Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-11 / 20. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 márea'ias 11. Zöldborsó-, Zöldbab-, Vajbab-, Sole-spárga- és Paradicsom-konzerv olyan jó, mint a friss termés — kapható GAUZER ÁDÁM fűszer* és csemegeéruhézában Telefon 31 SZ0k8Zárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton Dr Isgum Adám tQzIfatelepe, Szekszárd Telefon: 21 KeselySsi ut Telefon: 21 ElsfirendO, száraz bflkk, gyertyán, szil. nyár, hasáb és dorong tűzifa Aprított gyertyán és szil! Villanyeróre berendezett fűrészelő- és faapritó-telep 787 Megrendelések a telepen, valamint a telep vezetőjénél, Fekete Géza lakásán, Szent László utca 14. szám és Weisz Andor ujságfizletében eszközölhetik. Tatai tojás- és darabos szén kapható A Szekszárdi Ipartestiilef nem politizál. A Szekszárdi IpartestUlet vezetőségétől a következő tartalma jegyző- könyvi kivonatot vettük: „Ipar testű Jetünk vezetősége, elöljárósága, testületi széke és munkaügyi bizottsága a mai közös ülésen tiltakozik a pártoskodás vádja ellen. Kijelenti, hogy a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a törvényeket, a törvényes rendelkezéseket és az alapszabályokat. Mai ülésében ünnepélyesen és batárosatilag kijelenti) hogy hivatása magaslatán fog állani, hogy teljesen az alapszabályokban és az ipartestületi törvényben meghatározott feladatok megvalósítására fog törekedni. Ezen feladatok között a pártpolitikában való részvétel nincs felsorolva, nincs kötelességévé téve, igy az iparteBtület hivatalos ülésein semmiféle pártpolitikai vonatkozásban állást nem foglal. Ezen batáro zatot a megjelentek a legnagyobb megfontolás után lelkesedéssel és egyhangúig mondották ki." Készséggel adunk ezen nyilatkozatnak közérdekből helyet és örülünk, hogy iparosaink ily korrekt állás pontra helyezkedtek és nem engedik magukat politikai ugródeszkának felhasználni, bár tudjuk, hogy egyes politikai ügynökök mindent elkövet tek és elkövetnek, bogy a mai nehéz megélhetésből származó elégedetlenséget politikai pecsenyéjük megsüté sére használják fel. Gazdalfjak bel- és külföldi csereakciója. A magyar kisgazdatársadalom mezőgazdasági kultúrájának fokozásán munkálkodó Faluszövetség a földmi- ▼elő fiatalság gyakorlati tapasztalatainak a gyarapítása céljából megrendezi a gazda- és földmivesifjak belföldi csereakcióját. A fejlett mezőgazdasági kultúrával bíró nyugati és északi államoknak ezt a nagyszerűen bevált intézményét a gyakorlatban sálunk is meg akarják honosítani. A terv annál figyelemreméltóbb, mert a külföldi példát Magyarországon ezidén követik első ízben. A cél az, hogy a magyar gazdálkodó ifjak tavasztól az ószi betakarításig a szülői háztól távol fekvő területre menjenek ugyancsak gazdálkodó családokhoz, ahol teljes ellátást kapná- sak és mint családtagok vennének részt az előforduló gazdasági munkákban. Ezen a réven aránylag elenyésző csekély kiadással minden magyar ifjú megismerhetné a búzatermő Alföldi rónaságot, a szép északi hegyvidéket, viszont a máshonnan valók a mi dunántúli dombos környékünket. ősszel azután gazdag tapasztalatokkal térhetnek vissza az ifjak a asülői házhoz. Azok érdekében, akik a külföldi országok mezőgazdasági viszonyait akarják megismerni, érintkezésbe lépett a Faluszövetség a német és olasz földmives szervezetekkel. A csereakcióban résztvevő ifjak mérsékelt áru vasúti jeggyel a Faluszövetség lisztviselőinek kíséretében csoportosan utaznak