Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-11-29 / 94. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 november 29. 94. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi ggész évre _ 12 pengő ‘|| Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. M Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerlll. A szekszárdi bortermelők nagygyűlése. Általánosan tadott dolog, mennyire kedvezőtlen a helyzete a legnagyobbrészt bortermelésből élő szekszárdi szőlősgazdáknak, akik Bodnár István elnöklete alatt tartott vasárnapi nagygyűlésükön szinültig megtöltötték a városháza nagytermét, hogy bajaikról tanácskozzanak. Megjelent a gyűlésen dr őrffy Imre országgyűlési képviselő is, hosszabb előadásban ismertetve a törvényhozásnak és a kormánynak a bortermelők megsegítése érdekében tett intézkedéseit. Dr Őrffy Imre felszólalása. Boross Zoltán a Szekszárdi Pince- szövetkezet igazgatója terjesztette elő nagy helyeslés közben a szőlősgazdáknak azokat a kívánságait, amelyek tekintetében különösen sürgős lenne az intézkedés. így, a megszorult gazdák kinzsorázásának, a kényszereladások megszüntetésének, valamint a szőlőtermeléshez szükséges védekező szerek olcsóbbá tételének | a kérdését jelölte meg elodáshatatla- noknak, majd tanácsolta a termelők szervezkedését. Nagy figyelemmel hallgatták, sokszor megéljenezték és helyeselték dr őrffy Imre ezután következett beszédét. Elmondta ugyanis a képviselő, hogy annál inkább is átérzi a bortermelők bajait, mert maga is szekszárdi szőlősgazda. Feleségének viszont Badacsonyban van Bök gondot okozó családi szőlőbirtoka. Mint érdekelt is tagja tehát a borvidéki képviselők parlamenti blockjának, amely áltandóan figyelemmel kiséri a bortermelők bajait és máris nagy sikerrel terjesztette elő javaslatéit a kormánynak. A bortermelők nehéz helyzetét — úgymond — maga Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter is átérzi, mert neki 100 holdas szőlő- gazdasága van és tapasztalásból tudja, hogy rövid pár esztendő alatt milyen veszteség érte a szőlősgazdákat és éppen ezért ki is jelentette, hogy a legsürgősebb bajokat rögtön orvosolni is fogja. A kormány Intézkedései. Érdekesen szólt őrffy a majdnem minden költség és fáradságos munka nélkül termelt olasz, spanyol és görög borok konkurrenciájáról, amelyek olcsóságuknál fogva nyomják az árakat és nagy tetszést keltett az a bejelentése, hogy a kormány a rézgálic nagykereskedelmi árát 42 pengőben szabta meg és a szénké- neguzsora letörésére újból üzembe helyezte a balaton- edericsi szénkéneggyárat. A védekező szerek tehát olcsóbbakká lesznek. Az annyira kedvezőtlen és drága termelési viszonyok között kétszeres sullyal nehezedik a bortermelőkre az értékesités kétségbeejtő volta, mert a szervezetlen szőlősgazdákkal szemben áll a szervezett kereskedelem. Éppen ezért kell megszervezni, egy táborba tömöríteni a szőlősgazdákat, akiknek szervezete mindig meg tudja azután értetni az illetékes tényezőkkel, hogy hol kell a segítség. Hóna alá kell nyúlni a szekszárdi szőlősgazdáknak — íolytatá beszédét nagy tetszés mellett őrffy — mert mégis csak lehetetlen állapot, hogy míg a tiszántúli homoki borokért 20 fillért fizetnek, Szekszárdon 8—9 fillért kínálnak a borügynökök. Hiszen igy mi haszna sincB a termelőknek abból, hogy felére szállította le a kormány a borfogyasztási adót. Részleteseit fejtegette ezután a szőlő kataszteri tiszta jövedelméül feltüntetett összegeknek a meg nem felelő voltát, bejelentve, hogy a kormánytól kérte a szekszárdi bortermelők helyzetének tanulmányozására szakértő kiküldését, hogy annak vizsgálata alapján a szőlősgazdákon segíteni lehessen. Megmagyarázta azt is, hogy a gazdavédelmi rendelet mit jelent a szőlősgazdák szempontjából. A Pinceszövetkezet szerepe. Nagy figyelmet keltett őrffy beszédének az a része, amelyben elmondotta, mennyit kellett harcolnia azért, hogy a kormány a már Sopronnak ígért állami pinceszövetkezetet Szekszárdnak adja. Hogy a szövetkezet mit jelent Szekszárdon, azt külön magyarázni nem kell, elég csupán arra hivatkozni, hogy mig a helyi piacon árszabályozó tevékenységet fejt ki, addig Budapesten meg kedvelteti a szekszárdi bort. Hiszen van olyan nap is, amikor a szövetkezet budapesti helyiségében 6000 ember is megfordul. De a legjobb utón halad a szövetkezet arra nézve, hogy a szekszárdi bor becsületét nemzetközi viszonylatban is helyreállítsa, ami az egytípusú pompás kadarka vörösborok és az igen keresett ürmös révén sikerrel is kecsegtet. őrömmel vette tudomásul a gyűlés dr őrffy előadásából, hogy a kormány korlátlan mennyiségben megengedte a borpárlat főzését, mely célra a gyöngébb borok felhasználhatók lesznek. Ugyancsak sza I bad lett a borseprő, törköly és gyümölcspálinkának magas fokú szeszszé való ki főzése is, ami nagy segítséget jelent a gazdáknak. