Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-09 / 97. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 December 9. beváltak a TTlß&hulßS jelfdnjál és fejfájásnál Gyógyszertárban kapható. mioyzatj intézkedésnek, ennek is vannak kritikusai, de aa elfogatat lan és tárgyilagos bírálók már meg« állapították, bogy a jelen helyzetben többet hozni semmi esetre sem lebe tett volna. Már most. a magyar gazdasági életnek ez az égető problé« mája rövidesen megnyugtató megoldáshoz jut. A sűrűn hánytorgatott, különböző« képpen kommentált, valódi és vélt sérelmek túlságos kiélezésére sok alkalommal szolgált egyetemi kérdésben is kimondotta a kormány a döntő szót. Hetekig tartó szaktanács« kozások után elhatározták, hogy a József Műegyetem önkormányzati szérvézetébéh Vonják össze a műegyetemet, á közgazdasági kart, a soproni erdő és bányamérnöki főiskolát és az állatorvosi főiskolát. Az egyetemi tanszékek számát a jövő évi költségvetéstől kezdve 328 bán állapították meg. A problémát tehát racionalizálás és nem a karok megszüntetésének jegyében vitték dűlőre. Amit az egész közvélemény, de különösen az egyetemi városok örömmel, bálával, megnyugvással fogadtak. Külön elismerő fejezetet érdemel a Nemzeti Munkahét, amely bár társadalmi megmozdulás volt, mégis alkalmat nyitott a kormánynak fon tos nyilatkozatok tételére. A mozga lom sikerét tartva szem előtt, maga Gömbös Gyula miniszterelnök állott az éire, de a kormány többi tagja is módot talált arra, bogy a nemzeti munka seregszemléjébe bekapcsolód jék és terveiről beszámoljon. Gömbös Gyula miniszterelnök a magyar munka piedesztálra való emelését hirdette és 15 pontban foglalta össze a magyar munka jelentőségét, erkölcsi értékelését, egyszersmind rendszeresítette a munkahét intézményét. — Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarák értekezletén egész sorát jelentette be a törvényhozási intézkedéseknek, amelyek kö zül kétségkívül legérdekesebb volt az úgynevezett „tervgazdálkodás“ gondolata, amely a dolog terméssé ténél fogva még sok pro és kontra- vóleményre adhat okot. Foglalkozott a kormány a burgonyatermelés értékesítési viszonyainak megjavításával és ezzel kapcsolatban hathatós intézkedéseket tett a burgonya termelői árának és a burgonyaminősités keresztülvitelének érdekében. Ugyanez a segítő szándék vezeti a kormányt a kisiparosság súlyos helyzetének Orion StándarÉ Philips Telefunken Telefongyár ! RÁDIÓK 1 • gyári lerakaia • FÁBIÁN SÁNDOR ElZő Dnnántnli RádióZzakBzletében, Szekizárdon, a Hitelbank-palotában (a nagytrafik mellett). — TELEFON 139. enyhítésénél is. Fabinyi kereskedő lémügyi miniszter eszel kapcsolatban megígérte a kisiparosság hitelszervezeteinek fenntartását és további hitelek folyósítását. A Nemzeti Munkahéttel egyidő- ben, de attól függetlenül tartotta meg a Nemzeti Egység Pártja budapesti zászlóbontó gyűlését, ahol maga, a Vezér, Gömbös Gyula miniszterelnök fejtegette a nemzeti egység céljait* hangsúlyozva, hogy egyetlen pártot akar látni a budapesti városházán is, felekezeti, származási és foglalkozási különbség nélkül. November havára esett Tyler népszövetségi biztos jelentésének Byilvá nosságrahozatala. A népszövetségi biztos elismerésre méltó kormánylelje- sitménynek mondotta azt, hogy az állami kiadások két év alatt 20 százalékkal csökkentek. A nemzetközi bizalom megnyilvánulását és a ma gyár kormány helyes közgazdasági politikáját jelenti az a tény is, hogy a Nemzeti Bank külföldi hiteleit 3 évre rögzíthette a kamatok csökkentésével egyidőben. Eszel nemcsak a bank helyzete erősödött, hanem a magyar hitelélet iránti bizalom is fokozódott. Magyarországnak