Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-30 / 103-104. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 december 30. Az ellenzék másik része: Taksonyi János Heimann, Steiner Ferenc Horváth, Takler Fe'tenc Vámosi, Frei Ferenc Pollermann, Föglein János Preimajer, Rottkay Árpád, Klézli János Pollermann és Tóth Simon József a polgármesteri és a pénzügyi bizottsági Javaslat mellett foglalt állást és igy elhárították azt a veszedelmet megbízóikról, hogy vagy pót adót kell fizetniük, vagy pedig a tél folyamán nem kapnak munkát. Aiok az érvek ugyanis, amelyek arra vonatkoztak, hogy a költség vetésbe már beállított munkákat kell elvégeztetni az iuségmunkásokkal, nem helytállók. Hiszen ha például a esatári ut helyreállítására beállított összeg erejéig most végeztetne a város inségmunkákat, akkor ez, valamint Bgyéb más útvonalak a termés betakarítása alkalmával járhatatlanok lennének. Teljesen téves volt az az indok, hogy a költségvetésben felvett munkákat végeztesse el a polgár- mester az inségmunka keretében. Utakat nem lehet télen csinálni, in- ségmunkakereső pedig télen,, nem pedig júniusban van. Az e tárgyban elhangzott hosszas vita befejezte után jóváhagyta a közgyűlés az önálló gazdasági népiskola építésének utófelülvizsgálatát, tudó másul vette a vármegye kisgyülésének a Vörösmarty utca 5. számú ház meg- 1 vételére vonatkozó véghatárosatát, • valamint a Kisbödő-utca kiépítésére | A Tolnamegyei Újság irt róla, hogy a régén vajadó tolnai Holt- danaág kérdésében bizottság járt a földmivelésügyi miniszternél, akitől biztató ígéretet kapott a kérdés meg oldására. Azóta ismeretessé vált Kállay miniszternek hatalmas vizintépitési pro- grámmja, melyből látjuk, hogy a mai kormány felismeri, hogy mezőgazda* sági állam csak akkor tökéletesítheti a termelését, csak akkor emelheti nyugateurópai nívóra a produkcióját, ha Dániához és Hollandiához hasonlóan földeket lecsapoló és igy fel szabadító folyók, csatornák vezetnek az ország minden egyes vidékére és oldják meg a legnagyobb problémát, a termények minél olcsóbb utón* való Bzállithatását. Nagy jelentősége lett volna, ha a Tisza-Duna csatornát megépítettük volna és a Sió hajózhatóvá tételével a Balatonon keresztül a Duaántul uagyrészét összekötöttük volna a Duna vidékével. Ha a németek elkészítik a Dana- Majna Rajna-csatornát, akkor terményeinket uszályon szállithataánk ki a Rajna torkolatáig és onnan is tovább viziuton. Bár most "még kissé fantasztikusnak hangzik, nem lenne lehetetlen, hogy a tolnamegyei termények a Sión, Danán és Rajnán keresztül kerülhetnének Londonba. Esek azonban még távoli remények, egyelőre itt van a folyton el- issapoBodó tolnai holt Dunaág, öröksége egy rövidlátó generációnak, mely valami csekély hozzájárulás áldozata miatt engedte, hogy a község alatt hömpölygő Danát a bogyiszlói átvágással eltereljék és a Dunából élő halászatot, hajóácsipart és hajózást — pedig Tolna életét ezek jelentették — feláldozzák nyilván a kupak- tanácaban többségben vélt fuvaro soknakA régi meder helyén maradt Holt- j Dana a dombori eltöltés követkestéSTEIGER szene, fája jó és olcsó! Szekszárd, Alkotmány-utca 1. ♦ Telefon 46. Hasáb, dorong és aprított tűzifa Tata! és dorogi tojás, darabos és kockaszén. Pécsi brikett. Gázgyári diókoksz. Szagmentes mecsekhegyi bfikkfaszén és külföldi retorta faszén nagyban és kicsinyben iC ÉpOletanyagok *6Q| Magyar—Belga Ásványolaj rt. 1 e r a k a t a : Purfina Olaj, Benzin, Petróleum. Fióküzlet, megrendelőhely a Hitelbank épületében, Széchenyi-utca vonatkozó alispáni határozat meg- felebbezését. Ab 1928 évben végzett aszfaltozás felülvizsgálatára vonatko zóan akként határozott a közgyűlés, hogyha végzett munkákat újból felmérik, de felmérik a háború után végzett összes aszfaltmunkákat is, mert az államépitészeti hivatalnak Dombóváron ugyanezen cég munkái nál végrehajtott felmérése harmincezer pengőnyi hiányt állapított meg. Ozv. Schwartz Mérné gőzfürdőé viz- és csatornadíj hátralék