Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-09 / 97. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 december 9. ______________________97. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám". 85 és 102 Előfizetési dij t ggcsz évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllimélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilitér soronként 60 fillérbe kerül. Munka és szellem. A fővárosban járva, résit vettem a Nemaeti Egység Pártjának impo­záns lásslóbontó gyűlésén. Szivünkbe kapott a Vezér hatalmas riadója és mingyárt annak intonálása: amikor a seregszemlét asial kezdte, hogy mig a cseh állam harci tankokkal ünne­pelte meg tiiéves évfordulóját, azok­kal saemben mi csak a nemzeti munka tankjait tudtuk felvonultatni. Ezek­ben is gyönyörködtünk a déli órák­ban ; az ipari üzemeknek, a termelő, alkotő munkának végeláthatatlan dí­szes autósorozatában, amely nagy­szerű demonstrációja a szomszédaink­tól kétségbe vont békés munkavágy­nak, békés élniakarásnak akkor, ami­kor a szomszéd államok, köztük a cseh u. n. demokrácia, militarista harci mámorában állig fegyverben készül védeni a nem harccal, hanem árulással ölébe hullott zsákmányt nem­csak minden emberi jog éB igazság, hanem ma már Európa ébredő lelki­ismerete ellen is. Mert Európa — már annak győ­zelmes fele, — amely szomszédaink­nak elhamarkodottságában annyit jut­tatott, vagy legalább is Európa jó része, vissza akar venni a gaval- léros ajándékból egyet-mást. Mi ezt, Európa jobbik felének magára ébre­dését békeszeretetünkkel, felvilágosító munkánkkal és méltóságteljes maga­tartásunkkal értük el, amellyel az örök igazságba vetett rendületlen hit­tel vártuk és várjuk a velünk oly felületesen törvényt ült Európa íté­letének revízióját. Ha harcot, hábo­rút, fenegyerekeskedést hirdetnénk, Európa tán sohasem ébfedt volna igazságunk tudatára, mert nem a komoly, kultnrára és belső munkára törekvő .nemzetet ismerné meg ben­nünk, hanem valami zavargásra, bé­kétlenségre hajlamos, az európai ci­vilizációhoz képest alsóbbrendű nép­nek tartana. Ebből a szempontból látom én az óriási, sorsdöntő jelentőségét a Vezér által inzugurált nemzeti munkának és annak, ha mi kultúrában, huma­nizmusban az élen haladunk. Ily gondolatok közt mentem a Nemzeti Egység óriási tömegmegnyil­vánulása után színházba és annak ellenére, hogy többen figyelmeztet­tek, destruktiv a darab, meghallgat­tam Zilaby Lajos „Tizenkettedik óra“ cimA színmüvének előadását. Eddig Zilabyt színdarabjaiból és cikkeiből zz egyik legnagyobbb, leg- magyarabb és éppen azért a leg­emberibb szellemnek ismertem. Nem tudtam feltételezni, hogy aki a „Süt a nap“-ot, a „Tábornok“-ot, „Szi- bériá“ t irta, az most valami des­truktiv, nemzetietlen darabbal vonja magára a nemzet megrökönyödését. Azt tudom róla, hogy e müveinek megírása óta hosszabb időt töltött külföldön, különösen Amerikában, de azt lehetetlennek tartottam, hogy a „Lélek kialszik“ regényével magyar lelke kialudt volna. Horizontja bizo­nyára hatalmasan tágult, az amerikai szédítő arányok felhőkarcolói magas­ságából az európai mesterségesen im­provizált balkánosdi valósággal béka egérharcnak tűnhetik fel, a világ­háborút befejező békék a népek ön­rendelkezési jogának torz keresztül­vitelével a nemzeti eszmének paró­diáját inszcenálták, olyan berende­zést, amely önmagával meghasonitja, tönkre teBzi, lealacsonyítja a minden­nél előbbre