féltékenyen őr zött és fel nem becsülhető értéke a feltétlen nyugalom belpolitikai téren. Valahogyan mindenki érzi, hogy ezt a kineset minden eszközzel, minden körülmények között meg keli óvnunk, mert csak így vagyunk képesek a külfölddel szemben és a nagy nem zeti célok megvalósításában hathatósan fellépni. Az értékben fel nem becsülhető belső nyugalom vizeit —- egyáltalában nem kívánatosán — zavarhatta volna az úgynevezett IBUSz Trettina ügy, valamint a legitimistáknak legutóbb tartott vacsorája kö rül keletkezett kavarodás. A minise terelnök tapintatos és korrekt állás- foglalása azonban mindkét ügyet idejében ártalmatlanná tette. Szekszónl fflultln o Kőkortól o honfoglalásig. Régészeti leletek városunk területén. Irta : Csalogovits József dr. A rómaiak kora: Kr. ti. I. 8Z. tél a IV. sz. lg. A virágzásnak induU kelta életnek Pannónia földjén a római légiók megjelenése vetett véget. A majdnem száz évig tartó és csak a Kr. utáni I. sz. végén befejeződött hóditó hadjáratok után azonban Alisca nem -hogy veszített a jelentőségéből, hanem ellenkezőleg, csak most indult igazán fejlődésnek. A Marsa aquincumi (essék—óbudai) hadi és kereskedelmi műut kiépítésével nemcsak az életetadó forgalomba kapcsolódott be, hanem a határvédelemnek is egyik fontos pontja lett. Bizonyosan ekkor rendezhették a megmaradt kelta telep viszonyait is és ugyanekkor szállhatott át az Alisca név az újonnan épült római városra. Hogy az nj város a régi kelta telep helyén épült-e fel, vagy annak csak a szomszédságában feküdt-e, ma még nem tudjuk. A felszínre került igen sok római tégla és egyéb lelet tanúsága szerint, a rómaiak városa a mai Béla-téren és a református városrész völgyének kétoldalán állott. Biztos egyébként az is, hogy ezen a részen, ideértve még a Kálvária hegy lejtőit is, nem volt római katonai erődítmény s hogy a várost kizárólag polgári elemek lakták. (Az e helyen előkerült leletek felsorolá- , sát, minthogy régtől fogva ismerete I sek, e helyen mellőzöm. Leírásukat | Wosinsky monográfiájában és a Garay' albumban találja meg az olvasó.) A katonai erődítmény, az ugyneve zett castrum, melyet a reánkmaradt ókori írott kútfők, az „Itinerarium Antóniái“ és a „Notitia Dignitatum“ „Alisca-Ad Latus“ néven Szekszárd- dal mindig együtt említ, a mai Ssi- geth pusztán állott. Hogy e körvonalaiban még ma is jól kivehető egykor hatalmas erődítmény valóban az Ad Latus nevet viselte, azt hasonló képzésű nevek gyakorisága (pl. Ad Statuas, a mai Várdomb neve) és magának e két szónak az értelme is bizonyítja. Ad Latus magyarul any- nyit jelent, mint „oldalvást“. Alisáéra e jelző, illetve név nem vonatkozhatott, mert hiszen a római utón és nem attól oldalvást feküdt. Szi- geth pusztához azonban egy ma is jól látható külön mellék hadiut vezet, melyet a nép előtte rejtelmes eredete miatt „ördögvettetésnek“ nevezett el. Hogy a római katonai erődítmény miért épült épp an Szigeth-pssztán és miért nem helyezték el azt Ssek- szárdon, arra köDnytt megfelelnünk, ha ismerjük az akkori viszonyokat. A római birodalom határa ebben az időben a Duna volt. Túl azon, az Alföld pusztáin lovasnomád szarmata- jazigok laktak, akik betöréseikkel minduntalan megzavarták a provin. cia nyugalmát. A cél ezek a betörő Pezsgö-küMoességek ■MMlMlBBaBHBHMBM 1 Reservé Törley pezsgők \ Talisman 1 r " J Gőzt Amerioain I Crémant Rozé Littke pezsgők} For England J Casino Extra Sec Fenti pezsgőkülönlegességek legolcsóbb árban csak Gauiep Ádám fűszer- és csetnegeáruházában kaphatók Telefon 31 SzékSZárd Telefon 31 Szállítás postán és vasúton hordák ellen kettős volt: megvédeni az esetleges