elengedésére vonatkozó kérését elutasították és a transformátorházban levő viz- mesteri lakás bérbeadására vonatkozóan bizottsági szemlét rendeltek el, A Szekszárdi Ipartestület segély- kérelme ügyében a folyamatba tett behajtási eljárás eredménye szerint január hó 15-ig határoz a képviselőtestület. Több kisebb jelentőségű ügy le- tárgyalása után Taksonyi János Heimann terjesztette elő interpsllációját a földigéoylők birtokba helyezésére vonatkozóan. Az interpellációra a po’gármester a kérdés áttanulmányozása után adja meg válaszát. ben csak alsó végénél, Gemencnél van összeköttetésben a folyó Dunával és igy szintje mérnöki lemérés szerint 70 cm-rel mélyebb a viz esése folytán a dombori vizszintnél. A hóit Danaágnak majdnem pontosan a közepén — tehát egyenlő távolságra Domboritól és Geménctől — Taplós- nál Ömlik be a Sirviz-Sió csatorna, hozva a Balaton vizét. Ez annyi iszapot sodor magával, hogy a folyó Duna felfelé nyomuló áradásai folytán a Taplós-Gemenc közti részen az átvágástól eltelt ötven év óta teljesen eltüntette a régi Duna medret. Az áradáskor szétterülő iszap éveken keresztül magasra rétegeződött, rajta erdő nőtt és már csak a tulajdonképpeni Sárvíz mederben van viz ezen a szakaszon. A Taplóétól Domboriig terjedő 17 km-es szakasz nem iszaposodik ilyen rohamosan, ennek még megvan sokhelyütt a Danameder jellege, de azért egyes helyeken már annyira felgyűlt az iAsp, hogy alacsonyabb vízállásnál a holt ág fenekének egyes részei sokkal magasabban vannak a gemenci folyó Duna vizszintjénél és igy az év nagy réskében egyes szakaszokon még csónakkal sem lehet közlekedni, mert ott csak egészség teien, bűzt és szúnyogot terjesztő iszap van, amely oly sürü, hogy még gázolni sem lehet benne. Tolna község a kereskedelem, a hajózás, a közegészség, a halászat, a sport és a napi 10 000 hektoliter vizet fogyasztó selyemgyár érdekeire való tekintettel küldöttség és beadvány utján azt kérte a kormánytól, hogy a Taplóstól Tolnáig terjedő 6 km-es szakasz kotortassék ki, ha pedig ez anyagi nehézségek miatt nem volna megvalósítható, állittassék a Sárviz torkolata felett közvetlenül duzzasztó zsilip, amely az egész tolnai ág vizét alacsony vízálláskor legalább 1 méterrel magasabbra duzzasztja. Ehhez a megoldáshoz a parti bira Siószabályozás költsége nem lesz több folyó Dunáig, mint eddig, csak az lesz a különbség, hogy mig Gamencig semmiféle község nincs a Danaághoz közel, csak vadregényes erdőség, addig erre Tolnát, Paddot és több uradalmat érint a Duna és igy hosszú szakaszon hajózhatóvá válik a Sárvíz, vizének hatalmas emelkedése folytán. Az a csekély vízi munka, amely igy a taplósi sarok letompitásával, a dombori töltés megfelelő szélességű lebontásával és a leendő torkolatnál a Holt-Dana medernek a folyás irányához ívelő vezetésével járna, alig haladná meg a szokott siószabályozási munkálatok mérvét. Ez pedig az állami költség- vetésnek állandó tétele volt eddig is. Óriási jelentőségű volna, hogy a megye székhelye és két tekintélyes községe belekapcsolódhatnék a hajózásba, állandó lefelé hajózásba, sőt egy-két zsilip létesítésével a Balatonba időszakosan, a vizeresztéstől függően, járhatnának hajók. Ez és a forgalom Tolna és Szekszárd mellett bonyolódnék le I Szekszárd kikötője nem a távoli Keselyűsnél lenne, hanem a Sió-hídnál, ahova aszfaltos rövid ut és autóbuszjárat vezet és ahol a partok kikötésre már is al- alkalmasak. A megoldás jelentőségére, már a szabályozás következtében, nem akarok kitérni, ezt a két hely jövője szempontjából bárki meg tudja ítélni. V Tolna ármentesitése oly befejezett, hogy annak hiánya akadályul nem szolgálhat ezzel a tervvel szemben. Ha annak jelentőségét felismerve, Szekszárd és Tolna összefog és nem nyugszik, amíg ez a terv valósággá nem válik, merem állítani, hogy nemcsak a megye két legnagyobb jelentőségű helyének, hanem figyelemmel a már érintett perspektívára, a magyar jövő számára is hatalmasat alkottunk. Dr Gyöngyös Béla. IV. Az eltartás. „Miről