valót: az embert. Mert mi a nemzet ? önálló esz­mény az emberiről éB ennek az esz­mének országló hatalommal történő megvalósítása. Mint ilyen tehát ön­cél, mely azonban fogalmilag csak úgy töltheti be hivatását, csak úgy tud harmonikusan öncélú lenni; ha a hasonlókkal összhangzásban van, ha tehát a nemzeti, az örök emberi esz­ményt szolgálja és azt önálló, speciális értékekkel gyarapítja. A mi csonka magyar életünk ak­kor, amikor a békés fejlődés és fel­világosítás eszközeivel meg akarja valósítani a nemzetek közti igazsá­gosságot, a nemzetek kösti harmóniát akarja végső pontban megteremteni és igy az emberi eszménynek akar eleget tenni. Zilaby látja, hogy a háborúban eredményeket elért országok torz­képei megrontói az emberiségnek akkor, amikor görcsösen ragaszkod­nak a zsákmányhoz, mejyet pedig CBak azért kaptak más népek testé­ből, hogy soha vissza ne térhessen a nemzetek egymás iránti megértése, hogy a háborúban a győzőknek szer­zett előny ezáltal örök időkre bizto­sítva legyen. Támadja és gúnyolja a háborút, melyet a betegek és bűnö­zők zúdítanak időnkint a békésen fejlődni akaró emberiségre. Főhőse, kinek fejébe talán a háborúban ka­pott seben keresztül hatolt be vilá­gosság az ember sorsa felől, az em­beri gonoszság, bűnözés és a háború ellen küzd. Amikor az ország kor­mánya profitéhségből meg akarja in­dítani a háborút, főhőse a háborús párt fejeit akarja először a frontra kiküldeni mire ezek azonnal lemon­danak a háborúról. A bölcs király már neki adja a hatalmat, amikor a főhőst őrültnek nyilvánítják, a régi háborús párt felülkerekedik és a szerző eszméit hirdető főhős keserű kiáltással eDged az őt megragadó ápolóknak : „Dühöngjenek a józanok tovább.“ Megrázó demonstráció a darab a mai válságok vulkánjain táncoló Európa rövidlátó vezetői ellen, azok ellen, akik a nemzetek megértését, az ellentétek kiküszöbölését ellenzik j és akik okai ilyenformán az emberi- I ség és közte a mi lesujtottBágunknak. Vájjon nem irányul-e minden vá­gyunk, a nagy nemzeti munka, az igyekvés arra, hogy ebből a lesuj- tottságból kiemelkedjünk?! Nem a revízió minden kívánságunk célpontja és nemcsak azért, mert az nekünk kellemes, hanem, mert a nemzetek közt teremtett kiáltó igazságtalansá­gok örök béklyói a mi nemzeti emel­kedésünknek, de egyben az európai szolidaritásnak, a népek egymásra találásának, a jövőnek is 1 Vájjon hogy akarjuk ezt a célt el­érni ? Senki sem gondolhatja józanon a mai helyzetben, hogy mi a hábo rut tartanók erre megfelelő eszköz­nek. Minden nemzeti megnyilvánu- lásnnkban a békét hirdetjük. Mi nem tankokat követelünk a cseh parádés felvonulásra, mi csak a munka tank­jaival, kultúránk fejlesztésével és az örök emberi igazsághirdetéssel remél­jük a nemzet céljainak megvalósu­lását. Ha mi a cseh felvonulásra kard- csörtetéssel felelnénk, ha azt síugge- ráljuk ifjúságunkba, hogy harcias legyen, akkor sohasem fogjuk elhitetni 'Európával, hogy a magyar nemzet békés utón, egyedül az örök emberi igazság békés kiharcolása utján akar céljához érői 1 Nem lehet tehát destruktív az, aki a humanizmusnak abból az elvéből indul ki, amelyet ellenségeink önző céljaik elérésére hirdettek, de ame­lyet meghamisítottak azok, akik ma az emberiséget vezetik, hogy Euró­pát a megnemértés, az elzárkózás, a válság és az egymás elleni gyűlölet káoszává aljasitják. Zilahy a jobb, az emberibb, a be­csületes felfogást hirdeti mesteri ere­jével