külföldre. ’ Bel- és külföldi csereakcióra 17 évnél idősebb olyan ifjakat vesznek fel, akiknek szülei önálló gazdasággal bírnak és egy magyar, vagy külföldi csereifjunak családtagként való befogadását vállalják. Belföldi csereakció részvételi dija útiköltség nél kttl 8 pengő. Jelentkezési határidő március hő 25. Németországi, vagy olaszországi csereakció részvételi dija 150 pengő, mely összegben bennfog- laltatik az oda- és visszautazás költsége, valamint az őszi hazatérés alkalmával Berlinben való háromnapos tartózkodás is. Az Olaszországból hazatérő ifjak több napot töltenek a nevezetesebb olasz városokban. Azok, akik a csereakcióban résztvenni óhajtanak, jelentkezzenek levélben dr Örffy Imre országgyűlési képviselőnél, Budapest, Vili, Trefort-u. 2. A szálka—ebesi útvonal burkolásának már ismert kérdését Szekszárd város képviselőtestülete is tárgyalta a március 1-én tartott közgyűlésén, miután eairánt Szálka község elöljárósága megkereste. A közgyűlésen ár Kliegl Lajos főjegyző adta' elő az ügyet, rámutatva, hogy Szekszárduak geográfiái helyzetéből kifolyólag a Nagy-Alföld peremén települt és az utolsó évtizedek alatt gyors fejlődésnek indult más városokhoz haeonlóau szintén viszonylagos fejlődést kellene felmutatnia, mint aa Alföld és a dunántúli dombvidék terményeit ki cserélő állomásnak. Sajnos, Szekszárd nem lett ilyen transitóállomássá, mert a város kellő időben nem tette meg a dunahid elvonal melletti fekvése kölcsönöz, — továbbá iparát és kereskedelmét is felélénkítené, ha a szálka—ebesi útvonal kőburkolattal láttatnék el és ezzel mintegy 7000 lelket számláló hat községet magához vonzana, amire annál inkább szükség van, mert a bátaszék—bajai országút kiépítésével a Sárközünk nagyobbik déli felének lakossága el fog maradói a szekszárdi forgalomból. A közgyűlés egyhangúig elfogadta azt a javaslatot, hogy a város polgármestere az Úgy támogatása céljából kérelmet terjesszen elő Tolna vármegye alispánjához, akinek bizonyára megértő jóindulata következtében örömmel veszik tudomásul az érdekelt községek, hogy a szekszárdi államépitésieti hivatal főnöke személyesen is bejárta már a szóban forgó útvonalat és felmérette úgy a szálka—alsónánai, mint a szálka— ebespusztai szakaszokat, hogy a kettő bosszuságkülönbsége megállapittas- sék s a burkolási tervek elkészíthetők legyenek. A felmérés igen kedvező adatokat | eredményezett, amennyiben eloszlatta I A régi okmáM pecsétje annak valódiságát bizonyítja. ASPIRIN-tablelták is magukon viselik valódiságuk jelét: a Bayer- kereszfet. Meghűlés első jeleinél és fájdalmaknál’ ASPIRIN-TABLETTÁK azt a sokszor hallatott téves adatokat, hogy a szálka—alsónánai ut csak 3 km., mig a szálka—ebespusztai utrészlet 8 km. t tesz ki. Megálla- pittatot ugyanis, hogy az előbbi 3 7, az utóbbi pedig 5'4 km. hosszú, tehát mindössze T7 km. az a hosszú- ságkülönbség, amely miatt Szálka és a többi érdekelt községek lakosainak Alsónánán át 7 km. rel hosszabb útvonalon kellene Szekszárdra járniok, ha nem az ebespusztai útvonal lenne kiépítve. A felmérést végző mérnök egyébként meggyőződhetett bizonyos műszaki nehézségekről, amennyiben Szálka és Alsónána között oly nagy szakadékok vonulnak az ut mentén, hogy azoknak betémetési munkája óriási összeget emésztene fel, sőt a kiépített nt védelmére komplikált szerkezetű betonépítményeket is kellene alkalmazni, amelyeknek költségei ezt a szakaszt nagyon megdrágítanák s ezenkívül a kisajátítási