meglepetésektől Alisca városát és biztonságba helyezni a Sió—Kapós-völgyén át a Dunántúl belsejébe vezető utat. Ilyen rendeltetésű castrum elhelyezésére pedig Síi- geth-puszta lehetett a legalkalmasabb. Mintegy előretolva a Sárköz árterébe, elzárta az Aliscára vezető utat, egyben azonban a tolnai (Alta Rpa) extrámmal egyetemben a Sió—Kapos- völgy torkolatát is. Hogy e megoldás határvédelmi szempontból mennyire fontos volt, láttuk, amikor az illyrek hasonló eljárásáról, illetve a sióagárdi Leányvárról szólottunk. A népvándorlás kora: az V. századtól a IX. századig. Örök törvény, hogy minden életnek és fejlődésnek nyomában jár az elöregedés és az elpusztulás. A túl- naggyá nőtt római birodalom is elöregedett lassacskán, fokozódó belső bajait pedig csak betetőzték a mindinkább érŐBÖdő-barbár betörések. A légióknak a negyedik század végén történt kivonulása után Pannóniát a hunók, góthok, gepidák, avarok és végül honfoglaló őseink szállották meg. Városunk helyén ebből az időből szármázó nagyobbarányu emléket még nem találtak. Az uj hódítóktól ilyet nem is várhatunk. Mig ugyanis a római ember élete elsősorban a házhoz és a kőből épült városokhoz fűződött, addig az emlitett keleti származású pusztai lovasnépek költözködő életmódjuknál fogva sátor, illetve -jurt alatt laktak. Miután pedig maradandó nyomot hagyó városaik nem voltak, nem csoda, hogy emléküket csak sírokból előkerülő ingó- ságszámba menő fegyverek és ékszerek őrizték meg. Hogy városunk tájékát ebben az időben sem kerülték el, azt több népvándorláskori sirmező igazolja. A hun, góth és gepida kor emlékei még hiányzanak. Az avarok korából, a VII. századból, a Bercsényiutcában egy sirmezőt ismerünk. E sirmező helyén ez év tavaszán külön- külön, sorosan elhelyezett sírokban tizenöt csontvázat találtam. Mellékletük gazdagon díszített jellegzetes avar ezüstfülbevalókból, vékony bronz- lemezből készült övdiszekből, néhány vastárgyból és szláv készítésű agyagedényekből állott. Eb utóbbiak jelenlétéből arra következtethetünk, hogy a városi élet — miként az több du nántuli város illetően már bebizonyo sodott — a népvándorlás korában sem vessett ki egészen, banem a magyarok bejöveteléig, illetve a nyugati A »ajánlatok dijmentosen Saját telepei ■|| A MELOCCO R.-T. aszbesztpadló osztályának kizárólagos képviselete || Kedvező részletfizetésre is Saját raktárai Í HntsUienfiaclier Odún és Fia cementárugjráros sirkónagyraktára, tüzelő- és építési anyagkereskedése. Ssekszárd, Horthy Miklós-ut 14-16—18.szám és Gróf Tisza István-ut 12. szám. Fiók sirkőraktár : Tolna, Gróf_Széchenyi-ulca 88. szám, Kőfaragó munkák vállalása s készítése rajz szerinti kivitelben is. — Nagy raktár fekete ;svéd, szicíliai gránit sírkövekben, továbbá fehér cs szürke márvány- és mükősirkövek, azonkívül fedlapok és sirszegélyekben és virágvázákban is. Temető munkák vidéken is, n. m. vésés, aranyozás, áttisztítás Jutányos árban. Cementarok készítése és nagy raktára, u. m. kutgyürfik, betontudesövok és előfejek minden étin éréiben, etető- és ítatóvályuk, jászolok, építő bloccok, kutfedő, kiitrovás. víztartályok, vasbetétes kerítés és kapuoszlopok, cementcserép, járda cementlapok többféle színben és nagvsában stb. — Állandóan kaphatófjLL® s portlandcement, minden színben és szemesézetben mukózuzalék, csiszoló- és fényező anyagok, cementfpstók, dunakavics, dunahomok, bányahomok, vakolati kőpor sárga-, fehér- és rózsaszínben. Schamottégla és liszt, bőrlemes, szigetelő- és kátránypapir raktáron. — Tűzifa vagóntétel- ben és ölenként és felspritva minden minőségben, továbbá külföldi és hazai szenek állandóan raktáron.