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Ez azt jelenti, — folytatta őrffy — hogy ezen a réven magasabb borárak elérését lehet remélni. Remény van arra is, hogy ezentúl élvezeti szeszt csak borból, törkölyből és gyümölcsből szabad majd főzni és a burgonyából stb. főzött ipari Bzesz nem fogja majd a borárakat lenyomni. Szűnni alig akaró éljenzés követte őrffy Imrének ezeket a szavait, amelyekből a szekszárdi szőlősgazdák nemcsak azt tudhatták meg, hogy a kormány csakugyan segíteni kíván a bortermelőkön, hanem az is világOB lett előttük, hogy őrffy képviselő valóban eredményesen fárad a szőlős- gazdatársadalom érdekében. Bodnár István elnök mondott ezután köszönetét őrffy felvilágosításaiért és a bortermelők érdekében kifejtett eredményes fáradozásaiért, majd megalakult a bizottság, amelynek az a célja, hogy összeköttetést tart fenn a közigazgatással és a hatóságokkal a szőlősgazdák bajainak az orvoslására ób a bortermelők ügyeiben tanácsadó szervként működik. A bizottság, amely szükség esetén kiegészítheti magát, a következő 14 tagból áll: dr Albersz Rezső, Baka János Pollermann, Boross Zoltán, Csötönyi József Töttös, Frei János Vesztergombi, Kelemen József Horváth, Kocza József Török, PrejA vármegyeháza nagytermében vasárnap délután dr Hagymássy Zoltánná diszelnök vezetése alatt tartotta közgyűlését a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szekszárdi csoportja. A közgyűlésre az országos központ részéről lejött dr C s i k y Jánosné, a szervezőbizottság elnöke és megjelent dr Őrffy Imre országgyűlési képviselő is. Dr Hagymássy Zoltánná hazafias megnyitó beszédében lendületes szavakkal emlékezett meg Gömbös Gyula miniszterelnökről, aki a magyar feltámadásba vetett hitet meg erősítette a revíziónak nyílt programmá tételével, amiért őt a közgyűlés táviratban üdvözölte. A disz- elnöknő rövid visszapillantást vetett az 1922. év őszén alakult MANSz csoport tízéves történetére, amelynek alapításában és vezetésében nagy érdemei voltak Fejős Imrénének, dr Éri Mártonnénak, Ujsághy Gézáné- nak, Sárossy Károlynénak, Jankó Agostonnénak, dr Pesthy Pálnak és vitéz Vendel Istvánnak, majd köszönettel szólt arról az értékes anyagi támogatásról, amelyben dr őrffy Imre részesítette a csoportot. Különösen majer József Pollermann, Reichl Sándor, Székely István Majsai, Szeghy Sándor, Török Pál Majsai, Ulrik JÓBBef, dr Zsigmond Ferenc. A szövetkezet bor beváltási előlegei Borosa Zoltán, a Pinceszövetkezet igazgatója közölte ezután, hogy a szövetkezet a következő előlegeket fizeti a tagjai által beszállítandó borokért szeszfokonkéot: a) siller, fixli, fehér asztali: 9 — 9 5 fokig ____15 fillért 9 5—105 „____1-8 „ 10 -11 „--2 11 fokon felül___2’2 „ b) rizling és egyéb fajborért: 11—12 fokig____2 2 fillért 12 fokon felül____2 5 „ c) vörös borokért; 10— 11 fokig___2 fillért 11- 12 „ ------2-5 ff 12 f okon felül____3 „ Kö zölte Borosa igazgató azt is, hogy a szövetkezet az 1931-ben beszolgáltatott Vorok árára kifizet még literenként 2 fillért, továbbá literenként 4 fillér osztalékot, a már eddig folyósított előlegen felül. Az egybegyűltek az adatokat nagy tetszéssel vették tudomásul. A nagygyűlés végül Bodnár István javaslatára meleg köszönetét fejezte Borosa Zoltánnak azért a fáradozásáért, amellyel a szőlősgazdákat ér- ■ dekeik megvédésére egy táborba I igyekszik tömöríteni. kiemelte a megnyitó beszéd Sárossy Károlynénak, a háziipari osztály vezetőjének sikerekben gazdag fáradozásait. Dr őrffy Imre poetikus hangulatú beszédben köszönte a megemlékezést, majd a huszadik századnak arról az aktuális kérdéséről szólt, hogy a nő milyen szerepet vállalhat a nemzet életében és megállapította, hogy a közéleti munkának számos olyan hajtása van, amely a nőkre vár, mert a férfiak nem tudják elvégezni. Ez a munka a társadalom kiegyensúlyozását célzó lelkimozgalom, amelyet az asszonyok a férfiaknál sokszor erősebb lélekkel vittek győzelemre, a hazafias hit és fanatizmus ébrentartására. Arra kérte beszéde további részében a nőket, hogy a férfiakkal vállvetve tovább is vegyék ki részüket az ország előbbrevitelét célzó kemény munkából, amelynek egyik részlete, hogy a lelkek kiegyensúlyozásával eggyé forrasszák a nagy feladatok megoldására hivatott magyar társadalmat. Sárossy Károlyné alelnök, mint titkárhelyettes számolt be ezután a csoport legutóbbi öt évének történeA Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Szekszárdi Csoportjának közgyűlése. Egyes szám ára 10 fillér*