eljárást is alig lehetne mellőzni, mert az útvonal védelmére árkot is kell létesíteni. A szekszárdi pékek Ismét drágítottak. nyeréséhez szükséges lépéseket, sőt még hajóállomását is elvesztette. Ekként a Nagy-Alfölddel talán végleg elvesztett kapcsolat pótlásaként Siek- szárd idegenforgalmát, — amelynek jelentőséget ezidőszerint csaknem kizárólag a budapest—eszéki ősi utMult számnnkban megirtnk, hogy a szekszárdi pékek a kenyér árát kilogrammonként 2: fillérrel felemelték. — Most arról értesülünk, bogy az árdrágítás a süteményekre is kihat, mert a péksütemények ára vi szont darabonként egy fillérrel emelkedett. A három és fél dakás szekszárdi péksüteményeknek ez a megdrágítása azt jelenti, hogy a sütemény ára akként emelkedett, mintha a liszt kilogrammja harminc fillérrel drágult volna. Valóban itt volna már az ideje, hogy a hatóság a szekszárdi pékek áruuz8oráját letörje. Nincs a vármegyének egy községe sem, ahol olyan kicsinyek és olyan drágák lennének a péksütemények, mint Szekszárdon, viszont — hogy osak a szomszédba menjünk hasonlatért —Baján és Pécsett a szekszárdinál sokkal nehezebb péksütemények olcsóbban kaphatók, mint ahogy azt a mi pékjeink árusítják. Hogy milyen nagy a szekszárdi pékek telhetetlensége, az abból is kiviláglik, hogy Szekszárdon a három és féldekás friss és legalább 25 százalék víztartalmú péksütemény kilogrammonkénti ára a 44 filléres drága kenyérrel szemben egy pengő 74 fillér akkor, amikor például a helyi füszerkereskedésekben 1 pengő 40 fillérért teljesen száraz kekszet is lehet vásárolni. Pedig a kekszen, amelynek az előállítási munkabére !► Államilag ellenőrzött telepünkről -^i szőlöoltminyoK • linzol suöKem vesszők bor és csemegefajokban. 157 Sima Cs svűheres alanyuesszőkm. egbizhatóan és legolcsóbban beszerezhetők Bndociongvidéltl Szőlőléién RezelSsége. Tapolca (i Balaton mellett) jelentékenyen drágább a zsömlye stb. munkabérénél, nemcsak a gyárosnak van meg a maga tisztességes haszna, hanem keres azon a reklámozó'vállalat, a kereskedelmi utazó, a nagy- kereskedő, a dobozgyáros, az áruszállító vasút és posta, végül pedig az elárusító kereskedő is. Aki szeret az ilyesmivel bíbelődni, számítsa ki,, hogy ezek alapján mennyit keresnek a péksüteményen a szekszárdi pékek. Szekszárdi földmives kép- klállltása Budapesten. Annak idején megemlékeztünk róla, hogy Ferger Ferenc Háromháai, fiatal szekszárdi földmives ügyesen bánik az ecsettel és a szekszárdi Garay- tér egyik üzletében rendezett kiállítására felhívtuk a közönség figyelmét. A fiatal ember, akiről megállapították, hogy tehetség, festőnek szeretné magát kiképeztetni és képeit most Budapesten állította ki. A kiállításról a komolynak ismert Pester Lloyd ezeket írja: „A Dorottya- utca egyik üresen álló üzlethelyiségében érdekes képek láthatók. Festményei ezek egy földmives ionnak, aki kovács lett és szabad idejében a művészettel kezdett foglalkozni. A talentumos ifjú Ferger Ferenc Háromházi Szekszárdon született és tájakat, meg zsánerképeket festett az ő sajátos meglátása szerint. Képeiből hiányzik a parasztfestők gyámoltalansága és naivitása és az ember azt hihetné, hogy valami tanult festő készítette őket. Sőt a felfogása any- nyira szétágazó, hogy sokszor szinte több szerzőt sejtet. Jól tud bánni a színekkel és nemcsak mély tónusa tud lenni, hanem megkísérli a kompozíciót is. Mint parasztfestő több a dilettánsnál, olyan típus, aki nem A szólkai bekötő út ügye.