apám nagybúsan szólt, hogy itt hajdan jobb élet volt“, — mondhatjuk mi is Kisfaludy Rákosi szántójával. Épp a taníttatás olcsósága volt a bonyhádi gimnáziumnak egyik nevezetessége és bátran hozzátehetjük : létjogosultságának egyik, de nem egyetlen bizonysága. Mert manap már csak legendák keringenek arról, mily kevés pénzen lehetett valaha Bonyhádon iskoláztatni a gyermekeket. Kivételesen másutt is boldogult a kispénzű, de tehetséges tanuló. Hazánk püspöki városaiban a püspök, a kanonokok és a szeminárium nem egy neves embert neveltek a közéletnek ; és az olyan diák mecénásoknak érdemét^ minő pl. Pécsett Zsinkó István vagy Veszprémben Pribék István és Devics József volt, csak a jó Isten fizetheti vissza, mert embertől nem kerestek köszönetét. Ámde Bonyhádnak az volt az érdeme, hogy ott minden tanuló kevés pénzen tudott tanu'ni, ott nemes- szivü jótevők hiján maga az élet intézményesen gondoskodott az ifjúságról. E gondoskodás élén állott a „tápintézet“, magyarul: konviktus. Egy félszázaddal a mostani menzák és egyéb diákjóléti intézmények előtt a bonyhádi gimnázium már megoldotta ezt a kérdést, egyszerűen, szerényen bár, de teljes sikerrel. A konviktus kb. 42—44 tanulónak adott napi háromszori (kivételesen kétszeri) élelmet. Aki csak ebédet és vacsorát kapott, fizetett hatvan forintot egy évre; aki még reggelire is abonnált, fizetett hatvanhetet. Állott pedig a reggeli egy csésze tejből és egy S-kifliből (nem vajas, de jóval nagyobb a vajaskiflinél s a diákok tán már a görög peripatetikusok kora óta inkább quantitative, mint qualitative kosztolnak) ; az ebéd húslevesből és főzelékből-' rátétül a marhahússal, pénteken tésztából, a vacsora levesből. Délben kijárt egy cipó negyede — a „szatyi“, melyre minden bonyhádi diák jobban emlékszik vissza, mint a consecutio temporumra, a Pythagoras-tételre vagy a parallel- epipedon területére; ennek elégnek kellett lennie ebédre, uzsonnára, vacsorára. A kosztkérdés imigyen el volt intézve. Lakásért, ha hárman négyen húzódtak meg egy helyen, fizettek fejenkint 25 frtot égy évre. A beira- tási és tandíjra nem emlékszem, mert azt a szülők fizették s nem ment keresztül a kezünkön. Könyvet az ember a pajtásoktól vett, a ruhára nem igen voltuak kényesek, a sárközi parasztfiuk, vagy a „Schwäbische Türkei“ szülöttei közül egyikmásik éven át csizmában járt, -«— igy hát, e számot nem most és nem magamtól szabom meg, hanem mint régi ténybeli adatra emlékszem rá : évi 120 forintból ki lehetett jönni 1 De még azoknak sem kellett . magukat megerőltetniök, akiknek fiai nem a konviktusban étkeztek. Jő A Holi'Duna kérdéséhez. tokosok és külöaösen a halászati jog tulajdonosai örömmel hozzájárulnának, a minisztérium azonban nagyon lokális jellegűnek találta a költségek- { hez képest ezt a megoldást és az ügy előadója kifejezte azt a kívánságát, hogy olyan módot kell találnunk, amely Szekszárd, esetleg más helyek érdekeltségét is kielégíti akként, hogy a Sárvíz—Sió csatorna felduzzasztása valamiképpen Szekszárdnál is érezhető legyen. így jutottam a szerintem legolcsóbb és a kérdést véglegesen rendező megoldás gondolatára, amely a duzzasztást Szekszárdra is kiterjedően vizmü nélkül is eredményezné: a Sárvíz— Sió, amely valamikor Bátánál ömlött a Danába, most Taplóénál, illetve Gemencnél torkollik bele, nem folyhatna-e Domborinál oda? Csak el kellene egy circa 20 m hosszú töltéssel Taplóénál vágni a Sárvíznek Gemenc felé húzódó medrét, akkor ennek vize Tolna mellett haladna és a Sárvíz medrének szélességében kinyitandó dombori töltésen keresztül ömlenék a Dunába. Mivel pedig Domborinál a Duna szintje 70 cm- rel magasabb a gemenci vizszintnél, a beömlő Sárvíz szintje ennyivel felemelkednék és ez az emelkedés kihatna addig, amíg azt a folyó felfelé való emelkedése érvényesülni engedné. Szerintem még jóval Sióagárd felett volna ez a pont. A távolság Taplóstól Domboriig I nem hosszabb, mint Gemencig, igy | Diákélet félszázaddal ezelőtt. — Bonyhádi emlékek. —
