Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-09 / 97. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda"

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 december 9. ______________________97. szám.

TO

LNAMEGYEI ÚJSÁG

HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Szerkesztősig és kiadóhivatal:

Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám". 85 és 102

Előfizetési dij t

ggcsz évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő

Fő

szerkesztő:

SCHNEIDER JÁNOS

Felelős szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árait

A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllimélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény.

A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilitér soronként 60 fillérbe kerül.

Munka és szellem.

A fővárosban járva, résit vettem a Nemaeti Egység Pártjának impozáns lásslóbontó gyűlésén. Szivünkbe kapott a Vezér hatalmas riadója és mingyárt annak intonálása: amikor a seregszemlét asial kezdte, hogy mig a cseh állam harci tankokkal ünnepelte meg tiiéves évfordulóját, azokkal saemben mi csak a nemzeti munka tankjait tudtuk felvonultatni. Ezekben is gyönyörködtünk a déli órákban ; az ipari üzemeknek, a termelő, alkotő munkának végeláthatatlan díszes autósorozatában, amely nagyszerű demonstrációja a szomszédainktól kétségbe vont békés munkavágynak, békés élniakarásnak akkor, amikor a szomszéd államok, köztük a cseh u. n. demokrácia, militarista harci mámorában állig fegyverben készül védeni a nem harccal, hanem árulással ölébe hullott zsákmányt nemcsak minden emberi jog éB igazság, hanem ma már Európa ébredő lelkiismerete ellen is.

Mert Európa — már annak győzelmes fele, — amely szomszédainknak elhamarkodottságában annyit juttatott, vagy legalább is Európa jó része, vissza akar venni a gaval- léros ajándékból egyet-mást. Mi ezt, Európa jobbik felének magára ébredését békeszeretetünkkel, felvilágosító munkánkkal és méltóságteljes magatartásunkkal értük el, amellyel az örök igazságba vetett rendületlen hittel vártuk és várjuk a velünk oly felületesen törvényt ült Európa ítéletének revízióját. Ha harcot, háborút, fenegyerekeskedést hirdetnénk, Európa tán sohasem ébfedt volna igazságunk tudatára, mert nem a komoly, kultnrára és belső munkára törekvő .nemzetet ismerné meg bennünk, hanem valami zavargásra, békétlenségre hajlamos, az európai civilizációhoz képest alsóbbrendű népnek tartana.

Ebből a szempontból látom én az óriási, sorsdöntő jelentőségét a Vezér által inzugurált nemzeti munkának és annak, ha mi kultúrában, humanizmusban az élen haladunk.

Ily gondolatok közt mentem a Nemzeti Egység óriási tömegmegnyilvánulása után színházba és annak ellenére, hogy többen figyelmeztettek, destruktiv a darab, meghallgattam Zilaby Lajos „Tizenkettedik óra“ cimA színmüvének előadását.

Eddig Zilabyt színdarabjaiból és cikkeiből zz egyik legnagyobbb, leg- magyarabb és éppen azért a legemberibb szellemnek ismertem. Nem tudtam feltételezni, hogy aki a „Süt a nap“-ot, a „Tábornok“-ot, „Szi- bériá“ t irta, az most valami destruktiv, nemzetietlen darabbal vonja magára a nemzet megrökönyödését. Azt tudom róla, hogy e müveinek megírása óta hosszabb időt töltött

külföldön, különösen Amerikában, de azt lehetetlennek tartottam, hogy a „Lélek kialszik“ regényével magyar lelke kialudt volna. Horizontja bizonyára hatalmasan tágult, az amerikai szédítő arányok felhőkarcolói magasságából az európai mesterségesen improvizált balkánosdi valósággal béka egérharcnak tűnhetik fel, a világháborút befejező békék a népek önrendelkezési jogának torz keresztülvitelével a nemzeti eszmének paródiáját inszcenálták, olyan berendezést, amely önmagával meghasonitja, tönkre teBzi, lealacsonyítja a mindennél előbbre valót: az embert.