és késsiti a talajt a tisstultabb, az emelkedettebb világfelfogás felé. Darabja, ha azt végigviszik Európán, hatalmas memento, appelláta az örök emberi felé, amely egyúttal a nemzet célja is. Ha az általános emberiből indulunk ki, ha jog, az erkölcs, sz egészség és a tisztaság kösös nevezőire akar­jak hozoi az erre szomjazó emberi­séget az egyszer már pusztulást ho­zott diplomáciai kártyakeverők figyel men kívül hagyásával — amint Zi laby tesii — akkor el is hiszi ne­künk Európa, hogy mi nem felfor­dulást, nem harci tankokat akarunk, hanem nemaeti munkánkkal, kultú­ránkkal akarjuk békében kivere­kedni helyünket a nap alatt. Ne féljünk tehát a háborús és a nemzet szenvedését * átérzö Zilahy modern eszméitől, mert ezek a modern eszmék mellettünk, az elesettek és igazságtalanul megrövidítettek mellett szólnak és a mi jövőnket hozzák meg 1 | A Nemzeti Egység — látjuk — mindenütt az országban a fiatalság I pártja. Az ifjúság nem lehet maradi, I mert ő a jövő. A sportokon edző nevelés kemény generációt teremt, de azért mi mégsem rajvonalban fo­gunk benyomulni a tőlünk elrabolt földre, hanem maga Európa fog an­nak visszaadásával a majd diadalra vitt igazságnak eleget tenni I Zilahy a művész erejével vetíti előre a jövő nagy eszméit és az ifjú­ság láthatja, hogy nem az jelenti a kultúrát, ha a kis országban négy egyetem kapujában pofoikodhatik, hanem ha megérai az emberiség azon nagy problémáit, amelyek nemzete jövőjét hozzák. A zászlóbontás- és az ait követő Biinhási estéből igy éreztem meg — a nagy különbözőség ellenére is — a tettek, a munka férfiénak és a szellem emberének igéi költ a nem­zetet gaidagitó harmóniát. Dr Gyöngyös Bóla. A mait hőaapok. (B. E.) Októberben a kormányzat tevékenysége jobbára külpolitikai té­ren mozgott, novemberben a belpoli­tikai élet volt igen mozgalmas. Az október havi külpolitikai ese­mények hatása áthúzódott novem­berre is; a miniszterelnök és a kül­ügyminiszter a parlament két házá­nak külügyi bizottságában számolt be törökországi és bulgáriai tárgya­lásairól, tapasztalatairól, valamint a világpolitika megtörtént és várható fejleményeiről. — A külügyminiszter ismételten és határozottan kifejtette a magyar külpolitika pontosan előirt irányelveit: a szabad kéz, a békés eszközökkel való küzdelem, a re­vízió — megvalósításáért. Hang­súlyozta a külügyminiszter, hogy a ma uralkodó, ideges, nemzetkösi hangulatban is sikerült megőriznünk valamennyi barátunkat. Ez nem le­becsülendő eredménye a kormány munkásságának. A külügyi bizottság ülésén vetette fel gróf Bethlen Ist­ván a szovjettel való gazdasági kap­csolat megteremtésének gondolatát, aminek megvalósításától — bizonyos föltételek mellett — úgy látszik a kormány sem idegenkedik. A Qömbös-kormány hónapokon át tartó, megfeszített munkájának, két­ségtelenül egyik legfontosabb és leg­életbevágóbb eredménye volt a gaz­daadósságok rendezéséről szóló rendelet, valamint az ezzel kapcso­latos hitelműveletekről szóló javaslat, amely ebben a hónapban kerül nyil­vánosságra, illetve a képviselőház plénumában tárgyalásra. A rendelet­nek nem az a célja, — a mai hul­lámzó világgazdasági helyzetben nem is lehet az, — hogy végleges ren­desésig vigye a gazdaadósságok ügyét, hanem, hogy egy-két eszten­dős nyugalmi állapotot teremtsen a végleges rendezés előkészítésére; — Nyilvánvaló, hogy mint minden kor­Egyes szám ára 10 fillér»

Next

/
Thumbnails
Contents