javaslatnak az állami jogosítványok: italmérés, trafik stb. tekintetében előirt megszoritó rendelkezéseit. Határozati javaslatot is tett, amelyben kérte, hogy az államháztartás rendbehozatala' után újból jelentkező fe’es- lrgek elsősorban a hadigondozottak | javára fordittassanak és hogy eddig külön kielégítési joggal felruházott követelések után — mint amilyenek a köztartozások, a per- és végrehajtási költségek, fizetések és munke- bérek stb. — nyomban esek a zöldhitelek következnek a kielégités sorrendjében. Ezekkel a különleges rendelkezésekkel mégis lehetővé válik a gardának uj hitelek szerzése, anélkül, hogy előbb régi tartozásait teljesen visszafizetné. A gazdasági munka megindulása és a termelés zavartalan folytatása érdekében ez az újabb hitelszerzés nagyjelentőségű eredmény, mert lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés fenntartásának és zavartalanságának folytatását. Reméljük azonban, hogy e hitelek folyósításánál különös figyelmet fordítanak a hitelnyújtók arra, hogy a folyósított kölcsön valóban a gazdaságba fektet tessék és a termelésre használtassék fel, mert ellenkező esetben ezen hitelből csak az eddigi hitelezők megkárosítása származnék anélkül, hogy abból a termelésnek haszna lenne. Nagy gondoláig szükséges ezen kölcsönöknél, mert ha ez rossz irányba tolódnék el, úgy valóban nemcsak a gazdahitelek jövőbeni teljes beszüntetését vonná maga után, de országunk kül- j földi kölcsön szerzését is lehetetlenné I tenné. is mondassák ki, hogy a hadigondozottak számának apadása esetén a most megállapított költségvetési fedezet na csökkenjen, hanem azt a járulékok emelésére fordítsák. Minden fé'reártést kizáró rendelkezést kért a tekintetben is, hogy a javaslat törvénnyé válta esetében saját hibáján kívül egy hadigondozott se jusson rosszabb helyzetbe, mint eddig volt. Kívánatosnak tartotta a földreform során juttatott haszon- bérletekre nézve ott, ahol a közvagyonban levő birtokokról van szó, a haszonbéri összeg 25°i'o ának csökkentését, hangsúlyozta végül a közlekedési kedvezmények (vasúti jegy stb.) megadását, valamint a kösszállitási szabályrendeletnek a rokkantak javára való megváltoztatását. Értesülésünk szerint a miniszterelnök a fenti kívánalmak túlnyomó részét magáévá tette, de megjegyezte, hogy azok egy része nem a rokkanttörvényben, hanem a telepítési, köztisztviselői uj nyugdijtörvényjavas- latokban fog teljesülni, őiffy még megjegyezte, hogyha a háborús vagyonok felkutatását technikai okokból már nem lehetne keresztülvinni, úgy legalább tegyék meg azt, hogy a tényleges frontszolgálatot telje- | sitetteket bizonyos adókedvezmé- ' nyékben részesítsék. Mindezeket örömmel regisztráljuk, mert azok beszédes bizonyítékai annak, hogy dr őrffy a hadirokkantak legutóbbi szekszárdi ülésén tett kijelentéseit komolyan veszi és mint a világháborút végigharcolt bajtárs különös kötelezettséget érez annak még életben lévő áldozataival szemben. A Loloér-patok szabályozása Ismeretes, hogy a nyári zivatarok, záporok alkalmával a Lajvér nagy- kiterjedésű kopár vízgyűjtő területéről óriási tömegű vízmennyiség rohan le a patakmederbe, amely nem képes a vizet befogadni. Kicsap tehát az ár és több község határán nagy pusztítást szokott okozni. Ennek a megakadályozására az érdekelt községek a Lajvér szabályozási terveinek az elkészítését kérték a földmi- velésügyi minisztériumtól. A kultúrmérnöki hivatal elkészült a terv- művelettel és a 65.000 pengő költséggel előirányzott mű he’yszini tárgyalása folyó hó 8-án volt a báta- sséki községházán. A tárgyalást dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző vezette és megjelentek ott Szongott Edvin szekszárdi, dr Kurz István bonyhádi fő- szolgabirák, Pataky Béla főmérnök a m. kir. kultúrmérnöki hivatal képviseletében. Ott voltak a magyar kir. államvasutak igazgatóságának, pécsi üzletvezetőségének, valamint szekszárdi és bajai osztálymérnökségének képviselői, Gévay-Wo'ff Aladár a közalapítványi uradalom és Molnár Sándor igazgató főmérnök a Szék- szárd—Bátai Armentesitő és Duna- védgát Társulat részéről, továbbá az érdekelt Bátaszék, Mórágy, Mőcsény, Palatine», Alsónyék és Szálka községek képviselői. A tárgyaláson a Lajvér patak szabályozási terveit elfogadták és csupán Molnár Sándor igazgató főmérnök fejezte ki aggodalmát afölött, hogy a tervezet nem vette figyelembe a bátai szivattyútelep teljesítő képességét. Az érdekeltek valamennyien tiltakoztak az ellen, hogy a szabályozás végrehajtásának költségeivel megterheltes- senek. A tárgyalást vezető dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző felvilágosította a községek képviselőit arról, hogy az 1931. évi XV. te. értelmében a kormány az ilyen munkák elvégzésére 50 százalék államsegélyt és jelentékeny kölcsönt ad az érdekelteknek és annak a véleményének adott kifejezést, hogy amint a vármegye egyéb részén végrehajtott víz- szabályozások nem terhelik a községeket, a Lajvér meder tervezett építkezése sem fog költséget okozni az | érdekelteknek. Egyes szám ára 12 fillér. A hadirokkantai!, özvegyek és árvák