Mert mi a nemzet ? önálló eszmény az emberiről éB ennek az eszmének országló hatalommal történő megvalósítása. Mint ilyen tehát öncél, mely azonban fogalmilag csak úgy töltheti be hivatását, csak úgy tud harmonikusan öncélú lenni; ha a hasonlókkal összhangzásban van, ha tehát a nemzeti, az örök emberi eszményt szolgálja és azt önálló, speciális értékekkel gyarapítja.

A mi csonka magyar életünk akkor, amikor a békés fejlődés és felvilágosítás eszközeivel meg akarja valósítani a nemzetek közti igazságosságot, a nemzetek kösti harmóniát akarja végső pontban megteremteni és igy az emberi eszménynek akar eleget tenni.

Zilaby látja, hogy a háborúban eredményeket elért országok torzképei megrontói az emberiségnek akkor, amikor görcsösen ragaszkodnak a zsákmányhoz, mejyet pedig CBak azért kaptak más népek testéből, hogy soha vissza ne térhessen a nemzetek egymás iránti megértése, hogy a háborúban a győzőknek szerzett előny ezáltal örök időkre biztosítva legyen. Támadja és gúnyolja a háborút, melyet a betegek és bűnözők zúdítanak időnkint a békésen fejlődni akaró emberiségre. Főhőse, kinek fejébe talán a háborúban kapott seben keresztül hatolt be világosság az ember sorsa felől, az emberi gonoszság, bűnözés és a háború ellen küzd. Amikor az ország kormánya profitéhségből meg akarja indítani a háborút, főhőse a háborús párt fejeit akarja először a frontra kiküldeni mire ezek azonnal lemondanak a háborúról. A bölcs király már neki adja a hatalmat, amikor a főhőst őrültnek nyilvánítják, a régi háborús párt felülkerekedik és a szerző eszméit hirdető főhős keserű kiáltással eDged az őt megragadó ápolóknak : „Dühöngjenek a józanok tovább.“

Megrázó demonstráció a darab a mai válságok vulkánjain táncoló Európa rövidlátó vezetői ellen, azok ellen, akik a nemzetek megértését, az ellentétek kiküszöbölését ellenzik j és akik okai ilyenformán az emberi- I ség és közte a mi lesujtottBágunknak.

Vájjon nem irányul-e minden vágyunk, a nagy nemzeti munka, az igyekvés arra, hogy ebből a lesuj- tottságból kiemelkedjünk?! Nem a revízió minden kívánságunk célpontja és nemcsak azért, mert az nekünk kellemes, hanem, mert a nemzetek közt teremtett kiáltó igazságtalanságok örök béklyói a mi nemzeti emelkedésünknek, de egyben az európai szolidaritásnak, a népek egymásra találásának, a jövőnek is 1

Vájjon hogy akarjuk ezt a célt elérni ? Senki sem gondolhatja józanon a mai helyzetben, hogy mi a hábo rut tartanók erre megfelelő eszköznek. Minden nemzeti megnyilvánu- lásnnkban a békét hirdetjük. Mi nem tankokat követelünk a cseh parádés felvonulásra, mi csak a munka tankjaival, kultúránk fejlesztésével és az örök emberi igazsághirdetéssel reméljük a nemzet céljainak megvalósulását.

Ha mi a cseh felvonulásra kard- csörtetéssel felelnénk, ha azt síugge- ráljuk ifjúságunkba, hogy harcias legyen, akkor sohasem fogjuk elhitetni 'Európával, hogy a magyar nemzet békés utón, egyedül az örök emberi igazság békés kiharcolása utján akar céljához érői 1

Nem lehet tehát destruktív az, aki a humanizmusnak abból az elvéből indul ki, amelyet ellenségeink önző céljaik elérésére hirdettek, de amelyet meghamisítottak azok, akik ma az emberiséget vezetik, hogy Európát a megnemértés, az elzárkózás, a válság és az egymás elleni gyűlölet káoszává aljasitják.

Zilahy a jobb, az emberibb, a becsületes felfogást hirdeti mesteri erejével és késsiti a talajt a tisstultabb, az emelkedettebb világfelfogás felé. Darabja, ha azt végigviszik Európán, hatalmas memento, appelláta az örök emberi felé, amely egyúttal a nemzet célja is.

Ha az általános emberiből indulunk ki, ha jog, az erkölcs, sz egészség és a tisztaság kösös nevezőire akarjak hozoi az erre szomjazó emberiséget az egyszer már pusztulást hozott diplomáciai kártyakeverők figyel men kívül hagyásával — amint Zi laby tesii — akkor el is hiszi nekünk Európa, hogy mi nem felfordulást, nem harci tankokat akarunk, hanem nemaeti munkánkkal, kultúránkkal akarjuk békében kiverekedni helyünket a nap alatt.

Ne féljünk tehát a háborús és a nemzet szenvedését * átérzö Zilahy modern eszméitől, mert ezek a modern eszmék mellettünk, az elesettek és igazságtalanul megrövidítettek mellett szólnak és a mi jövőnket hozzák meg 1

| A Nemzeti Egység — látjuk — mindenütt az országban a fiatalság I pártja. Az ifjúság nem lehet maradi, I mert ő a jövő. A sportokon edző

nevelés kemény generációt teremt, de azért mi mégsem rajvonalban fogunk benyomulni a tőlünk elrabolt földre, hanem maga Európa fog annak visszaadásával a majd diadalra vitt igazságnak eleget tenni I

Zilahy a művész erejével vetíti előre a jövő nagy eszméit és az ifjúság láthatja, hogy nem az jelenti a kultúrát, ha a kis országban négy egyetem kapujában pofoikodhatik, hanem ha megérai az emberiség azon nagy problémáit, amelyek nemzete jövőjét hozzák.

A zászlóbontás- és az ait követő Biinhási estéből igy éreztem meg — a nagy különbözőség ellenére is — a tettek, a munka férfiénak és a szellem emberének igéi költ a nemzetet gaidagitó harmóniát.

Dr Gyöngyös Bóla.

A mait hőaapok.

(B. E.) Októberben a kormányzat tevékenysége jobbára külpolitikai téren mozgott, novemberben a belpolitikai élet volt igen mozgalmas.

Az október havi külpolitikai események hatása áthúzódott novemberre is; a miniszterelnök és a külügyminiszter a parlament két házának külügyi bizottságában számolt be törökországi és bulgáriai tárgyalásairól, tapasztalatairól, valamint a világpolitika megtörtént és várható fejleményeiről. — A külügyminiszter ismételten és határozottan kifejtette a magyar külpolitika pontosan előirt irányelveit: a szabad kéz, a békés eszközökkel való küzdelem, a revízió — megvalósításáért. Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy a ma uralkodó, ideges, nemzetkösi hangulatban is sikerült megőriznünk valamennyi barátunkat. Ez nem lebecsülendő eredménye a kormány munkásságának. A külügyi bizottság ülésén vetette fel gróf Bethlen István a szovjettel való gazdasági kapcsolat megteremtésének gondolatát, aminek megvalósításától — bizonyos föltételek mellett — úgy látszik a kormány sem idegenkedik.

A Qömbös-kormány hónapokon át tartó, megfeszített munkájának, kétségtelenül egyik legfontosabb és legéletbevágóbb eredménye volt a gazdaadósságok rendezéséről szóló rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos hitelműveletekről szóló javaslat, amely ebben a hónapban kerül nyilvánosságra, illetve a képviselőház plénumában tárgyalásra. A rendeletnek nem az a célja, — a mai hullámzó világgazdasági helyzetben nem is lehet az, — hogy végleges rendesésig vigye a gazdaadósságok ügyét, hanem, hogy egy-két esztendős nyugalmi állapotot teremtsen a végleges rendezés előkészítésére; — Nyilvánvaló, hogy mint minden korEgyes szám ára 10 fillér»